Fahéjas csiga krémsajtos mázzal

 

Mindig ámulva nézem a tepsiben egymáshoz érő még gőrölgő, mázzal vastagon megkent csigákat, amik hiába tetszenek nagyon, valahogy eddig nem vitt rá a lélek, hogy én is elkészítsek egy tepsivel. Most, hogy már kezd igencsak ünnepi hangulatom lenni, de valami újat szerettem volna kipróbálni, valahogy adta magát, hogy egy adag fahéjas csinával mégiscsak megpróbálkozzak. Már nem is értem, miért nem készítettem ilyet hamarabb, mert valahogy sokkal egyszerű és gyors a szokásos kakaós csigákhoz hasonlítva és hihetetlenül puha amiatt, hogy egymáshoz érve sülnek a csiguszok.
Még a nyáron vásárolt kardamomot is használni tudtam hozzá, amit eredetileg máshoz szántam.

Hozzávalók egy 18 x 25 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 100 ml laktózmentes habtejszín
• 100 ml víz
• 300 g teljes kiőrlésű búzaliszt (180 g CH)
• 100 g fehér kenyérliszt (71 g CH)
• 7 g száírtott / 25 g friss élsztő
• 15 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat
• 1 egész tojás
• 1 cs só
• 6-8 szem kardamom mozsárban megőrölve (elhagyható)

A töltelékhez:

• 70 g lágy margarin
• 10 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 2 tk őrölt fahéj

A mázhoz:

• 50 g lágy margarin
• 125 g laktózmentes mascarpone
• 8 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (porrá őrölve)

A tetejére:

• 25 g szeletelt mandula

A tésztához a liszteket elkeverem az élesztővel és a többi hozzávalóval együtt sima tésztává dagasztom.

Kb. 45-50 percig kelni hagyom.

A töltelékhez alaposan kikeverem a margarint az édesítővel és a fahéjjal.

A megkelt tésztát lisztezett felületen kb. 50 x 30 cm-es téglalappá nyújtom és egyenletesen elkenem rajta a fahéjas krémet. Az egyik hosszabbik oldalától indulva szorosan feltekerem és egy cérnával 12 egyforma szeletre vágom. A csigákat kimargarinozott, kilisztezett formába teszem és meleg helyen letakarva még 10-15 percig kelesztem.

180 fokra előmelegített sütőben alsó-felső sütéssel kb. 25-30 percig sütöm.

Amíg a sütőben vannak a csigák, egy száraz serpenyőben megpirítom a mandulát.

A mázhoz habverővel kikeverem a lágy margarint, a krémsajtot és az édesítőt.

A megsült csigákat kb. 5 percig hűlni hagyom, majd egy evőkanállal megkenem a mázzal és megszórom a mandulával. Langyosan a legfinomabbak, ha később fogysztjuk mikróban kicsit megmelegítem.

A receptben így elkészítve 251 g szénhidrát van, egy csigában 20,91 g CH. 

Forrás: sutnijo.hu

Meggyes pite

Már régen kitaláltam, hogy megpróbálok szép pitét sütni, de amikor végre rászántam magam, rá kellett jönnöm, hogy ez mégsem lesz olyan egyszerű, mint képzeltem.

Aztán kicsit jobban utánaolvastam a dolognak, több receptet is megnéztem, így egy sokkal szebb és finomabb pite készült, mint első alkalommal, aminek a receptjét már meg is mutatom nektek.

Még van hova fejlődnöm pite-ügyileg, de egy tuti tippem azért így is van: ha a tésztát sütőpapíron nyújtjátok, sokkal egyszerűbb és gyorsabb vele dolgozni.

Hozzávalók egy 26 cm-es pitéhez:

A tésztához:

• 250 g teljes kiőrlésű búzaliszt (150 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 60 g eritrit
• 125 g hideg margarin
• 1 tojás
• 1 ek habtejszín
• 1 csipet só

A töltelékhez:

• 800 g meggy kimagozva (88 g CH)
• 25 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek házi vanília kivonat
• 1 kk őrölt fahéj
• 2 ek zabkorpa

A kenéshez:

• 1 tojás

A tésztához a liszteket elmorzsolom a margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrom és befóliázva a hűtőbe teszem legílább fél órára.
A meggyet megmosom, kimagozom és összeforgatom az édesítővel, vaníliával és fahéjjal.

A tészta egyik felét sütőpapíron kinyújtom és kibélelem vele az előkészített piteformát. Én egy kimargarinozott, kilisztezett kivehető aljú fém piteformát használok. A leeső részeket és a magmaradt tésztát egybegyúrom, majd ezt is kinyújtom és tetszőleges mintát készítek belőle a pite tetejére (most leveleket).

A formában lévő tésztát megszórom a zabkorpával és egyenletesen elterítem rajta a meggyet. Ezt beborítom a többi tésztával, amit megkenek egy villával kikavart egész tojással.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöm, amíg szépen megbarnul a tészta. Csak teljesen kihűlve szeletelem fel.

A recept így elkészítve 273,5 g CH-t tartalmaz összesen. 16 szeletre vágva egy szelet süteményben 17,09 g szénhidrát van.

Ha kimarad a tésztából ne felejtsd el korrigálni a számítást!

Forrás: Rosenstein Tímea almás pitéje

Szamócás morzsasüti

 

Valamilyen egyszerű gyümölcsös sütit szerettem volna készíteni a hétvégén és az egymásra tornyozott szeletes kompozíciót is ki szerettem volna már jó ideje próbálni, így esett a választásom a morzsasütire, vagy crumble-re, ahogy angol nyelvterületen mondják.

Ismeritek a Péntek esti vacsora (Friday Night Dinner) című sorozatot? Abban ettek minden részben crumble-t, csak most döbbentem rá ennek a receptnek a kapcsán, hogy bizony morzsasüti volt a kedvenc péntek esti desszert. Egyébként szerintem szuper sorozat igazi csipkelődős humorral, jól megírt karakterekkel, ajánlom, ha még nem láttátok.
A sütiről pedig annyit, hogy sokkal gyorsabban elfogyott, mint gondoltam volna, úgyhogy a férjemnek nagyon ízlett. Legközelebb kicsit több rebarbarával készeítem, most próbáltam először, úgyhogy nem mertem bártabb lenni vele.

Hozzávalók egy 20x25 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 160 g teljes kiőrlésű búzaliszt (96 g CH)
• 60 g búza finomliszt (42,6 g CH)
• 100 g finom zabpehely (60 g CH)
• 180 g margarin
• 30 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 tk só

A töltelékhez:

• 400 g eper (24 g CH)
• 1 kis szál rebarbara (38 g)
• 1 csapott tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek házi vanília kivonat

Egy nagy tálban összekeverem a liszteket, a zabpelyhez, az édesítőt és a sót.

A margarint megolvasztom és a többi hozzábalóhoz öntöm.  Addig keverem, amíg homokszerű állaga nem lesz kisebb és nagyobb darabokkal.

A morzsa kb. kétharmadát egy sütőpapíros tepsiben egyenletesen ellapítom. A többi morzsát a hűtőbe teszem.

A szamócát és a rebarbarát egyforma darabokra vágom, majd elkeverem az édeítővel és a vaníliával. Egyenletesen eloszlatom a tepsiben lévő tésztán és szétszóróm rajta a megmaradt morzsát, amit a hűtőbe tettem.

170 fokra előmelegített sütőben 35-40 percig sütöm, amíg aranybarna és buborékos nem lesz. A sütőből kivéve kihülés után még kb. fél órára hűtőbe teszem, csak azután vágom fel.

A recept így elkészítve 222,6 g szénhidrátot tartalmaz. 12 szeletre vágva egy szeletben 18,55 g CH van.

Forrás: annabanana.co

Túró rudi tortácska

Nagyon régen sütöttem utoljára tortát a Párom szülinapjára. Általában kitalálok valamit, de vagy nem lesz rá időm, vagy csak félek, hogy nem lesz tökéletes. Ezért is választottam most egy nagyon egyszerű sütit, aminek tudtam, hogy örülne, mivel nagy túró rudi fan. Az ő kérése volt az is, hogy kisebb legyen, de a hozzávalók másfélszeresével 22-23 cm-es, a kétszeresével pedig 26 cm-es torta is készíthető.

Sajnos gyertyát venni elfelejtettem, de nagyon finom lett. :)

Hozzávalók egy 18 cm-es tortához:

A tésztához:

• 1 tojás
• 35 g xilit (21 g CH)
• 8 g cukrozatlan kakaópor (0,71 g CH)
• 40 g tk búzaliszt (24 g CH)
• 4 g sütőpor

A krémhez:

• 250 g lm túró
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat
• 75 g lm tejföl
• fél citrom lereszelt héja (és leve)
• 50 g víz a zselatinhoz
• 5 g / 3 db zselatinlap
• 1 dl lm habtejszín

A tetejére:

• 50 g 70%-os étcsokoládé (16 g CH)
• 1 ek étolaj

A tojást habosra keverem a xilittel és a vaníliával, majd hozzákeverem a kakaót is. A lisztet és a sütőport összekeverem, aztán beleforgatom a kakaós masszába és az egészet egy előkészített tortaformába öntöm. 

180 fokos sütőben kb. 15 percig sütöm, rácson hűtöm ki.

A krémhez egy tálban kikeverem a túrót, az édesítőt, a vaníliát, a tejfölt és a cirtomhéjat. A lapzselatint alacsony hőmérsékleten főzve, folyamatosan keverve feloldom a vízben  és félreteszem hűlni, amíg a tejszínt kemény habbá berem. Előbb a tejszínhabot, majd apránként, gyors mozdulatokkal a langyosra hűlt zselatint is beledolgozom a krémbe.
Ha a tésztalap teljesen kihűlt visszateszem a formába és rásimítom a túrókrémet. Pár órára hűtőbe teszem, hogy teljesen megdermedjen.

Amikor megdermedt a krém vízgőz felett felolvasztom a csokoládét és hozzáadom az olajat is. Bevonom vele a tortát - akár le is csoroghat kissé az oldalán - és újól visszateszem a hűtőbe, hogy a csokibevonat is megdermedjen.

Én a krémet délután készítettem és csak másnap reggel kapta meg a torta a csokibevonatot is.

Az egész sütiben így elkészítve  61,7 g CH van. 8 szeletere vágva egy szeletben  7,7 g CH van.

Forrás: mindmegette.hu

Étcsokoládés mogyorókrém

Amikor pár hete láttam egy mogyorókrémet instagramon, szöget ütött a fejembe, hogy nekem is készítenem kellene. Nagyon jól tettem, hogy végre nem csak halogattam, hanem tényleg meg is csináltam, mert amilyen egyszerű és gyors, olyan nagyon finom. Szép homogén, nem darabos, szobahőmérsékleten krémes és kenhető, majdnem mintha Nutellát kanalaznál.

Hozzávalók:

• 200 g hántolt törökmogyoró (18 g CH)
• 150 g 70%-os étcsokoládé (48 g CH)
• 10 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 tk vanília aroma
• 1 ek étolaj
• 1 csipet só

Ha nem hántolt a mogyoró, akkor terítsük szét egy sütőpapíros tepsin és 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt süssük illatosa. Hagyjuk picit hűlni, majd szedjük át egy konyharuhára és a konyharuhával finoman dörzsölgetve lejön a héja. Nem baj, ha egy pici marad rajta.

A mogyorót késes aprítóban krémesre darálom. Időnként megállítom a gépet, hogy vigyázzak a motorra.

Az étcsokit vízgőz felett felolvasztom és hozzáadom az olajat is. Miután picit visszahűlt, hozzáadom a mogyoróhoz egy csipet sóval, az édesítővel és a vaníliával együtt. Addig járatom az aprítót, amíg teljesen homogén nem lesz. Az elkészült mogyorókrémet befőttes üvegbe öntöm, később még szilárdulni fog.

Szobahőmérsékleten tárolom, hogy kenhető maradjon, de a hűtőbe is be lehet tenni.

Összesen 371 g mogyorókrémem lett, aminek a szénhidráttartalma így elkészítve 17,79 g / 100 g.

Ilyen csudi linzereket csináltam vele:

Raffaello golyó

Kiskoromban minden karácsonykor amire csak emlékszem készült otthon raffaello golyó, amiben én is lelkesen segédkeztem. Igazi ünnepi desszert volt, mert ez volt az egyetlen alkalom az évben, hogy ilyet ettünk. Amikor azon gondolkoztam idén milyen karácsonyi édességeket készítsek, természetes volt, hogy ez is eszembe jutott. Kicsit ugyan most későbbre csúszott, de sebaj.
Régen egy tejporos receptet használtunk, ami tényleg legalább olyan szuper, mintha a boltban vettük volna, de a laktózérzékenységem miatt szerintem nincs a világon annyi laktáz tabletta, amivel azt be merném vállalni.

Hozzávalók kb. 25 golyóhoz:

• 150 ml lm habtejszín
• 150 ml víz*
• 1 ek vanília kivonat
• 60 g tk búzaliszt (36 g CH)
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 100 g margarin
• 150 g kókuszreszelék
• egész mandula a golyók közepébe
• kókuszreszelék a forgatáshoz

A folyékony hozzávalókat mérjük egy kisebb lábasba. Kézi habverővel keverjük benne csomómentesre a lisztet és főzzük sűrűre. Adjuk hozzá hozzá az édesítőt, a margarint, végül a kókuszreszeléket.

Hűtsük ki kb. 1 óra alatt.

Kézzel formázzunk diónyi, vagy picit kisebb golyókat a masszából. A golyók közepébe rejtsünk egy szem mandulát és forgassuk őket kókuszreszelékbe.

Fogyasztás előtt minimum egy órát pihentessük hűtőszekrényben. Akár egy-két nappal korábban is elkészíthető (akkor a legfinomabb), így ideális vendégváró lehet.

Nekem összesen 27 kis golyóm lett, így egy darabban 1,33 g CH van.

*Habtejszín és víz helyett 300 ml cukrozatlan kókusztej is használható, ha vegán változatot szeretnénk.

Forrás: mindmegette.hu

Avokádós csokimousse pite

Az előző avokádós tortácskám sikerén felbuzdulva és mert maradt egy szép nagy avokádóm is, újabb receptek után néztem az interneten. Találtam avokádókrémeket, töltött avokádót, egyik ínycsiklandóbbnak tűnt, mint a másik, de a korábbi süti után inkább úgy döntöttem, hogy kipróbálom, milyen lehet az avokádós csokoládékrém. Pár éve nagyon felkapott volt, rengeteg blogon lehetett vele találkozni.

Jó döntés volt, mert ez a krém nekem sokkal jobban ízlik, mint az előző változat. Sokkal szebb a tartása, egy leheletnyit ki is lehet érezni belőle az avokádót, de mégis igazi csokiimádóknak való, erőteljes íze van. Ráadásul nem kell aggódni amiatt, hogy idővel bebarnul a krém.

De ami miatt igazán szuper ez a süti, hogy még a Párom is hajlandó volt megkóstolni, aki egyébként nem rajong a mindenféle összturmixolt krémekért.

Hozzávalók egy 18 cm-es formához:

A kekszes alaphoz:

• 60 g dió
• 50 g cukorstop háztartási keksz (39,12 g CH)
• 80 g hideg margarin
• 20 g holland kakaópor (1,78 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 1/2 kk só

A mousse-hoz:

• 2 nagyobb érett avokádó - 340 g
• 50 g holland kakaópor (4,45 g CH)
• 50 g kókuszolaj vagy olvasztott margarin
• 22 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat

A kekszalaphoz a diót a kekszet és a xilitet kávédarálóval ledaráljuk. Hozzáadjuk a kakaót és kevés sót, majd a margarinnal elmorzsoljuk és egy előkészített forma aljára nyomkodjuk. Úgy igazítsuk el, hogy a forma peremét is kb. 4 cm magasan beborítsuk.

A krémhez az avokádók húsát botmixerrel pürésítjük, majd beledolgozzuk a többi hozzávalót is.

Mielőtt felvágnánk a tortácskát, kb. 4-5 óráig pihentessük hűtőben.

Az egész süti így elkészítve 69,35 g szénhidrátot tartalmaz, 8 szeletre vágva egy szeletben 8,66 g CH van.

forrás: lovemylife

Avokádókrémes torta pisztáciával

Ezt a tortát tavaly kaptam a születésnapomra a munkahelyemen, az ideire pedig már én készítettem el magamnak. Az eredeti datolyás alsó réteget pisztáciás, mandulás kekszalapra cseréltem.
Amilyen egyszerű, annyira finom és dekoratív kis tortácska.

Hozzávalók egy 18 cm-es formához:

A kekszes alaphoz:

• 60 g cukorstop háztartási keksz (39,12 g CH)
• 100 g pisztácia és mandula vegyesen
• 40 g xilit (24 g CH)
• 95 g hideg margarin

A krémhez:

• 3 közepes érett avokádó (nálam 370 g)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 30 g citromlé (1,98 g CH)

Az alaphoz késes aprítóban finomra darálom a kekszet, a magokat és a xilitet. Összedolgozom a margarinnal és egyenletesen kibálelem az előkészített tortaformába.

A krémhez az avokádók húsát összeturmixolom a citrom levével és a xilittel. A kekszes alapra simítom és kb. 4-5 órára hűtőbe teszem, mielőtt felvágnám.

Az egész torta így elkészítve 89,1 g szénhidrátot tartalmaz. Én 8 szeletre vágtam, így egy szeletben 11,13 g CH van.

Érdemes kisebb formában készíteni, mert több hűtőben töltött nap után bebarnulhat a krém.

forrás: peakshop.hu

Almás tészta

Ha olyan süteményt készítek, amiket gyerekként sokszor ettem, mindig szeretnék ugyanolyat csinálni, mint a nagymamámé, vagy az anyukámé, de mivel ezt még akkor sem tudnám produkálni, ha fehér lisztet és cukrot használnék, csak nagyon sokára gyürkőzök neki. Ilyen az almás tészta is, amit már nagyon régóta halogatok, de most, hogy kaptam otthonról egy kis szatyor almát, adta magát a dolog. Érdekes, hogy általában amikor aranybarnára kell sütni valamit, akkor nekem a barna rész soha nem jön össze, de most valami folytán gyönyörű szép színt kapott a tészta. Eredetileg meg akartam szórni por xilittel (csak a fotó miatt, én nem repesek a porcukorért), aztán viszont úgy gondoltam, bűn lenne elrejteni.

Hogy pedig az ízéről is szót ejtsek: ha frissen fogyasztjuk, a tészta nem az a nagyon omlós fajta, de kellemese puha, és (na marad) másnapra kissé még puhul. Nem is túl intenzív ízű, inkább a tölteléket édesítettem erősebben, de a kettő együtt pont megfelelő.

Hozzávalók egy 36 x 24 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 200 g tk. búzaliszt (120 g CH)
• 60 g őrölt zabpehely (36 g CH)
• 80 g búza finomliszt (56,32 g CH)
• 10 g sikér
• 160 g margarin
• 12 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (kb. 50 g cukornak felel meg)
• 1 tojás
• 1 csipet só
• 10 g sütőpor
• 5 ek tejföl

A töltelékhez:

• 1,3 kg édesebb alma (91 g CH)
• kb. 3 tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő (az alma édességétől is függ)
• őrölt fahéj
• 30 g margarin

A szóráshoz:

• 1-2 marék zabkorpa

A kenéshez:

• 1 egész tojás

A tészta hozzávalóiból lágyabb tésztát gyúrunk, ha szükséges, még adhatunk hozzá tejfölt, vagy lisztet. Félretesszük pihenni, amíg elkészítjük a tölteléket.

Az almákat meghámozzuk és nagy lyukú reszelőn lereszeljük (a receptben a már megtisztított és lereszelt alma súlya szerepel). Kinyomkodjuk a levét és lassú tűzön megpároljuk. Ízlés szerint édesítsük, adhatunk hozzá kevés margarint, vagy vajat és fahéjat is. Figyeljünk rá, hogy ne főzzük pépesre.

A tésztát két részre osztjuk. Az egyik részt akkorára nyújtjuk, mint a tepsink és az aljára fektetjük. Egészen vékonyan megszórjuk zabkorpával (tk. morzsát, vagy diót is használhatunk) és rásimítjuk az almát. A tészta másik felét is kinyújtjuk, majd az almára fektetjük. Kenjük meg egy villával kikevert egész tojással és sűrűn szurkáljuk meg egy villával, vagy egy kés hegyével. (Fontos a sorrend, mert ha előbb szurkáljuk meg, és aztán borítjuk be tojással, akkor a tojás betömi a lyukakat a tésztán, és valószínűbb, hogy a tésztánk a távozó gőz miatt kireped.)

180 fokra előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt aranybarnára sütjük. A süti egy kissé el fog válni a tepsi falától. A kész süteményt átfordítottam egy gáztepsire, hogy azon hűlhessen ki.

Tízórai

A kész sütemény összesen 303,32 g szénhidrátot tartalmaz, 30 szeletre vágva szeletenként 10,11 grammot.

Forrás: apróséf.hu

Csokoládés chia-puding nektarinnal

Az első chia pudingom után mindenképpen szerettem volna egy csokis változatot is elkészíteni. Sajnos a piacom már áfonyát és szedret sem kaptam, így barackkal kellett beérnem, de szerencsére ez is nagyon finom lett. Nekem egy kicsit édesebben volt finom (így van leírva a receptben), a párom nem igényelte a plusz édesítőt, de mindkettőnknek ízlett ez a változat is. :)

Hozzávalók 2 személyre:

• 175 ml tejszín
• 175 ml víz
• 30 g chia mag
• 8 g cukrozatlan kakaópor (0,88 g CH)
• 3 kocka 70 %-os étcsokoládé (7,14 g CH)
• 2-3 tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 140 g nektarin (15,96 g CH)
• kevés szeletelt mandula

A tejszínt, a vizet, a chia magot a kakóport a csokoládét és az édesítőt egy kis fazékban feltesszük főni, hogy felolvadjon a csokoládé, és így a magok is gyorsabban megdagadnak majd. Levesszük a tűzről és kihűtjük, majd 1-2 órára berakjuk a hűtőbe, hogy jól besűrűsödjön.

A kihűt pudingot egyenlően elosztjuk két pohár között, és a tetejére halmozzuk a kis kockákra vágott nektarint és a száraz serpenyőben megpirított mandulát.

Így elkészítve egy pohár desszertben 11,99 g szénhidrát van.

Chia-pudingos almás pohárdesszert

Nagyon régóta szerettem volna kipróbálni a chia magot, mert szinte már mindenhol ezt látni. Láttam benne a potenciát, de nem gondoltam, hogy tetszeni fog az első ránézésre fura állaga miatt és azt biztosra vettem, hogy a Párom biztos nem kér majd belőle.
Végül is mindkettőnknek nagyon tetszik. Az állaga igaz, hogy kicsit szokatlan, de nincs vele problémám, és mivel a magoknak önmagukban nincs íze, nagyon jól variálható, mindenfélét ki lehet hozni belőle. Én most egy kis almát készítettem hozzá, mert nem szerettem volna csak sima friss gyümölccsel enni, és ez jutott eszembe először. Ez a mekis almás táska tölteléke, ami már szintén foglalkoztat egy ideje.

Hozzávalók három személyre:

A chia magos részhez:

• 400 ml cm mandulatej
• 100 ml lm habtejszín
• 50 g chia mag
• 75 g cukornak megfelelő négyszeres erejű édesítőszer, vagy folyékony édesítőszer
• 2 ek mascarpone
• 1 ek vanília kivonat

Az almás részhez:

• 300 g apróra kockázott alma (21 g CH)
• 2 ek citromlé (20 ml - 1,32 g CH)
• fél citrom héja
• 120 ml víz
• 30 g cukornak megfelelő édesítőszer
• 12 g főzős vaníliás pudingpor (10,2 g CH)
• fahéj

A chia magot elkeverjük a mandulatejben és a tejszínben. Egy éjszakát állni hagyjuk a hűtőben, hogy megdagadjon. (Kipróbáltam úgy is, hogy tűzhelyen majdnem forróra melegítettem. Kb. 10-15 perc alatt teljesen megdagadt.)

Következő nap elkészítjük az almás részt. Az almát egy kisebb fazékba tesszük, felöntjük a vízzel és főzni kezdjük. Hozzáadjuk a citrom levét és héját, az édesítőt és a fahéjat. Pár perc alatt az alma megpuhul és már majdnem elkezd forrni is. Ekkor adjuk hozzá a pudingport, majd rövid főzés után vegyük le a tűzről. (A pudingpornál figyelnjünk, hogy ne csomósodjon, akár a víz egy részével előzetesen el is keverhetjük.)

A chia maghoz adjuk hozzá a krémsajtot (kicsit sűrűbb lesz az állaga, de nélküle is tökéletes), az édesítőt és a vaníliát.

Én ezt a mennyiséget 3 db 320 ml-es befőttes üveg közt osztottam el, amikor az alma kissé már kihűlt, így egy adagra 10,84 g CH jutott. Alulra került a puding, felülre a gyümöcs és kevés pirított mandulával díszítettem.
Akár négy részre is oszthatjuk, rétegezhetjük, magában, vagy friss gyümölccsel is fogyaszthatjuk. A lehetőségek száma végtelen.

Madártej

Kiskorunkban nagyon szerettük a madártejet, mindig Anya készítette, Mama pedig csinált hozzá aranygaluskát. Amikor megpróbáltam IR-esíteni őket, mindkettő siralmas lett. Az aranygaluska tésztája nem kelt meg rendesen (bosszankodtam is rajta eleget, mert nem tudtam friss élesztőt venni hozzá), a madártej ízetlen és túl sűrű lett, és egyik sem volt elég édes. Hősiesen megettem majdnem egyedül az összeset, blee...

A "nagy madártej fiaskóból" okulva úgy döntöttem, inkább külön-külön készítem el őket, először a madártejet. Most egyáltalán nem sűrítettem, mert én hígabban szeretem, kicsit több házi vanília kivonat és édesítő is került bele, és külön boldogság, hogy már sokkal ügyesebben bántam a habgaluskákkal. Bár arra már nem volt erőm, hogy kicsit szebb formában elrendezzem őket a madártej tetején, de higgyétek el, nagyon finom (végre). :)

Hozzávalók:

•  500 ml tej (25 g CH)
• 250 ml tejszín
• 250 ml víz
• 3 tojás
• kb. 3 tk házi vanília kivonat (recept itt)
• 30 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (120 g cukornak felel meg)

Egy szélesebb lábasban vizet teszek fel forrni. 12 g édesítőt kávédarálóban porrá őrölök. Szétválasztom a tojásokat és a fehérjéből lágyabb habot verek úgy, hogy közben apránként hozzáadom az édesítőt. Amikor a víz már majdnem forr, két evőkanál segítségével galuskákat szaggatok bele a habból. (Egyszerre mindig csak keveset főzők, hogy ne tapadjanak túlságosan össze, és könnyebben meg tudjam őket fordítani. Ügyelek arra is, hogy a víz soha ne forrjon zubogva.) Amikor megnőnek (kb. 1-2 perc), egy tiszta evőkanál segítségével megfordítom őket, és a másik oldalukat is kb. 1-2 percig főzőm, majd egy tálcára emelem át őket. Ha túl sok víz gyűlne össze a tálca alján, egyszerűen leöntöm, de vigyázok, hogy a galuskák ne potyogjanak le.

Ezután egy kisebb fazékba kimérem a tejet, a tejszínt és a vizet. Egy kisebb merőkanálnyit simára keverek a tojások sárgájával, a fazékban lévőt pedig forralni kezdem. Amikor felforrt, kis lángon tovább főzöm, majd egy újabb, most már teljes merőkanálnyit apránként elkeverek a tojások sárgájával. Az egészet visszaöntöm a fazékba és folyamatos kevergetés mellett még pár percig főzöm.
A kész madártejet egy nagyobb tálba öntöm és a tetejére halmozom a habgaluskákat. Fogyasztás előtt teljesen hűtsük ki, majd pihentessük pár órát a hűtőszekrényben.

Az én madártejem így elkészítve összesen 25 g (gyorsan felszívódó) szénhidrátot tartalmaz.

Tipp:

• Azért döntöttem a tej-tejszín-víz kombináció mellett, mert a tejszín-víz párossal csökkentem a desszert szénhidráttartalmát, viszont a házi tej íze sokkal gazdagabb, ezért nem készítettem csak tejszínből és vízből. Természetesen használható csak tejszín és víz, vagy csak tej, akár növényi tej is ízlés szerint.
• Ha valaki sűríteni szeretné, a tojás sárgájákat keverje ki kevés vaníliás pudingporral, vagy zabpehelyliszttel, és ezt adja a madártejhez.

Anyukám receptje mellett az Áfonya mámoráét is felhasználtam.

Kekszszalámi

Ez volt az utolsó kekszes sütemény, amit terveztem, úgyhogy nagyon örülök neki, hogy ez is jól sikerült. :)

Kiskoromban néhányszor ettünk csak ilyet, de mindig annyira finom volt, hogy seperc alatt eltüntettük.  Abban, hogy elkészítsem pici akadályt jelentett, hogy azt sem tudtam mi a neve, milyen néven kellene recepteket keresnem hozzá, úgyhogy kutakodnom kellett utána egy darabig, de megérte.
Ha valaki nem IR-es, nyugodtan rakjon bele mazsolát is, mert a mazsolát mindenbe bele kell rakni, amibe csak lehet, csodafinom. Hogy tényleg szalámi kinézete legyen, készíthetjük úgy is, hogy a már kész keveréket hagyjuk kicsit dermedni, majd egy alufólia segítségével rudat formálunk belőle, amit tálalás előtt porxilitbe forgatunk. Én azért készítettem így, mert kiskoromból én erre a formára emlékszek.

Hozzávalók 1 kisebb őzgerincformához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz - recept itt (118,75 g CH)
• 125 g margarin
• 100 ml tej (5 g CH)
• 30 g holland kakaópor (3,75 g CH)
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 50 g darált dió
• 2-3 ek sütőrum

Egy kisebb fazékban főzzük össze a tejet és a margarint. Ha a margarin felolvadt, vegyük le a tűzről és keverjük bele a kakaóport, az édesítőt, a diót és a rumot. Hagyjuk hűlni, amíg egy kicsit be nem sűrűsödik.

Közben törjük össze a kekszet. Forgassuk bele a kakaós masszába úgy, hogy mindenhol alaposan bevonja.

Az egészet simítsuk egy sütőpapírral, vagy alufóliával kibélelt őzgerincformába. Takarjuk el és egy napra tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen és a keksz megpuhuljon benne.

Porxilittel megszórva, szeletelve tálaljuk. A Párom szerint jól mutatna pár szelet egy gombóc vanília fagyival.

Az én süteményem összesen 560 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 22,77 g CH / 100 g.

Gesztenyekrémes keksztekercs

A kókusztekercs nekem annyira ízlett, hogy azon kezdtem el gondolkodni, nem lehetne-e valahogy máshogyan is elkészíteni. Feldobni valahogy, pl. egy másik krémmel. Így jutott eszembe a gesztenyés keksztekercs ötlete. Egy darabig nagyon büszke voltam magamra, hogy eszembe jutott valami eredeti, de aztán amikor (szakszóval) meggugliztam, rá kellett jönnöm, hogy most sem sikerült feltalálnom a spanyol viaszt. Azért mégis elkészítettem, mert nagyon foglalkoztatott, milyen lehet, és végül azt kell mondanom, hogy nekem ez sokkal jobban ízlik, mint a kókuszos elődje. :)

Hozzávalók egy tekercshez:

 A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g porrá őrölt DW 1:4 cukorhelyettesítő (65 g cukornak felel meg)
• 25 g darált dió
• 16 g cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1 ek sütőrum
• 65 g sárgabarack lekvár (18,18 g CH)

A töltelékhez:

• 150 g natúr gesztenyemassza (56,26 g CH)
• 20 g darált dió
• 70 g margarin
• 10 g porrá őrölt DW 1:4 cukorhelyettesítő (40 g cukornak felel meg)
• 2 tk sütőrum

A külsejére:

• darált dió

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A gesztenyés krémhez egyszerűen csak fakanállal, vagy robotgéppel keverjük ki a hozzávalókat. Ezt a részt nem szükséges betenni a hűtőbe, de én beszoktam, mert szilárdabb krémmel könnyebben tudok dolgozni.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát,amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges rakjunk egymásra két csíkot úgy, hogy hosszában félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg darált dióval.

A kekszes részből formázzunk téglatest alakú tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagra úgy, hogy a hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalai mentén 1-1,5 cm-t szabadon hagyunk, majd a fólia segítségével óvatosan tekerjük fel. A kész tekercse görgető mozdulatokkal még formázhatjuk, végül pedig tekerjük be az alufóliába.

Minimum egy napig pihentessük a hűtőszekrényben, majd vékonyra szeletelve tálaljuk. Amikor kibontjuk az alufóliából, ha szükséges, még hempergessük meg darált dióban.

Az én kész tekercsem 720 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 27,12g CH /100 g.

Próbáljátok ki, megéri! :)

Kókusztekercs főzött krémmel

Biztosan sokan már régóta ismeritek ezt a desszertet, de én csak kb. egy éve. Nagyon megtetszett, úgyhogy nekem is ki kellett fejlesztenem a saját, IR barát verziómat. Főzött krémmel töltöttem meg, mert azt hallottam és olvastam mindenhol, hogy a sima vajas krém sokkal édesebb, de nekem sem a legnagyobb kedvencem. Mivel ezért teljes kiőrlésű lisztet használtam hozzá, nem lett olyan szép fehér, mint egy hagyományos, vagy bolti tekercsnél. A fotó elég csalóka, mert rossz fényviszonyok között készült, de nagyjából visszaadja azt a halvány a vaj színénél egy árnyalattal sötétebb tónust, amilyen az én krémem.
Kicsit próbáltam lefaragni a tekercs szénhidráttartalmából is, mert az első változaté elég magas lett. Most sem ehetjük meg a fél rudat egyszerre, de egy picit azért talán többet.
Eléggé tartottam tőle, hogy milyen lesz ez a verzió, mert az előzővel nagyon megjártam, de most nem csak a külalakon sikerült javítani, hanem az ízét is jócskán felturbóztam. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam várni vele még egy kicsit, hogy megvágjam, mert akkor sokkal kontrasztosabb lenne a tészta és a krém.

A kész tekercs remekül fagyasztható.

Hozzávalók egy tekercshez:

A krémhez:

• 40 g tk. búzaliszt (24 g CH)
• 80 ml tejszín + víz keveréke
• vanília aroma, vagy 1 fél rúd vanília kikapart magjai
• 125 g lágy margarin
• 55 g xilit porrá őrölve (33 g CH)
• 40 g kókuszreszelék

A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g DW 1:4 cukorhelyettesítő porrá őrölve* (65 g cukornak felel meg)
• 25 g kókuszreszelék
• 16 g jó minőségű cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1-2 ek rum
• 65 g sárgabarack lekvár (nálam sajnos most bolti 18,18 g CH)

A külsejére:

• kókuszreszelék

Először a krémet készítsük el. Ehhez egy kis lában folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre a tejszín és víz keverékét a liszttel és a vaníliával, majd hűtsük ki.

A margarint keverjük simára a xilittel. Lassanként dolgozzuk bele a főzött részt is, végül pedig a kókuszreszeléket. A kész krémet pihentessük hűtőben, a tekercs összeállításáig.

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát, amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges, két csíkot rakjunk egymásra úgy, hogy hosszában kb. félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg kókuszreszelékkel.

A kekszes részből formázzunk egy téglatest alakú kis tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagságúra. A hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalain egy kb. 1-2 cm széles sávot szabadon hagyunk, de a rövidebbeket egészen a széléig beborítjuk a krémmel. A tőlünk távolabb eső hosszabb vége felől indulva a fólia segítségével tekerjük fel. A kész tekercset óvatosan görgetve még formázhatjuk, majd csomagoljuk be az alufóliába.

Legalább egy napig pihentessük a hűtőben, mielőtt megvágjuk. Amikor kibontjuk az alufólia-bundából, ha szükséges, még hempergessük meg kókuszreszelékben.

A kész tekercsem összesen 806 grammos lett, így 100 grammjában 24,32 g CH-t tartalmaz.

* Ennél a receptnél fontos, hogy az édesítőt, amit használunk (a krémhez és a tésztához is) porrá őröljük, vagy eleve por alakút vásároljunk, mert különben ropogni fog a fogunk alatt.

Házi Sport szelet

Körülbelül két hete sütöttem majdnem egy kilogramm háztartási kekszet. A házi sportszeletet már régóta ki szerettem volna próbálni, így most ez lett belőle. Bár azt sajnos nem tudom 100 %-os pontossággal megmondani, mennyire hasonlít az eredetire, mert már nagyon régen ettem, de azért megéri elkészíteni, mert amellett, hogy finom, annyira egyszerű, hogy el sem akartam hinni, amikor elővettem a receptemet.

Ha nem szeretnénk saját háztartási kekszet sütni hozzá, használhatunk más teljes kiőrlésű, cukormentes kekszet (pl. Gullon).

Hozzávalók egy kb. 30 x 25 cm-es tepsihez:

• 400 g darált háztartási keksz (190 g CH)
• 100 g darált dió
• 32 g holland kakaópor (4,6 g CH)
• 250 g margarin
• 15 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 200 ml tej (10 g CH)
• 1,5-2 ek rum

A tetejére:

• 150 g 70 %-os étcsokoládé (48 g CH)
• 2 ek étolaj, vagy kókuszolaj
• 10 g holland kakaópor (1,3 g CH)

1 tálban összekeverjük a kekszet, a diót és a kakaóport.

A margarint felkockázzuk és egy lábasban megolvasztjuk. Amikor már majdnem teljesen folyékony, hozzáadjuk a tejet és az édesítőt. Az egészet jól összemelegítjük és ráöntjük a kakaós kekszre. A rummal együtt alaposan összeforgatjuk.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és lehetőleg egyenletesen belesimítjuk a masszát. Hűtőbe tesszük dermedni.

Vízgőz felett felolvasztunk 1,5 tábla étcsokoládét. Hozzákeverünk 2 ek olajat és egy nagy ek kakaóport. A tepsiben pihenő kekszes masszát  egyenletesen bevonjuk a csokoládémázzal.

Ismét hűtőben pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk.

A receptben így elkészítve összesen 253,9 g CH van. Én 45 szeletre vágtam a "sütit", így egy szeletre 5,64 g CH jut. 

Forrás: apróséf.hu

Earl Grey teás, narancsos keksz

Ezt a kekszet már lassan 2 éve meg akartam sütni, de mindig visszatartott, hogy a szálas teafű picit drága és nem szerettem volna elpazarolni. Viszont amikor decemberben elmentünk a T betűs boltba, úgy le voltak akciózva a kedvenc teáink, hogy ebből például 3 dobozzal is vettünk. Hazafelé jövet a Párom már mondta is, hogy "Most megsütheted a teás kekszed." :)

A sors iróniája, hogy most szörnyen meg vagyunk fázva, úgyhogy én nagyon örülök neki, hogy legalább ízeket azért még érzek.

A süti már akkor is gyönyörű volt, amikor betettem a hűtőbe, ahogy látszottak benne a tea, vanília és narancshéj darabok. Egészen kicsit mintha a tészta is narancsosra színeződött volna, persze a teljes kiőrlésű liszt miatt ez alig látszik. Nagyon sajnálom, hogy nincs olyan gépem, amivel tudtam volna akkor (este csináltam) olyan jó képeket készíteni, amik visszaadták volna. A mostani képek se tökéletesek ebből a szempontból, de azért sokkal jobbak. A kész sütinek egészen enyhe illata van, az ízében inkább a narancs dominál, de a vaníliát és a teát is ki lehet érezni. Viszont aki nem szokott ilyen teát inni, vagy nem mondjuk el neki, szerintem ki sem találná, mi van benne. Mindenesetre egyszer tényleg megéri kipróbálni, nekem nagyon tetszik. :)

Hozzávalók kb. 50 db kekszhez:

• 220 g lágy margarin, vagy vaj
• 100 g xilit porrá őrölve (60 g CH)
• 1 narancs héja
• 1 nagy tojás
• 1 rúd vanília
• 250 g tk. búzaliszt (152,75 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 2 ek Earl Grey teafű

A margarint és a xilitet robotgéppel habosra keverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadunk pár evőkanál lisztet, majd a tojást, a narancshéjat és a vanília kikapart magvait. Simára keverjük, majd ehhez is hozzáadunk pár kanál lisztet. Fakanálra váltunk és folyamatosan adagoljuk a tésztához a lisztet, majd a végén a kezünkkel dolgozzuk össze a tésztát és hozzáadjuk a teafüvet is.

A masszából egy kb. 25 cm hosszú rudat sodrunk és folpackba, vagy alufóliába csomagolva min. 2 órára hűtőszekrénybe tesszük (én egy éjszakát pihentettem).

A hűtőből kivéve kb. 3-4 mm vastag korongokra vágjuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük. A tepsiben hagyjunk kis távolságot a korongok között, mert sülés közben terülni fognak.

Nekem összesen 48 db kekszem lett (248,25 g CH), így egy darabban 5,17 g CH van.

Forrás: Troll a konyhámban

Csokoládés-mogyorós müzliszelet

Már, amikor az előző adag müzlit készítettem, akkor a fejemben volt 3 ízvariáció, és mivel nagy sikere volt, az egyik elég hamar el is készült. Biztos vagyok benne, hogy a következőre sem kell nagyon sokat várni, de szeretnék készíteni olyat is, amibe nem kell tojás, mert tudom, hogy azt sok embernek kerülnie kell.

Ezt most a Cerbona csokis-mogyorós müzliszelete ihlette, amiről nagyon sokáig azt hittem, hogy megehetem, aztán láttam, hogy a maltit-szirupot is kerülnöm kellene. Inkább nem szeretnék ezen töprengeni, vagy problémázni, helyette inkább elmajszolom a sajátomat.

Most készült egy adag hagyományosan, cukorral, és nagy meglepetésemre egészen hasonlít a szokványos szeletekre. Kicsit lazább és magasabb és még ragacsos is. A Párom azt mondta, hogy nagyon finom és az egészet meg tudná enni egyszerre, úgyhogy nyugodtan megsüthetem neki a következő variációt is. :)

Az előző receptből nyugodtan kihagyható az amaránt, mert viszonylag kevés van benne. Ebből szerintem nem, mert a müzli jelentősebb részét ez adja, de helyette használhatunk quinoát is.

Hozzávalók 14 szelethez:

• 50 g dió
• 50 g török mogyoró (3 g CH)
• 75 g nagy szemű zabpehely (45 g CH)
• 30 g puffasztott amaránt (19,5 g CH)
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 40 g 70 %-os étcsokoládé (12,4 g CH)
• 40 g mazsola (26 g CH)
• fél rúd vanília kikapargatott magvai, vagy 1 tk vanília aroma
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• 8 g cukrozatlan kakaópor (1,12 g CH)
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 2 tojás

A diót nagyobb darabokra törjük és a mogyoróval egy száraz serpenyőben megpirítjuk. Ilyenkor a mogyoró héját könnyedén le tudjuk morzsolni, ha szeretnénk.

A csokoládét kis kockákra vágjuk és a nagyobb mazsolákat is elfelezzük.

A tojások kivételével egy tálban alaposan összekeverjük az összes hozzávalót. Ráütjük a tojásokat és eldolgozzuk, hogy mindenhova jusson belőle. Egy 20 x 30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral. Beleöntjük a masszát és kissé belenyomkodjuk, miközben egyúttal elsimítjuk.

Nekem az egész egy evőkanállal volt a legkönnyebb, amivel jól össze tudtam dolgozni a hozzávalókat, majd pedig azzal simítottam el a tepsiben is.

160 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt süssük készre, a 15. perc környékén pedig takarjuk le sütőpapírral.

A tepsiben hagyjuk legalább langyosra hűlni és egy éles késsel szeleteljük fel.

Az így elkészítve egy szelet 9,78 g CH-t tartalmaz, ami külön öröm, mert két szelet pont egy uzsonna. :)

Pudingban sült szeder-pite

Már igencsak szégyenlem magam, hogy milyen régóta nem írtam meg ezt a bejegyzést, ugyanis a sütemény, amiről szólni fog, már rég elfogyott, sőt, már az is majdnem elfogyott, amit utána sütöttem (ami szintén szedres, de még tökéletesítésre szorul). Azt a megállapításomat is át kell értékelnem, hogy nem fogok tudni sok dolgot csinálni az udvaron lévő kis szederbokor terméséből, mert minden várakozásomat felülmúlja, már a fagyóban is van egy adag (nem sok, de azért van) és tegnap a hűtőbe is tettem, hogy ott várja a nem is olyan soká bekövetkező végzetét.

Visszatérve a süteményre, már biztosan sokan találkoztatok vele (ezért is nem siettem annyira a bejegyzéssel), ugyanis Az áfonya mámora blogról származik. Aki még nem látta, sürgősen kezdje olvasni a blogot, mert ZSENIÁLIS! Épp ezért időről-időre ki kell onnan próbálnom valamit, és amikor ezt a receptet megláttam, titkon azért szorítottam magamban, hogy csak egyszer le tudjak szedni egyszerre annyi szedret, hogy elég legyen ehhez. Ez a gyümölcsös piték királynője, nem túlzok. Persze picit változtattam rajta, de erre a legfőbb ok a piteformám mérete volt. Mindenki süsse meg otthon, mert nem bonyolult, csak mesefinom! :)

Hozzávalók egy 25 cm-es formához:

A tésztához:

• 80 g őrölt zabpehely (48 g CH)
• 60 g tk búzaliszt (36,66 g CH)
• 40 g búza finomliszt (28,16 g CH)
• 120 g margarin
• 45 g por xilit (27 g CH)
• 1 tojás sárgája
• 1/2 citrom lereszelt héja

A töltelékhez:

• 220 ml tejszín
• 45 ml mandulatej
• 2 tojás sárgája
• 1 egész tojás
• 60 g xilit (36 g CH)
• 22 g vaníliás pudingpor (18,7 g CH)
• fél rúd vanília kikapargatott magjai
• 1/2 citrom lereszelt héja
• 400 g szeder (24 g CH)

A tészta hozzávalóiból linzertésztát gyúrunk és folpackba csomagolva egy órát hűtőben pihentetjük.

A sütőt 180 fokra előmelegítjük.

A tésztát kinyújtjuk és kibéleljük vele a kipapírozott piteformánkat. Villával sűrűn megszurkáljuk és elősütjük addig, amíg a széle kicsit barnulni nem kezd és elválik a formától. Ha biztosra akarunk menni, hogy nem púposodik fel, terítsünk rá egy sütőpapírt és helyezzünk rá sütőbabot.

Amíg a tészta süt, a szedret megmossuk és papírtörlős tálcán megszárítjuk.

A töltelék többi hozzávalóját egy tálban csomómentesre keverjük.

Az elősütött tésztalapon elterítjük a szedret és ráöntjük a pudingot. Visszatesszük a sütőbe és addig sütjük, amíg a puding széle megszilárdul, de a közepe még kicsit remegős. Ez nekem 20 perc volt.

Hűlés közben a puding tejesen meg fog szilárdulni, ezután szeleteljük fel.

Az én pitém így elkészítve összesen 218,52 g szénhidrátot tartalmazott. 16 szeletre vágtam, így egy szeletben 13,66 gramm volt.

Csokoládés-mogyorós jégkrém

Annyian készítenek otthon maguknak fagylaltot, hogy egyre nagyobb ösztönzést éreztem rá, hogy én is kipróbáljam. Fagylaltgép nélkül nem láttam olyan receptet, ami igazán tetszene, de a sors furcsa fintora, hogy most, amikor már a rendelkezésemre áll egy ilyen masina, hirtelen belebotlottam egybe, ami magával ragadott (tudom, hogy ömlengősen hangzik). Rachel Allen All Things Sweet c. műsorában láttam késő este és lenyűgöző volt, ahogy minden apró kis részletet elmagyarázott és lépésről lépésre, abszolút jól követhetően mutatta meg az egyébként elég hosszadalmas és bonyolult "procedúrát". Neki hála annyira mesésen finom fagylaltot készítettem, hogy el sem akartam hinni, hogy ilyet itthon lehet.

Ez egy hab alapú fagylat, így nem szükséges hozzá fagylaltgép.

Hozzávalók kb. 1 kg jégkrémhez:

•  100 g török mogyoró (10 g CH)
• 600 ml habtejszín
• 80 g xilit (48 g CH)
• 200 ml víz
• 4 tojás sárgája
• fél rúd vanília kikapart magjai
• 150 g 70%-os étcsokoládé (46,5 g CH)

A mogyorót egy serpenyőben megpirítjuk, konyharuhára öntjük és ledörzsöljük a héját, végül összetörjük.

A jégkrémhez robotgéppel addig verjük a tejszínt, amíg, ha a habverő fejét felfordítjuk, a tejszín egy hegyes csúcsban megáll majd a tetején. Tegyük a hűtőbe későbbre.

Egy kis lábasban közepes lángon forralni kezdjük a vizet és a xilitet. Folyamatosan kevergessük, amíg a cukor fel nem olvad.

Vegyük ki a kanalat és forraljuk a szirupot, amíg a szirup el nem éri a "cérna állapotot", ez 106-113 °C. Ekkor sűrű és szirupos lesz, és ha belemártunk egy fém kanalat, az arról lecsorgó utolsó cseppek olyanok lesznek, mint a vékony cérnaszálak. (Ezt a cukorszirup produkálta a TV-ben, de a xilitszirup az én konyhámban nem, egyszerűen csak hagytam, hogy pár percig pezsegve forrjon. Viszont nem tudtam nem leírni, mert annyira érdekes. :) )

Ezalatt tegyük a tojássárgájákat egy robotgép keverőtáljába és nagy fokozaton addig verjük, amíg kivilágosodik és felhabosodik. Amikor a szirup a megfelelő állapotban van, lassabb fokozaton folyamatos keverés mellett vékony sugárban csorgassuk a tojásokhoz (így lényegében megfőzzük a tojásokat). Amint a szirup elkeveredett, hozzáadjuk a vaníliát és magas fokozaton addig verjük, amíg sűrű, halvány mousse-t kapunk. Ez akkor jó, ha kiállja a nyolcas próbát: a habverő fejét a mousse-ba mártjuk és így nyolcasokat tudunk rajzolni a krém felszínére, a minta nem tűnik el rögtön benne.

Amikor a xilites szirupot levettük a tűzről, már fel is rakhatjuk a helyére a csokoládét. Amíg a tojás mousse-t verjük, vízgőz felett olvasszuk fel és némileg hagyjuk kihűlni.

Adjunk egy kis mousse-t a csokoládéhoz és gyorsan keverjük el. Adjunk hozzá még, majd alaposan keverjük el a két keveréket. Viszonylag gyorsan kell dolgoznunk, mert a csokoládé miatt az egész massza elkezd megdermedni.

Óvatosan forgassuk bele a tejszínhabot.

Öntsük fagyasztható dobozba, fedjük le és tegyük a fagyasztóba.

1 óra után, amikor éppen elkezd megdermedni, vegyük ki és keverjük bele a mogyoró háromnegyedét. Tegyük vissza a fagyasztóba kb. 6 órára, vagy egész éjszakára, hogy teljesen megdermedjen.

Fogyasztás előtt 15-30 perccel vegyük ki a fagyasztóból és a megmaradt mogyoróval a tetején tálaljuk. Mesefinom, mindenkinek csak ajánlani tudom, bár megjegyzem, hogy nekem ennyi xilittel és a 70%-os étcsokoládéval kicsit túl édes lett!! :)

Az elkészült jégkrém összesen 104,5 g CH-t tartalmaz az összes mogyoróval együtt. A fagyasztóból kivéve összesen 987 grammot mértem, így a szénhidráttartalma 10,59 g CH / 100 g.