Vaníliás karika

Ha szeretitek a vaníliás karikát és kicsit hiányzik is egy IR-barát verzió, akkor ezt mindenképp ajánlom kipróbálásra. Egész gyorsan elkészül, csak győzzétek kivárni, hogy a csokitalpak megszáradjanak!

Használtam 50 g kukorica lisztet is, amitől egy árnyalatnyival ropogósabb a tészta, mint egy linzernél. Helyette használhattok búza finomlisztet, ha nincs otthon. Ha nagyon vaníliás ízt szeretnétek, adjatok még hozzá kevés aromát/kivonatot. Így elkészítve kellemes, de enyhe vaníliás ízűek a karikák.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 300 g tk búzaliszt (180 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 50 g kukoricaliszt (38 g CH)
• 120 g porrá őrölt xilit (72 g CH)
• 2 ek házi vanília kivonat / 3 tk vanília aroma
• 2 tojás sárgája
• 250 g margarin

A csokoládétalphoz:

• 200 g 70%-os étcsokoládé (100 g került a csokitalpakba - 32 g CH)
• kevés margarin, vagy 1 ek étolaj

A margarint elmorzsolom a lisztekkel, majd a többi hozzávalóval együtt tésztává gyúrom. Fél óráig a hűtőben pihentetem.

Enyhén lisztezett felületen 1 cm vastagra nyújtom és kiszaggatom. 7 és 3 cm-es pogácsaszaggatókat használok.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatom a karikákat és 180 fokon kb. 12 percig sütöm őket. Picit tovább, mint a sima linzert szoktam. Vigyázok, hogy ne barnuljanak meg. Ha még kicsi puhának tűnnek, akkor is kiveszem őket a sütőből, hűlés közben szilárdulnak majd.

A csokoládét vízgőz felett megolvasztom és belekeverem az olajat. A kekszek alját belemártom a csokiba, a felesleget lehúzom és újból a sütőpapíros tepsire sorakoztatom őket. Hagyom, hogy a csoki teljesen megszilárduljon, akkor szépen lejönnek a sütőpapírról.

A receptben így elkészítve összesen 357,5 g CH van. Nekem 42 db kekszem lett, így egy darabban 8,51 g CH van.

Forrás: Gabriella konyhája

Kovászos kréker - kimaradó kovászból

Ezt a receptet olyannyira nem fáradságos elkészíteni, hogy ha nincs sok kedvünk a konyhában pepecselni, akkor is remek az etetés után megmaradó kovász felhasználására.

Hozzávalók egy sütőlemezhez:

• 60 g meleg víz
• 60 g tk kovász (18 g CH)
• 60 g tk búzaliszt (36 g CH)
• 30 g búza finomliszt (21,3 g CH)
• 4 g só
• 20 g olíva olaj
• 10 g szezámmag
• 10 g lenmag
• 10 g napraforgómag
• 20 g finom zabpehely (12 g CH)

A kovászt elkeverem a vízben, majd a liszteket is beledolgozom. (Ha a kovász nagyon híg, vagy épp túl kemény, változtatok a víz mennyiségén.) A többi hozzávalót is hozzáadom és összegyúrom. Eléggé lágy masszát kell kapnom. Szobahőmérsékleten letakarva 2,5-3 órát pihentetem.

A sütőt 210 fokra melegítem elő és alsó-felső sütésre állítom. A tésztát szögletesre formázom és két sütőpapír közt kb. 1 mm vékonyra nyújtom. A felső sütőpapírt lehúzom róla, megszórom még szezámmaggal, kézzel finoman belenyomom és derelyevágóval 5x5 cm-es kockákra vágom. A sütőpapírral együtt egy tepsire húzom a tésztát és kb. 10-12 perc alatt ropogósra sütöm, a széle szépen megbarnul.

Összesen 190 g krékerem lett, ami 87,3 g CH-t tartalmaz, így 100 grammjában 45,95 g CH van.

Forrás: marcelpaa.com

Avokádós csokimousse pite

Az előző avokádós tortácskám sikerén felbuzdulva és mert maradt egy szép nagy avokádóm is, újabb receptek után néztem az interneten. Találtam avokádókrémeket, töltött avokádót, egyik ínycsiklandóbbnak tűnt, mint a másik, de a korábbi süti után inkább úgy döntöttem, hogy kipróbálom, milyen lehet az avokádós csokoládékrém. Pár éve nagyon felkapott volt, rengeteg blogon lehetett vele találkozni.

Jó döntés volt, mert ez a krém nekem sokkal jobban ízlik, mint az előző változat. Sokkal szebb a tartása, egy leheletnyit ki is lehet érezni belőle az avokádót, de mégis igazi csokiimádóknak való, erőteljes íze van. Ráadásul nem kell aggódni amiatt, hogy idővel bebarnul a krém.

De ami miatt igazán szuper ez a süti, hogy még a Párom is hajlandó volt megkóstolni, aki egyébként nem rajong a mindenféle összturmixolt krémekért.

Hozzávalók egy 18 cm-es formához:

A kekszes alaphoz:

• 60 g dió
• 50 g cukorstop háztartási keksz (39,12 g CH)
• 80 g hideg margarin
• 20 g holland kakaópor (1,78 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 1/2 kk só

A mousse-hoz:

• 2 nagyobb érett avokádó - 340 g
• 50 g holland kakaópor (4,45 g CH)
• 50 g kókuszolaj vagy olvasztott margarin
• 22 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat

A kekszalaphoz a diót a kekszet és a xilitet kávédarálóval ledaráljuk. Hozzáadjuk a kakaót és kevés sót, majd a margarinnal elmorzsoljuk és egy előkészített forma aljára nyomkodjuk. Úgy igazítsuk el, hogy a forma peremét is kb. 4 cm magasan beborítsuk.

A krémhez az avokádók húsát botmixerrel pürésítjük, majd beledolgozzuk a többi hozzávalót is.

Mielőtt felvágnánk a tortácskát, kb. 4-5 óráig pihentessük hűtőben.

Az egész süti így elkészítve 69,35 g szénhidrátot tartalmaz, 8 szeletre vágva egy szeletben 8,66 g CH van.

forrás: lovemylife

Avokádókrémes torta pisztáciával

Ezt a tortát tavaly kaptam a születésnapomra a munkahelyemen, az ideire pedig már én készítettem el magamnak. Az eredeti datolyás alsó réteget pisztáciás, mandulás kekszalapra cseréltem.
Amilyen egyszerű, annyira finom és dekoratív kis tortácska.

Hozzávalók egy 18 cm-es formához:

A kekszes alaphoz:

• 60 g cukorstop háztartási keksz (39,12 g CH)
• 100 g pisztácia és mandula vegyesen
• 40 g xilit (24 g CH)
• 95 g hideg margarin

A krémhez:

• 3 közepes érett avokádó (nálam 370 g)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 30 g citromlé (1,98 g CH)

Az alaphoz késes aprítóban finomra darálom a kekszet, a magokat és a xilitet. Összedolgozom a margarinnal és egyenletesen kibálelem az előkészített tortaformába.

A krémhez az avokádók húsát összeturmixolom a citrom levével és a xilittel. A kekszes alapra simítom és kb. 4-5 órára hűtőbe teszem, mielőtt felvágnám.

Az egész torta így elkészítve 89,1 g szénhidrátot tartalmaz. Én 8 szeletre vágtam, így egy szeletben 11,13 g CH van.

Érdemes kisebb formában készíteni, mert több hűtőben töltött nap után bebarnulhat a krém.

forrás: peakshop.hu

Gyömbéres keksz

Ezt a kekszet először ajándékba készítetettem és bár nem vagyok oda a gyömbérért (nagyon nem), még nekem is ízlett. Kicsit hozza a karácsonyi hangulatot még most nyáron is, egy kis dióval a tésztájában lehet, hogy Decemberben is sül majd egy adag.

Hozzávalók 35 db kekszhez:

• 150 g lágy margarin
• 100 g xilit (60 g CH)
• 1 tojás
• 3 tk reszelt gyömbér - nálam 50 g (8,89 g CH)
• 200 g tk búzaiszt (120 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35 g CH)
• 2 tk sütőpor
• 1 tk őrölt fahéj
• 1 tk őrölt/6 db egész szegfűszeg
• 1 csipet só

A margarint a xilittel habosra keverjük. Hozzáadjuk a tojást és a reszelt gyömbért is. Rámérjük a száraz hozzávalókat és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Minimum egy óráig hűtőben pihentetjük, majd lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk és egy 5 cm-es kiszúróval kiszaggatjuk.

A kekszeket sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk és 175 fokon kb. 10-12 perc alatt készre sütjük őket.

Az így elkészített kekszek összesen 223,89 g CH-t tartalmaznak. Egy darabban 6,4 g CH van.

Szuper csokis omlós keksz

Régóta gondolkodok már azon, hogy újra foglalkoznom kellene a bloggal, időnként sütni-főzni olyasmit, ami ide is felkerül.
Most egy nagyon eszerű csokis, sós - igen, sós - kekszet készítettem. A munkahelyemen kóstoltam hasonlót és amilyen furcsának tűnt, amikor meghallottam, mit fogok enni, annyira tetszett.
Végül az én kekszem nem nagyon hasonlít arra, de ha szeretitek a nagyon tömény csokis sütiket, amiből egy pár darabnál nem is lehet többet megenni egyszerre, hiába isteni, akkor ezt ki kell próbálnotok.

Hozzávalók:

• 200 g 70%-os étcsokoládé (68 g CH)
• 125 g margarin
• 160 g xilit  - egy része vaníliás (96 g CH)
• 2 tojás
• 100 g tk. búzaliszt (60 g CH)
• 30 g búza finomliszt (21 g CH)
• 30 g cukrozatlan holland kakaópor (2,67 g CH)
• 7 g sütőpor
• bátraknak 1 csapott tk só / kevés őrölt chilipaprika

A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk és belekeverjük a margarint is. Amíg ez hűl, a tojásokat pár perc alatt habosra keverjük a xilittel. Beleforgatjuk a margarinos csokit, majd apránként a száraz hozzávalókat is.

Kanállal és vizes kézzel kb. diónyi gombócokat formázunk, amiket a sütőpapíros tepsin kissé ellapítunk és egymástól kis távolságra felsorakoztatjuk őket. Előtte kb. fél órára hűtőbe is tehetjük, hogy kicsit dermedjen és könnyebb legyen formázni, de semmiképp se órákra, mert akkor túl kemény lesz.

170 fokos sütőben kb. 12 percig sütjük a kekszeket. Frissen még nagyon puhák lesznek, nem kell megijedni. Másnap lesz az igazi.

Nekem 26 darab kekszem lett, így egy darabban 9,52 g CH van.
(Ezt lejjebb lehet tonázni kicsit, ha a liszt egy részét kiváltjuk pl. darált dióval, a xilit egy részét pedig eritrittel.)

Forrás: workshopstudio.hu

Sütés nélküli kávés sajttorta

Álmosan, megfázva tanultam a notebookom előtt görnyedve, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez kávé nélkül nem fog menni. Ekkor jött az ötlet, hogy miért ne csinálhatnék kávás sajttortát (ha már krémsajtos pitét csináltam)?

Szerencsére egyáltalán nem bonyolult, csak egy háztartási kekszet kellett hozzá összedobnom megelőzőleg, aztán már nem volt vele sok dolgom, és nagyon finom lett. :)

(Még egy rendes tiramisut se ettem amióta diétázom :O )

Ez a süti alkalmat adott arra is, hogy kipróbáljak valamilyen alternatívát a házi sütésű keksz helyettesítésére, amit általában az ilyen sütikhez használok, mert biztosan nem mindenki szeretne vele annyit fáradozni, csak hogy aztán valami mást készítsen belőle. A korpovit kekszet választottam, mert a többi általunk is ehető keksz jóval drágább, és reméltem, hogy a viszonylag semleges íze alkalmas lesz a projekthez. Végül meg kellett állapítanom, hogy bár az íze nem lesz teljesen az igazi (csak egy hangyányit), utána kell édesíteni picit, és a kész süti szénhidráttartalma is magasabb lesz, azért mégis teljesen jól szolgál a korpovit is erre a célja.

Hozzávalók egy 26 centis tortaformához (16 szelet):

Az alaphoz:

• 250 g korpovit keksz ledarálva (173,75 g CH)
• 200 g margarin
• 50 ml lefőtt kávé
• 3 tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő

A krémhez:

• 400 g natúr krémsajt/mascarpone
• 400 ml tejszín
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítő (valamiért csak ezzel tudom meginni a kávét)
• 1 ek házi vanília kivonat
• 100 ml lefőtt kávé
• 10 g por zselatin
• kevés víz

A kekszalap hozzávalóit egy tálban alaposan összedolgozzuk a kezünkkel, majd egy kipapírozott tortaforma aljára nyomkodjuk.

A krémhez először kézi habverővel magában kikeverjük a mascarponét, majd apránként hozzákeverjük a többi folyékony hozzávalót. A zselatint kevés vízben elkeverjük, majd gőz fölött melegítjük, amíg teljesen fel nem oldódik a vízben. A krémsajtos részhez adjuk, majd az egészet a kekszalapra öntjük. 

Hűtőben minimum fél napig pihentessük, mielőtt felvágnánk (nem kell megijedni, picit remegni fog). Cukrozatlan kakaóporral megszórva tálaljuk.

Így elkészítve a sütemény összesen 173,75 g CH-t tartalmaz, egy szeletben kb. 10,86 g CH található. A képen két szelet (21,7 g CH) látható.

A tortaalap vastagsága nekem ránézésre nagyon zavaró. Legközelebb biztos vékonyabbra csinálnám (például 200 g keksz, 160 g margarin, 2 tk édesítő, 40 ml kávé), de szerencsére az ízélményt egyáltalán nem rontja.

Forrás: rcnews.hu

Kekszszalámi

Ez volt az utolsó kekszes sütemény, amit terveztem, úgyhogy nagyon örülök neki, hogy ez is jól sikerült. :)

Kiskoromban néhányszor ettünk csak ilyet, de mindig annyira finom volt, hogy seperc alatt eltüntettük.  Abban, hogy elkészítsem pici akadályt jelentett, hogy azt sem tudtam mi a neve, milyen néven kellene recepteket keresnem hozzá, úgyhogy kutakodnom kellett utána egy darabig, de megérte.
Ha valaki nem IR-es, nyugodtan rakjon bele mazsolát is, mert a mazsolát mindenbe bele kell rakni, amibe csak lehet, csodafinom. Hogy tényleg szalámi kinézete legyen, készíthetjük úgy is, hogy a már kész keveréket hagyjuk kicsit dermedni, majd egy alufólia segítségével rudat formálunk belőle, amit tálalás előtt porxilitbe forgatunk. Én azért készítettem így, mert kiskoromból én erre a formára emlékszek.

Hozzávalók 1 kisebb őzgerincformához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz - recept itt (118,75 g CH)
• 125 g margarin
• 100 ml tej (5 g CH)
• 30 g holland kakaópor (3,75 g CH)
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 50 g darált dió
• 2-3 ek sütőrum

Egy kisebb fazékban főzzük össze a tejet és a margarint. Ha a margarin felolvadt, vegyük le a tűzről és keverjük bele a kakaóport, az édesítőt, a diót és a rumot. Hagyjuk hűlni, amíg egy kicsit be nem sűrűsödik.

Közben törjük össze a kekszet. Forgassuk bele a kakaós masszába úgy, hogy mindenhol alaposan bevonja.

Az egészet simítsuk egy sütőpapírral, vagy alufóliával kibélelt őzgerincformába. Takarjuk el és egy napra tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen és a keksz megpuhuljon benne.

Porxilittel megszórva, szeletelve tálaljuk. A Párom szerint jól mutatna pár szelet egy gombóc vanília fagyival.

Az én süteményem összesen 560 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 22,77 g CH / 100 g.

Gesztenyekrémes keksztekercs

A kókusztekercs nekem annyira ízlett, hogy azon kezdtem el gondolkodni, nem lehetne-e valahogy máshogyan is elkészíteni. Feldobni valahogy, pl. egy másik krémmel. Így jutott eszembe a gesztenyés keksztekercs ötlete. Egy darabig nagyon büszke voltam magamra, hogy eszembe jutott valami eredeti, de aztán amikor (szakszóval) meggugliztam, rá kellett jönnöm, hogy most sem sikerült feltalálnom a spanyol viaszt. Azért mégis elkészítettem, mert nagyon foglalkoztatott, milyen lehet, és végül azt kell mondanom, hogy nekem ez sokkal jobban ízlik, mint a kókuszos elődje. :)

Hozzávalók egy tekercshez:

 A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g porrá őrölt DW 1:4 cukorhelyettesítő (65 g cukornak felel meg)
• 25 g darált dió
• 16 g cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1 ek sütőrum
• 65 g sárgabarack lekvár (18,18 g CH)

A töltelékhez:

• 150 g natúr gesztenyemassza (56,26 g CH)
• 20 g darált dió
• 70 g margarin
• 10 g porrá őrölt DW 1:4 cukorhelyettesítő (40 g cukornak felel meg)
• 2 tk sütőrum

A külsejére:

• darált dió

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A gesztenyés krémhez egyszerűen csak fakanállal, vagy robotgéppel keverjük ki a hozzávalókat. Ezt a részt nem szükséges betenni a hűtőbe, de én beszoktam, mert szilárdabb krémmel könnyebben tudok dolgozni.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát,amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges rakjunk egymásra két csíkot úgy, hogy hosszában félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg darált dióval.

A kekszes részből formázzunk téglatest alakú tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagra úgy, hogy a hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalai mentén 1-1,5 cm-t szabadon hagyunk, majd a fólia segítségével óvatosan tekerjük fel. A kész tekercse görgető mozdulatokkal még formázhatjuk, végül pedig tekerjük be az alufóliába.

Minimum egy napig pihentessük a hűtőszekrényben, majd vékonyra szeletelve tálaljuk. Amikor kibontjuk az alufóliából, ha szükséges, még hempergessük meg darált dióban.

Az én kész tekercsem 720 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 27,12g CH /100 g.

Próbáljátok ki, megéri! :)

Kókusztekercs főzött krémmel

Biztosan sokan már régóta ismeritek ezt a desszertet, de én csak kb. egy éve. Nagyon megtetszett, úgyhogy nekem is ki kellett fejlesztenem a saját, IR barát verziómat. Főzött krémmel töltöttem meg, mert azt hallottam és olvastam mindenhol, hogy a sima vajas krém sokkal édesebb, de nekem sem a legnagyobb kedvencem. Mivel ezért teljes kiőrlésű lisztet használtam hozzá, nem lett olyan szép fehér, mint egy hagyományos, vagy bolti tekercsnél. A fotó elég csalóka, mert rossz fényviszonyok között készült, de nagyjából visszaadja azt a halvány a vaj színénél egy árnyalattal sötétebb tónust, amilyen az én krémem.
Kicsit próbáltam lefaragni a tekercs szénhidráttartalmából is, mert az első változaté elég magas lett. Most sem ehetjük meg a fél rudat egyszerre, de egy picit azért talán többet.
Eléggé tartottam tőle, hogy milyen lesz ez a verzió, mert az előzővel nagyon megjártam, de most nem csak a külalakon sikerült javítani, hanem az ízét is jócskán felturbóztam. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam várni vele még egy kicsit, hogy megvágjam, mert akkor sokkal kontrasztosabb lenne a tészta és a krém.

A kész tekercs remekül fagyasztható.

Hozzávalók egy tekercshez:

A krémhez:

• 40 g tk. búzaliszt (24 g CH)
• 80 ml tejszín + víz keveréke
• vanília aroma, vagy 1 fél rúd vanília kikapart magjai
• 125 g lágy margarin
• 55 g xilit porrá őrölve (33 g CH)
• 40 g kókuszreszelék

A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g DW 1:4 cukorhelyettesítő porrá őrölve* (65 g cukornak felel meg)
• 25 g kókuszreszelék
• 16 g jó minőségű cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1-2 ek rum
• 65 g sárgabarack lekvár (nálam sajnos most bolti 18,18 g CH)

A külsejére:

• kókuszreszelék

Először a krémet készítsük el. Ehhez egy kis lában folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre a tejszín és víz keverékét a liszttel és a vaníliával, majd hűtsük ki.

A margarint keverjük simára a xilittel. Lassanként dolgozzuk bele a főzött részt is, végül pedig a kókuszreszeléket. A kész krémet pihentessük hűtőben, a tekercs összeállításáig.

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát, amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges, két csíkot rakjunk egymásra úgy, hogy hosszában kb. félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg kókuszreszelékkel.

A kekszes részből formázzunk egy téglatest alakú kis tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagságúra. A hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalain egy kb. 1-2 cm széles sávot szabadon hagyunk, de a rövidebbeket egészen a széléig beborítjuk a krémmel. A tőlünk távolabb eső hosszabb vége felől indulva a fólia segítségével tekerjük fel. A kész tekercset óvatosan görgetve még formázhatjuk, majd csomagoljuk be az alufóliába.

Legalább egy napig pihentessük a hűtőben, mielőtt megvágjuk. Amikor kibontjuk az alufólia-bundából, ha szükséges, még hempergessük meg kókuszreszelékben.

A kész tekercsem összesen 806 grammos lett, így 100 grammjában 24,32 g CH-t tartalmaz.

* Ennél a receptnél fontos, hogy az édesítőt, amit használunk (a krémhez és a tésztához is) porrá őröljük, vagy eleve por alakút vásároljunk, mert különben ropogni fog a fogunk alatt.

Házi Sport szelet

Körülbelül két hete sütöttem majdnem egy kilogramm háztartási kekszet. A házi sportszeletet már régóta ki szerettem volna próbálni, így most ez lett belőle. Bár azt sajnos nem tudom 100 %-os pontossággal megmondani, mennyire hasonlít az eredetire, mert már nagyon régen ettem, de azért megéri elkészíteni, mert amellett, hogy finom, annyira egyszerű, hogy el sem akartam hinni, amikor elővettem a receptemet.

Ha nem szeretnénk saját háztartási kekszet sütni hozzá, használhatunk más teljes kiőrlésű, cukormentes kekszet (pl. Gullon).

Hozzávalók egy kb. 30 x 25 cm-es tepsihez:

• 400 g darált háztartási keksz (190 g CH)
• 100 g darált dió
• 32 g holland kakaópor (4,6 g CH)
• 250 g margarin
• 15 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 200 ml tej (10 g CH)
• 1,5-2 ek rum

A tetejére:

• 150 g 70 %-os étcsokoládé (48 g CH)
• 2 ek étolaj, vagy kókuszolaj
• 10 g holland kakaópor (1,3 g CH)

1 tálban összekeverjük a kekszet, a diót és a kakaóport.

A margarint felkockázzuk és egy lábasban megolvasztjuk. Amikor már majdnem teljesen folyékony, hozzáadjuk a tejet és az édesítőt. Az egészet jól összemelegítjük és ráöntjük a kakaós kekszre. A rummal együtt alaposan összeforgatjuk.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és lehetőleg egyenletesen belesimítjuk a masszát. Hűtőbe tesszük dermedni.

Vízgőz felett felolvasztunk 1,5 tábla étcsokoládét. Hozzákeverünk 2 ek olajat és egy nagy ek kakaóport. A tepsiben pihenő kekszes masszát  egyenletesen bevonjuk a csokoládémázzal.

Ismét hűtőben pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk.

A receptben így elkészítve összesen 253,9 g CH van. Én 45 szeletre vágtam a "sütit", így egy szeletre 5,64 g CH jut. 

Forrás: apróséf.hu

Earl Grey teás, narancsos keksz

Ezt a kekszet már lassan 2 éve meg akartam sütni, de mindig visszatartott, hogy a szálas teafű picit drága és nem szerettem volna elpazarolni. Viszont amikor decemberben elmentünk a T betűs boltba, úgy le voltak akciózva a kedvenc teáink, hogy ebből például 3 dobozzal is vettünk. Hazafelé jövet a Párom már mondta is, hogy "Most megsütheted a teás kekszed." :)

A sors iróniája, hogy most szörnyen meg vagyunk fázva, úgyhogy én nagyon örülök neki, hogy legalább ízeket azért még érzek.

A süti már akkor is gyönyörű volt, amikor betettem a hűtőbe, ahogy látszottak benne a tea, vanília és narancshéj darabok. Egészen kicsit mintha a tészta is narancsosra színeződött volna, persze a teljes kiőrlésű liszt miatt ez alig látszik. Nagyon sajnálom, hogy nincs olyan gépem, amivel tudtam volna akkor (este csináltam) olyan jó képeket készíteni, amik visszaadták volna. A mostani képek se tökéletesek ebből a szempontból, de azért sokkal jobbak. A kész sütinek egészen enyhe illata van, az ízében inkább a narancs dominál, de a vaníliát és a teát is ki lehet érezni. Viszont aki nem szokott ilyen teát inni, vagy nem mondjuk el neki, szerintem ki sem találná, mi van benne. Mindenesetre egyszer tényleg megéri kipróbálni, nekem nagyon tetszik. :)

Hozzávalók kb. 50 db kekszhez:

• 220 g lágy margarin, vagy vaj
• 100 g xilit porrá őrölve (60 g CH)
• 1 narancs héja
• 1 nagy tojás
• 1 rúd vanília
• 250 g tk. búzaliszt (152,75 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 2 ek Earl Grey teafű

A margarint és a xilitet robotgéppel habosra keverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadunk pár evőkanál lisztet, majd a tojást, a narancshéjat és a vanília kikapart magvait. Simára keverjük, majd ehhez is hozzáadunk pár kanál lisztet. Fakanálra váltunk és folyamatosan adagoljuk a tésztához a lisztet, majd a végén a kezünkkel dolgozzuk össze a tésztát és hozzáadjuk a teafüvet is.

A masszából egy kb. 25 cm hosszú rudat sodrunk és folpackba, vagy alufóliába csomagolva min. 2 órára hűtőszekrénybe tesszük (én egy éjszakát pihentettem).

A hűtőből kivéve kb. 3-4 mm vastag korongokra vágjuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük. A tepsiben hagyjunk kis távolságot a korongok között, mert sülés közben terülni fognak.

Nekem összesen 48 db kekszem lett (248,25 g CH), így egy darabban 5,17 g CH van.

Forrás: Troll a konyhámban

Boszorkány ujjak

Egy ideje már nem készítettem semmilyen süteményt. Nem csak a blogra, egyébként sem sült semmi a konyhámban. Ilyenkor mindig elkezd kicsit hiányozni, ezért egyértelmű volt, hogy ma (ha nem is ezzel kellene foglalkoznom, de legalább itthon vagyok) csinálnom kell valamit. Mivel közeleg a Halloween, úgy gondoltam, ha már egyszer blogot írok, most az egyszer aktuális leszek. Ezért elővettem ezt a régi receptet. Délelőtt nézegettem képeket is a neten, de én nem szerettem volna nagyon vérfagyasztó ujjakat készíteni, mert azokat nem enném meg szívesen, így nincs rajta vér-utánzat, vagy borzasztó rusnya körmök. Szerintem azért így is elmennek akár egy buliban is, ha esetleg valakinek meghoznám a kedvét hozzá. Sajnos megint sokkal jobban néznek ki az életben mint a képeken. Főleg azért, mert, ha nem tudnám, a fotók alapján nem biztos, hogy meg tudnám mondani, hogy az ujjak egyik fele enyhén zöldre van színezve. A teljes kiőrlésű liszt és a sok dió átka. :)
Majd elfelejtettem: mindenkinek ízlik! :)

Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

• 150 g tk. búzaliszt (91,65 g CH)
• 75 g őrölt zabpehely (45 g CH)
• 75 g búza finomliszt (52,8 CH)
• 200 g darált dió
• 200 g margarin
• 100 g xilit - házi vaníliás (60 g CH)
• 1 egész tojás

A díszítéshez:

• 50 g mandula
• 50 g min. 70 %-os étcsokoládé
• 1 tk. étolaj

A margarint morzsoljuk el a lisztekkel és a darált dióval, majd üssük bele a tojást és gyúrjuk tésztává. Hűtőben pihentessük min. 30 percet.

Ha szeretnénk megszínezni, a tésztát osszuk két részre és az egyik felébe dolgozzunk bele kb. 1 kupak zöld ételfestéket, vagy mandula aromát.
Konyhai mérleg segítségével osszuk a tésztánkat 20 grammos kis gombócokra. Ezekből sodorjunk 12-13 cm-es rudakat, lapítsuk el kb. ujjnyi vastagra, majd két helyen nyomjuk bele az ujjunkat és fogpiszkálóval rovátkoljuk be. Ezek lesznek az ízületek. Mindegyik rudacska elejére nyomjunk egy felezett mandulát, ez lesz a körme. Tetszés szerint használhatunk hántoltat, vagy hántolatlant is, én csak az utóbbit kaptam a boltban.

180 fokon kb. 15 perc alatt készre sütjük, addig, hogy egy egészen kicsi színt kapjon. Ez alatt enyhén meg fognak dagadni.

Ha szeretnénk kifesteni a körmöket, miután kihűltek, vízgőz fölött olvasszunk fel kevés csokoládét, adjunk hozzá pici étolajat és egy kis fejű ecsettel vigyük fel a mandulákra. Hántolt mandulánál ételfestéket is használhatunk.

Jól zárható dobozban sokáig eláll.

Ez a boszorkányság így elkészítve összesen 249,45 g CH-t tartalmaz. Nekem 42 ujjam lett, így egy darabban kb. 5,94 g CH van.

Tipp:

• Az alsó ujjperceket szezámmaggal is megszórhatjuk. Ehhez kenjük meg vékonyan tojás fehérjével, majd szórjunk rá egy-egy csipet magot.
• A körömágyakat piros cukoríróval is kihúzhatjuk (ez egy készen kapható kis tubus, vagy toll, nem tudom, hogy létezik-e IR-barát verzióban).

Köleskeksz (gluténmentes)

Liszt helyett köles. Amikor először megláttam a receptet felkeltette a figyelmemet, bár bevallom, kicsit kételkedtem, hogy valami jó sül ki majd belőle. Talán azért, mert még nem használtam liszt helyett kölest, bár már hallottam róla ... és még csak nem is boltit, hanem itthon őröltet, ami kicsit mindig szemcsésebb. De most, amikor utóvacsorára elmajszoltam a kis adagomat, gyorsan meg kellett írnom ezt a bejegyzést, mert olyan finom lett. Kicsit ropog a fogom alatt, de mégsem kemény. Határozottan finom... és érdekes... mert még nem csináltam ilyet. :)

Hozzávalók kb. 18 db-hoz:

• 180 g köles (128,88 g CH)
• 45 g darált dió
• 45 g kókuszreszelék
• 40 g xilit (24 g CH)
• 50 g olvasztott margarin
• 1 tojás
• fahéj és szegfűszeg

A hozzávalókat a fenti sorrendben keverjük össze. Először a kölest kávédarálóban lisztté őröljük (de persze használhatunk bolti köleslisztet is). Ezután a felét a darálóból egy tálba öntjük és helyette beleöntjük a kókuszreszeléket, majd azzal is daráljuk picit (így készül a "csináld magad" kókuszliszt). Ezt az adagot is a tálba öntjük és egy fakanállal szép sorban összekeverjük a többi hozzávalóval. Először a darált dióval és a xilittel, majd a margarinnal és legvégül a tojással.

Ízlés szerint fűszerezhetjük. Én most fahéjat és szegfűszeget tettem bele, de legyünk bátrak, sok mindent elbír ez a kekszecske! Vagy épp maradhat natúran is.

Vékonyra nyújtva szép formákat szúrhatunk ki belőle, vagy ahogy most én is tettem egyszerűen csak kis gombócokat formálunk belőle és kb. 3 mm vastagságúra ellapítjuk őket.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 12-14 perc alatt készre sülnek. A színük nem fog megváltozni, vigyázzunk, meg ne égessük!

Így elkészítve az összes kekszben 152,88 g CH van, Nekem most 18 db kekszem lett, így egy darabban kb. 8.49 g CH van.

Forrás: Tűpárna és habverő

           160 gramm blog

Ropogós szezámos-mákos keksz

Majdnem egész héten Gullon kekszet ettem. :) Megmentett az Aldi-s akció, amiben sikerült szert tennem pár csomagra, mert most nem volt időm sütni a kisétkezésekre. Már kezdtem félni, hogy nagyon megcsappan a készletem, mert biztos lesz még olyan idő, amikor jól jön majd. :)

Most főzés közben összedobtam pár kekszecskét, még arra sem volt időm, vagy energiám, hogy azon ötleteljek mit fogok csinálni (pedig azt nagyon szeretem). Ez a recept tegnap érkezett meg hozzám, amikor az OSZK-ban ültem (kísérteties egy hely a tudás fellegvára, az biztos). A Párom ismét talált valamit, amiről azt gondolta, hogy tetszik majd nekem, ezért elküldte üzenetben. Így érkeznek hozzám a finom ötletek, és mennyire örülök én ennek a figyelmességnek. :)

Hozzávalók kb. 20-25 db-hoz:

• 250 g liszt (100 g tk. tönköly, 50 g őrölt zabpehely, 50 g graham és 50 g búza finomliszt - 159,1 g CH)
• 6 g sütőpor
• 6 g szódabikarbóna
• 1 csapott kk só
• 100 g olvasztott margarin
• 100 g xilit (60 g CH)
• 1 tojás
• 2 ek citromlé (30 ml - 0,69 g CH)
• 1 citrom lereszelt héja
• 20 g szemes mák (4,78 g CH)
• 20 g szezámmag
• fahéj, szerecsendió, gyömbér

A liszteket elkeverjük a sütőporral, a szódabikarbónával és a sóval, majd magunk mellé készítjük.

Egy fakanál segítségével a margarint kikeverjük a xilittel, majd a tojással (a tojást csak akkor adjuk hozzá, amikor a margarin már nem nagyon forró, mert nem szeretnénk rántottát csinálni). Adjuk hozzá a citrom héját és a levét is, majd apránként dolgozzuk bele a lisztes keveréket.

Egy kisebb tálban összekeverjük a mákot és a szezámmagot. A masszából diónyi gombócokat formázunk. Megforgatjuk őket a mákban és a szezámmagban, majd kb. fél cm vastag korongokká lapítva egy sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket.

190 fokon 12-14 perc alatt sülnek készre, és közben nagyon szépen megemelkednek.

Nekem összesen 23 kekszem lett, így mivel a recept összesen 227,43 g CH-t tartalmaz, egy darabra 9,88 g CH jut. Két darab, vagy másfél egy jó tejeskávéval tízóraira... mmmm....

Forrás: divany.hu

Csokoládés zabkeksz

Ez is egy olyan recept, amit a Párom talált nekem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elkészítem, főleg mivel olyan egyszerű kis sütike, de most épp ezért készült el. Ideális időtöltés volt a mai tanulásadag előtt. Ezért talán jól jöhet annak is, aki a munka miatt állandó rohanásban van, de valamilyen saját készítésű kekszet szeretne elrágcsálni kisétkezésre.

A kakaó és a csoki miatt igazi kis ízbomba, de én még egy kis sütőrummal is megbolondítottam.

Hozzávalók 20-25 db. kis kekszhez:

• 80 g apró szemű zabpehely (48 g CH)
• 80 g tk. tönkölybúza liszt (51,12 g CH)
• 70 g darált dió
• 10 g holland kakaópor (1,24 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 1 púpozott kk őrölt fahéj
• 1 nagy csipet szerecsendió
• 1 nagy csipet só
• 60 g xilit (36 g CH)
• 100 g puha margarin
• 1 tojás
• 50 g 74 %-os étcsokoládé felkockázva (14,7 g CH)
• löttyintésnyi sütőrum

A hozzávalókat mind egy kisebb tálba mérjük és egy fakanállal jól összedolgozzuk. (A margarinra egy rá is mikrózhatunk, hogy megolvadjon kicsit és könnyebben összeálljon a massza.)

A kész keksz tésztát kb. egy fél órára hűtőbe rakjuk, hogy egy kicsit megdermedjen és könnyebb legyen formázni. Ezután kisebb diónyi gombócokat szakítunk ki belőle, amiket kis korongokká formázva egy sütőpapíros tepsire sorakoztatunk. Ha a lehető legegyformább méretű kekszeket szeretnénk kapni, a gombócoláshoz használhatunk szilikonos fejű mérőkanalat.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 perc alatt sütjük készre a kekszeket.

A recept összesen 151,06 g CH-t tartalmaz. Nekem 22 kekszem lett, így egy darabban kb. 6,16 g CH van.

Forrás: dívány.hu

Háztartási keksz

Már jó ideje akartam háztartási kekszet készíteni, mire az első adagot megsütöttem. Az nem nyerte el teljesen a tetszésemet, de a céljának tökéletesen megfelelt, akkor ugyanis kókuszgolyóba szántam. Túlságosan erőteljes zabpehely íze volt, én azt nem nagyon szeretem. Azóta már sikerült csinálnom egy fojtóan édes adagot, amit alig bírtam megenni, és egy tökéleteset, aminek elhánytam a receptjét. Azon is kísérleteztem, hogy minél könnyebb legyen dolgozni a tésztával. Hétvégén készült el a negyedik adag, ami már elég jó lett ahhoz, hogy kinevezzem a végleges verziónak, így a lenti receptet is átírtam. Szerintem finomabb, mint a bolti. :)
Ki hitte volna, hogy egy ilyen látszólag egyszerű keksszel ennyit kell majd fáradoznom?

Hozzávalók kb. 650 grammhoz:

• 200 g tk. tönkölybúza liszt (127,8 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 50 g zabpehely liszt (30 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,2 g CH)
• 100 g xilit (60 g CH)
• 200 g lágy margarin
• 1 egész tojás
• 1/2 kk sütőpor
• 1 nagy csipet só

A liszteket és a xilitet elmorzsoljuk a lágy margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt addig gyúrjuk, amíg a tészta szépen össze nem áll. Ne ijedjünk meg, ha kicsit nehezebben sikerül, ez nem olyan, mint a linzertészta, amivel gyorsnak kell dolgozni. Minél tovább gyúrjuk, annál jobban összáll majd.

Lisztezett deszkán kicsit vékonyabbra nyújtjuk, mint a bolti keksz, mert sütés közben hangyányit megemelkedik. Nem kell túlzottan alálisztezni a tészta zsírossága miatt. Kisebb adagokban csináljuk, mert könnyen szakad. A kinyújtott tésztát derelyevágóval felkockázzuk és villával megszurkáljuk, majd sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk a kekszeket. Lehet szorosabban, mert nem fognak terülni. (A lyukaknak csak esztétikai szerepe van, nélkülük is ugyanolyan finom lesz a keksz.)
180 fokos sütőben 10-12 perc alatt sül készre, nem kell megpirulnia.

Ebből az adagból 656 g kekszem lett 313 g CH-tartalommal, így 100 g kekszben 47,71 g CH van.

Kókuszos zabkeksz dióval és mazsolával

Ezt a receptet a Párom találta pár napja, ezért esett most pont erre a választásom. Azt mondta, hogy ez olyan, amilyeneket én szoktam sütni: kókuszos, zabpelyhes, diós, mazsolás. Tényleg... :) Megörültem neki, hogy ilyet talált nekem, mert most nagyon igaza volt, ezeket az alapanyagokat szeretem a legjobban. Mazsola helyett étcsokit is használhatunk, talán azt még jobban is szeretem, de sajnos épp nem volt itthon. Így készült most el ez a kekszecske, nagyon finom lágy vajas - vaníliás íze van, kicsit szaftos, nekem nagyon ízlik, és nem csak nekem. :)

Hozzávalók kb. 30 db-hoz:

• 180 g apró szemű zabpehely (122,58 g CH)
• 50 ml tej (2 g CH)
• 75 g tk. tönkölyliszt (47,92 g CH)
• 75 g zabpehely liszt (51,07 g CH)
• 5 g sütőpor
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 1/4 tk őrölt szerecsendió
• 200 g margarin
• 140 g xilit (84 g CH)
• 1 cs. só
• 1 tk vanília aroma
• 1 tojás
• 70 g kókuszreszelék
• 100 g mazsola (65 g CH) / 74 %-os étcsokoládé (32 g CH)
• 100 g durvára vágott dió

Először a tejet meglangyosítjuk és ráöntjük a zabpehelyre, hogy egy kicsit megszívja magát és félre tesszük.

Egy másik tálkában összekeverjük a liszteket, a fűszereket és a sütőport, majd ezt is magunk mellé készítjük.

A margarint felolvasztjuk, elkeverjük benne a cukrot, majd, ha már nem meleg, a tojást is. Apránként hozzáadjuk a lisztes keveréket, a zabpelyhet és a kókuszreszeléket, majd beleforgatjuk a mazsolát és a diót is és két órára hűtőbe tesszük.

Kb. diónyi gombócokat formázunk, és kekszekké lapítva sütőpapíros tepsin 180 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt megsütjük őket. Nem fognak megpirulni, ne is várjuk, a tepsin hagyjuk kihűlni.

Az egész adag mazsolával elkészítve 372,57 g CH-t tartalmaz. Nekem 29 kekszem lett, így egy darabban 12,84 g CH van, ha étcsokit használunk, akkor 11,7 g.

Forrás: divany.hu

Csokis-kókuszos keksz

Ez a keksz volt az első, amit tízóraiként kis dobozban magammal vittem szeptemberben. Akkor graham liszttel készítettem és kicsit száraznak találtam. Mivel azonban a keksz maga finom volt kipróbáltam a szokásos tönköly liszttel is, és így már sokkal szaftosabb lett. Nekem így az igazi. :)

Hozzávalók kb. 16 nagy / 20 közepes kekszhez:

• 100 g kókuszreszelék
• 70 g xilit (42 g CH)
• 90 g olvasztott margarin
• 1 tojás
• 100 g tk tönkölybúza liszt (63,9 g CH)
• 50 g zabpehelyliszt (30 g CH)
• 1/2 tk sütőpor
• 1/2 tk szódabikarbóna
• vanília aroma
• 50 g étcsokoládé (14,7 g CH)

Hogy erőteljesebb ízt kapjunk, a kókuszt egy száraz serpenyőben pár perc alatt megpirítjuk. (Vigyázzunk, mert könnyen leéghet és miután levettük a tűzről, kicsit még tovább pirul a serpenyőben!) Amíg hűl, felkockázzuk a csokoládét.

A már langyosra hűlt margarint kikeverjük a cukorral, majd a tojással és a vanília aromával. Kis adagokban beleforgatjuk a sütőporral és szódabikarbónával elkevert liszteket, majd a kókuszreszeléket és legvégül a csokoládét.

Hogy könnyebb legyen dolgozni a masszával kb. egy órára betehetjük a hűtőbe, de ez akár el is hagyható.

A tésztából kisebb diónyi gombócokat formázunk, majd korongokká lapítva egy sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sülnek.

A masszában összesen 150,6 g CH van. Nekem 21 kekszem lett, így egy darabra 7,17 g CH jut.

Forrás: Az áfonya mámora

"Zabfalatok"

Azt hiszem valamikor a vizsgaidőszakban lehetett, hogy vettem egy csomag Győri Édes Zabfalatokat. Annyira ízlett, hogy azóta folyamatosan a fejemben motoszkál, hogy valahogy meg kellene próbálnom elkészíteni a házi, diabetikus változatot. Sokat gondolkodtam rajta, hogyan csináljam, még a csomagoláson is gondosan végigbogarásztam az összetevőket. Végül megnéztem, hogy mit találok az interneten, így készítettem el ezt a kekszet. Nagyon sokan azt írták róla, hogy finomabb, van aki szerint jobb, mint a Győri Édes.

Nálam még mindig a bolti a nyerő. Arra jutottam, hogy akkor lennének egyformák, ha több cukrot tennék bele, de aki ismer, tudja, hogy ez meg sem fordul a fejemben. Nekem a kevésbé édes változat is tökéletesen megfelel. Egy kicsit vékonyabbra nyújtottam, mint kellett volna, így rengeteg lett belőle, lekvárral, joghurttal, vagy éppen magában ideális tízórai, nagyon tetszik, benne, hogy tele van kisebb-nagyobb zabpehelydarabokkal. Ennek az alját is megmárthatjuk csokiban, vagy a diót helyettesíthetjük kókusszal, és máris elkészíthetjük a többi változatot is.

Hozzávalók:

• 200 g tk tönkölyliszt (127,8 g CH)
• 100 g darált dió
• 150 g darált zabpehely (102,15 g CH)
• 150 g xilit (75 g CH)
• fél citrom lereszelt héja
• vanília aroma
• 1 tk sütőpor
• 1 tojás
• 200 g margarin

A száraz hozzávalókat egy tálban összekeverjük. Elmorzsoljuk a margarinnal, és a tojással együtt jó alaposan összegyúrjuk. Min. 1 óráig a hűtőben pihentetjük, majd lisztezett deszkán kb. 5 mm vastagságúra nyújtjuk. 6 cm átmérőjű köröket szaggatunk belőle, és 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük.

Igazán egyszerű, már a leírás rövidségéből is látszik. Ha fél centi vastagra nyújtjuk, kb. 40 darab kekszünk lesz. Én olyan 3 mm-esre nyújtottam, ezért nekem 68 darab kekszem van. Az összes tésztában 304,95 g CH van, így a 68 kekszben egyenként 4,48 g (40 darab keksz esetén 7,62 g CH/db).

Forrás: nosalty.hu