Hideg meggyleves

A meggyleves nekem kardinális étel, mert a Párom nagyon szereti, szerintem akár el is tudna élni rajta. Egyszer kérte is, hogy neki mindig cukorral csináljam, ne xilittel, mert sokat eszik belőle. Most viszont nagyon figyelmesen megkért, csináljam úgy, hogy nekem is jó legyen. Annak ellenére, hogy végtelenül egyszerű, mindig nagyon izgulok, ha ezt készítem, mert tudom mennyire szereti. Most különösen megdicsérte, és ő mondta, hogy rakjam fel a blogra. :)

Hozzávalók 6 nagy tányér leveshez:

• 1 kg magozott meggy (110 g CH)
• víz
• 1 csipet só
• 1 tk fahéj
• 1/4 tk szegfűszeg
• vanília aroma
• 100 g xilit (60 g CH) / 25 g DW 1:4 édesítő
• 1 csomag vaníliás pudingpor (34 g CH)
• 250 ml tejszín

A meggyet egy nagy fazékban felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és kb. 2 cm magasan álljon fölötte. Forralni kezdjük, közben pedig hozzáadjuk a fűszereket és az édesítőt. Egy tányérban csomómentesre keverjük a pudingport a tejszínben. Amikor felforrt a meggy folyamatos kevergetés mellett lassan hozzáöntjük a keveréket. Pár percig még tovább főzzük, hogy kicsit sűrűsödjön (nem szükséges forralni).

Melegen is fogyaszthatjuk, vagy ahogy nyáron különösen jól esik; megvárjuk, amíg lehűl, betesszük a hűtőbe és teljesen kihűlve fogyasztjuk.

Így elkészítve a leves nem túlzottan édes, aki úgy szereti, használjon több édesítőt.

Xilittel elkészítve a leves összesen 204 g CH-t tartalmaz, egy adag kb. 34 g-ot.
DW 1:4 édesítővel összesen 144 g-ot, egy adag pedig kb. 24 g-ot.

Tipp:

• Pudingpor helyett sűríthetjük liszttel (például tk. tönköly, vagy őrölt zabpehely) is. Ekkor kb. 40 g lisztet keverjünk csomómentesre a tejszínben. Merjünk hozzá egy merőkanállal a levesből (hőkiegyenlítés), keverjük el, majd az egészet folyamatos kevergetés mellett lassan öntsük a levesbe.
• Készíthetjük fagyasztott gyümölcsből, vagy befőttből is. A fagyasztott gyümölcsöt nem szükséges kiolvasztani, melegen is elkezdhetjük főzni, a befőttnek pedig a levét is beletehetjük a levesbe. Utóbbi esetben valószínűleg kevesebb édesítőszerre lesz szükségünk, és ha bolti befőttet használunk, mindig cukormentest válasszunk.

Kölesmorzsa

Most megint egy csodás receptet hozok Az áfonya mámora blogról. Igyekszem nem elkészíteni a blog összes receptjét, mert mind annyira jó, de ezt most nem tudtam kihagyni. Mióta megszületett a fent belinkelt bejegyzés, azóta nagyon sokszor látom, hogy valaki ezt készíti, ezért már nagyon érett nálam is. Nem vagyok egy nagy császármorzsa "fan", eddig csak egyszer készítettem és nem nyűgözött le igazán. Nagyon émelygős volt és a zabkorpa, amivel akkor próbálkoztam, annyira nem akarta felvenni a tejet, hogy végül jócskán megpótoltam (nem tk.) búzadarával.

Viszont ez a recept úgy jó, ahogy van! :) Nagyon tetszik benne a köles (amivel eddig még nem dolgoztam, és külön örültem, hogy így kezdtem el), hogy kellemes citrom illat terjengett a konyhában sütés közben, amit annyira szeretek, és hogy még fagyasztható is. Már látom magam előtt, hogy egyszer-kétszer, ha nem lesz időm főzni, ehhez nyúlok majd. :)

Hozzávalók:

• 100 g köles (70,06 g CH)
• 80 g tk. tönkölybúza liszt (51,12 g CH)
• 40 g búza finomliszt (28,16 g CH)
• 60 g xilit
• 4 tojás
• 200 ml tejszín
• 1 citrom lereszelt héja
• vanília aroma
• kevés margarin a sütéshez
• csipet só

A kölest háromszoros vízben egy csipet sóval puhára főzzük, majd lefedve hagyjuk. Ezt akár előző nap is megcsinálhatjuk.

A liszteket egy nagyobb tálba mérjük és elkeverjük a tejszínnel és a tojások sárgájával, majd a kölessel, a citromhéjjal és a vanília aromával.

A tojások fehérjét egy csipet sóval és a cukorral laza habbá verjük, majd a köleses masszába forgatjuk.

Egy nagyobb serpenyőben margarint, vagy vajat olvasztunk. Beleöntjük a tésztát és egy tömegben pirítjuk (nem keverjük meg). Amikor az alja megpirult, sütőlapáttal feldaraboljuk és folyamatosan forgatva készre sütjük.

Én házi őszibarack lekvárral tálaltam.

Az összes morzsa így elkészítve 149,34 g CH-t tartalmaz.

Túrópalacsinta

Kicsit furcsán, de annál nagyobb érdeklődéssel néztem erre a receptre, amikor először megláttam. Néha, tudom, nem a legjobb megoldás, de palacsintát, vagy túrógombócot eszek ebédre. Hamar elkészül, és szükség esetén az elcsomagolása is könnyen megoldható. Mivel most sem volt túl sok időm, és a túrógombóc nem rég volt terítéken, úgy döntöttem, kipróbálom ezt a palacsintát, és nagyon megérte. Visszatérő vendég lesz a konyhámban.

Ideális esetben kis étkezésekre fogyasztanám, egyszerűen mennyei!

Persze ezt a receptet is annak a már többször emlegetett csodálatos Facebook csoportnak köszönhetem. :)

Hozzávalók 15 darabhoz:

• 250 g túró
• 100 g zabpehely liszt (68,1 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 2 tojás
• 2 tk sütőpor
• 1 citrom leve - elhagyható
• 200 ml szénsavas ásványvíz
• vanília aroma
• őrölt fajéj
• kevés kókuszolaj

A túrót egy tálban villával jól áttörjük, majd kikeverjük a tojásokkal. Beledolgozzuk a cukrot, majd a sütőporos lisztet is. Hozzákeverjük a vizet, és minimum egy fél óráig pihentetjük, ezalatt jól besűrűsödik.

Kb. fél ek. kókuszzsírral előmelegítünk egy serpenyőt. A közben alaposan besűrűsödött tésztánkat vízzel addig hígítjuk, hogy a szokásosnál sűrűbb palacsintatésztát kapjunk. A serpenyőben felmelegített kókuszolaj kb. felét is belekeverjük.

Kb. 2,5 evőkanálnyi adagokban süssünk a tésztából nagyjából 10 centis, amerikai palacsinta jellegű korongokat.

Lekvárral, pudinggal tálaljuk.

Az egész adag CH tartalma 92,1 g, így egy palacsintában 6,14 g CH van.

Forrás: Ami a konyhámból kikerül

Túrógombóc

Nagyon szeretem a túrógombócot, és igen gyakran el is készítem. A blogon már régóta fent van a recept, de most végre sikerült újrafotóznom. Egy kicsit módosítottam is rajta, így mutatom meg újra nektek.

Hozzávalók 12 db-hoz (3 adag):

• 250 g túró
• 50 g tk tönkölybúza liszt (31,95 g CH)
• 50 g zabkorpa (34,25 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 2 tojás
• fél citrom lereszelt héja
• vanília aroma
• (mazsola)
• olaj a formázáshoz
• 100 g darált dió

A gombócokhoz áttörjük a túrót és jól összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Néhány óráig hűtőben pihentetjük. Ezt akár előző este is megcsinálhatjuk, ha másnap nem lenne sok időnk.

Olajos kézzel gombócokat formázunk a masszából és forrásban lévő vízbe tesszük őket. Akkor vannak készen, ha feljönnek a víz tetejére. Darált dióba forgatjuk és ízlés szerint tejföllel, lekvárral tálaljuk.

Összesen 90,2 g CH-t tartalmaz, adagonként 30,07 g-ot.

Kakaós palacsinta vaníliás túrókrémmel

Ma nem volt kedvem "hagyományos" ebédet készíteni, picit meguntam a rizst, ezért találtam ki most ezt. Az első bejegyzésem óta nem sütöttem palacsintát, de persze ez nem pontosan ugyanaz a változat...

Hozzávalók kb. 17 db-hoz:

• 150 g zabpehelyliszt (106,95 g CH)
• 50 g tk. tönkölyliszt (31,95 g CH)
• 2 tojás
• 200 ml tej (8 g CH)
• 10 g holland kakaópor (3,24 g CH)
• 10 g xilit (5 g CH)
• szénsavas ásványvíz
• kevés napraforgó/kókuszolaj a tésztába és az első palacsinta megsütéséhez

A hozzávalókat habverővel jól elkeverjük. Kevés ásványvízzel hígítjuk, majd kis ideig pihentetjük, hogy besűrűsödjön (ezalatt elkészíthetjük a tölteléket). Újra ásványvízzel hígítjuk, majd forró serpenyőben kisütjük, ha szükséges, még közben még adhatunk hozzá.

 A töltelékhez vanília pudingot készítettem, amihez túrót kevertem. Most a házi változattal próbálkoztam meg, mert a diabetikus pudingpor valamiért sosem sűrűsödik be annyira, mint szeretném. Egyébként is, miért kell egy közönséges pudingporba cukrot rakni?

Mindenesetre ez a változat nagyon megéri:

Hozzávalók:

• 300 ml tej (12 g CH)
• vanília aroma
• 40 g xilit (20 g CH)
• 40 g tk. tönkölyliszt (25,26 g CH)
• 3 tojássárgája
• csipet só

A tejet, a cukrot és a vaníliát egy csipet sóval forralni kezdjük. Kiveszünk belőle egy merőkanálnyit, és megvárjuk, amíg langyosra hűl. Kézi habverővel jól elkeverjük benne a tojások sárgáját és a lisztet. Ha a többi tej felforrt, folyamatos kevergetés mellett hozzáöntjük és kis lángon sűrűre főzzük.

Félretesszük, és miután egy kissé kihűlt, 250 g áttört túrót keverünk bele. Ez persze elhagyható, de nagyon finom dióval is. Legszívesebben szamócát is forgattam volna bele, de picikét drága, én pedig éppen elég nagy bevásárlást rendeztem a héten.

Minden palacsintát kb. egy ek-nyival töltünk meg, így pont elég lesz, és már habzsolhatjuk is.

Egy palacsinta üresen 9,12 g CH-t tartalmaz, megtöltve kb. 12,49 g-ot.

Zabpehelylisztes palacsinta túrókrémmel

Már régebben elterveztem, hogy megsütöm ezt a palacsintát. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy annyira ízlik, mint a rendes változat, de azért ez is finom lett (csak egy picit más). A zabpehely miatt pedig igazán jó illat lett a konyhában. Könnyen süthető és egyáltalán nem ragad le a serpenyőben. Most fordult elő először (és remélem nem utoljára), hogy az első darab nem a kukában landolt.

Hozzávalók a palacsintához:

• 200 g zabpehelyliszt (142,2 g CH)
• 2 tojás
• 2 dl tej (10 g CH)
• szénsavas ásványvíz
• kevés napraforgó-/kókuszolaj a tésztába és az első palacsinta megsütéséhez

A lisztből, a tojásokból és a tejből kikeverjük a tésztát és kb. fél óráig pihentetjük. Ezalatt a zabliszt miatt jól besűrűsödik a tésztánk. Adjunk hozzá annyi ásványvizet, hogy megkapjuk a szokások palacsinta állagot (kb. olyan mint egy nagyon híg krémleves, vékony sugárban lefolyik a merőkanálról. Adjunk a tésztához kevés olajat is, majd süssük ki a palacsintákat. Az első előtt vékonyan kenjük meg a serpenyőt olajjal, és ha szükséges, sütés közben adjunk még ásványvizet a masszához.

Nekem összesen 17 palacsintám lett. A tészta összesen 152,2 g CH-t tartalmaz, így egy darab palacsinta 8,95 g-ot.

Hozzávalók a túrókrémhez:

• 25 dkg túró (10 g CH)
• 1-2 ek tejföl (0,8 g CH)
• 2 ek xilit (20 g CH) / édesítőszer
• vanília aroma
• fél citrom reszelt héja

A krémesebb állag miatt botmixerrel dolgozzuk össze a hozzávalókat.

A krém így 30,8 g CH-t tartalmaz, de a túróval és a tejföllel nem kell számolni, ha egyszerre maximum 10 dkg-ot fogyasztunk.

Vékonyan kenve ez az adag nekem 10 palacsintához volt elég.