Amerikai palacsinta kovásszal

Mivel csak kisebb méretű serpenyőnk van, amit az elektromos főzőlapon is tudok használni, a hagyományos palacsinta helyett most kipróbáltam az amerikai palacsintát. Mivel végre eléggé lehűlt az idő ahhoz, hogy nem csak a tűzhely mellett álldogáljak, hanem kenyeret is süssek, az etetés után megmaradt kovászból is került bele.

Ez most egy édesebb verzió, de készülhet sósan is, és persze hagyhatjuk jóval vastagabbra, ha úgy szívesebben fogyasztjuk. Azt hiszem én is így fogok tenni legközelebb és akkor még akár reggelire is bevállalom az elkészítését.

Hozzávalók:

• 100 g megmaradt kovász (az enyém csak tk. lisztből készül - 30 g CH)
• 200 ml laktózmentes habtejszín
• 200 ml víz
• 2 nagy tojás
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 150 g teljes kiőrlésű búzaliszt (90 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 1 csomag sütőpor
• 1 csipet só

A kovászt kézi habverővel elkeverem a tejszínben és a vízben, ezután sorjában beledogozom a masszába a többi hozzávalót is.

Felforrósított serpenyőben egyéb zsiradék hozzáadása nálkül sütöm ki. Egy kisebb merőkanálnyi tésztát rakok a serpenyő közepére és hagyom, hogy elterüljön. Ha szépen felbuburékosodott és a külselye elkezd megszilárdulni megfordítom és pár percig a másik oldalát is sütöm.

Az egész tésztában így elkészítve 155,5 g szénhidrát van. Ebből a mennyiségből nekem 33 plusz egy kisebb palacsintám lett, ami a képen is látható, így egy palacsintában 6,62 g CH van.

Forrás: lazarchef.hu

Vágott zsemle tangzhonggal

  

Egy-két hónapja közkézen forgott egy kenyeres csoportban egy vajas buci recept tangzhonggal. Renetegen próbálták ki és csupa jót írtak róla, úgyhogy én is megpróbálkoztam egy teljes kiőrlésű verzióval. Kíváncsi voltam, hogy van-e valamilyen különbség a tésztával, ha ezzel készül, és valóban van.
Ha még nem ismeritek a tangzhongot, semmi ördöngösségre nem kell gondolni. Láttam már egy és két szóban leírva és a "h"-val is több helyen találkoztam a szón belül, úgyhogy lehet, hogy én sem írtam helyesen. Egy japán technika, amit kelt tészták: élesztős és kovászos kenyerek és kalácsok készítésekor is használhatunk. Legtöbbször vizes rántáshoz hasonlítják, a hozzáadásával a tésztánk több folyadákot tud felvenni, amitől puhább lesz és ezt a puhaságot hosszabb ideig meg is őrzi. Emiatt kenyér doktorknak is nevezik. 1 rész lisztből és 5 rész vízből (tejből) készül.

Az én zsömijeimen is érezhető, hogy tangzhonggal készültek. A tészta dagasztás közben sokkal lágyabb volt és kicsit jobban ragadt még formázáskor is, mint általában, de így sem használtam hozzá lisztet. A kisült bucik ránézésre ugyanolyanok, de puhábbak, mint a korábbi zsömléim és nem érezhető rajtuk annyira az idő mása (nálunk 3-4 nap alatt fogy el egy sütés). Ha szoktatok otthon péksüteményeket készíteni, szerintem megéri legalább egyszer kipróbálni ezt a technikát valamilyen receptben.

Hozzávalók 12 bucihoz:

A tangzhonghoz:

• 20 g fehér kenyérliszt (14 g CH)
• 100 g víz

A tésztához:

• a kihűlt tangzhong
• 440 g tk búzaliszt (264 g CH)
• 140 g fehér kenyérliszt (98 g CH)
• 20 g sikér
• 100 g lm habtejszín
• 300 g víz
• 15 g só
• 5 g szárított / 20 g friss élesztő
• 30 g olvasztott margarin

A tetejére:

• kb. 30 g margarin csíkokra vágva

Először a tangzhongot készítem el. Egy kis fazékban folyamatosan keverve addig főzöm a lisztet és a vizet, hogy kicsit zselés állaga legyen, nem forralom. Lefóliázom, ne bőrösödjön és kihűlve használom fel.

A tészta hozzávalóit a margarin kivételével dagasztani kezdem. Amikor már kisimult a felülete a margarint is beledolgozom legalább két részletben.
Letakarva kb. 45 percig kelni hagyom.

A megkelt tésztát 12 egyenlő részre osztom és kigombócolom. Letakarva 15 percig pihentetem a gombócokat, majd megformázom és sütőpapíros tepsire sorakoztatom őket. Segítség a zsemlék virgolásához itt.

Újra kelni hagyom őket kb. 45 percig. Ezalatt előmelegítem a sütőt 200 fokra és egy hőálló edényben vizet teszek a sütő aljára párologni.

A megkelt zsemléket egy pengével kb. 1-1,5 cm mélyen bevágom. A vágásokra vékony csíkokban margarint teszek.

A zsemlék kb. 30 perc alatt sülnek készre, én az utolsó 10 percem alsó-felső sütésre váltottam, hogy egy kis színt kapjanak.

A recept így elkészítve 376 g CH-t tartalmaz. Egy zsömlében 31,33 g CH van.

                   

"Vajas" császárzsemle

 

A fonott kalács sütés után most valahogy adta magát az öltet, hogy a zsemle is fonott legyen. Szabi a pék remek receptjéből készültek a kis zsömik, amik olyan finomak lettek, hogy akár a kalácsokkal is versenyezhetnének. Egymás után két adag is sült belőle, ami nálam ritkaságnak számít.

Hozzávalók 9 db 30 g CH-s zsömléhez:

• 200 g tk búzaliszt (120 g CH)
• 120 g tk királybúzaliszt (76,8 g CH)
• 100 g félfehér kenyérliszt (70 g CH)
• 20 g sikér
• 20 g friss / 5 g szárított élesztő
• 7 g só
• 1 tojás
• 80 ml lm habtejszín
• 80 ml víz
• 50 g margarin
• 75 g lm tejföl

A tetejére:

• 1 egész tojás
• magvak tetszés szerint

A tészta hozzávalóit a margarin kivételével dagasztani kezdem, a margarint csak akkor adom hozzá, amikor pár perc után majdnem teljesen összeállt a tészta. Kb. 30 percig kelni hagyom.

A megkelt tésztát 9 egyenlő részre osztom és gombócokat gömbölyítek belőle. Negyed órát pihentetem őket letakarva.

A gombócokat ellapítom és feltekerem. Amikor minddel megyvagyok kb. 45 centis rudakat sordok a tekercsekből és megformázom őket. Segítség hozzá 3 perctől itt.

A zsemléket sütőpapíros tepsire rakom és letojásozom. Kb. 30-40 perc újabb kelesztés után ismét letojásozom őket. Ilyenkor lehet őket megszórni magokkal, nálam most fekete és fehér szezámmag került rájuk.

195 fokon alsó-felső sütéssel 15-16 perc alatt készülnek el, rácson hűtöm ki őket.

A zsemlékben így elkészítve összesen 266,08 g CH van, egy darabban 29,56 g.

Forrás: Péksuli Szabival

Piros pestós csillagkenyér

 

Cloudykitchen instáján jött velem szembe egy szépséges piros pestos csillagkenyér, amikor úgy döntöttem, hogy most már itt az ideje, hogy én is kipróbáljam ezt a finomságot. Át is írtam a receptet teljes kiőrlésűvé és cukormentessé, majd elmentettem piszkozatba. Már kezdett hátulra kerülni a listán, ezért a hétvégén meg is sütöttem.

Amilyen szép, pont olyan finom. A kellemesen édes tésztának pikáns élt adnak a vékony pestorétegek. Kenyérlisztet használtam hozzá, a sikért legközelebb lehet el is hagyom. Olyan puha, lyukacsos és könnyű a tésztája, hogy igazi húsvéti kalács hangulatom lett tőle, lassan itt az ideje, hogy azt a receptemet is újra elővegyem.

Frissen tökéletes. Ha másnapra is maradna, kicsit megmikrózhatjátok fogyasztás előtt.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 25 g friss / 7 g szárított élesztő
• 130 g víz
• 130 g habtejszín
• 10 g négyszeres erősségű cukorhelyettesítő
• 380 g tk búzaliszt (235,6 g CH)
• 160 g fehér kenyérliszt (113,6 g CH)
• 20 g sikér
• kevés bors
• 1 tk só
• 2 tojás
• 90 g szobahőmérsékletű margarin

A töltelékhez:

• 1 üveg cukormentes piros pesto (kb. 100 g-ot használtam fel)
• 50 g reszelt gouda sajt
• 1 tojás 1 teáskanál vízzel kikeverve
• szezámmag, vagy nagyszemű só

Bedagasztom a tésztát. A margarint csak a dagasztás közepén dolgozom bele.

Kiolajozott tálban szobahőmérsékleten kb. másfél óráig kelesztem, de akár előző este is elkészíthetjük és betehetjük a hűtőbe.

A megkelt tésztát négy részre osztom, kigonbócolom és kb. 5 percig letakarva pihenni hagyom.

Mindegyik gombócból egy kb. 30 cm-es kört nyújtok és félreteszem egy enyhén lisztezett sütőpapírra. Az egyiket már egy sütőpapíros tepsire rakom. Megkenem 2 nagyobb tk pestóval és megszórom a sajt egyharmadával. A szélső egy-két centimétert üresen hagyom. Ráteszem a következő tésztakört és finoman lesimítom. Folytatom a rétegezést, legfelülre egy üres tésztalap kerül. (Lehet több pestót is használni, de nem szerettem volna, hogy nagyon csípős legyen, mert csak én szeretem.)

A tésztakör közepére teszek egy 5 cm-es pogácsaszaggatót és 16 cikkre vágom a tésztát a szaggatótól kifelé haladva. Leveszem a szaggatót és vékonyan megkenem vízzel kikevert tojással a tésztakör külső 1-2 centiméterét. Megfogok két tésztacsíkot és egymástól elfelé tekerem őket, majd a tojásozott végüket összenyomom. Ezt a többi szállal is megismétlem, így egy nyolcágú csillagom lesz.

Az elkészült csillagot letakarom és kb. 30 percig kelni hagyom. Közben előmelegítem a sütőt 180 fokra.

A megkelt csillagot letojásozom és megszórom szezámmaggal.

Kb. 30-35 perc alatt sül át és kicsit megbarnul a teteje. Én az utolsó 10 percben alsó-felső sütésre váltottam, hogy szebb színt kapjon.

Kicsit hűlni hagyom fogyasztás előtt.

A receptben így elkészítve összesen 349,2 g CH van. A kész kenyerem 1068 g lett, így a szénhidráttartalma 32,7 g / 100 g.

Forrás: cloudykitchen.com

Előtésztás teljes kiőrlésű kifli

Az előző kiflim annyira tetszett, hogy kitaláltam legközelebb előtésztásat sütök, hátha az valamivel jobb lesz, ha már a zsömlén olyan sokat javít. Akkor esett le az állam, amikor megláttam mekkorát nőttek a sütőben! Hatalmasak lettek, voltak amik össze is értek, pedig nagyon figyelve szoktam eligazgatni őket a tepsin. Most már majdnem olyan nagyok, mint egy bolti kifli, csak finomabbak és persze az enyémek. Ha kicsit több időtök van - az előtésztára és a hosszabb kelesztési időre -, mindenképpen ajánlom, hogy próbáljátok ki ezt is! :)

Hozzávalók 12 db kiflihez:

Az előtésztához:

• 100 g tk búzaliszt (62 g CH)
• 75 g víz
• 1 g szárított élesztő / 3 g friss 

A tésztához:

• 240 g víz
• 4 g szárított élesztő / 15 g friss
• 300 g tk búzaliszt (186 g CH)
• 150 g fehér kenyérliszt (106,5 g CH)
• 20 g sikér
• 12 g só
• 40 g margarin
• 2 nagy ek tejföl

Az előtésztát a sütés előtti este összegyúrom és a konyhapulton hagyom lefedve 10-12 órára.

Másnap reggel a többi hozzávalóval együtt rugalmas, lágy tésztát dagasztok, alaposan kidolgozom. Lágyabb lesz, mint a korábbi kifli, vagy zsömle receptjeimben. Körülbelül 50 percig kelesztem.

A már megkelt tésztát 12 egyenlő részre osztom, kigombócolom és letakarva a konyhapulton pihentetem 15 percig.

Megformázom a gombócokat. Bőven alálisztezve elnyújtott háromszöget nyújtok belőlük és a rövidebb oldaluk felől feltekerem, majd kifli alakúra hajtom a őket úgy, hogy a tekercsek vége alulra kerüljön. Sütőpapíros tepsire sorakoztatom őket. Két tepsin férnek el, amennyire tudok, hagyok köztük helyet, mert még igencsak nőni fognak. Fázisfotók a formázásról itt.

A megformázott kifliket kb. még fél óráig hagyom kelni letakarva, ezalatt előmelegítem a sütőt 200 fokra és egy edényben beteszek az aljába vizet párologni.

Sütés előtt megspriccelem a kifliket megspriccelem vízzel, hogy sehol ne maradjanak lisztesek és megszórom őket szezámmaggal. Kb. 20-25 perc alatt sülnek meg. Az utolsó pár percen át lehet kapcsolni hőlégkeverésre, ha nem kapnának elég színt. Egyszerre egy adagot sütök ki, amennyire lehet, a másodikat addig hűvösebb helyre teszem, amíg az első elkészül.

Rácson hűtöm ki őket.

A recept összesen 354,5 g szénhidrátot tartalmaz, így egy kifliben 29,54 g CH van.

Forrás: Limara Péksége

Előtésztás teljes kiőrlésű zsemle

A kiflik sikerén felbuzdulva úgy dönöttem, hogy ismét megpróbálkozok a zsemlesütéssel. Hogy most ne kis kavicsok legyenek, előtésztát és sok sikért használtam, és nem is lettek kavicsok. Kisebbek, mint egy átlagos bolti zsemle (hogy épp 30 g CH legyen egy darabban), de puhák, levegősek és persze, ami a legfontosabb, finomak.
Most részben graham liszttel készítettem, de használhatunk helyette tk búzalisztet is.

Hozzávalók 12 zsemléhez:

Az előtésztához:

• 200 g tk búzaliszt (124 g CH)
• 150 g víz
• 2 g szárított élesztő / kb. 7 g friss élesztő

A tésztához:

• 200 g graham liszt (120 g CH)
• 100 g tk búzaliszt (62 g CH)
• 100 g fehér kenyérliszt (71 g CH)
• 50 g búzasikér
• 100 g lm tejföl
• 140 g víz
• 2 ek étolaj
• 5 g szárított élesztő / kb. 18 g friss élesztő
• 12 g só

Az előtészta hozzávalóit összegyúrom és egy tálban letakarva a konyhapulton hagyom éjszakára, kb. 10-12 órára, hogy túlkeljen és összeessen. Nyáron kevesebb idő is elég lehet.

Elkészítés után és felhasználás előtt

Másnap az előtésztából és a többi hozzávalóból lágyabb, rugalmasabb, de nem ragadós tésztát dagasztok. Alaposan kidolgozom.

Kb. 45-50 percig kelni hagyom*, egy picit tovább engedem kelni, mintha kenyeret sütnék, de vigyázok, hogy ne keljen túl.

A megkelt tésztát 12 egyenlő részre osztom és megformázom. Segítség a formázáshoz itt. 

Sütőpapíros tepsire sorakoztatom a kis gombócokat elég helyet hagyva köztük, mert még sokat kell nőniük. Letakarva ismét kb. 45 percig kelesztem őket.

A sütöt 230 fokra melegítem elő és berakok egy edényben vizet az aljába. A megkelt zsömléket megspriccelem vízzel és beteszem őket a sütőbe. 15 perc után visszaveszem a hőmérsékletet 200 fokra, kiveszem a gőzös edényt és még kb. 10 percig sütöm a zsömléket. Rácson hűtöm ki őket.

Az így elészített zsömlékben összesen 377 g CH van, így egy darabban 31,42 g.

* Kelesztésnél arra figyelek, hogy ha az ujjammal finoman benyomom a tésztát visszajön kicsit, de még látszik az ujjam helye. Ilyenkor kelt meg, már a jellegzetes kelt tészta illatot is érezni lehet. Ha megnyomom és teljesen ottmarad az ujjam helye, talán még jobban össze is esik, akkor már túlkelt a tészta.

Forrás:Az áfonya mámora, Nikk new life

Az első igazi teljes kiőrlésű kiflim

 

Amióta diétázom - februárban lesz nyolc éve - nem ettem kiflit, ami jó lenne nekünk. Vettem ugyan pékségben, de a kinézete alapján nem fogadnék rá, hogy a teljes kiőrlésű liszt túlsúlyban lett volna benne. Nem is akartam vállalkozni a sütésére, mert egyszer csináltam zsömléket, amik tömör maroknyi gombócok lettek, ezért ettől sem vártam túl sokat. Reménykedtem benne, hogy ha már ilyen szép kovászos kenyereket tudok sütni, akkor ez sem fog ki rajtam és nem is fogott. Több receptet gyúrtam össze és szerintem nagyon szépen sikerültek, sőt: finomak, puhák, picit sem tömörek és egészen szép méretűek is, úgyhogy nincs az az érzetem, hogy ettől biztosan nem fogok jóllakni. Ráadásul nem is volt velük túl sok munka. Úgy majszoltam először vacsorára, mint egy kisgyerek. Már régen örültem valaminek ennyire, amit én sütöttem. :)

Hozzávalók 10 kiflihez:

• 350 g tk búzaliszt (210 g CH)
• 150 g búza finomliszt (106,5 g CH)
• 20 g búzasikér
• 10 g só
• 20 g friss / 5 g szárított élesztő
• 50 g lm tejföl
• 100 lm habtejszín
• 230 ml víz

A hozzávalókból sima felületű, kissé rugalmas tésztát dagasztok és kelni hagyom. Nekem kb. 45 perc kellett.

10 egyenlő darabra osztom és gombócokká formálom. Letakarva 10 percig pihentetem.

A gombócokat csepp alakúra igazítom és 2-3 mm vastag elnyújtott háromszöget nyújtok. Mindig fogom a háromszögnek azt a csücskét, amelyik felé éppen a nyújtófát gördítem. Így nem használok a nyújtáshoz lisztet, vagy olajat. Már az ívelt formát alakítva feltekerem a kifliket úgy, hogy a tekercsek vége alulra kerüljön. 

A kifliket sütőpapítos tepsikre sorakoztatom, kettőn férnek el kényelmesen. Kb. 30 percig ismét letakarva kelni hagyom őket.

Közben 230 fokra előmelegítem a sütőt és egy edényben vizet is beteszek párologni.

A kifliket megspriccelem vízzel, és beteszem őket a sütőbe. 15 perc után kiveszem a gőzös edényt és a hőmérsékletet visszaveszem 200 fokra. Még kb. 10 percig sütöm, majd rácson hűtöm ki őket.

Így elkészítve egy kifliben 31,65 g szénhidrát van.

Források: kalcirecept, Az áfonya mámora

Mintázott teljes kiőrlésű kovászos kenyér

Nagyon izgalmas hét volt az előző, mert megnyertem egy versenyt a Facebookon ezzel a képemmel, aminek nagyon örülök, mivel rengeteg ismeretlen ember szavazott pont az én kenyeremre a rengeteg szép és különleges pékáru mellett. Sokan elkérték a receptet is, úgyhogy remek apropó kínálkozott, hogy végre megírjam ezt a bejegyzést, amit már egyébként is régen terveztem.
Amikor újra elkezdtem kovászolni a karantén alatt, szinte rögtön érdekelni kezdett, hogy ha már elégedett vagyok a kenyér ízével, hogyan lehetne egyre szebb és változatosabb ugyanaz az egyszerű recept. Elhatároztam, hogy gyönyörű mintázott kenyereket fogok sütni (előbb, vagy utóbb). Természetesen mindent elolvastam, amit csak találtam a témában, és egymás után sütöttem a közel sem tökéletes, de mégis nagyon bájos kenyereket. Az alábbi receptben szinte mindent egy-egy különböző sütés alkalmával tapasztaltam ki, próbáltam kevesebb, vagy éppen több vizet használni, auotlizálni, vagy épp nem autolizálni, hűtőzni és nem hűtőzni, és persze jó sok mintát is.

A kenyérsütés szokásos kellékei mellett ezekre lesz szükség:

• cérna
• fogpiszkáló
• jó minőségű borotvapenge - időnként lecserélem, hogy mindig éles pengével dolgozzak

Csak akkor lássatok neki komolyaban a mintázásnak, ha már van gyakorlatotok a kovászos kenyérsütésben. Alapreceptért katt ide. Mindenképpen érdemes először valamilyen egyszerűbb alakzatot választani, például a "búzakalász" mintás kenyeret. Ha már bonyolutabb vizekre eveztek, akkor ajánlom, hogy gondoljátok át röviden, hogyan fog kinézni a kenyér és hogy fogjátok kivitelezni a mintát, akár rajzoljátok is le. Én az Instagramon szoktam nézelődni, tulajdonképpen ezért is kezdtem el használni, valamint a Bread Journey oldalon is nagyon sok okosságot találtok a témában.

Búzakalász minta

Ha megvan a minta a fejetekben, akkor neki is láthattok a kenyérnek. A már sütésre kész, megkelt kenyeret kiveszem a hűtőből, egy sütőpapíros tepsire fordítom és egyenletesen finomlisztet szitálok rá.  Ha nem rögtön a hűtőből kivéve mintáznám, túlzottan ellapulna a cipó mire elkészülök és egy diszkoszt sütnék. Odafigyelek, hogy a tepsi körül legyen annyi hely, hogy forgatni tudjam. Ha koncentrikus mintát készítek, egy cérnaszállal cikkekre osztom a kenyeret - általában 16-ra -, aztán egy éles borotvapengével karcolom a mintát és a kenyér mehet is az előmelegített sütőbe.

Szabadkezi mintánál akár fogpiszkávóval elő is lehet rajzolni. Nem csak finoman karcolgatni kell a kenyér felületét, hanem bizony bele kell várni azzal a pengével. Érelemszerűen, ha egy hosszabb, mélyebb vágást ejtünk, ott jobban szétnyílik majd, a kisebb, rövidebb vágások pedig kevésbe lesznek hangsúlyosak a kisült kenyéren. Ha túlnyomó részt kisebb vágásaink vannak, ajánlottabb sűrűn mintázni, ha a hosszabb, mélyebb vágások dominálnak, akkor lehet szellősebben is. Érdemes szabályosabb szimetrikus mitát választani, ha nem akarjuk, hogy a kenyér nagyon megdőljön az egyik irányba és elcsússzon a rajzolat. Ne felejtsük el, hogy ezek a mintázatok is ugyanazt a célt szolgálják, mint egy sima mély bemetszés: a kenyerünk sütés közben irányítottan tud majd nőni, szétnyílni. Ezért nem mindegy, hogy milyen mélyen és sűrűn ejtjük azokat a vágásokat. Ha például túl ritkás a minta és nem is mélyek a vágások, nagy az esélye, hogy a kenyér sülés közben egy nem várt helyen kireped.
Ezekre fokozatosan rá lehet érezni, de mindig fel tudsz majd fedezni egy két trükköt, hogy csinálhatnád a saját kenyeredet szebben, jobban. Ha nem éred el a kívánt tökéletes végeredményt, a minták akkor is mind nagyon különlegesek és egyediek, a cipó mesefinom, úgyhogy ezért egyáltalán nem éri meg csüggedni. :)

Végül pedig jöjjön a recept:

Sütés előtt 50 g érett kovászt etetek meg 100 g tk búzaliszttel és 90 g vízzel.

Hozzávalók: 

• 650 g tk búzaliszt (390 g CH)
• 250 g BL 80 kenyérliszt (177,5 g CH)
• 700 g víz
• 180 g érett tk kovász (54 g CH)
• 21 g só

Először autolizálok: egy tálban, amiben majd dagasztani fogok összegyúrom a liszteket és a vizet, majd letakarva egy óráig hagyom pihenni.

Ezután hozzáadom a 180 g kovászt (a maradékot nem felejtem el megetetni) és elkezdem bedagasztani. Pár perc után a sót is hozzáadom és így folytatom a dagasztást. Mivel ez egy kicsit lágyabb tészta lesz, mint ahogy általában készítem, nem teszem ki a pultra, csak a tálban dolgozok vele összesen kb. 15 percig.

Amikor végeztem a dagasztással, alaposan kiolajozok egy kelesztőtálat, átemelem bele a tésztát és letakarva kb. fél óráig pihentetem, majd hajtogatom összesen háromszor, fél órás szünetekkel. Ilyenkor sem veszem ki a tálból, hogy könnyebb dolgom legyen. Megfogom a tészta egyik szélét és meghúzom ameddig bírom és ráhajtom a tésztára. Ugyanezt megismétlem szemben, majd a tészta két oldalán is. Tehát a tészta mind a négy oldalát meghúzom és visszahajtom (sziromhajtás).

Ha megvvagyok mind a három hajtással újabb 1-3 órát hagyom kelni letakarva. Ezek a kelési, pihentetési idők mindig függnek a hőmérséklettől is!

A megkelt tésztát konyhai mérleg segítségével két egyenlő részre osztom és előformázom. Vékonyan olívaolajozott konyhapulton finom mozdulatokkal két gömböt formázok a kezemmel és letakarom egy-egy tállal, vagy konyharuhát terítek rá. Nem törekszek a tökéletességre. Kb. 10- 15 percig hagyom őket pihenni, ezalatt előkészítem a szakajtókat - kibélelem őket konyharuhával és finomlisztet szitálok rájuk. Nem érdemes túl kevés és túl sok lisztet sem használni, túl kevés esetén beleragadhat a ruhába, túl sok esetén pedig olyan lesz a kenyerünk, mint egy puszedli. Legelső alkalommal inkább kicsit több lisztet használjunk, mint kevesebbet. :)

Az előformázott tésztákból kerek cipókat formázok: ujjbeggyel óvatosan ellapítom és finoman feltekerem. Még egyszer ellapítom az ujjaimmal és a rövidebb oldala felől ismét feltekerem, minten tekerés után finoman visszahúzom. Így már kezd hasonlítani egy gömbre. A tésztát úgy teszem az asztalra, hogy a tekercs vége alulra kerüljön. Az ujjaim hegyét egymásra fektetem úgy, hogy mindkét tenyerem magam felé nézzen. A tészta tőlem távolabb eső oldala alá nyúlok és lassan magam felé húzom. Fordítok rajta egy kicsit és megint magam felé húzom. Ezt addig ismétlem, amíg egy feszes gombócot kapok. A kész gombócot a szakajtóba rakom úgy, hogy a csúnyább fele - slussz - nézzen felfelé. Most is megszórom kevés finomliszttel a tetejét, betakarom a konyharuha sarkaival és mehet a hűtőbe min. 12. órára.

Én általában úgy készítem a kenyeret, hogy amikor elkezdtem az egyik nap, akkortájt sütöm ki másnap. Ha például reggel 8-kor gyúrtam össze a liszteket és a vizet az autolízishez, akkor másnap 8-9 óra körül kezdem el előmelegíteni a sütőt 250 fokra. Egy kis lábasban vizet is rakok az aljába, hogy gőzben süljön a kenyerem.

A megkelt kenyeret a hűtőből kivéve sütőpapíros tepsin megmintázom és rögtön betolom a forró sütőbe. Kb. 15 perc után visszaveszem a hőmérsékletet 220 fokra és így még kb. 30 percig sütöm. Az én sütőmnél az vált be, hogy kb. 15-20 perccel a sütés vége előtt az alsó-felső sütést is visszaveszem csak alsó sütésre, így sül meg egyenletesen a kenyér teteje és alja is. Mielőtt kivenném a sütőből, mindig megkopogtatom a kenyér alját, ha kongó hangot ad, vagy "visszakopog" akkor van kész. Rácson hűtöm ki.

Hogy ne tegyem tönkre a mintát az első adandó alkalommal, egy lapos fa palacsintaforgatóval szoktam alányúlni és átemelni a rácsra, tökéletes erre a célra.

Általában az így elkészített két kenyerem 1.5 kg körül szokott lenni összesen és 40 g CH van 100 grammjában.

Paradicsomos-rozmaringos focaccia

Régóta szeretnék kovászos focacciát készíteni, de sajnos az még várat magára, mert szegény kovászomat sehogyan sem sikerül újraélsztenem (még).  Addigis kerestem egy előtésztás receptet, mert az biztosan sokkal jobb, mintha csak egy óra kelesztés után már sütném is. Ilyen lágy, levegős és könnyű tésztával még sosem dolgoztam, olyan lett, mint egy kispárna. Nem csak az egyes kelesztési fázisok alatt, de a sütőben is hatalmasat emelkedett.
Persze a legfontosabb, hogy finom is lett. :)

Hozzávalók:

Biga (előtészta):

• 200 g tk búzaliszt (120 g CH)
• 50 g fehér kenyérliszt (35,5 g CH)
• 135 g víz
• borsónyi /1 g friss élesztő

Tészta:

• 170 g tk búzaliszt (102 g CH)
• 80 g fehér kenyérliszt (56.8 g CH)
• 1 ek / 10 g búzasikér
• 7 g friss élesztő
• 240 ml víz
• 15 g só

Feltét:

• 1 fürt koktékparadicsom
• friss rozmaring
• olíva olaj

A sütés előtti nap a biga hozzávalóiból dagasszunk kemény tésztát és kiolajozott tálban lefedve tegyük a hűtőbe minimum 24 órára, vagy akár két napra.

A sütés napján a só kivételével adjuk a bigához a többi hozzávalót és kezdük el újra bedagasztani. (Ha kézzel dolgozunk, egyszerűbb, ha a bigát kisebb darabokra tépkedjük.) Mikor már szépen összeállt pihentessük letakarva 15 percig. Csak ezután dagasszuk bele a sót is. Lágyabb tésztát kell kapnunk. Kiolajozott tálban letakarva kelesszük egy óráig.

A pihentetett tésztát borítsuk olajozott felületre. Finoman húzzuk szét és adjunk neki két szipla hajtást (gondolatban 3 részre osztjuk és a két oldalát középre hajtjuk).

Ezt a hajtást még kétszer ismételjük meg fél-fél óra pihentetés után.

Újabb fél óra pihenés után a tésztát borítsuk sütőpapíros, vékonyan kiolajozott tepsire. Olyannak kell lennie, mint egy pihe-puha párnának. Az ujjbegyeinkkel nyomkodjuk el és rakjuk rá a feltétet. Finoman nyomjuk is bele. Locsoljuk meg kevés olíva olajjal és fél óráig ismét hagyjuk kelni, közben pedig melegítsük elő a sütőt 250 fokra.

Mielőtt berakjuk a sütőbe újra locsoljuk meg finoman a tésztát olíva olajjal és szurkáljuk meg. Kb. 20-22 perc alatt sül készre. Ha kivettük a sütőből ismét meglocsolhatjuk olajjal, ízlés kérdése.

Az elkészült focacciám 894 grammos lett így 100 grammjában 35,16 g szénhidrát van.

forrás: YouTube

Padlizsánkrém házi majonézzel

Nem is tudtam, hogy mennyire nagyon szeretem a padlizsánkrémet, amíg egyszer meg nem kóstoltam, ahogy a Párom Anyukája készíti. Mindig jó vastagon halmozom a kenyérre és sajnálom, amikor elfogy, legyen az két nap, vagy egy hét után.

Szerencsére nagyon egyszerű elkészíteni és a megsütött padlizsánt le is fagyaszthatjuk, így télen is bármikor az asztalra varázsolhatjuk.

A majonézt egy ideje már magunk készítjük hozzá. Nekem nincs bajom a tojás sárgája elfogasztásával és így nem is számolós, a cukormentes majonéz pedig még soha nem jött velem szembe a boltban, de elvileg azt is lehet kapni. Egyébként a majonézt akár a padlizsánkrémhez, akár máshoz fogyasztva nagyon jól feldobja, ha a só bors mellett egy teáskanál dijoni mustár is kerül bele.

Hozzávalók:

• 2 közepes padlizsán - 573 g
• kevés vörös-, vagy lilahagyma - nálam most 12 g lilahagyma (1,21 g CH)
• majonéz (2 tojás sárgája, étolaj)
• só
• bors

A padlizsánokat megmossuk és hosszában félbevágjuk. 200 fokos (nem előmelegített) sütőben kb. 40-45 perc alatt megsütjük és hagyjuk kihűlni.

A majonézhez két tojás sárgáját kézi habverővel kikeverjük annyi étolajjal, amennyit felvesz. Apránként, kis adagokban öntsük hozzá az olajat és gyors mozdulatokkal dolgozzunk. Szépen kivilágosodik és kifényesedik és olyan állaga is lesz, mint a bolti majonéznek.

A kihűlt padlizsánokat, a majonézt és kevés hagymát botmixerrel összeturmixoljuk, sóval, borssal ízlés szerint fűszerezzük.

Brokkolis-tökmagos szendvicskrém

Ezt a receptet egy diétás tanácsadáson hallottam már jó majdnem éve. Azelőtt nemsokkal tudtam meg, hogy laktózérzékeny is vagyok, így nem gondoltam, hogy lesz valami amit az esetleges kóstolók közül én is ki tudok próbálni, de nagy meglepetésemre különféle szendvicskrémeket próbálhattunk ki nyers zöldségekkel és korpovit keksszel, így én sem lógtam ki a sorból. Nagyon ötletes receptek voltak, ez a kedvencem:

Hozzávalók:

• 600 g brokkoli
• 100 g tökmag
• 2 ek olíva olaj
• só
• kakukkfű
• 1 kis gerezd fokhagyma - 5 g (1,32 g CH)

A brokkolit rózsáira szedjük és sós vízben puhára főzzük. Amikor kissé kihűlt, botmixerrel összeturmixoljuk a többi hozzávalóval együtt.

Kovászos kenyér tejföllel

Ezt a kenyeret tőlem szokatlanul sokszor elkészítettem a bejegyzés megírása előtt és mindig változtattam rajta valamit, hogy kicsit jobb legyen. Hajtott a lelkesedés, mert a párom azt mondta, hogy neki jobban ízlik, mint az alap kovászos kenyér, amit már megtaláltok a blogon itt.

Ha valaki még nem készített kovászos kenyeret, akkor mindenképpen az előző receptet ajánlom kipróbálásra és csak aztán ezt. Itt a tészta sokkal lágyabb, így nem olyan jó dagasztani - ragadósabb - és később is kicsit nehezebb kezelni, valamint az egyes lépések közt is többet kell várni. Ha van habkártyátok, azt is bevethetitek. Viszont cserében valamivel lágyabb az íze és puhább is, úgyhogy ha tehetitek, próbálkozzatok meg vele. 

Hozzávalók egy kb. 500 grammos kenyérhez:

• 220 g tk búzaliszt (132 g CH)
• 90 g BL80 kenyérliszt (63,9 g CH)
• 90 g érett tk kovász (27 g CH)
• 230 g víz
• 8 g só
• 25 g lm tejföl

A liszteket összegyúrjuk a vízzel és kb. fél óráig pihenni hagyjuk.

Mészítsünk magunk mellé egy alaposan kiolajozott tálat. Adjuk a kovászt és a tejfölt a tésztánkhoz és kezdjük el bedagasztani. Amikor már összeállt a tészta hozzáadjuk a sót is és így folytatjuk tovább. Csak a tálban dolgozzunk vele csípő mozdulatokkal, majd pofozzuk ki, mert elég lágy és kicsit ragadós is marad. A tál falától azért egyre jobban el fog válni. Amikor készen vagyunk, tegyük át a kiolajozott tálba és abban pihentessük lefedve.

45 percenként összesen 3-szor hajtsuk meg a tésztát. Mindig csak a tálban dolgozzunk vele. Fogjuk meg a tészta egyik szélét és húzzuk ki ameddig engedi magát, majd hajtsuk rá a tésztára. Ugyanezt ismételjük meg szemben, majd két oldalt is, tehát végül mind a négy oldalát kihúzuk és ráhajtjuk.

Az utolsó hajtás után 45 perccel tegyük ki a tésztát egy olajozott, vagy lisztezett felületre és formáljunk belőle gömböt. Ez még csak az előformázás. Fedjük le a tállal és kb. 15 perc múlva fomázzunk belőle cipót.

Lisztezzük meg a munkafelületet. Fordítsuk meg a tésztánkat és az ujjbegyeinkkel lapítsuk el. Teketjük fel, forgítsuk a tekercs végét felülre, majd kissé megint lapítsuk el az ujjbegyeinkkel. Most a rövidebb oldala felől tekerjük fel úgy, hogy a tekercs vége alulra kerüljön. Az ujjaink hegyét egymásra fektetjük úgy, hogy mindkét tenyerünk felénk nézzen. A tészta tőlünk távolabb eső oldala alá nyúlunk és lassan magunk felé húzzuk. Fordítunk rajta egy kicsit és megint magunk felé húzzuk. Ezt addig ismétljük, amíg egy feszes gombócot kapunk. Alaposan kilisztezett szakajtóba tesszük úgy, hogy a szép teteje kerüljön alulra.

Szobahőmérsékleten 2-3 óráig kelesztjük, vagy a hűtőben kb. 8 órát. Eddig a pontig elkészíthetjük késő délután, vagy estefelé és majd reggel sütjük ki, de ilyenkor a sütés előtt kb. fél órával vegyük ki a hűtőből.

A cipót fordítsuk rá egy sütőpapíros tepsire, szórjuk meg liszttel (csak az esztétikum miatt) és mélyen vágjuk be. 230 fokra előmelegített gőzős sütőben 10 percig sütjük, majd 215 fokon kb. 30 percig. Ha valaki edényt használ, kicsit később vegye vissza  hőmérsékletet.

A kész kenyeret rácson hűtsük ki.

Az én kenyerem most 550 g-os lett, így a szénhidráttartalma 40,52 g CH/100 g.

Kovászos kenyér alaprecept

A net "összes" videóját és blogbejegyzését megnéztem és elolvastam ahhoz, hogy újra kovászos kenyeret süssek és szerencsére nagyon megérte. A cipóim egyre szebbek és emelett finomak is, valamint eddig úgy tűnik, hogy a kovászomat is sikerül életben tartanom. Kétségtelenül a legjobb forrás Szabi a Pék oldala volt. Egyszerre szűrődik át rajta a hatalmas szakértelem és tapasztalat, valamint az a mérhetetlen lelkesedés és önzetlenség amivel a tudását átadja másoknak.

Szakajtót is beszereztem, mert nem volt olyan tálam, ami szép gömbölyű formát adott volna a kenyeremnek. Így nem csak jellegzetes mintája és külalakja van a kenyérkéimnek, de még kicsit egyszerűbb is vele dolgozni.

Ha már így visszacsempésztem a mindennapjaimba a házi kenyeret, most már csak az a feladat, hogy ha minden visszatér a régi kerékvágásba, akkor is folytassam a kenyérsütést. Addig pedig lehet, hogy a kovászos péksüteményekkel is megpróbálkozok.

A kovászt a sütés előtti utosló etetéskor szaporítsuk fel. Én 50 g érett kovászt 100 g tk liszttel és 90 g vízzel etettem meg.

Hozzávalók két kb. 750 grammos veknihez:

• 650 g tk búzaliszt (390 g CH)
• 250 g BL 80 kenyérliszt (177,5 g CH)
• 640 g víz
• 180 g érett tk kovász (54 g CH)
• 21 g só

Ha valaki nem dolgozik ilyen sok teljes kiőrlésű liszttel, akkor kezdje az egészet az autolizálással. Gyúrja össze a lisztet és a vizet, de még ne dagassza ki és letakarva hagyja pihenni kb. fél óráig. Így majd könnyebb lesz dagasztani.

Ezután kezdődhet a dagasztás. Adjuk hozzá a kovászt a liszthez és a vízhez és csipő mozdulatokkal kezdjük összedolgozni. Amikor már majdnem olyan szépen összeállt, hogy kivehetnénk a tálból, adjuk hozzá a sót is és szükség esetén még egy kis vizet. Nekem általában kicsit több vizet vesz fel a tészta mint a fent megadott mennyiség.

Amikor már nem ragad annyira az edény falához, borítsuk a tésztát az enyhén lisztezett konyhapultra és ott dagasszuk tovább. Az egyik kezünkkel nyújtsuk el, majd gördítsük vissza, közben kicsit mindig forgassunk rajta. Amilyen meglepő elsőre, annyira jó, ha párszor az asztalhoz is csapjuk a tésztát. Ha gyorsan dolgozunk, egyáltalán nem fog leragadni.

Ha szép sima felületű tésztát dagasztottunk (ez kézzel kb. 10 perc is lehet), olajozzunk ki egy tálat és ebben pihentessük letakarva fél óráig. Összesen háromszor fogjuk meghajtogatni, közben igyekezzünk mindig finoman bánni vele. Minden hajtogatás után úgy tegyük vissza a tálba, hogy a hajtás alulra kerüljön.

Az első hajtogatásnál az enyhén lisztezett konyhapultra borítjuk és elkezdjük kihúzni mint a rétest. Nem kell olyan drasztikusan hatalmasra húzni, de azért igen szépen nyúlik majd. A két oldalát középre hajtjuk és a rövidebb oldala felől indulva feltekerjük.

Letakarva újabb fél órát pihentetjük.

A második hajtogatáshoz ismét borítsuk a konyhapultra és az ujjainkkal finoman nyomkodjuk ki belőle a levegőt. Ugyanúgy hajtsuk középre mindkét oldalát, de minden hajtás után nyomkodjuk meg kicsit. Ezután még egyszer ismételjük meg ezt a hajtást és pihentessük újabb fél órát.

Az utosó hajtáshoz már nem kell kivenni a tálból a tésztánkat. Fogjuk meg az egyik szélét és húzzuk meg, ameddig bírjuk, majd hajtsuk rá a tésztára. Ugyanezt ismételjük meg szemben, majd a tészta két oldalán is. Tehát mind a négy oldalát meghúzzuk és ráhajtjuk a tésztára. Most 1-3 óráig pihentessük.

Ha valaki két veknit készít, most kell kettévennie a tésztát. 

Kerek cipó formázásához a tésztát ujjbeggyel óvatosan ellapítjuk és finoman feltekerjük. Még egyszer ellapítjuk az ujjainkkal és a rövidebb oldala felől ismét feltekerjük. Így már kezd hasonlítani egy gömbre. A tésztát úgy tesszük az asztalra, hogy a tekercs vége alulra kerüljön. Az ujjaink hegyét egymásra fektetjük úgy, hogy mindkét tenyerünk felénk nézzen. A tészta tőlünk távolabb eső oldala alá nyúlunk és lassan magunk felé húzzuk. Fordítunk rajta egy kicsit és megint magunk felé húzzuk. Ezt addig ismétljük, amíg egy feszes gombócot kapunk.

Az így megformázott tésztát kilisztezett szakajtóba, vagy egy kilisztezett konyharuhával bélelt tálba tesszük úgy, hogy a csúnyább fele most felfelé nézzen. Első alkalommal ajánlatosabb kicsit több lisztet használni, hogy biztosan ne ragadjon bele. A tészta tetejét is szórjuk meg finoman liszttel és letakarva tegyük a hűtőbe min. 12 órára.

 A kelesztést foytathatjuk szobahőmérsékleten is, ha még aznap ki szeretnénk sütni a kenyerünket, de a hosszabb kelesztéssel több ízt tudunk adni a tésztának. Mellesleg az sem utosló szempont, hogy ha használjuk a hűtőt, a dagasztást és a hajtogatásokat megcsinálhatjuk délután, vagy estefelé, aztán másnap reggel frissen kisült kenyeret ehetünk.

Ha hűtőbe tettük a kenyerünket, attól függően, hogy mennyi időt töltött bent, vagyis mennyire tudott megkelni, jobb, ha nem a sütés előtt közvetlenül, hanem mondjuk fél-egy órával hamarabb vesszük ki, hogy kicsit magához térjen, temperálódjon. Szükség esetén ez az idő hosszabb is lehet.

A sütőt melegítsük elő 250 fokra és tegyünk be egy kis hőálló edényt is a sütő aljába.

A kenyeret borítsuk sütőpapíros tepsire és igény szerint szórjuk meg liszttel a tetejét. Vágjuk be mininmum egy nagy vágással, hogy sülés közben távozni tudjanak belőle a gázok és itt repedjen meg, majd spricceljük meg vízzel.

A sütőbe helyezett edénybe öntsünk vizet, hogy gőz képződhessen sütés közben. Így a kenyér héja nem fog idő előtt megkeményedni és szépen tud majd növekedni. Így tegyük be a cipónkat.

A hőmérsékletet kb. 15-20 perc után vegyük vissza 220 fokra és addig süssük a kenyeret, amíg szépen meg nem pirul, az alját megkopogtatva pedig szép kongó hangot ad, "visszakopog". Nálam összesen kb. 50 perc szokott lenni a teljes sütési idő. Rácson hűtsük ki.

Ha valakinek van vaslábasa/jénaija/római tálja az a sütő előmelegítésekor tegye azt is a sütőbe, hogy felforrósodjon. A már megformázott, sütőpapíron csücsülő cipót gyors a papírral együtt emelje át az edénybe és kb. 30 percig süsse lefedve 250 fokon, ezután vegye le a fedőt és vegye vissza a hőmérsékletet. Ilyenkor nem szükséges a kenyeret megspriccelni, vagy egy edényben vizet párologtatni a sütőben, mert a lezárt forró edény belsejében fog pára képződni. Ha esetleg nagyon pirulna, de az alja még nem jó, a sütést akár az edényből kivéve, a rácson is befejezhetjük.

Az így egyszerre elkészített két kenyerem összesen 1545 g-ot nyomott így 100 g kenyérben 40,23 g CH van.

Baconös stangli

Már régóta mondogatom magamban, hogy sütök egyszer baconös stanglit, mert amikor a Tesco-ba megyünk, mindig veszünk pár darabot a páromnak, mivel nagyon szereti, és bevallom én is nagyon szívesen megenném. Azért bacont mindig kapok róla. :)

Mivel egy másik ételhez dupla adag bacont vettem, kitaláltam, hogy végre ezt sütök belőle, ez volt az első recept, amit találtam, nagyon guszta kiflik voltak. Úgy készítettem el, hogy egy darab pont egy reggeli legyen. Nagyon gyorsan elkapkodtuk, egy héten belül már másodszor sütöm. :)

Hozzávalók 9 db stanglihoz:

A tésztához:

• 200 g tk. búzaliszt (120 g CH)
• 150 g graham liszt (90 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70,4 g CH)
• 15 g búzasikér
• 200 ml víz 
• 25 g friss élesztő
• 1 nagy tk só
• 50 ml ét-/olíva olaj
• 1 tojás sárgája

A tetejére:

• 9 szelet bacon
• 1 tojás fehérje
• 1 marék reszelt trappista sajt

A tészta hozzávalóit kb. 5-10 perc alatt bedagasztjuk (nekem még vett fel kb. 20-30 ml vizet, nem mértem pontosan), majd letakarva kb. fél óra alatt megkelesztjük.

A megkelt tésztát 9 egyenlő részre osztjuk, majd mindegyiket kb. olyan hosszú, nem túl széles téglalappá nyújtjuk, mint egy szelet bacon. A hosszabbik oldala mentén feltekerjük és sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk. Minden rudat lazán körbetekerünk egy baconnel ügyelve, hogy a bacon szeletek végei alulra kerüljenek (hogy sütés közben ne nyíljanak szét). A szabadon maradt részeket megkenjük tojás fehérjével és megszórjuk sajttal.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt megsütjük.

Így elkészítve egy darab stangliban 31,15 g CH van.

Forrás: aproséf.hu

Paul Hollywood bloomer-e

Ez a kenyér, hogy is mondjam... szerelem első látásra. Körülbelül egy hónapja, amikor este kapcsolgattam a TV-t a Paul Hollywood mindennapi kenyere (Paul Hollywood's Bread) c. műsorra tévedtem a TV paprikán. Akármennyire is szeretek főzős műsorokat nézni (nagyon szeretek), még soha nem volt egyetlen műsor sem, ami annyira lekötött volna mint ez. Az egész egy álom (már annak, aki szeret kenyeret sütni): ahogy és amiket magyaráz, ahogy a tésztával bánik és persze, amik kikerülnek a keze közül. Különböző kenyereket mutat be szerte a világból, és mindegyikhez javasol valamilyen ételt, vagy édességet. Ellátogat malomba, pékségekbe, de még egy kávézóba is és mindenhol végigkísérhetjük egy ottani ínyencség elkészítését. Őt látva az ember elhiszi, hogy tényleg gyerekjáték a kenyér készítés, és miért ne lenne az (ha az enyém nem is lesz olyan szép)? A műsor több része megtalálható a YouTube-on, a receptek (kis változtatásokkal) fent vannak a BBC oldalán és egy könyv is megjelent a műsorról, mindenkinek csak ajánlani tudom ezeket.

Én most a Bloomer-t készítettem el, azt hiszem ez volt a legelső kenyér a műsorban. Ez a britek hagyományos fehér kenyere, ebből adják el a legtöbbet. Persze nálam nem fehér, és mivel már sokadjára készítem, most magok is kerültek bele. Számomra egy kis pikantéria, hogy a kenyérben olíva olaj is van, amit egész halványan lehet érezni a kész kenyéren is. Nem morzsálódik, sokáig puha marad.

Hozzávalók:

• 500 g liszt (350 g tk. búzaliszt, 150 g félfehér kenyérliszt) - 319,67 g CH
• 10 g só
• 7 g szárított élesztő (én 25 g frisset használok)
• 320 ml hideg* víz
• 40 ml olíva olaj
• + liszt és olaj a dagasztáshoz
• + 1-1 ek szezám-, len- és napraforgómag (elhagyható)

Ha magokat is használunk, egy száraz serpenyőben pirítsuk meg őket és öntsük a tálba, amiben dolgozni fogunk.

Mérjük a tálba a liszteket és keverjük el a sóval. Készítsünk a közepébe kis mélyedést, öntsük bele az olajat és a víz 2/3-át, majd morzsoljuk rá az élesztőt. Mintha a kezünk kezünk lenne a robotgép keverőfeje, kezdjük el lassan összekeverni az egészet. Közben folyamatosan adjuk hozzá a vizet, lehet, hogy nem lesz szükségünk mindre. Addig csináljuk, amíg az összes liszt elválik a tál oldaláról is és egy lágy, kicsit ragacsos, durva tésztát kapunk.

Öntsünk kevés olajat a tiszta munkalapra, ezen kezdjük gyúrni a tésztát. Így a nem fog felvenni felesleges lisztet és nem lesz olyan száraz. Kb. 5-10 percig dagasszuk, amíg teljesen sima lesz és már nem ragad a kezünkhöz, vagy a munkalaphoz.

Kiolajozott kelesztőtálban a kétszeresére kelesztjük, nekem ez kb. 30 perc szokott lenni.

A megkelt tésztát lisztezett felületen formázzuk. Kiütögetjük belőle a levegőt, közben téglalap alakúra lapítva. Ujjainkkal a tőlünk távolabb eső vége alá nyúlva kissé szorosan feltekerjük. A széleit alágömbölyítjük és ügyelünk, hogy a tekercs vége alulra essen.

Sütőpapíros tepsire emeljük és lefedve ismét hagyjuk a duplájára kelni, közben a sütőt előmelegítjük 220 fokra és az alsó rácsra egy kisebb tepsiben, vagy tűzálló lábasban vizet teszünk be párologni, hogy gőzös sütőben süthessük meg a kenyerünket.

Mielőtt a sütőbe tennénk, enyhén permetezzük meg vízzel és szórjuk meg liszttel, a tetejét pedig ferdén vágjuk be minimum négy párhuzamos vonalban.

220 fokon 25 percig süssük, majd 200 fokon 10 percig és rácson hűtsük ki.

Az én kenyerem most 809 grammos lett, így a szénhidráttartalma 39,5 g CH / 100 g (de érdemes lemérni mindenkinek a sajátját is!).

Tipp: Az utóbbi időben két kenyeret készítek egyszerre, így nagyon picit máshogy sülnek. Amikor lejjebb veszem a sütési hőfokot kiveszem a sütő aljából a kis vízzel teli tepsit, amit a gőzösítés miatt használok és a kenyereket letakarom sütőpapírral. Így 10 perc múlva éppen készre sülnek, az aljukat megkopogtatva kongó hangot adnak.

Itt magokkal:

*Paul az mondja, hogy a kenyér annál finomabb, minél tovább és lassabban kel, ezért használ hideg vizet a legtöbb receptjében. Itt két órás kelesztési időket javasol, de ahhoz kevesebb élesztőt kellene használni, frissből pl. 15-20 grammot. Mivel azonban a receptben 7 gramm szárított szerepel, én ennél maradtam.