Kakaós csiga gyúrt kelt tésztából

A hétvégén kakaós csigát szerettem volna sütni és rádöbbentem, hogy nincs gyúrt kelt tésztás csiga-receptem. Van egyszerű túrós tésztás és kicsit időigényesebb leveles és kovászos is, de összegyúrom-megkel-formázom-sütöm még nincs. Nem volt kedvem új receptnek nekifogni, ezért inkább kakaós-fahéjas tekercset sütöttem, amit most kicsit eltoltam, így hiába lett finom, nem tudtam vele számolni. Hogy mégis tudjak csigát enni, végül inkább készítettem egy adaggal új recept alapján.

Mindig nagy félelmem, hogy kipotyog a töltelék nagy része (előfordult már), de nagyon figyeltem, úgyhogy mind bentmaradt a csiguszokban. :) 

Hozzávalók:

A tésztához:

• 160 ml laktózmentes habtejszín
• 180 ml víz
• 15 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 10 g szárított élesztő
• 100 g félfehér kenyérliszt (70 g CH)
• 200 g teljes kiőrlésű királybúzaliszt (126,8 g CH)
• 300 g teljes kiőrlésű búzaliszt (180 g CH)
• 20 g búzasikér
• 100 g olvasztott margarin
• 1 tojás
• 1 kk só

A töltelékhez:

• 50 g olvasztott margarin
• 45 g holland kakaópor (4 g CH)
• 25 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• vagy 15 g 1:4 és 50 g eritrit

A kenéshez:

• 1 tojás
• kevés laktózmentes habtejszín

Sima felületű tésztát dagasztok és kb. 45 percig kelesztem.

A töltelékhez megolvasztom a margarint és egy másik tálkában elkeverem a kakaót az édesítővel.

A megkelt tésztát lisztezett felületen kb. 45x45 cm-es négyzetté nyújtom. Egyenletesen megkenem az olvasztott margarinnal és eloszletom rajta az édesítős kakaót a felső szélen 1 cm-t üresen hagyva. Alaposan megspriccelem vízzel és az alsó oldala felől indulva szorosan feltekerem. Éles késsel kb. 1,5 cm-es szeleteket vágok a tekercsből és egy sütőpapíros tepsire sorakoztatom, esetleg kicsit ellepítom őket.

Letakarva 30 percig kelesztem a csigákat, közben előmelegítem a sütőt 200 fokra alsó-felső sütésen.

A megkelt csigákat megkenem egy löttyintésnyi tejszínnel kikevert egész tojással és kb. 15 perc alatt sütöm szép barnára őket.

A recept így elkészítve 380,8 g CH-t tartalmaz. Nekem 23 csigám lett, így egy darabban 16,55 g CH van.

Forrás: cookpad.hu

Kakaós csiga blundel tésztából

Vannak receptek amikkel sokat harcolok, mire meg vagyok elégedve a végeredménnyel, ez a kakaós csiga is pontosan ilyen. Na nem azért, mert a blundel tészta annyira nehéz, azt már jól begyakoroltam. Volt, hogy az elromlott sütőben alig akart megsülni, volt, hogy nem nedvesítettem meg eléggé a tölteléket ami ezért jól kipotyogott az egyébként gyönyörű leveles tésztából és még más bakik is akadtak, előfordul az ilyen.

Most végre szépek és finomak is lettek, bár most valahogy a fotó nem állt össze. Majd legközelebb.

Hozzávalók 25-26 csigához:

A tésztához:

• 250 g hideg margarin
• 350 g tk búzaliszt (210 g CH)
• 140 g búza finomliszt (98 g CH)
• 10 g sikér
• 100 ml lm habtejszín
• 160 ml cukormentes mandulatej
• 12 g négyszeres erejű cukorgelyettesítő
• 25 g friss / 7 g szárított élesztő
• 1 tojás sárgája
• 1 ek házi vanília kivonat
• 5 g só

A töltelékhez:

• 45 g holland kakaópor (4 g CH)
• 22 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 40 g olvasztott margarin/víz

A liszteket és a sikért egy tálba mérjük, elkeverjük majd egy másik tálba átmérünk 100 g-ot. Ezt összegyúrjuk a margarinnal vigyázva, hogy ne melegítsük, vagy habosítsuk fel azt túlságosan. 20 g-ot mérjünk vissza a lisztekhez. A többi masszát egy sütőpapírra halmozzuk és a papír segítségével egy ellapított négyzetet formázunk, amit becsomagolva a hűtőbe teszünk, hogy visszadermedjen. 

A tészta többi hozzávalóját a lisztekhez mérjük és közepesen lágy tésztát dagasztunk belőle. Gombóccá formázzuk és a meglisztezett konyhapultra rakjuk. Éles késsel egy keresztet vágunk a közepére, hogy kelés közben kissé ellapuljon. Letakarva kb. 20 percig pihentetjük.
Ha nem simul ki teljesen a tészta felülete dagasztás közben letakarom, majd 5 perc után pár mozdulattal ismét átgyúrom és csak ezután vágom a keresztet a közepébe, majd 15-20 percig pihenetetem.

A megkelt tészta bevágások közötti négy sarkát a tenyerünkkel kifelé ellapítjuk úgy, mintha 4 szirmot készítenénk neki. Így a közepe magasabb marad, a négy kihúzott rész pedig vékonyabb lesz.

A hűtőbe tett margarint a tészta közepére helyezzük és a 4 szirmát egyenként az óramutató járásával megegyezően ráhajtjuk és eligazítjuk úgy, hogy mindenhol lefedje.

A tésztacsomagot téglalap alakúra nyújtjuk úgy, hogy először a margarint középről a sarkok felé kiütögetve dolgozunk a nyújtófával. Igyekezzünk sarkosan nyújtani, végül pedig a téglalap hosszabb oldala nézzen felénk.

A kinyújtott tészta először szimpla hajtást kap: gondolatban három részre osztjuk és a két oldalát középre hajtjuk.

Ezután elfordítjuk 90 fokkal és újra téglalapot nyújtunk belőle. Most dupla hajtást kap: gondolatban négy részre osztjuk és a közepéig hajtjuk vissza a két oldalát. Most az egyik oldalát ráhajtuk a másikra, mintha becsuknánk egy könyvet.

20 percig a hűtőben pihentetjük.

A pihentetett tésztán megismételjük a szimpla hajtást és újabb 20 percre hűtőbe tesszük.

A második hűtős pihentetés után a tésztából egy kb. 30x40 cm-es téglalapot nyújtunk. A rövidebb oldala nézzen felénk. Egyenletesen rákenjük az olvasztott margarint vagy vízzel is megspriccelhetjük. Nem kell nagyon vékonyan, de azért ne áztassuk el a tésztát. Ezután egyenletesen elterítjük az édesítős kakaót úgy, hogy a hozzánk közelebb eső végén egy-két centi szabadon maradjon. A tőlünk távolabb eső oldala felől kicsit szorosabban tekerjük fel. Ahogy a tekercs elejét felhajtottuk és picit lenyomtuk, mindig tekerjük rajta, majd húzzuk kicsit vissza. A tekercs vége kerüljön alulra. Vékonyan hintsük meg liszttel a tetejét és nyomjuk le, hogy könnyebben menjen a szeletelés. Éles késsel kb. egy centi vastagságú szeletekre vágjuk. A megformázott csigákat sütőpapíros tepsin kb. 30 percig kelesztjük. 3x3 fér el kényelmesen egymás mellett.

210 fokos gőzös sütőben alsó-felső sütéssel kb. 10 perc alatt sülnek készre.

A recept így elkészítve 312 g szénhidrátot tartalmaz. 26 csigával számolva egy csigában 12 g CH van.

Avokádós csokimousse pite

Az előző avokádós tortácskám sikerén felbuzdulva és mert maradt egy szép nagy avokádóm is, újabb receptek után néztem az interneten. Találtam avokádókrémeket, töltött avokádót, egyik ínycsiklandóbbnak tűnt, mint a másik, de a korábbi süti után inkább úgy döntöttem, hogy kipróbálom, milyen lehet az avokádós csokoládékrém. Pár éve nagyon felkapott volt, rengeteg blogon lehetett vele találkozni.

Jó döntés volt, mert ez a krém nekem sokkal jobban ízlik, mint az előző változat. Sokkal szebb a tartása, egy leheletnyit ki is lehet érezni belőle az avokádót, de mégis igazi csokiimádóknak való, erőteljes íze van. Ráadásul nem kell aggódni amiatt, hogy idővel bebarnul a krém.

De ami miatt igazán szuper ez a süti, hogy még a Párom is hajlandó volt megkóstolni, aki egyébként nem rajong a mindenféle összturmixolt krémekért.

Hozzávalók egy 18 cm-es formához:

A kekszes alaphoz:

• 60 g dió
• 50 g cukorstop háztartási keksz (39,12 g CH)
• 80 g hideg margarin
• 20 g holland kakaópor (1,78 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 1/2 kk só

A mousse-hoz:

• 2 nagyobb érett avokádó - 340 g
• 50 g holland kakaópor (4,45 g CH)
• 50 g kókuszolaj vagy olvasztott margarin
• 22 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat

A kekszalaphoz a diót a kekszet és a xilitet kávédarálóval ledaráljuk. Hozzáadjuk a kakaót és kevés sót, majd a margarinnal elmorzsoljuk és egy előkészített forma aljára nyomkodjuk. Úgy igazítsuk el, hogy a forma peremét is kb. 4 cm magasan beborítsuk.

A krémhez az avokádók húsát botmixerrel pürésítjük, majd beledolgozzuk a többi hozzávalót is.

Mielőtt felvágnánk a tortácskát, kb. 4-5 óráig pihentessük hűtőben.

Az egész süti így elkészítve 69,35 g szénhidrátot tartalmaz, 8 szeletre vágva egy szeletben 8,66 g CH van.

forrás: lovemylife

Kovászos kakaós csiga

Kíváncsi voltam már, hogy milyen lehet kovászból mást is csinálni, mint kenyeret, ezért a hétvégén sort kerítettem erre a kakaós csigára Szabi a Pék receptje alapján. Azt gondoltam, hogy az eredeti recept önmagában remek, de attól tartottam kicsit, hogy az én verziómból mi sül ki, mert már lassan mindenmentes vonalon kezdek mozogni és szinte minden hozzávalón változtattam valamit. Azt nem mondom, hogy nem lehetne jobb is, de én nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel. Az ízén egyáltalán nem érzek semmi savanykásat a kovász miatt. A párom azt mondta, hogy lehetne kicsit édesebb a töltelék, de nekem az is pont megfelelő volt. Azért tettem xilitet a tésztába és eritritet a töltelékbe, mert ha csak eritritet használtam volna, akkor én biztosan kiéreztem volna a furcsa mellékízét.
A kenyerekhez képest - amiket már jóval többször sütöttem - nagyobb odafigyelést igényelt, úgyhogy jó kis egész napos program volt. :)

Hozzávalók 12 darabhoz:

A tésztához:

• 150 g érett tk kovász* (45 g CH)
• 370 ml kézmeleg laktózmentes habtejszín
• 1 egész tojás és 3 sárgája
• 100 g xilit (60 g CH)
• 490 g tk búzaliszt (294 g CH)
• 200 g búza finomliszt (140 g CH)
• 10 g búzasikér
• 9 g só
• 100 g lágy margarin

A töltelékhez:

• 50 g holland kakaópor (4,45 g CH)
• 120 g eritrit

A kenéshez:

• 1 egész tojás
• 1 cl lm habtejszín

Egy nagyobb tálban fakanállal elkeverjük a kovászt, a tejszínt és a tojásokat. A tálba mérjük a többi hozzávalót is a margarin kivételével és fakanállal elkeverjük, majd kézzel bedagasztjuk.

Kb. 30 perc után beledagasztjuk a margarint is.

Újabb 15 perc után lazán átgyúrjuk a tésztát. Ez nem egy újabb dagasztás, csak párszor átgyúrjuk. Ha valaki géppel gadaszt, ez elhagyható.

A tésztát kétszer hajtjuk meg 1-1 óra pihentetés után. Kinyújtuk és a két szélét középre hajtjuk, majd kicsit még rányújtunk és a rövidebb oldalai felől megismételjük ezt a hajtást.

Kb. 1,5 óra múlva megformázzuk a csigákat. Enyhén alálisztezünk és átlós mozdulatokkal egy kb. 40 x 60 cm-es tégalapot nyújtunk a tésztából. Mindig a közepe felől a sarkai felé mozgatjuk a nyújtófát.

A tésztát vízzel megspricceljük, vagy olvasztott margarinnal megkenjük, hogy rátapadjon a töltelék. Egyenletesen elosztjuk a "cukrozott" kakaót a tészta egész felületén és újból megspricceljük vízzel. Így a kakaó egy kicsit összeáll, és nem fog annyira kipotyogni, amikor felvágjuk a csigákat. A rövidebb oldala felől a közepéig tekerjük fel a tésztát. Először csak hajtsunk fel 1-2 centit belőle, majd kezdjük el nem túl lazán feltekerni. Mindig húzzunk egy kicsit a rajta és úgy tekerjük tovább. Ugyanezt ismételjük meg a másik oldallal is.

(Ha valaki nem dupla csigát készít, akkor hagyjon üresen 2-3 cm-t a tésztának azon a felén, amelyik kívülre kerül majd és a kakaós oldal felől kezdje a feltekerést.)

A kész tekercset forgítsuk fejjel lefelé, hogy a sima oldala kerüljön felülre és vágjuk 12 egyforma szeletre.

A csigákat egymástól kicsit távolabb helyezve sütőpapíros tepsire fektetjük és előbb az oldalukat, majd a tetejüket vékonyan lekenjük 1 egész tojás és egy löttyintésnyi tejszín keverékével. Kb 3 óráig kelesztjük ismét, közben a sütőt alsó-felső sütésen 230 fokra melegítjük elő.

A megkelt csigákat újra letojásozzuk. Amikor betesszük őket a sütőbe, rögtön 215 fokra állítjuk a hőmérsékletet és így sütjük kb. 15 percig. Ekkor a hőmérsékletet visszavesszük 205 fokra és hőlégkeverésen sütjük további 3-4 percig. Mivel nekem nincs hőlégkeverés a sütőmön, én 5 percig sütöttem az alacsonyabb hőfokon.

A megformázott csigákat a hűtőbe is tehetjük, ha nem akarjuk rögtön megsütni őket.

Ilyenkor csak takarjuk le őket egy sütőpapírral és majd akkor kenjük le először, ha kivettük a hűtőből és bekapcsoltuk a sütőt, másodjára pedig, mielőtt bemennének a sütőbe.

Az egész tészta így elkészítve összesen 543,45 g szénhidrátot tartalmaz, egy csiga 45 g-ot.

*A kovászt most ne hagyjuk olyan sokáig érni, mint egy kenyérnél, hogy ne legyen túl savanyú.

Csokoládés chia-puding nektarinnal

Az első chia pudingom után mindenképpen szerettem volna egy csokis változatot is elkészíteni. Sajnos a piacom már áfonyát és szedret sem kaptam, így barackkal kellett beérnem, de szerencsére ez is nagyon finom lett. Nekem egy kicsit édesebben volt finom (így van leírva a receptben), a párom nem igényelte a plusz édesítőt, de mindkettőnknek ízlett ez a változat is. :)

Hozzávalók 2 személyre:

• 175 ml tejszín
• 175 ml víz
• 30 g chia mag
• 8 g cukrozatlan kakaópor (0,88 g CH)
• 3 kocka 70 %-os étcsokoládé (7,14 g CH)
• 2-3 tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 140 g nektarin (15,96 g CH)
• kevés szeletelt mandula

A tejszínt, a vizet, a chia magot a kakóport a csokoládét és az édesítőt egy kis fazékban feltesszük főni, hogy felolvadjon a csokoládé, és így a magok is gyorsabban megdagadnak majd. Levesszük a tűzről és kihűtjük, majd 1-2 órára berakjuk a hűtőbe, hogy jól besűrűsödjön.

A kihűt pudingot egyenlően elosztjuk két pohár között, és a tetejére halmozzuk a kis kockákra vágott nektarint és a száraz serpenyőben megpirított mandulát.

Így elkészítve egy pohár desszertben 11,99 g szénhidrát van.

Csíkos kalács

Ezt a kalácsot már nagyon régen kinéztem magamnak. Az eredeti annyira gyönyörű volt, hogy egyszer nekem is el kellett készítenem. Az enyém annyira nem gyönyörű, de legalább finom és több nap után is puha, na meg az enyém, így jól megehetem az egészet! :)
Majdnem elfelejtettem megjegyezni, hogy az ott a képen a világ legcsodálatosabb bögréje. :)

Hozzávalók egy 10 x 30 cm-es formához:

A tésztához:

• 300 g tk búzaliszt (183,3 g CH)
• 150 g graham liszt (90 g CH)
• 150 g félfehér kenyérliszt (100,5 g CH)
• 15 g búzasikér
• 25 g friss élesztő
• 100 ml tej (5 g CH)
• 200 ml tejföl
• 50 g olvasztott margarin
• 1 egész tojás
• 1 csipet só
• 25 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (100 g cukornak felel meg)
• pár tk házi vanília kivonat (recept itt)
• kb. 80 ml víz

A kakaós részhez:

• 20 g cukrozatlan kakaópor (2,8 g CH)
• 5 ek víz

A kenéshez:

• 1 egész tojás

A tészta hozzávalóiból lágyabb kalácstésztát dagasztok úgy, hogy a vizet apránként adagolom hozzá.

Konyhai mérleg segítségével kettéválasztom a tésztát és az egyik felébe beledolgozom a kakaóport annyi vízzel, hogy ugyanolyan állagú tésztát kapjak. Egy kelesztőtálba rakom a két gombócot úgy, hogy egy sütőpapírral elválasztom őket, és lefedve kb. 30-40 percig kelni hagyom.

Ezután előbb a kakaós tésztát, majd a fehéret nyújtom ki egyforma téglalap alakúra úgy, hogy a rövidebb oldala megfeleljen a formám hosszának (30 cm). Egymásra fektetem a két lapot úgy, hogy a fehér legyen alul. Ha szükséges, még nyújtok rajta kicsit és az egyik rövidebb oldalától indulva feltekerem. Az előkészített formában letakarva még kelni hagyom kb. 15-20 percig, közben előmelegítem a sütőt 160 fokra.

A megkelt tésztát megkenem egy villával kikevert tojással és kb. 40 perc alatt készre sütöm. Ha szükséges, letakarom sütőpapírral, hogy ne piruljon meg túlságosan, és mielőtt kivenném a sütőből, tűpróbát is végzek.

A kész kalácsom 1117 grammos lett, és összesen 381 g CH-t tartalmaz, így 100 grammjában kb. 34,46 g CH van.

Forrás: Ami a konyhámból kikerül

Kekszszalámi

Ez volt az utolsó kekszes sütemény, amit terveztem, úgyhogy nagyon örülök neki, hogy ez is jól sikerült. :)

Kiskoromban néhányszor ettünk csak ilyet, de mindig annyira finom volt, hogy seperc alatt eltüntettük.  Abban, hogy elkészítsem pici akadályt jelentett, hogy azt sem tudtam mi a neve, milyen néven kellene recepteket keresnem hozzá, úgyhogy kutakodnom kellett utána egy darabig, de megérte.
Ha valaki nem IR-es, nyugodtan rakjon bele mazsolát is, mert a mazsolát mindenbe bele kell rakni, amibe csak lehet, csodafinom. Hogy tényleg szalámi kinézete legyen, készíthetjük úgy is, hogy a már kész keveréket hagyjuk kicsit dermedni, majd egy alufólia segítségével rudat formálunk belőle, amit tálalás előtt porxilitbe forgatunk. Én azért készítettem így, mert kiskoromból én erre a formára emlékszek.

Hozzávalók 1 kisebb őzgerincformához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz - recept itt (118,75 g CH)
• 125 g margarin
• 100 ml tej (5 g CH)
• 30 g holland kakaópor (3,75 g CH)
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 50 g darált dió
• 2-3 ek sütőrum

Egy kisebb fazékban főzzük össze a tejet és a margarint. Ha a margarin felolvadt, vegyük le a tűzről és keverjük bele a kakaóport, az édesítőt, a diót és a rumot. Hagyjuk hűlni, amíg egy kicsit be nem sűrűsödik.

Közben törjük össze a kekszet. Forgassuk bele a kakaós masszába úgy, hogy mindenhol alaposan bevonja.

Az egészet simítsuk egy sütőpapírral, vagy alufóliával kibélelt őzgerincformába. Takarjuk el és egy napra tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen és a keksz megpuhuljon benne.

Porxilittel megszórva, szeletelve tálaljuk. A Párom szerint jól mutatna pár szelet egy gombóc vanília fagyival.

Az én süteményem összesen 560 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 22,77 g CH / 100 g.

Kókusztekercs főzött krémmel

Biztosan sokan már régóta ismeritek ezt a desszertet, de én csak kb. egy éve. Nagyon megtetszett, úgyhogy nekem is ki kellett fejlesztenem a saját, IR barát verziómat. Főzött krémmel töltöttem meg, mert azt hallottam és olvastam mindenhol, hogy a sima vajas krém sokkal édesebb, de nekem sem a legnagyobb kedvencem. Mivel ezért teljes kiőrlésű lisztet használtam hozzá, nem lett olyan szép fehér, mint egy hagyományos, vagy bolti tekercsnél. A fotó elég csalóka, mert rossz fényviszonyok között készült, de nagyjából visszaadja azt a halvány a vaj színénél egy árnyalattal sötétebb tónust, amilyen az én krémem.
Kicsit próbáltam lefaragni a tekercs szénhidráttartalmából is, mert az első változaté elég magas lett. Most sem ehetjük meg a fél rudat egyszerre, de egy picit azért talán többet.
Eléggé tartottam tőle, hogy milyen lesz ez a verzió, mert az előzővel nagyon megjártam, de most nem csak a külalakon sikerült javítani, hanem az ízét is jócskán felturbóztam. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam várni vele még egy kicsit, hogy megvágjam, mert akkor sokkal kontrasztosabb lenne a tészta és a krém.

A kész tekercs remekül fagyasztható.

Hozzávalók egy tekercshez:

A krémhez:

• 40 g tk. búzaliszt (24 g CH)
• 80 ml tejszín + víz keveréke
• vanília aroma, vagy 1 fél rúd vanília kikapart magjai
• 125 g lágy margarin
• 55 g xilit porrá őrölve (33 g CH)
• 40 g kókuszreszelék

A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g DW 1:4 cukorhelyettesítő porrá őrölve* (65 g cukornak felel meg)
• 25 g kókuszreszelék
• 16 g jó minőségű cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1-2 ek rum
• 65 g sárgabarack lekvár (nálam sajnos most bolti 18,18 g CH)

A külsejére:

• kókuszreszelék

Először a krémet készítsük el. Ehhez egy kis lában folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre a tejszín és víz keverékét a liszttel és a vaníliával, majd hűtsük ki.

A margarint keverjük simára a xilittel. Lassanként dolgozzuk bele a főzött részt is, végül pedig a kókuszreszeléket. A kész krémet pihentessük hűtőben, a tekercs összeállításáig.

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát, amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges, két csíkot rakjunk egymásra úgy, hogy hosszában kb. félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg kókuszreszelékkel.

A kekszes részből formázzunk egy téglatest alakú kis tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagságúra. A hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalain egy kb. 1-2 cm széles sávot szabadon hagyunk, de a rövidebbeket egészen a széléig beborítjuk a krémmel. A tőlünk távolabb eső hosszabb vége felől indulva a fólia segítségével tekerjük fel. A kész tekercset óvatosan görgetve még formázhatjuk, majd csomagoljuk be az alufóliába.

Legalább egy napig pihentessük a hűtőben, mielőtt megvágjuk. Amikor kibontjuk az alufólia-bundából, ha szükséges, még hempergessük meg kókuszreszelékben.

A kész tekercsem összesen 806 grammos lett, így 100 grammjában 24,32 g CH-t tartalmaz.

* Ennél a receptnél fontos, hogy az édesítőt, amit használunk (a krémhez és a tésztához is) porrá őröljük, vagy eleve por alakút vásároljunk, mert különben ropogni fog a fogunk alatt.

Házi Sport szelet

Körülbelül két hete sütöttem majdnem egy kilogramm háztartási kekszet. A házi sportszeletet már régóta ki szerettem volna próbálni, így most ez lett belőle. Bár azt sajnos nem tudom 100 %-os pontossággal megmondani, mennyire hasonlít az eredetire, mert már nagyon régen ettem, de azért megéri elkészíteni, mert amellett, hogy finom, annyira egyszerű, hogy el sem akartam hinni, amikor elővettem a receptemet.

Ha nem szeretnénk saját háztartási kekszet sütni hozzá, használhatunk más teljes kiőrlésű, cukormentes kekszet (pl. Gullon).

Hozzávalók egy kb. 30 x 25 cm-es tepsihez:

• 400 g darált háztartási keksz (190 g CH)
• 100 g darált dió
• 32 g holland kakaópor (4,6 g CH)
• 250 g margarin
• 15 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 200 ml tej (10 g CH)
• 1,5-2 ek rum

A tetejére:

• 150 g 70 %-os étcsokoládé (48 g CH)
• 2 ek étolaj, vagy kókuszolaj
• 10 g holland kakaópor (1,3 g CH)

1 tálban összekeverjük a kekszet, a diót és a kakaóport.

A margarint felkockázzuk és egy lábasban megolvasztjuk. Amikor már majdnem teljesen folyékony, hozzáadjuk a tejet és az édesítőt. Az egészet jól összemelegítjük és ráöntjük a kakaós kekszre. A rummal együtt alaposan összeforgatjuk.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és lehetőleg egyenletesen belesimítjuk a masszát. Hűtőbe tesszük dermedni.

Vízgőz felett felolvasztunk 1,5 tábla étcsokoládét. Hozzákeverünk 2 ek olajat és egy nagy ek kakaóport. A tepsiben pihenő kekszes masszát  egyenletesen bevonjuk a csokoládémázzal.

Ismét hűtőben pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk.

A receptben így elkészítve összesen 253,9 g CH van. Én 45 szeletre vágtam a "sütit", így egy szeletre 5,64 g CH jut. 

Forrás: apróséf.hu

Cifra kalács

Ritkán fordul elő, hogy meglátok valamit, és viszonylag hamar meg is sütöm, ez a kalács viszont épp ilyen volt. Először a Párom jegyezte meg tréfából, hogy "Ezt megsütheted nekem!" erre én elkezdtem leírni a receptet.

Nem hittem volna, hogy sikerül, de összességében egyáltalán nem annyira bonyolult, mint amilyennek a kinézete alapján elsőre gondolná az ember. Nincs vele különösen több macera, mint más kalácsokkal, amiket eddig készítettem. Tényleg hihetetlenül puha és omlós annak ellenére is, hogy teljes kiőrlésű, kihűlés után pedig nagyon szépen szeletelhető.

Hozzávalók egy kb. 750 grammos kalácshoz:

• 200 g tk. búzaliszt (122,2 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70,4 g CH)
• 70 ml tejszín+víz fele-fele arányú keveréke meglangyosítva
• 150 g natúr joghurt (6 g CH)
• 1 egész tojás
• 1 csipet só
• 1 csapott ek DW 1:4 cukorhelyettesítő (4 csapott ek cukornak felel meg)
• 50 g puha margarin
• 30 g friss élesztő

A kelesztés után:

• 16 g cukrozatlan kakaópor (2,24 g CH)
• 1-2 ek víz

A tetejére:

• 1 tojás sárgája
• 1 ek tejszín

(Nekem dagasztás közben a tészta még felvett 15 g tk. búzalisztet (9,16 g CH). Tejszín és víz keverékével a tejet helyettesítem.)

A hozzávalókból kellemes, lágy tésztát dagasztunk, amit szobahőmérsékleten letakarva duplájára kelesztünk. Ez nekem kb. 45 perc 1 óra volt.

Amikor ketté választjuk és az egyik felébe beledolgozzuk a kakaóport annyi vízzel, hogy ne változzon az állaga. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra és közben formázzuk meg a tésztát:

A két tésztánkat ismét válasszuk ketté. Először nyújtsuk ki téglalap alakúra (kb. 3 mm vastagságúra) az egyik világos tésztát, majd az egyik kakaósat is, és fektessük a világosra. A hosszabb oldala mentén óvatosan, nem túl szorosan tekerjük fel, majd ezt ismételjük meg a megmaradt tésztával is. Tehát végül a világos résznek kell kívül lennie. A két rudat helyezzük egymás mellé, majd fonjuk össze és emeljük át egy előkészített formába. Eredetileg egy 30 x 10 cm-es gyümölcskenyér formát kellett volna használnom, de ahhoz nekem kicsinek tűnt a tészta, így egy 20 x 10 cm-esbe tettem, ezt szépen kitöltötte.

A kalácsot hagyjuk még kb. 10 percig kelni, majd kenjük meg 1 tojás sárgája és 1 ek tejszín keverékével.

Hőlégkeveréses sütőben süssük kb. 30 percig. Én 35 percig sütöttem, közben 15 perc után letakartam alufóliával, hogy ne piruljon meg túlzottan. Tűpróbát is végeztem!

Amikor elkészült, óvatosan fordítsuk ki a formából és rácson hűtsük ki. Már langyosan is fogyaszthatjuk, de akkor még nem lesznek olyan szépek a szeleteink.

Az én így elkészített kalácsom összesen 751 grammos lett és 270 g CH-t tartalmaz. Így 100 grammjában kb. 35,95 g CH van.

Forrás: Gabriella kalandjai a konyhában :)

Variációk sütipecsétre

A sütinyomda egy olyan dolog, amire mindenki felfigyel. Egyáltalán nem bonyolult használni, és rövid idő alatt végtelenül bohókás, vidám kekszeket lehet vele készíteni. Jó móka lehet a gyerekekkel együtt nyomdázni a sütik tetejét, legalábbis mi mindig nagyon szerettük az öcsémmel Anyával sütni a mézeskalácsot.

Maga a süti egyáltalán nem bonyolult, a lényeg, hogy ne legyen benne sütőpor. Így a tészta nem fog megemelkedni sütés közben és szépen megmarad majd benne a minta, amit belenyomtunk. Erre tökéletes alternatíva lehet valamilyen linzer. Mivel a blogon jócskán találtok ilyen recepteket (mert nagyon nagyon szeretem a linzert), hogy ne legyen olyan unalmas a dolog, most két alternatívát is hoztam nektek.

Kókuszos-kakaós linzer

100 g tk búzaliszt (61,1 g CH)

75 g zabpehely (45 g CH)

50 g búza finomliszt (35,2 g CH)

75 g kókuszreszelék

80 g xilit - házi vaníliás (48 g CH)

200 g hideg margarin

1 egész tojás

1/2 citrom lereszelt héja - elhagyható

15 g holland kakaópor (2,1 g CH)

Mandulás-vaníliás linzer

100 g tk. búzaliszt (61,1 g CH)

75 g őrölt zabpehely (45 g CH)

50 g búza finomliszt (35,2 g CH)

75 g mandula

75 g xilit - házi vaníliás (45 g CH)

180 g margarin

1 egész tojás

1/2 citrom lereszelt héja - elhagyható

1 tk vanília aroma

1/2 tk őrölt fahéj - elhagyható

1/4 tk őrölt szegfűszeg és gyömbér - elhagyható

A kókuszos linzernél a zabpelyhet a kókusszal együtt kávédarálóban megőröltem, így a tészta sokkal homogénebb lett, nem látszott benne olyan nagy darabokban a kókuszreszelék. A mandulás linzernél pedig a mandulát a xilittel együtt daráltam le, hogy az olajossága miatt ne ragadjon bele a gépbe.

Ezután mindkét esetben a margarint kb. kockacukor nagyságúra kockáztam és elmorzsoltam a többi hozzávalóval a tojás kivételével. Amikor morzsás állagú keveréket kaptam, hozzáadtam a tojást és amilyen gyorsan csak tudtam összegyúrtam. Fél-egy órára hűtőbe tettem.

A pihentetés után lisztezett deszkán kb. 3 mm vastagra nyújtottam a tésztát és egy akkora pohárral, mint a sütipecsét kiszaggattam. Minden korongot lepecsételtem, ügyelve arra, hogy mindenhol egyforma mélyen nyomjam a tésztába a pecsétet.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatva 180 fokon kb. 12 perc alatt készre sütöttem, és a tepsin hagytam kihűlni a linzereket.

A kókuszos-kakaós linzer összesen 191,4 g CH-t tartalmaz.

Nekem 29 linzerem lett és egy kisebb, így 1 darab kb. 6,43 g CH-t tartalmaz.

A mandulás linzer összesen 186,3 g CH-t tartalmaz.

Nekem 25 és egy kisebb linzerem lett, így egy darabban kb. 7,23 g CH van.

Csokoládés-mogyorós müzliszelet

Már, amikor az előző adag müzlit készítettem, akkor a fejemben volt 3 ízvariáció, és mivel nagy sikere volt, az egyik elég hamar el is készült. Biztos vagyok benne, hogy a következőre sem kell nagyon sokat várni, de szeretnék készíteni olyat is, amibe nem kell tojás, mert tudom, hogy azt sok embernek kerülnie kell.

Ezt most a Cerbona csokis-mogyorós müzliszelete ihlette, amiről nagyon sokáig azt hittem, hogy megehetem, aztán láttam, hogy a maltit-szirupot is kerülnöm kellene. Inkább nem szeretnék ezen töprengeni, vagy problémázni, helyette inkább elmajszolom a sajátomat.

Most készült egy adag hagyományosan, cukorral, és nagy meglepetésemre egészen hasonlít a szokványos szeletekre. Kicsit lazább és magasabb és még ragacsos is. A Párom azt mondta, hogy nagyon finom és az egészet meg tudná enni egyszerre, úgyhogy nyugodtan megsüthetem neki a következő variációt is. :)

Az előző receptből nyugodtan kihagyható az amaránt, mert viszonylag kevés van benne. Ebből szerintem nem, mert a müzli jelentősebb részét ez adja, de helyette használhatunk quinoát is.

Hozzávalók 14 szelethez:

• 50 g dió
• 50 g török mogyoró (3 g CH)
• 75 g nagy szemű zabpehely (45 g CH)
• 30 g puffasztott amaránt (19,5 g CH)
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 40 g 70 %-os étcsokoládé (12,4 g CH)
• 40 g mazsola (26 g CH)
• fél rúd vanília kikapargatott magvai, vagy 1 tk vanília aroma
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• 8 g cukrozatlan kakaópor (1,12 g CH)
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 2 tojás

A diót nagyobb darabokra törjük és a mogyoróval egy száraz serpenyőben megpirítjuk. Ilyenkor a mogyoró héját könnyedén le tudjuk morzsolni, ha szeretnénk.

A csokoládét kis kockákra vágjuk és a nagyobb mazsolákat is elfelezzük.

A tojások kivételével egy tálban alaposan összekeverjük az összes hozzávalót. Ráütjük a tojásokat és eldolgozzuk, hogy mindenhova jusson belőle. Egy 20 x 30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral. Beleöntjük a masszát és kissé belenyomkodjuk, miközben egyúttal elsimítjuk.

Nekem az egész egy evőkanállal volt a legkönnyebb, amivel jól össze tudtam dolgozni a hozzávalókat, majd pedig azzal simítottam el a tepsiben is.

160 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt süssük készre, a 15. perc környékén pedig takarjuk le sütőpapírral.

A tepsiben hagyjuk legalább langyosra hűlni és egy éles késsel szeleteljük fel.

Az így elkészítve egy szelet 9,78 g CH-t tartalmaz, ami külön öröm, mert két szelet pont egy uzsonna. :)

Szedres muffin

A szeder egy csodálatosan finom gyümölcs. Ezért örültem, hogy megtaláltam ezt a muffin receptet, amihez alig pár darab kell belőle, mert ezt biztos voltam benne, hogy ezt el tudom készíteni a picike szederbokrunk terméséből. Talán még más finomságra is futja belőle.
Amikor még kevertem kavartam, nem voltam nagyon bizakodó, így nagyon meglepett, hogy milyen finom lett a végeredmény. Nagyon puha, kellemesen édeskés, enyhén vaníliás, illatos muffinokat kaptam. A tészta és a krém remekül passzol egymáshoz, és minden süti közepében egy finom szeder bújik meg.

A muffinok a felhasznált DW 1:4 cukorhelyettesítő miatt egy kicsit kisebbek lettek a megszokott méretnél, mert így hiányzik belőlük a cukor tömege, mennyisége.

Hozzávalók:

A tésztához (79,56 g CH, darabonként 6,63 g)

• 150 g lágy margarin
• 30 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (120 g cukornak felel meg)
• 3 tojás
• 7 g sütőpor
• 8 g cukrozatlan kakaópor (1,12 g CH)
• 30 g darált dió
• 30 g búza finomliszt (21,12 g CH)
• 40 g tk. búzaliszt (24,44 g CH)
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 12 szem szeder (átlagosan 4 grammos darabokat használtam, így ez 2,88 g CH)

A krémhez (összesen 28,12 g CH)

• 200 ml tej (10 g CH)
• 12 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 20 g vaníliás pudingpor (17 g CH)
• 120 g lágy margarin 
• 8 g cukrozatlan kakaópor (1,12  g CH)
• vanília aroma

Először megsütjük a muffinokat. A margarint az édesítővel habosra keverjük. Egyesével beledolgozzuk a tojásokat, majd apránként hozzáadjuk a sütőporral, kakaóval és dióval elkevert liszteket.

A muffintepsi mélyedéseit kapszlikkal kibéleljük. Először egyharmadig megtöltjük a masszával és mindegyik közepébe belenyomunk egy-egy szem szedret és befedjük a maradék masszával. 170 fokra előmelegített sütőben kb. 14-16 perc alatt megsütjük és tűpróbával ellenőrizzük.

A muffinokat rácson hűtjük ki, közben elkészítjük a krémet.

A tejből, az édesítőből és a pudingporból pudingot főzünk és kihűtjük. A margarint habosra keverjük. Összedolgozzuk a pudinggal és a kakaóporral, kevés vanília aromát adunk hozzá.

A krémet csillagcsöves nyomózsákba szedjük, és a muffinok tetejére nyomjuk. Pár szem szederrel díszíthetjük.

Ha minden krémet egyenletesen sikerül a muffinokra adagolni, akkor egy darab kb. 8.9 g CH-t tartalmaz.

A recept a Nők Lapja Konyha 2015. július-augusztusi számában található.

Spirállinzer

A spirálkeksz receptjét még tavaly láttam meg a nosalty-n. Nagyon megtetszett, szerintem rém ötletes, és ha ügyes az ember, csodaszép kekszek kerülnek ki a kezei közül. Mindig halogattam a megsütését, egészen addig, amíg a Brioche-blogon újra rá nem akadtam. Most már nem tudtam kihagyni, az első adandó alkalommal elkészítettem, és TimCsi ötletét követve nem puszta kekszeket, hanem lekvárral összeragasztva "hagyományos" linzereket gyártottam. Eszméletlenül finomak és puhák, nem lehet kihagyni! :)
Az olyan sütik különösen kedvesek nekem, amikben már eleve van valami házi. Ebben saját dió, házilag darált zabpehely, xilitből készített vaníliás porcukor és házi lekvár van.

Hozzávalók kb. 40 linzerhez:

• 100 g tk. tönkölybúza liszt (63,9 g CH)
• 75 g őrölt zabpehely (45 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,2 g CH)
• 50 g darált dió
• 25 g darált kókuszreszelék
• 80 g nyírfacukor (ebből 20 g házi vaníliás) (48 g CH)
• 200 g hideg margarin
• 1 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 10 g holland kakaópor (1,4 g CH)
• 160 g csokoládés meggylekvár a ragasztáshoz (17,8 g CH)

A tésztához egy tálba kimérjük a liszteket, a diót, a kókuszt és a cukrot, aztán kézzel lazán összekeverjük. A margarint kis kockákra vágjuk és elmorzsoljuk vele, majd a tojással és a citromhéjjal gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk. Kettéválasztjuk (hogy teljesen pontosak legyünk, használjuk a konyhai mérlegünket), és az egyik felébe beledolgozzuk a kakaóport.

Ha nagyon felmelegedett a tészta miközben dolgoztunk vele, kis ideig pihentessük hűvös helyen, vagy a hűtőben.

A két tésztadarabot külön-külön nyújtsuk egyenlő méretűre, kb. 20x40 cm-esre, majd fektessük őket egymásra (nálam az üres került alulra, a kakaós felülre). Egy kicsit még nyújtsuk át, majd a hosszabbik oldala mentén tekerjük fel. Csomagoljuk konyharuhába, vagy sütőpapírba és kb. két órára tegyük be a hűtőbe, vagy egy negyed órára a fagyasztóba.

Miután kicsomagoltuk a tésztánkat egy éles késsel vágjuk 3 mm-es korongokra. Ha nagyobb és laposabb korongokat szeretnénk, két sütőpapír közt egy kicsit még nyújtsunk rajtuk. Nekem összesen 78 korongom lett.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készülnek el. Figyeljünk, hogy ne piruljanak meg!

Amint kihűltek, tetszőlegesen választott lekvárral összeragasztjuk a korongokat. Én a tavaly eltett meggylekváromat használtam, és nem sajnáltam a kis sütiktől. ;)

Szerintem szépségesek lettek, meglepődtem, hogy a képeken milyen jól látszik a dió és a kókusz a kakaós részben. :)

Összesen 39 linzerem lett, így egy darabban kb. 5,42 g CH van.
Így elkészítve csak a tésztában összesen 193,5 g CH.

Tipp:

• A kókuszreszeléket pár kanál liszttel együtt kávédarálóban kicsit finomabbra őröltem, így sokkal homogénebb lett a tészta.

Csokoládés zabkeksz

Ez is egy olyan recept, amit a Párom talált nekem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elkészítem, főleg mivel olyan egyszerű kis sütike, de most épp ezért készült el. Ideális időtöltés volt a mai tanulásadag előtt. Ezért talán jól jöhet annak is, aki a munka miatt állandó rohanásban van, de valamilyen saját készítésű kekszet szeretne elrágcsálni kisétkezésre.

A kakaó és a csoki miatt igazi kis ízbomba, de én még egy kis sütőrummal is megbolondítottam.

Hozzávalók 20-25 db. kis kekszhez:

• 80 g apró szemű zabpehely (48 g CH)
• 80 g tk. tönkölybúza liszt (51,12 g CH)
• 70 g darált dió
• 10 g holland kakaópor (1,24 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 1 púpozott kk őrölt fahéj
• 1 nagy csipet szerecsendió
• 1 nagy csipet só
• 60 g xilit (36 g CH)
• 100 g puha margarin
• 1 tojás
• 50 g 74 %-os étcsokoládé felkockázva (14,7 g CH)
• löttyintésnyi sütőrum

A hozzávalókat mind egy kisebb tálba mérjük és egy fakanállal jól összedolgozzuk. (A margarinra egy rá is mikrózhatunk, hogy megolvadjon kicsit és könnyebben összeálljon a massza.)

A kész keksz tésztát kb. egy fél órára hűtőbe rakjuk, hogy egy kicsit megdermedjen és könnyebb legyen formázni. Ezután kisebb diónyi gombócokat szakítunk ki belőle, amiket kis korongokká formázva egy sütőpapíros tepsire sorakoztatunk. Ha a lehető legegyformább méretű kekszeket szeretnénk kapni, a gombócoláshoz használhatunk szilikonos fejű mérőkanalat.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 perc alatt sütjük készre a kekszeket.

A recept összesen 151,06 g CH-t tartalmaz. Nekem 22 kekszem lett, így egy darabban kb. 6,16 g CH van.

Forrás: dívány.hu

Zabkása kisokos (amit eddig megtanultam)

Ebben a bejegyzésben most igyekszem összegyűjteni azt a sok okosságot, amit eddig a zabkása témakörében megtanultam.

Nem sokkal az után találtam rá erre az ételre, hogy elkezdtem a diétát. Korábban nem ettem ilyet, inkább fintorogtam, ha meghallottam a nevét, mint, hogy összefutott volna a nyál a számban. Egy ideig rendszeresen készítettem reggelire, mert gyors és egyszerű, és mert ha sütöttem valamit, soha nem tudtam mit csinálni a megmaradt rengeteg tejjel. Bizony, a tejjel. Nem csak ez volt az egyetlen baklövésem, ezért jónak láttam összefoglalni, mit tanultam róla, mert bár ez igazán nem egy bonyolult étel, de azért - mint a diétában szinte a legtöbb étel kapcsán, itt is - sok dologra kell ügyelnünk, és tudatosan kell összeállítanunk, mi kerüljön az asztalunkra.

Lássuk, mit tanultam:

• A zabkása készítéséhez felhasznált folyadék normál esetben tej, vagy tej és víz fele-fele arányban. IR esetén a tej nem a barátunk, legalábbis reggelire biztosan nem, ugyanis gyors CH, amit reggelire nem szabad fogyasztani. (Mellesleg a tej olyan gyorsan képes felpörgetni a vércukorszintet, hogy a "hipózás" esetén ezt is javasolni szokták.)
• Tehát a tej kilőve. Helyette használhatunk csak vizet, de pótolhatjuk tejszínnel (ami zsiradék, ezért nem számoljuk), vagy növényi tejekkel (kókusz/mandula). Ezeket akár saját magunk is elkészíthetjük, így olcsóbb, és teljesül a jó öreg "legalább tudom mi van benne".
• Főzőtejszín helyett sokan habtejszínt használnak főzéshez is, mert jóval egészségesebbnek tartják. Hogy miért, lásd itt.
• A zabkásába szokás aszalt, vagy felkockázott friss gyümölcsöket is keverni, nagyon finom (én is szeretem), de mivel a diétában reggel nem barátunk a gyors CH, ezeket is jobb, ha mellőzzük.
• Édesítésként közkedvelt a cukor mellett a méz is, én ezeket édesítőszerre cseréltem, mert az előző kettő ugye tilos, és így legalább nem emelem feleslegesen a reggelim CH-ját.
• Sokféleképpen ízesíthetjük, rengeteg lehetőségünk marad még úgy is, ha mindent mellőzünk, amit kell. Én még főzés közben mindig keverek a kásámba kevés vanília aromát, cukrozatlan kakaóport, fahéjat és kókuszreszeléket. Amikor pedig van otthon, nem marad el pár szem dió, vagy mandula sem.
• Végül persze a zabpehely. Használhatunk nyugodtan apró, vagy nagy szeműt is. Az aprónak talán annyi az előnye, hogy gyorsabban megszívja magát, így pár perccel hamarabb láthatunk hozzá az evéshez. Én ennél az ételnél a nagy szeműt részesítem előnyben.

Végül is a zabkása egyáltalán nem egy bonyolult dolog, csak arra kell figyelnünk, hogy minden gyors CH-t mellőzzünk, és olyan alapanyagokkal tömjük tele az ételünket (ez főleg akkor fontos, ha valaki csak keveset ehet egy étkezésre), amikkel nem kell számolni.

Ezek alapján a mai reggelimet így készítettem el 30 g CH-val kalkulálva:

• 50 g zabpehely (30 g CH)
• 110 ml tejszín
• 120 ml víz
• folyékony édesítőszer
• vanília aroma
• 1 mk cukrozatlan kakaópor (0,24 g CH)
• kevés fahéj
• 1-2 ek kókuszreszelék

A zabpelyhet és a folyadékot egy kis fazékba mértem és kis lángon feltettem főni. Időnként megkevertem és közben a többi hozzávalót is beletettem. Amikor elkezdett besűrűsödni, egyet rottyantottam rajta és levettem a tűzről. Mély tányérba öntöttem és a fazékhoz tartozó fedővel lefedtem addig, amíg összepakoltam a konyhában. Ez idő alatt a zabpehely még egy kicsit megszívta magát és a kása jobban besűrűsödött.

A fedőt levéve pár szem dióval és mandulával, valamint kevés kókuszreszelékkel és fahéjjal tálaltam. Erre csak a fotó kedvéért volt szükség, mert az ilyen ételek mindig összekeverve a legfinomabbak. :)

Ránézésre hatalmas mennyiség, és nagyon laktató! :)

Keksz bomba (kókuszgolyó)

Nálunk keksz bombának hívják és nagyon szeretjük! Amikor kicsik voltunk, Karácsonyra mindig a raffaello golyóval egyszerre csináltuk Anyával és az Öcsémmel. Hempergettük a kókuszreszelékben, jó ragacsosak voltunk, és egyet-egyet megettünk. Nagyon élveztük. Aztán persze hasfájásig ettük, vagy amíg el nem fogyott. Mindenki nagyon szerette.

Egyedül eddig csak egyszer csináltam, nagyon fura volt - most is az -, mert közös programnak szoktam meg, amiből nagyon kevés volt. És a keksz bomba is kevés lett, akkor jöttem rá, hogy mindig legalább kétszeres adagot csináltunk. :)

Most reformosítottam először (ezért csak fél adag lett), évfordulós finomságnak szántam, mert a Párom nagyon szereti. Időről időre felemlegeti, és mivel ők teljesen máshogy készítik, szerettem volna megmutatni, hogy nálunk otthon milyen. Ízlik neki. :)

Hozzávalók:

• 300 g darált saját sütésű háztartási keksz (143,13 g CH)
• 100 g darált dió
• 35 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő porrá őrölve
• 20 g holland kakópor (2,5 g CH)
• 80 g házi sárgabarack lekvár (9,6 g CH)
• 60 ml lm habtejszín
• 3-4 ek kókuszolaj
• 2 tk rumaroma
• magozott meggy (nálam most 70 g - 7,7 g CH)
• kókuszreszelék a hempergetéshez

A saját keksz helyett használhatunk tk korpovitot, vagy cukorstop háztartási kekszet is - az édesítő mennyiségén lehet, hogy válzotatnunk kell miatta.

A hozzávalókat a meggy és a kókuszreszelék kivételével összegyúrjuk. A tejszíből egy kicsit visszatartunk és csak akkor adjuk hozzá, ha nem áll össze megfelelően a massza. Ha szükséges, adhatunk hozzá több lekvárt, vagy tejszínt.

Kisebb darabokat tépünk belőle. A tenyerünkön ellapítjuk, egy szem meggyet ültetünk a közepére és golyókká formázzuk, majd meghempergetjük a kókuszreszelékben.

Min. egy órát pihentessük a hűtőben fogyasztás előtt. Ha vendégeket várunk, előző nap is elkészíthetjük.

A recept így összesen 162,93 g szénhidrátot tartalmaz.

Nekem 18 kókuszgolyóm lett - elég nagyokat csinálok -, így egy darabban kb. 9,05 g CH van.
Biztosan senki nem csinál majd pont ugyanakkora és így ugyanannyi golyót mint én, de azért a fenti CH mennyiség mégis valamennyire irányadó lehet. 

Gesztenyés sajttorta

Amikor egy hete a fahéjas legyezőt sütöttem, csak 80 g krémsajtra volt szükségem hozzá, de mivel csak 100 forinttal került többe, a boltban úgy döntöttünk, hogy az 1 kg-os kiszerelést vesszük meg a 250 g-os helyett. Ennek köszönhetően rengeteg maradt rám, úgyhogy egyértelmű volt, hogy a következő sütiben dominálni fog a krémsajt. Nem gondolkodtam sokat, tudtam, hogy ha ilyen receptet szeretnék találni, a FittKonyhán kell keresgélnem. Amikor rábukkantam erre, nagyon megörültem neki, mert már én is régóta szeretném kipróbálni a gesztenyét egy diabetikus sütiben is. Régen nagyon sokat keresgéltem cukormentes gesztenyemassza után, de amikor megtaláltam, valahogy mindig elmaradt az ominózus süti.
Most itt van, és nem is akármilyen alkalomból. Ugyanis pontosan beleillik a VKF! 68. fordulójának témájába, ami a Melengető hozzávalók, azaz a késő ősz ízei. Nagyon köszönöm a meghívást a forduló háziasszonyának, TimCsinek, a Brioche blog írójának!

Hozzávalók egy 23 cm-es tortához (16 szelet):

A tésztához:

• 2 kis tojás
• 60 g tk. tönkölybúza liszt (38,34 g CH)
• 50 g zabpehely liszt (34,05 g CH)
• 30 g dió
• 50 g xilit (30 g CH)
• 25 g holland kakaópor (3,5 g CH)
• 1 csipet só
• 1 tk szódabikarbóna
• 4-5 ek olvasztott kókuszolaj

A krémhez:

• 400 g natúr gesztenyepüré (150,4 g CH)
• 320 g krémsajt
• 100 g cukornak megfelelő folyékony édesítőszer
• 30 g xilit (18 g CH)
• 2 tk rumaroma
• 2 kis tojás
• 20 g vaníliás pudingpor (17 g CH)

A tészta alaphoz a diót és a xilitet kávédarálóban, vagy aprítóban porrá őröljük, és összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Egy ragacsos masszát fogunk kapni, ezzel béleljük ki az előkészített (kivajazott) tortaformánkat, és a krém elkészültéig hűtőbe tesszük. Ehhez egyszerűen csak robotgéppel összekeverjük a hozzávalókat, majd az egészet a tészta-alapra öntjük.

180 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt sütjük készre. Akkor jó, ha egy kicsit még "rezeg". Az enyém már nem rezgett, de csodafinom lett, köszönöm a receptet! ;)

Az egész torta összesen 291,29 g CH-t tartalmaz. Általában egy 23 cm-es torát 12 szeletre vágok, de most valahogy adta magát a 16, így egy szeletben 18,2 g CH van.

Kakaós-fahéjas tekercs

Tulajdonképpen sodort csiga. Bár szerintem inkább rózsa. Gyönyörűszép és finom!

Ezt a sütit most a 67. VKF! alkalmából készítettem el. Ez egy blogok közti "nagy virtuális kulináris játék". Minden egyes fordulón a kijelölt témában kell elkészíteni egy ételt, vagy süteményt. Ez most A kelt tészta ezer arca. Nem részletezem nagyon, hogy mi is ez a játék, mert biztos van, aki ismeri, aki pedig nem, az itt seperc alatt utánanézhet. Mindenesetre nagyszerű dolognak tartom, mert jó kis közösségépítő a bloggerek közt és így mindenki sok új receptet, ötletet ismerhet meg. Sok mindennel gazdagodhatunk.

Amikor megláttam a mostani kiírást, nagyon megörültem, mert ez egy nekem való téma. Ha választani kell, azokat a süteményeket szeretem a legjobban, amikkel tényleg dolgozhatok, a kezem között formálódnak, alakulnak. (Ezeket a szavakat a Pót-nagymamám használta, amikor legutóbb beszélgettünk. A "Pót-nagymama" is az ő elnevezése :) ) Most ezt a kis különleges csigát hoztam nektek, szerintem pont megfelel egy ilyen alkalomra. Egyszerű és mégis ötletes. Ha esetleg vendégeknek készítjük el, biztos megcsodálják majd. Apa azt mondta: "Ezt lájkolni fogom!"

Nem mellesleg, végre sikerült olyan teljes kiőrlésű kelt tésztát csinálnom, amivel jól tudok dolgozni!

Hozzávalók:

A tésztához:

• 25 g friss élesztő
• 250 ml víz
• 20 ml habtejszín
• 250 g tk tönkölyliszt (159,75 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt ( 75,4 g CH)
• 10 g búzasikér
• 70 g margarin
• 1 csipet só
• 15 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő

A töltelékhez:

• 100 g nagyon lágy margarin
• 32 g holland kakaópor (2,84 g CH)
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• fahéj

A tetejére:

• 1 tojás

A tésztához a liszteket és a sikért elmorzsoljuk margarinnal, majd a többi hozzávalót is hozzáadva alaposan kidagasztjuk. Kb. 40-50 percig kelesztjük.

Ezalatt a töltelékhez szükséges a margarint magában habosra keverjük. (Fontos, hogy lágy legyen, akkor majd sokkal könnyebb lesz elkenni a tésztán a tölteléket. Nyugodtan meg is mikrózhatjuk kicsit.) Kis adagokban beledolgozzuk az édesítős kakaót, ha szeretnénk, kevés fahéjat is keverjünk bele.

Az idő közben megkelt tésztát 40x60 cm-es téglalappá nyújtjuk. A hosszabbik oldalával merőlegesen félbevágjuk. Az egyik lapot megkenjük a kakaókrémmel és ráborítjuk a másikat. hosszában kb. 2 cm-es csíkokra vágjuk (így 10 csíkot kell kapnunk), majd ezeket keresztben félbevágjuk (így 20 rövidebb csíkunk lesz).

A csíkokat egyesével megsodorjuk, majd feltekerjük és sütőpapíros tepsin még fél óráig kelesztjük. Ezután egy felvert tojással megkenjük és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Az eredeti receptben az szerepel, hogy 180 fokon 10 percet süssük a tekercseket, de én 30-35 percig sütöttem.

A receptben így elkészítve 295,15 g CH van, egy tekercsben 14,76 g.

Források: forma: nosalty.hu

               töltelék: apróséf.hu