Kókuszos kevert sütemény

Ez a sütemény reggel jött szembe velem az interneten, amikor baconös stanglit szerettem volna sütni, és gondoltam, egy füst alatt ezt is elkészítem. Csak a sütési idővel tartott tovább, hogy őt is bevettem a programba, mert nagyon gyorsan és egyszerűen össze lehet dobni. Annál meglepőbb, hogy mennyire nagyon finom és puha a tésztája, mert nekem ezek a "sitty-sutty összedobálom" sütik mostanában nem szoktak sikerülni. Ajánlom rögtön dupla adaggal készíteni. :)

Hozzávalók egy 20 x 30 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 100 g xilit, ebből 30-40 g házi vaníliás xilit (60 g CH)
• 60 g tk. búzaliszt (36,66 g CH)
• 40 g őrölt zabpehely (24 g CH)
• 25 g búza finomliszt (17,75 g CH)
• 25 g margarin
• 25 g kókuszreszelék
• 1 tojás
• 8 g sütőpor
• 125 ml tej (6,25 g CH)
• 8 g kakaó (0,88 g CH)
• 1 mk rum aroma - elhagyható

A tetejére:

• 80 g 70 %-os étcsokoládé (27,2 g CH)
• 20 g margarin
• kókuszreszelék

A tojást habosra keverjük a xilittel és a margarinnal, majd apránként hozzáadjuk a sütőporos liszteket és a tejet. Végül belekeverjük a a kakaóport és a kókuszreszeléket is, majd sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a masszát és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük. Végezzünk tűpróbát is!

A sütőből kivéve fordítsuk a tésztát fejjel lefelé és rácson hűtsük ki. (Így a teteje biztosan szép sima lesz.)

A mázhoz gőz fölött olvasszuk fel a csokoládét, majd tegyük hozzá a margarint és addig keverjük, amíg szép homogén nem lesz. Terítsük el egyenletesen a tészta tetején és szórjuk meg kevés kókuszreszelékkel.

Még langyosan, de a hűtőből kivéve is nagyon finom.

Az egész sütemény így elkészítve összesen 172,74 g szénhidrátot tartalmaz. Én most 12 nagyobb szeletre vágtam, így egy szeletben 14,38 g CH van.

Negyedannyival készítve az egész süteményben csak 112,74 g CH lenne, egy szeletben pedig 9,4 g. Kettő mehetne is tízóraira. :)

Forrás: apróséf.hu

Kekszszalámi

Ez volt az utolsó kekszes sütemény, amit terveztem, úgyhogy nagyon örülök neki, hogy ez is jól sikerült. :)

Kiskoromban néhányszor ettünk csak ilyet, de mindig annyira finom volt, hogy seperc alatt eltüntettük.  Abban, hogy elkészítsem pici akadályt jelentett, hogy azt sem tudtam mi a neve, milyen néven kellene recepteket keresnem hozzá, úgyhogy kutakodnom kellett utána egy darabig, de megérte.
Ha valaki nem IR-es, nyugodtan rakjon bele mazsolát is, mert a mazsolát mindenbe bele kell rakni, amibe csak lehet, csodafinom. Hogy tényleg szalámi kinézete legyen, készíthetjük úgy is, hogy a már kész keveréket hagyjuk kicsit dermedni, majd egy alufólia segítségével rudat formálunk belőle, amit tálalás előtt porxilitbe forgatunk. Én azért készítettem így, mert kiskoromból én erre a formára emlékszek.

Hozzávalók 1 kisebb őzgerincformához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz - recept itt (118,75 g CH)
• 125 g margarin
• 100 ml tej (5 g CH)
• 30 g holland kakaópor (3,75 g CH)
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 50 g darált dió
• 2-3 ek sütőrum

Egy kisebb fazékban főzzük össze a tejet és a margarint. Ha a margarin felolvadt, vegyük le a tűzről és keverjük bele a kakaóport, az édesítőt, a diót és a rumot. Hagyjuk hűlni, amíg egy kicsit be nem sűrűsödik.

Közben törjük össze a kekszet. Forgassuk bele a kakaós masszába úgy, hogy mindenhol alaposan bevonja.

Az egészet simítsuk egy sütőpapírral, vagy alufóliával kibélelt őzgerincformába. Takarjuk el és egy napra tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen és a keksz megpuhuljon benne.

Porxilittel megszórva, szeletelve tálaljuk. A Párom szerint jól mutatna pár szelet egy gombóc vanília fagyival.

Az én süteményem összesen 560 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 22,77 g CH / 100 g.

Gesztenyekrémes keksztekercs

A kókusztekercs nekem annyira ízlett, hogy azon kezdtem el gondolkodni, nem lehetne-e valahogy máshogyan is elkészíteni. Feldobni valahogy, pl. egy másik krémmel. Így jutott eszembe a gesztenyés keksztekercs ötlete. Egy darabig nagyon büszke voltam magamra, hogy eszembe jutott valami eredeti, de aztán amikor (szakszóval) meggugliztam, rá kellett jönnöm, hogy most sem sikerült feltalálnom a spanyol viaszt. Azért mégis elkészítettem, mert nagyon foglalkoztatott, milyen lehet, és végül azt kell mondanom, hogy nekem ez sokkal jobban ízlik, mint a kókuszos elődje. :)

Hozzávalók egy tekercshez:

 A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g porrá őrölt DW 1:4 cukorhelyettesítő (65 g cukornak felel meg)
• 25 g darált dió
• 16 g cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1 ek sütőrum
• 65 g sárgabarack lekvár (18,18 g CH)

A töltelékhez:

• 150 g natúr gesztenyemassza (56,26 g CH)
• 20 g darált dió
• 70 g margarin
• 10 g porrá őrölt DW 1:4 cukorhelyettesítő (40 g cukornak felel meg)
• 2 tk sütőrum

A külsejére:

• darált dió

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A gesztenyés krémhez egyszerűen csak fakanállal, vagy robotgéppel keverjük ki a hozzávalókat. Ezt a részt nem szükséges betenni a hűtőbe, de én beszoktam, mert szilárdabb krémmel könnyebben tudok dolgozni.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát,amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges rakjunk egymásra két csíkot úgy, hogy hosszában félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg darált dióval.

A kekszes részből formázzunk téglatest alakú tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagra úgy, hogy a hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalai mentén 1-1,5 cm-t szabadon hagyunk, majd a fólia segítségével óvatosan tekerjük fel. A kész tekercse görgető mozdulatokkal még formázhatjuk, végül pedig tekerjük be az alufóliába.

Minimum egy napig pihentessük a hűtőszekrényben, majd vékonyra szeletelve tálaljuk. Amikor kibontjuk az alufóliából, ha szükséges, még hempergessük meg darált dióban.

Az én kész tekercsem 720 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 27,12g CH /100 g.

Próbáljátok ki, megéri! :)

Kókusztekercs főzött krémmel

Biztosan sokan már régóta ismeritek ezt a desszertet, de én csak kb. egy éve. Nagyon megtetszett, úgyhogy nekem is ki kellett fejlesztenem a saját, IR barát verziómat. Főzött krémmel töltöttem meg, mert azt hallottam és olvastam mindenhol, hogy a sima vajas krém sokkal édesebb, de nekem sem a legnagyobb kedvencem. Mivel ezért teljes kiőrlésű lisztet használtam hozzá, nem lett olyan szép fehér, mint egy hagyományos, vagy bolti tekercsnél. A fotó elég csalóka, mert rossz fényviszonyok között készült, de nagyjából visszaadja azt a halvány a vaj színénél egy árnyalattal sötétebb tónust, amilyen az én krémem.
Kicsit próbáltam lefaragni a tekercs szénhidráttartalmából is, mert az első változaté elég magas lett. Most sem ehetjük meg a fél rudat egyszerre, de egy picit azért talán többet.
Eléggé tartottam tőle, hogy milyen lesz ez a verzió, mert az előzővel nagyon megjártam, de most nem csak a külalakon sikerült javítani, hanem az ízét is jócskán felturbóztam. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam várni vele még egy kicsit, hogy megvágjam, mert akkor sokkal kontrasztosabb lenne a tészta és a krém.

A kész tekercs remekül fagyasztható.

Hozzávalók egy tekercshez:

A krémhez:

• 40 g tk. búzaliszt (24 g CH)
• 80 ml tejszín + víz keveréke
• vanília aroma, vagy 1 fél rúd vanília kikapart magjai
• 125 g lágy margarin
• 55 g xilit porrá őrölve (33 g CH)
• 40 g kókuszreszelék

A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g DW 1:4 cukorhelyettesítő porrá őrölve* (65 g cukornak felel meg)
• 25 g kókuszreszelék
• 16 g jó minőségű cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1-2 ek rum
• 65 g sárgabarack lekvár (nálam sajnos most bolti 18,18 g CH)

A külsejére:

• kókuszreszelék

Először a krémet készítsük el. Ehhez egy kis lában folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre a tejszín és víz keverékét a liszttel és a vaníliával, majd hűtsük ki.

A margarint keverjük simára a xilittel. Lassanként dolgozzuk bele a főzött részt is, végül pedig a kókuszreszeléket. A kész krémet pihentessük hűtőben, a tekercs összeállításáig.

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát, amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges, két csíkot rakjunk egymásra úgy, hogy hosszában kb. félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg kókuszreszelékkel.

A kekszes részből formázzunk egy téglatest alakú kis tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagságúra. A hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalain egy kb. 1-2 cm széles sávot szabadon hagyunk, de a rövidebbeket egészen a széléig beborítjuk a krémmel. A tőlünk távolabb eső hosszabb vége felől indulva a fólia segítségével tekerjük fel. A kész tekercset óvatosan görgetve még formázhatjuk, majd csomagoljuk be az alufóliába.

Legalább egy napig pihentessük a hűtőben, mielőtt megvágjuk. Amikor kibontjuk az alufólia-bundából, ha szükséges, még hempergessük meg kókuszreszelékben.

A kész tekercsem összesen 806 grammos lett, így 100 grammjában 24,32 g CH-t tartalmaz.

* Ennél a receptnél fontos, hogy az édesítőt, amit használunk (a krémhez és a tésztához is) porrá őröljük, vagy eleve por alakút vásároljunk, mert különben ropogni fog a fogunk alatt.

Házi Sport szelet

Körülbelül két hete sütöttem majdnem egy kilogramm háztartási kekszet. A házi sportszeletet már régóta ki szerettem volna próbálni, így most ez lett belőle. Bár azt sajnos nem tudom 100 %-os pontossággal megmondani, mennyire hasonlít az eredetire, mert már nagyon régen ettem, de azért megéri elkészíteni, mert amellett, hogy finom, annyira egyszerű, hogy el sem akartam hinni, amikor elővettem a receptemet.

Ha nem szeretnénk saját háztartási kekszet sütni hozzá, használhatunk más teljes kiőrlésű, cukormentes kekszet (pl. Gullon).

Hozzávalók egy kb. 30 x 25 cm-es tepsihez:

• 400 g darált háztartási keksz (190 g CH)
• 100 g darált dió
• 32 g holland kakaópor (4,6 g CH)
• 250 g margarin
• 15 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 200 ml tej (10 g CH)
• 1,5-2 ek rum

A tetejére:

• 150 g 70 %-os étcsokoládé (48 g CH)
• 2 ek étolaj, vagy kókuszolaj
• 10 g holland kakaópor (1,3 g CH)

1 tálban összekeverjük a kekszet, a diót és a kakaóport.

A margarint felkockázzuk és egy lábasban megolvasztjuk. Amikor már majdnem teljesen folyékony, hozzáadjuk a tejet és az édesítőt. Az egészet jól összemelegítjük és ráöntjük a kakaós kekszre. A rummal együtt alaposan összeforgatjuk.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és lehetőleg egyenletesen belesimítjuk a masszát. Hűtőbe tesszük dermedni.

Vízgőz felett felolvasztunk 1,5 tábla étcsokoládét. Hozzákeverünk 2 ek olajat és egy nagy ek kakaóport. A tepsiben pihenő kekszes masszát  egyenletesen bevonjuk a csokoládémázzal.

Ismét hűtőben pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk.

A receptben így elkészítve összesen 253,9 g CH van. Én 45 szeletre vágtam a "sütit", így egy szeletre 5,64 g CH jut. 

Forrás: apróséf.hu

Gesztenyés muffin

Ez az egyik kedvenc süteményem. :)
Talán azért, mert ez az egyik első süti, amit egyedül el mertem készíteni, és nagyon szerettem csinálni! Egy Stahl Judit receptkönyvből származik, amit akkor a dm-ben lehetett kapni még 100! pontért. Nagyon büszke voltam magamra, mikor végre összegyűjtöttem a pontjaimat és megkaparinthattam.

Már nagyon régóta szerettem volna a diétának megfelelően is elkészíteni, és végre most kisült az első minden igényemet kielégítő adag. Kellemesen édeskés és finom puha, szerintem igazán jó összhangot alkot benne a csokoládé és a gesztenye íze. Mesés! :)

Hozzávalók 12 muffinhoz:

• 100 g 74%-os étcsokoládé (29,4 g CH)
• 50 g tk. tönkölybúza liszt (31,95 g CH)
• 1 kk sütőpor
• 3 tojás
• 1 csipet só
• 100 g puha margarin
• rumaroma/sütőrum
• 40 g nyírfacukor (24 g CH)
• 250 g natúr gesztenyepüré (93,77 g CH)

Az étcsokoládét vízgőz felett megolvasztjuk és félretesszük.

A lisztet elkeverjük  a sütőporral és magunk mellé készítjük.

A tojásfehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk, majd anélkül, hogy elmosnánk a habverőnket egy másik tálban kikeverjük a margarint és a már kihűlt csokoládét. Aztán szép sorban beledolgozzuk először a rumot, majd a cukrot és a tojások sárgáját. A gesztenyepürét elmorzsoljuk a kezünkkel, majd belekeverjük azt is. Ezután jöhet a liszt, majd legvégén vigyázva, hogy ne törjük: a tojásfehérje.

A masszát az előkészített muffínformákba adagoljuk és 175 fokon kb. 25 perc alatt készre sütjük.

Egy muffinban így elkészítve 14,92 g CH van.

Próbáljátok ki, megéri! :)

Csokoládés zabkeksz

Ez is egy olyan recept, amit a Párom talált nekem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elkészítem, főleg mivel olyan egyszerű kis sütike, de most épp ezért készült el. Ideális időtöltés volt a mai tanulásadag előtt. Ezért talán jól jöhet annak is, aki a munka miatt állandó rohanásban van, de valamilyen saját készítésű kekszet szeretne elrágcsálni kisétkezésre.

A kakaó és a csoki miatt igazi kis ízbomba, de én még egy kis sütőrummal is megbolondítottam.

Hozzávalók 20-25 db. kis kekszhez:

• 80 g apró szemű zabpehely (48 g CH)
• 80 g tk. tönkölybúza liszt (51,12 g CH)
• 70 g darált dió
• 10 g holland kakaópor (1,24 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 1 púpozott kk őrölt fahéj
• 1 nagy csipet szerecsendió
• 1 nagy csipet só
• 60 g xilit (36 g CH)
• 100 g puha margarin
• 1 tojás
• 50 g 74 %-os étcsokoládé felkockázva (14,7 g CH)
• löttyintésnyi sütőrum

A hozzávalókat mind egy kisebb tálba mérjük és egy fakanállal jól összedolgozzuk. (A margarinra egy rá is mikrózhatunk, hogy megolvadjon kicsit és könnyebben összeálljon a massza.)

A kész keksz tésztát kb. egy fél órára hűtőbe rakjuk, hogy egy kicsit megdermedjen és könnyebb legyen formázni. Ezután kisebb diónyi gombócokat szakítunk ki belőle, amiket kis korongokká formázva egy sütőpapíros tepsire sorakoztatunk. Ha a lehető legegyformább méretű kekszeket szeretnénk kapni, a gombócoláshoz használhatunk szilikonos fejű mérőkanalat.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 perc alatt sütjük készre a kekszeket.

A recept összesen 151,06 g CH-t tartalmaz. Nekem 22 kekszem lett, így egy darabban kb. 6,16 g CH van.

Forrás: dívány.hu

Keksz bomba (kókuszgolyó)

Nálunk keksz bombának hívják és nagyon szeretjük! Amikor kicsik voltunk, Karácsonyra mindig a raffaello golyóval egyszerre csináltuk Anyával és az Öcsémmel. Hempergettük a kókuszreszelékben, jó ragacsosak voltunk, és egyet-egyet megettünk. Nagyon élveztük. Aztán persze hasfájásig ettük, vagy amíg el nem fogyott. Mindenki nagyon szerette.

Egyedül eddig csak egyszer csináltam, nagyon fura volt - most is az -, mert közös programnak szoktam meg, amiből nagyon kevés volt. És a keksz bomba is kevés lett, akkor jöttem rá, hogy mindig legalább kétszeres adagot csináltunk. :)

Most reformosítottam először (ezért csak fél adag lett), évfordulós finomságnak szántam, mert a Párom nagyon szereti. Időről időre felemlegeti, és mivel ők teljesen máshogy készítik, szerettem volna megmutatni, hogy nálunk otthon milyen. Ízlik neki. :)

Hozzávalók:

• 300 g darált saját sütésű háztartási keksz (143,13 g CH)
• 100 g darált dió
• 35 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő porrá őrölve
• 20 g holland kakópor (2,5 g CH)
• 80 g házi sárgabarack lekvár (9,6 g CH)
• 60 ml lm habtejszín
• 3-4 ek kókuszolaj
• 2 tk rumaroma
• magozott meggy (nálam most 70 g - 7,7 g CH)
• kókuszreszelék a hempergetéshez

A saját keksz helyett használhatunk tk korpovitot, vagy cukorstop háztartási kekszet is - az édesítő mennyiségén lehet, hogy válzotatnunk kell miatta.

A hozzávalókat a meggy és a kókuszreszelék kivételével összegyúrjuk. A tejszíből egy kicsit visszatartunk és csak akkor adjuk hozzá, ha nem áll össze megfelelően a massza. Ha szükséges, adhatunk hozzá több lekvárt, vagy tejszínt.

Kisebb darabokat tépünk belőle. A tenyerünkön ellapítjuk, egy szem meggyet ültetünk a közepére és golyókká formázzuk, majd meghempergetjük a kókuszreszelékben.

Min. egy órát pihentessük a hűtőben fogyasztás előtt. Ha vendégeket várunk, előző nap is elkészíthetjük.

A recept így összesen 162,93 g szénhidrátot tartalmaz.

Nekem 18 kókuszgolyóm lett - elég nagyokat csinálok -, így egy darabban kb. 9,05 g CH van.
Biztosan senki nem csinál majd pont ugyanakkora és így ugyanannyi golyót mint én, de azért a fenti CH mennyiség mégis valamennyire irányadó lehet.