Töltött cukkini

Minden nyáron többször elgondolkozom rajta, hogy töltött cukkinit, vagy padlizsánt készítsek, de soha nem kerül rá sor. Ez a mostani alkalom kivétel volt, és csak sebtében dobtam össze, de nagyon örülök, hogy mindenkinek ízlett. A töltelékbe a szokásos rizs helyett köles került, mert amióta azt használtam egy rakott zöldbabhoz, nagyon megszerettem.

Hozzávalók 8 személyre:

• 2 kb. 5-600 grammos cukkini
• 100 g vöröshagyma (8,3 g CH)
• 2 gerezd fokhagyma (6 g - 1,58 g CH)
• 500 g darált sertéshús
• 100 g köles (70,6 g CH)
• 140 g sűrített paradicsom (konzerv)
• oregánó
• majoranna
• bazsalikom
• só
• bors
• pár csepp olíva olaj
• 4 ek tejföl
• 100 g trappista sajt

A kölest alaposan átmostam, kevés olajon megpirítottam, majd másfélszeres vízben pici sóval együtt megfőztem. Kicsit ropogósra hagytam, mert a hús és a cukkini is engedett még levet, ami pont elég volt neki.

A hagymát apróra kockáztam és kevés olajon megdinszteltem. Hozzáadtam a húst és hagytam, hogy kicsit megpiruljon. Sóztam, borsoztam, hozzáadtam a paradicsomot, majd mielőtt már majdnem elkészült a zöldfűszereket is.

A cukkinit félbevágtam, kikapartam a belsejét és egészen vékonyan megkentem olíva olajjal. Sütőpapíros tepsire fektettem és 200 fokos sütőben addig sütöttem, amíg elkezdett megpuhulni és levet engedett. Ekkor kivettem a sütőből és kiöntöttem a levét. A húst és a cukkinit összekevertem és egyenletesen elosztva a cukkinibe töltöttem. Mindegyik tetejére egészen vékonyan tejfölt kanalaztam és sajtot reszeltem rá, majd addig sütöttem, amíg a sajt szépen ráolvadt és kicsit megpirult.

Pár perc pihentetés után vágtam fel és tepsis sült burgonyával tálaltam.

Most nem mértem le a cukkinit (5 g CH/100g), az egyszerűség miatt úgy döntöttem, inkább nem számolok vele (az egyszerűség kedvéért, mert egyszerre három ételt főztem, még a fotókat is sietve készítettem).

A húsos-köleses ragu összesen 80,48 g CH-t tartalmaz, így egy személy adagjára 10 g CH jut.

Szedres kuglóf

Ezzel a recepttel kellett kísérletezni egy kicsit, de az ilyen mondatok miatt megérte: "Kérhetek sütit?"


Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 200 g puha margarin
• 140 g xilit - házi vaníliás (84 g CH)
• 3 tojás
• 100 g tejföl
• 1/2 citrom lereszelt héja
• 7 g sütőpor
• 40 g darált dió
• 50 g búza finomliszt (35,2 g CH)
• 70 g tk. búzaliszt (42,77 g CH)
• 90 g őrölt zabpehely (54 g CH)
• 150 g szeder (9 g CH)

Robotgéppel habosra keverjük a puha margarint és a xilitet. Folyamatos kevergetés mellett egyenként hozzáadjuk a tojásokat, a tejfölt, majd a citromhéjjal, sütőporral és dióval elkevert liszteket, legvégül pedig óvatosan beleforgatjuk a szedret.

Kivajazzuk és kilisztezzük a kuglófformánkat és megtöltjük a tésztával. 160 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük, tűpróbával ellenőrizzük.

Kihűlés után szeleteljük.

Az egész kuglóf így elkészítve összesen 224,97 g CH-t tartalmaz. Én 20 szeletre vágom, amikben egyenként kb. 11,24 g CH van. (Nem akartam rá ilyen sok porcukrot szórni.)

Természetesen a süti szeder helyett más bogyós gyümölccsel is elkészíthető.

Az eredeti recept a Nők Lapja Konyha 2015 július-augusztusi számában található.

Paul Hollywood bloomer-e

Ez a kenyér, hogy is mondjam... szerelem első látásra. Körülbelül egy hónapja, amikor este kapcsolgattam a TV-t a Paul Hollywood mindennapi kenyere (Paul Hollywood's Bread) c. műsorra tévedtem a TV paprikán. Akármennyire is szeretek főzős műsorokat nézni (nagyon szeretek), még soha nem volt egyetlen műsor sem, ami annyira lekötött volna mint ez. Az egész egy álom (már annak, aki szeret kenyeret sütni): ahogy és amiket magyaráz, ahogy a tésztával bánik és persze, amik kikerülnek a keze közül. Különböző kenyereket mutat be szerte a világból, és mindegyikhez javasol valamilyen ételt, vagy édességet. Ellátogat malomba, pékségekbe, de még egy kávézóba is és mindenhol végigkísérhetjük egy ottani ínyencség elkészítését. Őt látva az ember elhiszi, hogy tényleg gyerekjáték a kenyér készítés, és miért ne lenne az (ha az enyém nem is lesz olyan szép)? A műsor több része megtalálható a YouTube-on, a receptek (kis változtatásokkal) fent vannak a BBC oldalán és egy könyv is megjelent a műsorról, mindenkinek csak ajánlani tudom ezeket.

Én most a Bloomer-t készítettem el, azt hiszem ez volt a legelső kenyér a műsorban. Ez a britek hagyományos fehér kenyere, ebből adják el a legtöbbet. Persze nálam nem fehér, és mivel már sokadjára készítem, most magok is kerültek bele. Számomra egy kis pikantéria, hogy a kenyérben olíva olaj is van, amit egész halványan lehet érezni a kész kenyéren is. Nem morzsálódik, sokáig puha marad.

Hozzávalók:

• 500 g liszt (350 g tk. búzaliszt, 150 g félfehér kenyérliszt) - 319,67 g CH
• 10 g só
• 7 g szárított élesztő (én 25 g frisset használok)
• 320 ml hideg* víz
• 40 ml olíva olaj
• + liszt és olaj a dagasztáshoz
• + 1-1 ek szezám-, len- és napraforgómag (elhagyható)

Ha magokat is használunk, egy száraz serpenyőben pirítsuk meg őket és öntsük a tálba, amiben dolgozni fogunk.

Mérjük a tálba a liszteket és keverjük el a sóval. Készítsünk a közepébe kis mélyedést, öntsük bele az olajat és a víz 2/3-át, majd morzsoljuk rá az élesztőt. Mintha a kezünk kezünk lenne a robotgép keverőfeje, kezdjük el lassan összekeverni az egészet. Közben folyamatosan adjuk hozzá a vizet, lehet, hogy nem lesz szükségünk mindre. Addig csináljuk, amíg az összes liszt elválik a tál oldaláról is és egy lágy, kicsit ragacsos, durva tésztát kapunk.

Öntsünk kevés olajat a tiszta munkalapra, ezen kezdjük gyúrni a tésztát. Így a nem fog felvenni felesleges lisztet és nem lesz olyan száraz. Kb. 5-10 percig dagasszuk, amíg teljesen sima lesz és már nem ragad a kezünkhöz, vagy a munkalaphoz.

Kiolajozott kelesztőtálban a kétszeresére kelesztjük, nekem ez kb. 30 perc szokott lenni.

A megkelt tésztát lisztezett felületen formázzuk. Kiütögetjük belőle a levegőt, közben téglalap alakúra lapítva. Ujjainkkal a tőlünk távolabb eső vége alá nyúlva kissé szorosan feltekerjük. A széleit alágömbölyítjük és ügyelünk, hogy a tekercs vége alulra essen.

Sütőpapíros tepsire emeljük és lefedve ismét hagyjuk a duplájára kelni, közben a sütőt előmelegítjük 220 fokra és az alsó rácsra egy kisebb tepsiben, vagy tűzálló lábasban vizet teszünk be párologni, hogy gőzös sütőben süthessük meg a kenyerünket.

Mielőtt a sütőbe tennénk, enyhén permetezzük meg vízzel és szórjuk meg liszttel, a tetejét pedig ferdén vágjuk be minimum négy párhuzamos vonalban.

220 fokon 25 percig süssük, majd 200 fokon 10 percig és rácson hűtsük ki.

Az én kenyerem most 809 grammos lett, így a szénhidráttartalma 39,5 g CH / 100 g (de érdemes lemérni mindenkinek a sajátját is!).

Tipp: Az utóbbi időben két kenyeret készítek egyszerre, így nagyon picit máshogy sülnek. Amikor lejjebb veszem a sütési hőfokot kiveszem a sütő aljából a kis vízzel teli tepsit, amit a gőzösítés miatt használok és a kenyereket letakarom sütőpapírral. Így 10 perc múlva éppen készre sülnek, az aljukat megkopogtatva kongó hangot adnak.

Itt magokkal:

*Paul az mondja, hogy a kenyér annál finomabb, minél tovább és lassabban kel, ezért használ hideg vizet a legtöbb receptjében. Itt két órás kelesztési időket javasol, de ahhoz kevesebb élesztőt kellene használni, frissből pl. 15-20 grammot. Mivel azonban a receptben 7 gramm szárított szerepel, én ennél maradtam.

Pudingban sült szeder-pite

Már igencsak szégyenlem magam, hogy milyen régóta nem írtam meg ezt a bejegyzést, ugyanis a sütemény, amiről szólni fog, már rég elfogyott, sőt, már az is majdnem elfogyott, amit utána sütöttem (ami szintén szedres, de még tökéletesítésre szorul). Azt a megállapításomat is át kell értékelnem, hogy nem fogok tudni sok dolgot csinálni az udvaron lévő kis szederbokor terméséből, mert minden várakozásomat felülmúlja, már a fagyóban is van egy adag (nem sok, de azért van) és tegnap a hűtőbe is tettem, hogy ott várja a nem is olyan soká bekövetkező végzetét.

Visszatérve a süteményre, már biztosan sokan találkoztatok vele (ezért is nem siettem annyira a bejegyzéssel), ugyanis Az áfonya mámora blogról származik. Aki még nem látta, sürgősen kezdje olvasni a blogot, mert ZSENIÁLIS! Épp ezért időről-időre ki kell onnan próbálnom valamit, és amikor ezt a receptet megláttam, titkon azért szorítottam magamban, hogy csak egyszer le tudjak szedni egyszerre annyi szedret, hogy elég legyen ehhez. Ez a gyümölcsös piték királynője, nem túlzok. Persze picit változtattam rajta, de erre a legfőbb ok a piteformám mérete volt. Mindenki süsse meg otthon, mert nem bonyolult, csak mesefinom! :)

Hozzávalók egy 25 cm-es formához:

A tésztához:

• 80 g őrölt zabpehely (48 g CH)
• 60 g tk búzaliszt (36,66 g CH)
• 40 g búza finomliszt (28,16 g CH)
• 120 g margarin
• 45 g por xilit (27 g CH)
• 1 tojás sárgája
• 1/2 citrom lereszelt héja

A töltelékhez:

• 220 ml tejszín
• 45 ml mandulatej
• 2 tojás sárgája
• 1 egész tojás
• 60 g xilit (36 g CH)
• 22 g vaníliás pudingpor (18,7 g CH)
• fél rúd vanília kikapargatott magjai
• 1/2 citrom lereszelt héja
• 400 g szeder (24 g CH)

A tészta hozzávalóiból linzertésztát gyúrunk és folpackba csomagolva egy órát hűtőben pihentetjük.

A sütőt 180 fokra előmelegítjük.

A tésztát kinyújtjuk és kibéleljük vele a kipapírozott piteformánkat. Villával sűrűn megszurkáljuk és elősütjük addig, amíg a széle kicsit barnulni nem kezd és elválik a formától. Ha biztosra akarunk menni, hogy nem púposodik fel, terítsünk rá egy sütőpapírt és helyezzünk rá sütőbabot.

Amíg a tészta süt, a szedret megmossuk és papírtörlős tálcán megszárítjuk.

A töltelék többi hozzávalóját egy tálban csomómentesre keverjük.

Az elősütött tésztalapon elterítjük a szedret és ráöntjük a pudingot. Visszatesszük a sütőbe és addig sütjük, amíg a puding széle megszilárdul, de a közepe még kicsit remegős. Ez nekem 20 perc volt.

Hűlés közben a puding tejesen meg fog szilárdulni, ezután szeleteljük fel.

Az én pitém így elkészítve összesen 218,52 g szénhidrátot tartalmazott. 16 szeletre vágtam, így egy szeletben 13,66 gramm volt.

Csokoládés-mogyorós jégkrém

Annyian készítenek otthon maguknak fagylaltot, hogy egyre nagyobb ösztönzést éreztem rá, hogy én is kipróbáljam. Fagylaltgép nélkül nem láttam olyan receptet, ami igazán tetszene, de a sors furcsa fintora, hogy most, amikor már a rendelkezésemre áll egy ilyen masina, hirtelen belebotlottam egybe, ami magával ragadott (tudom, hogy ömlengősen hangzik). Rachel Allen All Things Sweet c. műsorában láttam késő este és lenyűgöző volt, ahogy minden apró kis részletet elmagyarázott és lépésről lépésre, abszolút jól követhetően mutatta meg az egyébként elég hosszadalmas és bonyolult "procedúrát". Neki hála annyira mesésen finom fagylaltot készítettem, hogy el sem akartam hinni, hogy ilyet itthon lehet.

Ez egy hab alapú fagylat, így nem szükséges hozzá fagylaltgép.

Hozzávalók kb. 1 kg jégkrémhez:

•  100 g török mogyoró (10 g CH)
• 600 ml habtejszín
• 80 g xilit (48 g CH)
• 200 ml víz
• 4 tojás sárgája
• fél rúd vanília kikapart magjai
• 150 g 70%-os étcsokoládé (46,5 g CH)

A mogyorót egy serpenyőben megpirítjuk, konyharuhára öntjük és ledörzsöljük a héját, végül összetörjük.

A jégkrémhez robotgéppel addig verjük a tejszínt, amíg, ha a habverő fejét felfordítjuk, a tejszín egy hegyes csúcsban megáll majd a tetején. Tegyük a hűtőbe későbbre.

Egy kis lábasban közepes lángon forralni kezdjük a vizet és a xilitet. Folyamatosan kevergessük, amíg a cukor fel nem olvad.

Vegyük ki a kanalat és forraljuk a szirupot, amíg a szirup el nem éri a "cérna állapotot", ez 106-113 °C. Ekkor sűrű és szirupos lesz, és ha belemártunk egy fém kanalat, az arról lecsorgó utolsó cseppek olyanok lesznek, mint a vékony cérnaszálak. (Ezt a cukorszirup produkálta a TV-ben, de a xilitszirup az én konyhámban nem, egyszerűen csak hagytam, hogy pár percig pezsegve forrjon. Viszont nem tudtam nem leírni, mert annyira érdekes. :) )

Ezalatt tegyük a tojássárgájákat egy robotgép keverőtáljába és nagy fokozaton addig verjük, amíg kivilágosodik és felhabosodik. Amikor a szirup a megfelelő állapotban van, lassabb fokozaton folyamatos keverés mellett vékony sugárban csorgassuk a tojásokhoz (így lényegében megfőzzük a tojásokat). Amint a szirup elkeveredett, hozzáadjuk a vaníliát és magas fokozaton addig verjük, amíg sűrű, halvány mousse-t kapunk. Ez akkor jó, ha kiállja a nyolcas próbát: a habverő fejét a mousse-ba mártjuk és így nyolcasokat tudunk rajzolni a krém felszínére, a minta nem tűnik el rögtön benne.

Amikor a xilites szirupot levettük a tűzről, már fel is rakhatjuk a helyére a csokoládét. Amíg a tojás mousse-t verjük, vízgőz felett olvasszuk fel és némileg hagyjuk kihűlni.

Adjunk egy kis mousse-t a csokoládéhoz és gyorsan keverjük el. Adjunk hozzá még, majd alaposan keverjük el a két keveréket. Viszonylag gyorsan kell dolgoznunk, mert a csokoládé miatt az egész massza elkezd megdermedni.

Óvatosan forgassuk bele a tejszínhabot.

Öntsük fagyasztható dobozba, fedjük le és tegyük a fagyasztóba.

1 óra után, amikor éppen elkezd megdermedni, vegyük ki és keverjük bele a mogyoró háromnegyedét. Tegyük vissza a fagyasztóba kb. 6 órára, vagy egész éjszakára, hogy teljesen megdermedjen.

Fogyasztás előtt 15-30 perccel vegyük ki a fagyasztóból és a megmaradt mogyoróval a tetején tálaljuk. Mesefinom, mindenkinek csak ajánlani tudom, bár megjegyzem, hogy nekem ennyi xilittel és a 70%-os étcsokoládéval kicsit túl édes lett!! :)

Az elkészült jégkrém összesen 104,5 g CH-t tartalmaz az összes mogyoróval együtt. A fagyasztóból kivéve összesen 987 grammot mértem, így a szénhidráttartalma 10,59 g CH / 100 g.