Sárga túró

Nálunk a sárga túró hagyományos húsvéti étel, ezért idén én is elkészítettem. Sonkával, kolbásszal, vagy csak magában fogyasztják.

Hozzávalók:

• 1 l házi tej
• 10 tojás
• 60 g xilit / 12 g négyszeres erejű édesítő
• 1 rúd vanília kikapart magvai
• 1 csipet só

Egy lábasban felforraljuk az édesítővel, a vaníliával és a sóval felforraljuk a tejet. Közben a tojásokat egy tálba ütjük és felverjük őket egy villával, mintha rántottát készítenénk. Amikor felforrt a tej, takarékon főzzük tovább és hozzáöntjük a tojásokat. Folyamatosan kevergessük, amíg be nem túrósodik és a tej vízszerűvé válik. Ekkor egy vászon, vagy tüll anyaggal kibélelt szűrőbe öntjük. Gömb alakot formálunk belőle, és amennyire csak tudjuk, kicsavarjuk. A ruhában hagyjuk lecsepegni és kihűlni. Legjobb, ha fellógatjuk, de a szűrőben is maradhat. Tálalásig a hűtőben tároljuk.

Mazsolával is szokták készíteni (az IR diétában nem ajánlott).

Ha xilittel készül, akkor sajnos most nem sok ötletem van a szénhidrátszámolásra, mivel a túró nagy részét lecsepegtetjük. De ha nem számolós édesítőt használunk, akkor megkockáztatom, hogy nem kell számolni a kész túróval sem, ahogy a házi sajttal, vagy túróval sem számolnék.

Csokoládés-mogyorós müzliszelet

Már, amikor az előző adag müzlit készítettem, akkor a fejemben volt 3 ízvariáció, és mivel nagy sikere volt, az egyik elég hamar el is készült. Biztos vagyok benne, hogy a következőre sem kell nagyon sokat várni, de szeretnék készíteni olyat is, amibe nem kell tojás, mert tudom, hogy azt sok embernek kerülnie kell.

Ezt most a Cerbona csokis-mogyorós müzliszelete ihlette, amiről nagyon sokáig azt hittem, hogy megehetem, aztán láttam, hogy a maltit-szirupot is kerülnöm kellene. Inkább nem szeretnék ezen töprengeni, vagy problémázni, helyette inkább elmajszolom a sajátomat.

Most készült egy adag hagyományosan, cukorral, és nagy meglepetésemre egészen hasonlít a szokványos szeletekre. Kicsit lazább és magasabb és még ragacsos is. A Párom azt mondta, hogy nagyon finom és az egészet meg tudná enni egyszerre, úgyhogy nyugodtan megsüthetem neki a következő variációt is. :)

Az előző receptből nyugodtan kihagyható az amaránt, mert viszonylag kevés van benne. Ebből szerintem nem, mert a müzli jelentősebb részét ez adja, de helyette használhatunk quinoát is.

Hozzávalók 14 szelethez:

• 50 g dió
• 50 g török mogyoró (3 g CH)
• 75 g nagy szemű zabpehely (45 g CH)
• 30 g puffasztott amaránt (19,5 g CH)
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 40 g 70 %-os étcsokoládé (12,4 g CH)
• 40 g mazsola (26 g CH)
• fél rúd vanília kikapargatott magvai, vagy 1 tk vanília aroma
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• 8 g cukrozatlan kakaópor (1,12 g CH)
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 2 tojás

A diót nagyobb darabokra törjük és a mogyoróval egy száraz serpenyőben megpirítjuk. Ilyenkor a mogyoró héját könnyedén le tudjuk morzsolni, ha szeretnénk.

A csokoládét kis kockákra vágjuk és a nagyobb mazsolákat is elfelezzük.

A tojások kivételével egy tálban alaposan összekeverjük az összes hozzávalót. Ráütjük a tojásokat és eldolgozzuk, hogy mindenhova jusson belőle. Egy 20 x 30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral. Beleöntjük a masszát és kissé belenyomkodjuk, miközben egyúttal elsimítjuk.

Nekem az egész egy evőkanállal volt a legkönnyebb, amivel jól össze tudtam dolgozni a hozzávalókat, majd pedig azzal simítottam el a tepsiben is.

160 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt süssük készre, a 15. perc környékén pedig takarjuk le sütőpapírral.

A tepsiben hagyjuk legalább langyosra hűlni és egy éles késsel szeleteljük fel.

Az így elkészítve egy szelet 9,78 g CH-t tartalmaz, ami külön öröm, mert két szelet pont egy uzsonna. :)

Kókuszos zabkeksz dióval és mazsolával

Ezt a receptet a Párom találta pár napja, ezért esett most pont erre a választásom. Azt mondta, hogy ez olyan, amilyeneket én szoktam sütni: kókuszos, zabpelyhes, diós, mazsolás. Tényleg... :) Megörültem neki, hogy ilyet talált nekem, mert most nagyon igaza volt, ezeket az alapanyagokat szeretem a legjobban. Mazsola helyett étcsokit is használhatunk, talán azt még jobban is szeretem, de sajnos épp nem volt itthon. Így készült most el ez a kekszecske, nagyon finom lágy vajas - vaníliás íze van, kicsit szaftos, nekem nagyon ízlik, és nem csak nekem. :)

Hozzávalók kb. 30 db-hoz:

• 180 g apró szemű zabpehely (122,58 g CH)
• 50 ml tej (2 g CH)
• 75 g tk. tönkölyliszt (47,92 g CH)
• 75 g zabpehely liszt (51,07 g CH)
• 5 g sütőpor
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 1/4 tk őrölt szerecsendió
• 200 g margarin
• 140 g xilit (84 g CH)
• 1 cs. só
• 1 tk vanília aroma
• 1 tojás
• 70 g kókuszreszelék
• 100 g mazsola (65 g CH) / 74 %-os étcsokoládé (32 g CH)
• 100 g durvára vágott dió

Először a tejet meglangyosítjuk és ráöntjük a zabpehelyre, hogy egy kicsit megszívja magát és félre tesszük.

Egy másik tálkában összekeverjük a liszteket, a fűszereket és a sütőport, majd ezt is magunk mellé készítjük.

A margarint felolvasztjuk, elkeverjük benne a cukrot, majd, ha már nem meleg, a tojást is. Apránként hozzáadjuk a lisztes keveréket, a zabpelyhet és a kókuszreszeléket, majd beleforgatjuk a mazsolát és a diót is és két órára hűtőbe tesszük.

Kb. diónyi gombócokat formázunk, és kekszekké lapítva sütőpapíros tepsin 180 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt megsütjük őket. Nem fognak megpirulni, ne is várjuk, a tepsin hagyjuk kihűlni.

Az egész adag mazsolával elkészítve 372,57 g CH-t tartalmaz. Nekem 29 kekszem lett, így egy darabban 12,84 g CH van, ha étcsokit használunk, akkor 11,7 g.

Forrás: divany.hu

Túrós koszorú

Pár napja megint kiírtam magamnak egy halom receptet, egyik jobban tetszik mint a másik. Végül magam sem tudom, hogy miért maradtam pont ennél, de végül jól átalakítva készítettem el. Kicsit izgultam, hogy nem akkorára nyújtom majd a tésztát, hogy pontosan illeszkedjen a formába, de aztán ez is sikerült. Sülés közben gyönyörűen megrepedt a teteje, nem is tudom, hogy úgy volt szebb, vagy megfordítva. :)
Azt is megemlítem, hogy korábban nagyon idegenkedtem attól, hogy csak édesítőszert használjak egy süteményben, inkább a xilitet választom helyette. Egy kis lekvárban még oké, de egy egész sütiben... valahogy mindig irtóztam tőle, most viszont rászántam magam. Így jelentősen csökkent a CH-tartalom, de azért nem lesz az állandó megoldásom. :)

Ezt a sütit is egy nagyszerű oldalon találtam, a FittKonyha blogon. Már régóta figyelemmel kísérem, a receptek végtelenül ötletesek, könnyen és gyorsan elkészíthetőek. Ajánlom figyelmetekbe!

Hozzávalók egy 23 cm-es formához (20 szelet):

A tésztához:

• 150 g tk. tönkölybúza liszt (95,85 g CH)
• 90 g zabpehelyliszt (61,29 g CH)
• 50 g búza finomliszt (37,7 g CH)
• 1 csipet só
• 75 ml langyos víz
• 15 g friss élesztő (1,47 g CH)
• 75 g olvasztott margarin
• 1 tojás
• 40 g cukornak megfelelő édesítő

A töltelékhez:

• 350 g túró
• 2 tojás
• 20 g zabkorpa (11,6 g CH)
• 40 g mazsola (26 g CH)
• 150 g cukornak megfelelő édesítő
• fél citrom lereszelt héja - elhagyható
• vanília aroma - elhagyható

A tésztához az élesztőt elkeverjük a vízben, majd az összes hozzávalóból ruganyos tésztát gyúrunk. Letakarva egy óráig kelesztjük.

A töltelékhez a tojások fehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk. A túrót áttörjük, és alaposan összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Óvatosan beleforgatjuk a fehérjehabot, és belekeverjük a mazsolát.

A tésztából lisztezett deszkán kb. 30x50 cm-es lapot nyújtunk. Egyenletesen eloszlatjuk rajta a túrós krémet, és a hosszabbik oldalától indulva feltekerjük. Kilisztezett-kivajazott formába fektetjük, és még egy fél óráig pihentetjük.

180 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt készre sütjük (nem fog megpirulni a teteje).

Kihűlés után megkenhetjük kevés xilites olvasztott vajjal (én egy tk. xilitet használtam fel), vagy, ami talán még jobb, ha cukormázat, vagy egy kevés olvasztott étcsokoládét csorgatunk a tetejére (ami sajnos most nem volt itthon).
Én egy kis fahéjjal megszórva majszolgatom, isteni! :)

Az egész koszorú 235,91 g szénhidrátot tartalmaz, szeletenként 11,79 g-ot.

Forrás: Fittkonyha

            Limara péksége

Sárgarépás-narancsos kuglóf

Egyszer szóba kerültek a répás sütemények, és akkor én megígértem, hogy sütök egyet. Szerettem volna megmutatni, hogy milyen puha és finom lesz tőle a tészta, mert először engem is nagyon meglepett. Egyáltalán nem gondoltam volna. Ezért készült most ez a kuglóf. Igyekeztem úgy összeállítani, hogy ne legyen annyira tömény és ragacsos. Azt hiszem ez egészen jól sikerült.

Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 155 g xilit (77,5 g CH)
• 160 g olvasztott margarin
• 2 tojás
• 140 g reszelt sárgarépa (11,2 g CH)
• 50 g mazsola (32,5 g CH)
• 1 közepes narancs lereszelt héja
• 120 g tk tönkölybúza liszt (76,68 g CH)
• 50 g darált dió (6 g CH)
• 1 csapott tk szódabikarbóna
• 1 tk őrölt fahéj
• 1/2 tk őrölt szerecsendió
• margarin és liszt a forma kikenéséhez

A sütőt előmelegítjük 180 fokra, és megolvasztjuk a margarint.

Egy tálba kimérjük a lisztet, a diót, a szódabikarbónát és a fűszereket, majd magunk mellé készítjük.

Kézi habverővel kikeverjük a cukrot és a margarint, majd beleütjük a tojásokat. Beleforgatjuk a reszelő kisebb lyukú oldalán lereszelt répát, a narancshéjat és a mazsolát. Apránként hozzáadjuk a lisztes keveréket is, aztán egy fakanállal a már előkészített formába simítjuk.

Kb. 35 perc alatt készre sütjük. Ahogy a képen is látható, alaposan meg fog barnulni, szinte azt is mondhatjuk, hogy megfeketedik. Egyáltalán nem kell megijedni, ekkor egy cseppet sem ég meg. Sőt, akkor jó, ha óvatosan megnyomogatjuk, és a tészta még ruganyos marad.

Kihűlés után szeleteljük.

Összesen 203,88 g CH-t tartalmaz, 20 szelet darabjában ez 10,19 g-ot jelent.

Fahéjas, mazsolás csokis keksz

Ez a süti a nemrég indult keksz-sütő sorozatom legújabb darabja. Már elkészítettük egyszer a párommal közösen, szép emlék, de akkor még nem lett az igazi, ugyanis vele sikerült letesztelnünk az új sütőt, amiről kiderült, hogy éget. Így lett egy adag kicsit nyers, és egy kicsit túl barna süti, de mindkettő finom lett.

Most, hogy a sütő-probléma elhárult, tökéletes lett. Csak az volt kérdéses, hogy lesz-e időm megcsinálni, mert az nem kifejezés, hogy le lettem bombázva referátumokkal. Szerencsére sikerült sebtében összehozni, és most egy kicsit eltérve a recepttől csak mazsolával készítettem, hogy igazán elnyerje a párom tetszését.

Már lassan egy hete elkészült, de a bejegyzést még csak most lett időm megírni.

Hozzávalók 20 db-hoz:

• 1 tojás
• 75 g xilit (38,15 g CH)
• 75 g olvasztott margarin
• 50 g tk tönkölybúza liszt (31,95 g CH)
• 50 g búza finomliszt (38,15 g CH) / 50 g darált dió (6,9 g CH)
• fél cs. sütőpor
• fél kk fahéj
• 50 g étcsokoládé (24,3 g CH)
• 50 g mazsola (32,5 g CH)
• rumaroma

Ugyan úgy készítettem el, mint az eddigi kekszeket, az a módszer már jól bevált.

A cukrot és a tojást habosra keverjük, majd hozzáadjuk a margarint. Apránként beleforgatjuk a sütőporos lisztet a fahéjjal, majd a rumaromás vízbe áztatott mazsolát és végül a feldarabolt csokoládét.

A masszából sütőpapírral bélelt tepsire pici adagokat halmozunk. Hagyjunk nagyobb távolságot közöttük, mert sütés közben jól szétterülnek. 180 fokon  kb. 10 perc alatt már készre is sülnek.

Csak liszttel készítve összesen 164,4 g CH-t tartalmaz, egy darab 8,22 g-ot.

Diót használva ez 132,25 g-ra csökken. darabonként 6,61 g-ra.

Forrás: nosalty.hu