Diós és mákos bejgli

Tavaly Karácsony óta nagyon szeretnék bejglit sütni. Nálunk sosem kapott különösebben nagy hangsúlyt, mi otthon minden évben mézeskalácsot, keksz bombát és raffaellót csináltunk. Bejglit inkább vettünk, igazán arra sem emlékszem, hogy Mamám sütött-e. A Pároméknál viszont minden évben az Anyukája készíti, és hihetetlenül finom. Tényleg nem ettem még ilyen finom bejglit, úgyhogy elkértem a receptjét, és egész eddig visszafogtam magam, hogy ne álljak neki már januárban megsütni (mert ami nagyon finom, azt én azonnal ki akarom próbálni). Közben a neten is megnéztem több receptet, amiből azt a következtetést vontam le, hogy a bejglisütés a világ legnehezebb dolga, úgyhogy az első sütést alaposan túlizgultam. Viszont rengeteg dologra jöttem rá közben, úgyhogy a második sütés eredményét már ti is láthatjátok. Legyen Boldog, Békés Karácsonyotok!

Mivel ugye kísérletezésről volt szó, a hozzávalókat nem egy bejglihadsereghez adom meg, csak két kb. fél kg-os rúdhoz:

Tészta 2 rúd bejglihez:

• 150 ml tejszín+víz fele-fele arányú keveréke
• 15 g friss élesztő
• 155 g tk. búzaliszt (94,75 g CH)
• 75 g graham liszt (45 g CH)
• 80 g búza finomliszt (56,32 g CH)
• 75 g nagyon lágy margarin
• 1 kis tojás
• 10 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (40 g cukornak felel meg)
• 1 csipet só

Töltelék 1 mákos rúdhoz:

• 200 g darált mák (48 g CH)
• 15 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 80 ml tejszín+víz fele-fele arányú keveréke
• 1/2 rúd vanília
• 1/2 citrom lereszelt héja

Töltelék 1 diós rúdhoz:

• 200 g darált dió
• 15 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 60 ml tejszín+víz fele-fele arányú keveréke
• 1/2 rúd vanília

A kenéshez:

• 1 egész tojás

Először a tölteléket készítettem elő a sütést megelőző este. Egy-egy kisebb tálba kimértem a mákot/diót és az édesítőt, hozzáadtam fél rúd vanília kikapargatott magvait, a mákhoz hozzáreszeltem egy fél citrom héját is. Egy bádogbögrében felforraltam a tejszínes vizes keveréket (használhatunk tejet is) a vaníliarúddal, és leforráztam vele a száraz hozzávalókat. Hűvös helyen (pl. kamrában) pihentessük másnapig.

Ügyeljünk rá, hogy a töltelékünk inkább morzsalékos legyen, ha túl nedves, kirepedhet a bejglink. A diósnál lehet, hogy nem lesz szükségünk az összes folyadékra, inkább apránként adagoljuk.

Másnap reggel bedagasztottam a tésztát: a liszteket és az édesítőt egy tálba mértem és elkevertem egy csipet sóval. Hozzáadjuk a tojást és a meglangyosított tejszínes, vizes keveréket (használhatunk fele-fele arányban vizet és tejet is). Gyúrni kezdtem, és amikor összeállt, apránként beledolgoztam a margarint. Addig dagasztottam, amíg már nem tapadt sem a tál falához, sem a kezemhez. Ekkor aláliszteztem és lefedve meleg helyen kb. 1 óra alatt duplájára kelesztettem.

A megkelt tésztát konyhai mérleg segítségével két egyenlő részre osztottam és lisztezett deszkán kb. 20 x 25 cm-es téglalappá nyújtottam úgy, hogy a hosszabbik oldala nézzen felém. Egyenletesen elterítettem rajta a tölteléket ügyelve, hogy a hosszabbik oldala mentén 1,5-2 cm-t szabadon hagyjak, a rövidebb oldalai mentén viszont egészen a légszéléig töltelék borítsa. A töltelék felszínét simára igazítottam, de vigyáztam, hogy ne préseljem össze túlságosan. A tőlem távolabb eső oldalán szabadon hagyott tésztarészt a töltelékre hajtottam és óvatosan magam felé görgetve feltekertem.

A rudakat sütőpapíros tepsire emeltem, a kezemmel még kicsit igazítottam rajtuk és vékonyan lekentem őket egy villával felvert egész tojással.

Amíg a sütőt előmelegítettem 200 fokra, szobahőmérsékleten kelni hagytam a bejgliket. Mielőtt betettem volna őket a sütőbe, ismét megkentem a tetejüket tojással és egy grillpálcával sűrűn megszurkáltam őket (egészen az aljukig leszúrtam). 25 perc alatt sültek készre, az utolsó 10 percben sütőpapírral letakartam őket.

Ahogy a képen is látszik, a diós egy kicsit nekem is kirepedt, de attól még legalább olyan finom lett, mint a mákos, és ha holnap sütnék egy harmadik adagot, akkor azt hiszem, már jól be tudnám lőni a töltelék állagát.

A diós bejglim 512 grammos lett, így 100 grammjában 19,14 g CH van.

A mákos rudam 557 grammos, így annak 100 grammjába 26,21 g CH van.

Már sokadjára meg kell jegyeznem, hogy a sütemény így, ahogy én készítem, nem túlzottan édes, ezt az édesebb szájúaknak nem árt figyelembe venni! :)

Mákos-túrós lepény

Úgy találtam rá erre a receptre, hogy valami mákosat szerettem volna sütni. Azt ígérte, hogy ez a lepény a mák és a túró tökéletes párosítása, és szerintem ez így is van.  A lágy, kissé habos túró és az enyhén citromos mák remekül kiegészíti egymást, mindezt pedig egy halvány vaníliás aroma kíséri végig. Aki szereti ezt a két hozzávalót, annak kötelező elkészíteni!

Hozzávalók egy 25 cm-es piteformához:

A tésztához:

• 85 g tk. búzaliszt (51,93 g CH)
• 65 g őrölt zabpehely (39 g CH)
• 30 por xilit - házi vaníliás (18 g CH)
• 70 g hideg margarin
• 1 tojás sárgája
• 1 csipet só

A mákos réteghez:

• 150 g darált mák (36 g CH)
• 70 ml tej (3,5 g CH)
• 30 g margarin
• 30 g xilit (18 g CH)
• fél citrom héja

A túrós réteghez:

• 300 g nem darabos, lágyabb túró
• 60 g xilit - a fele házi por alakú vaníliás (36 g CH)
• 120 g tejföl
• 25 g zabkorpa
• 1 tojás sárgája
• 2  tojás fehérje
• 1 csipet só

Először a tésztához a margarint elmorzsoljuk a lisztekkel, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. A kész tésztát kb. 1 óráig a hűtőben pihentetjük.

A mákos részhez a tejet, a margarint és a xilitet összeforraljuk, de elég az is, ha csak a mikróban  úgy összemelegítjük, hogy a margarin elolvadjon benne. A mákra reszeljük a citromhéjat és ezt is ráöntjük. Alaposan összedolgozzuk és félretesszük, hogy kihűlhessen.

A tésztát kinyújtjuk (óvatosan, könnyen szakad) és kibéleljük vele az előkészített piteformánkat. Felhasználásig visszatesszük a hűtőbe.

A túrós részhez a túrót áttörjük. Összedolgozzuk a xilit felével, a tejföllel, a zabkorpával, a tojás sárgájával és a citrom héjával és levével. A fehérjékből egy csipet sóval habot verünk, közben fokozatosan hozzáadjuk a por xilitet is, majd beleforgatjuk a túrós masszába.

A mákos tölteléket a tésztára halmozzuk. Elegyengetjük és kicsit lenyomkodjuk. Betakarjuk a túrókrémmel, picit elegyengetjük, és a formát az asztal lapjához kocogtatjuk. Így egyenletesebben eloszlik a krém és a felesleges buborékok is kiszöknek belőle.

160 fokra előmelegített légkeveréses sütő alsó polcán kb. 35-40 percig sütjük. Ekkor a túrókrém már nem remeg és a széle egy kis színt kap.

Kihűlés után szeleteljük.

A lepény így elkészítve 202,43 g CH-t tartalmaz. 12 szeletre vágva egy szelet 16,86 grammot, 16 szeletre vágva pedig 12,65 grammot.

Forrás: Tipikus Flammeres

Mákos linzer

Régen sose ugrottam annyira a linzerért, de valamiért ez lett az egyik kedvenc süteményem. Már több változatot is elkészítettem, most kókuszos linzert csokoládés meggylekvárral és mákos linzert sütöttem. A lekvárosat tízóraira, a mákosat utóvacsorára szánom. A kókuszos és a lekvár receptjeit megtaláljátok a blogon; a kókuszos linzert itt, a lekvárt pedig itt. A mákos most sült először, és még én is meglepődtem rajta, milyen jól kiegészíti egymást benne a mák, a reszelt citromhéj és a vanília.

Hozzávalók kb. 80 db-hoz:

• 100 g tk tönkölybúza liszt (63,9 g CH)
• 100 g őrölt zabpehely (60 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 50 g szemes mák (12 g CH)
• 200 g margarin
• 80 g xilit (48 g CH)
• 1 tojás
• vanília aroma
• fél citrom lereszelt héja

A mákot egy serpenyőben megpirítjuk.
A liszteket és a mákot elmorzsoljuk a kis kockákra vágott margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk. Ha eközben a margarin túlságosan felmelegedne a tésztában, kb. egy fél órára tegyük be a hűtőbe.

Lisztezett deszkán kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk és kiszúrjuk. Egyszerre mindig csak egy kis adag tésztával dolgozzunk, hogy ne melegedjen fel túlzottan és könnyen nyújtható legyen. A többi tésztát hagyjuk a hűtőben.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt sülnek készre.

Tetszés szerint lekvárral is megtölthetjük, például barackkal szerintem nagyon finom lehet.

Nekem összesen 81 linzerem lett, de természetesen ez a mennyiség függ attól, hogy milyen vékonyra nyújtjuk a tésztát és mekkora a kiszúrónk.
A receptben összesen 219 g CH van, így egy darabban kb. 2,7 g.

Ropogós szezámos-mákos keksz

Majdnem egész héten Gullon kekszet ettem. :) Megmentett az Aldi-s akció, amiben sikerült szert tennem pár csomagra, mert most nem volt időm sütni a kisétkezésekre. Már kezdtem félni, hogy nagyon megcsappan a készletem, mert biztos lesz még olyan idő, amikor jól jön majd. :)

Most főzés közben összedobtam pár kekszecskét, még arra sem volt időm, vagy energiám, hogy azon ötleteljek mit fogok csinálni (pedig azt nagyon szeretem). Ez a recept tegnap érkezett meg hozzám, amikor az OSZK-ban ültem (kísérteties egy hely a tudás fellegvára, az biztos). A Párom ismét talált valamit, amiről azt gondolta, hogy tetszik majd nekem, ezért elküldte üzenetben. Így érkeznek hozzám a finom ötletek, és mennyire örülök én ennek a figyelmességnek. :)

Hozzávalók kb. 20-25 db-hoz:

• 250 g liszt (100 g tk. tönköly, 50 g őrölt zabpehely, 50 g graham és 50 g búza finomliszt - 159,1 g CH)
• 6 g sütőpor
• 6 g szódabikarbóna
• 1 csapott kk só
• 100 g olvasztott margarin
• 100 g xilit (60 g CH)
• 1 tojás
• 2 ek citromlé (30 ml - 0,69 g CH)
• 1 citrom lereszelt héja
• 20 g szemes mák (4,78 g CH)
• 20 g szezámmag
• fahéj, szerecsendió, gyömbér

A liszteket elkeverjük a sütőporral, a szódabikarbónával és a sóval, majd magunk mellé készítjük.

Egy fakanál segítségével a margarint kikeverjük a xilittel, majd a tojással (a tojást csak akkor adjuk hozzá, amikor a margarin már nem nagyon forró, mert nem szeretnénk rántottát csinálni). Adjuk hozzá a citrom héját és a levét is, majd apránként dolgozzuk bele a lisztes keveréket.

Egy kisebb tálban összekeverjük a mákot és a szezámmagot. A masszából diónyi gombócokat formázunk. Megforgatjuk őket a mákban és a szezámmagban, majd kb. fél cm vastag korongokká lapítva egy sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket.

190 fokon 12-14 perc alatt sülnek készre, és közben nagyon szépen megemelkednek.

Nekem összesen 23 kekszem lett, így mivel a recept összesen 227,43 g CH-t tartalmaz, egy darabra 9,88 g CH jut. Két darab, vagy másfél egy jó tejeskávéval tízóraira... mmmm....

Forrás: divany.hu

Mákos stangli

Ezt a receptet is régebben néztem ki magamnak. Nagyon tetszett, hogy mák van a tésztájában, mert már a mákos pogácsában is nagyon bejött, és nem utolsó sorban, ehhez sem kell ledarálni, amire  az itteni mákdarálóval nem szívesen vállalkoznék. Ez lesz most (jó sokáig) a tízórai rágcsa, emellett mutatós vendégváró is lehet belőle. :)

Hozzávalók:

• 200 g tk. tönkölybúza liszt (127,8 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70,4 g CH)
• 250 g margarin
• 75 g tejföl
• 1 tojás sárgája (a fehérje majd a kenéshez kell)
• 50 g szemes mák (11,95 g CH)
• 15 g só
• 75 g (füstölt) sajt
• 1/2 cs. sütőpor
• a tetejére szezámmag

Mielőtt még akárminek nekifognánk egy száraz serpenyőben megpirítjuk a mákot és félretesszük.

A liszteket egy tálba mérjük, elmorzsoljuk a reszelt sajttal és a kockákra vágott margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt begyúrjuk a tésztát. Kb. fél cm vastagra nyújtjuk. (Én ketté vettem a tésztát, így mivel nagyon vajas volt, szinte alig kellett aláliszteznem, csak forgattam a tésztát nyújtás közben, hogy ne ragadjon le.) Derelyevágóval kb. 1 x 5 cm-es rudakra vágjuk, megkenjük a tojásfehérjével és vastagon megszórjuk szezámmaggal.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket (nem kell közöttük sok helyet hagyni, mert nem fognak nagyon megnőni, csak megemelkednek picit) és 180 fokon kb. 15 perc alatt készre sütjük őket.

Nekem 762 g stanglim lett, így a szénhidráttartalma 35,45 g / 100 g.

Forrás: Kemencetűz

Szezámos-mákos kréker

Amikor megláttam ezt a krékert, rögtön megtetszett. Még általánosban, amikor születés- és névnapokra vittünk be egymásnak valami édességet, mindig volt egy olyan keksz, aminek a doboza négy rekeszre volt osztva. Mindegyikben más ízű sós rágcsa volt, és a mákos volt a legfinomabb, mindenki csak azt akarta enni. Arra emlékeztetett ez a recept.

Hozzávalók:

• 150 g tk. tönkölyliszt (95,85 g CH)
• 100 g zabpehely liszt (60 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 2 tk só
• 120 g margarin
• 30 g kókuszzsír
• 120 g főzőtejszín
• 20 g szemes mák (7,64 g CH)
• 20 g szezámmag + a szóráshoz

A margarint és a kókuszzsírt elmorzsoljuk a lisztekkel és a sóval, majd a többi hozzávalóval egynemű tésztává gyúrjuk. Minimum fél órára hűtőbe tesszük, hogy könnyebb legyen vele dolgozni.

Egyszerre csak a tészta harmadával dolgozunk: lisztezett deszkán 2 mm vastagságúra nyújtjuk. A tetejét vizes kézzel végigsimítjuk (én ezt jól elfelejtettem, de nem lett semmi baj), megszórjuk szezámmaggal, és átgörgetjük rajta a nyújtófát, hogy a szezám ne peregjen le a tésztáról. Hullámos szélű derelyevágóval, vagy egy éles késsel háromszögekre vágjuk.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt enyhén pirosra sütjük. (Sütőtől függően 1-2 perc hőlégkeverésre is szükség lehet a végén.) Közben apránként elkészítjük a többi tésztát is.

Mivel lehetetlen volt, hogy szabad kézzel pontosan ugyanakkora darabokat vágjak, nem fáradoztam vele, hogy megszámoljam, hány kis kekszem lett. Helyette inkább megmértem az egészet. Így a CH tartalom 35,4 g /100 g.

Forrás Az áfonya mámora

Mákos pogácsa

A két ünnep között sütött mákos pogácsám nem sikerült valami szenzációsra, ahogy már írtam is. Nem hittem, hogy reménytelen lenne a recept, mert nem tudtam csak rozslisztet használni, és az otthoni sütő is gyengélkedik. Minden minimum kétszer annyi idő alatt sül meg benne, mint általában. Szerettem volna még egy kísérletet tenni, hátha meg lehet ezt finomra is csinálni: sikerült. :)
Már beszereztem a hozzávalókat, amikor a párom spontán ötlettől vezérelve meghívott magukhoz a hétvégére, így egy részük ételhordóban utazott velem és itt készítettem el. Legalább én is tehettem az asztalra valami finomságot. Még a párom is evett belőle pár darabot, pedig nem rajong a mákért, ezért ezt pozitív kritikának veszem.

Hozzávalók kb. 80 db-hoz:

• 150 tk tönkölybúza liszt (95,85 g CH)
• 100 g búza finomliszt (75,4 g CH)
• 5 g só
• 50 ml étolaj
• 1 tojás
• 25 ml tej (1 g CH)
• 15 g friss élesztő (1,47 g CH)
• 20 g szemes mák (7,64 g CH)
• 100 ml tejföl

A lisztet és a sót elmorzsoljuk az olajjal.

A tojást felverjük és a felét a liszthez adjuk. (A másik felével a pogik tetejét kenjük meg.) A tejben feloldjuk az élesztőt, majd ezt is hozzáöntjük. A mákot és a tejfölt is hozzáadjuk, majd kézzel jól összedolgozzuk. Addig gyúrjuk, amíg jól elválik a tál falától. Egy kissé puha tésztát fogunk kapni.

Kb. 30 percig kelesztjük.

Lisztezett deszkán ujjnyi vastagságúnál egy kicsit vékonyabbra nyújtjuk. (Ujjnyi vastagra is hagyhatjuk, ha kevesebb pogit szeretnénk.) Egy kb. 3 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. Megkenjük a megmaradt tojással és még kb. 10-15 percig pihentetjük.

Ezalatt előmelegítjük a sütőt 220 fokra. 10-15 perc alatt szépen megsülnek. Akkor jó, ha a tetejük egy kicsit megpirul.
A külsejük ropogós, a belsejük finom puha lesz. Hogy ez így is maradjon, zárható dobozban, ételhordóban tároljuk.

Ez a mennyiség összesen 181,36 g CH-t tartalmaz, 80 pogácsával számolva ez darabonként 2,27 g.

Forrás: apróséf.hu