Nem tudom, hogy mennyire nagy bűn ez az étel, mert nem szabadna olajban sült dolgokat ennem, de azt hiszem, egyszer-egyszer azért meg lehet engedni. Ez a patisszon is keresztapáék kertjéből való, de csak most tudtam elkészíteni. Szeretem rántva, de nem vagyok oda különösebben érte. Az viszont nagyon érdekes volt, hogy mihez kezdek most, amikor a szokásos panír nem jöhet szóba. Az ötletet egy főzőműsorban láttam, és nem jártam vele rosszul, mert szerintem igen finom lett.
Hozzávalók:
- 1 kisebb patisszon (455 g - 28,21 g CH)
- 150 g zabkorpa (102,75 g CH)
- 3 tojás
- só
- bors
- pirospaprika
- őrölt köménymag
- majoránna
- bazsalikom
- petrezselyemzöld
- étolaj
A patisszont a szokásos módon készítjük elő. Meghámozzuk, eltávolítjuk a magját, felszeleteljük és enyhén sós vízben megabáljuk.
A zabkorpát egy kisebb tálkában összekeverjük a többi fűszerrel. (Kb. egy fél teáskanálnyit használtam belőlük, de kinek, hogy tetszik.) Egy másik tálban felverjük a tojásokat.
A kihűlt patisszonszeleteket először a zabkorpába, majd a tojásba, és ismét a zabkorpába forgatjuk.
Forró olajban kisütjük (nagyon jó illata van ilyenkor), és már ehetjük is.
Az általam elkészített mennyiség összesen 130,96 g CH-tartalmaz. Próbáltam viszonylag egyforma szeleteket vágni, így összesen 45 db kis patisszonom lett. Egy db 2,91 g CH-t tartalmaz.
