Avokádókrémes torta pisztáciával

Ezt a tortát tavaly kaptam a születésnapomra a munkahelyemen, az ideire pedig már én készítettem el magamnak. Az eredeti datolyás alsó réteget pisztáciás, mandulás kekszalapra cseréltem.
Amilyen egyszerű, annyira finom és dekoratív kis tortácska.

Hozzávalók egy 18 cm-es formához:

A kekszes alaphoz:

• 60 g cukorstop háztartási keksz (39,12 g CH)
• 100 g pisztácia és mandula vegyesen
• 40 g xilit (24 g CH)
• 95 g hideg margarin

A krémhez:

• 3 közepes érett avokádó (nálam 370 g)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 30 g citromlé (1,98 g CH)

Az alaphoz késes aprítóban finomra darálom a kekszet, a magokat és a xilitet. Összedolgozom a margarinnal és egyenletesen kibálelem az előkészített tortaformába.

A krémhez az avokádók húsát összeturmixolom a citrom levével és a xilittel. A kekszes alapra simítom és kb. 4-5 órára hűtőbe teszem, mielőtt felvágnám.

Az egész torta így elkészítve 89,1 g szénhidrátot tartalmaz. Én 8 szeletre vágtam, így egy szeletben 11,13 g CH van.

Érdemes kisebb formában készíteni, mert több hűtőben töltött nap után bebarnulhat a krém.

forrás: peakshop.hu

Brokkolis-tökmagos szendvicskrém

Ezt a receptet egy diétás tanácsadáson hallottam már jó majdnem éve. Azelőtt nemsokkal tudtam meg, hogy laktózérzékeny is vagyok, így nem gondoltam, hogy lesz valami amit az esetleges kóstolók közül én is ki tudok próbálni, de nagy meglepetésemre különféle szendvicskrémeket próbálhattunk ki nyers zöldségekkel és korpovit keksszel, így én sem lógtam ki a sorból. Nagyon ötletes receptek voltak, ez a kedvencem:

Hozzávalók:

• 600 g brokkoli
• 100 g tökmag
• 2 ek olíva olaj
• só
• kakukkfű
• 1 kis gerezd fokhagyma - 5 g (1,32 g CH)

A brokkolit rózsáira szedjük és sós vízben puhára főzzük. Amikor kissé kihűlt, botmixerrel összeturmixoljuk a többi hozzávalóval együtt.

Gyömbéres keksz

Ezt a kekszet először ajándékba készítetettem és bár nem vagyok oda a gyömbérért (nagyon nem), még nekem is ízlett. Kicsit hozza a karácsonyi hangulatot még most nyáron is, egy kis dióval a tésztájában lehet, hogy Decemberben is sül majd egy adag.

Hozzávalók 35 db kekszhez:

• 150 g lágy margarin
• 100 g xilit (60 g CH)
• 1 tojás
• 3 tk reszelt gyömbér - nálam 50 g (8,89 g CH)
• 200 g tk búzaiszt (120 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35 g CH)
• 2 tk sütőpor
• 1 tk őrölt fahéj
• 1 tk őrölt/6 db egész szegfűszeg
• 1 csipet só

A margarint a xilittel habosra keverjük. Hozzáadjuk a tojást és a reszelt gyömbért is. Rámérjük a száraz hozzávalókat és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Minimum egy óráig hűtőben pihentetjük, majd lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk és egy 5 cm-es kiszúróval kiszaggatjuk.

A kekszeket sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk és 175 fokon kb. 10-12 perc alatt készre sütjük őket.

Az így elkészített kekszek összesen 223,89 g CH-t tartalmaznak. Egy darabban 6,4 g CH van.

Kovászlepényke - ötlet a kimaradt kovász felhasználására

Ha valaki kovászolásba kezd, akkor előbb-utóbb szembesül azzal a ténnyel, hogy a kovásza egy részétől időnként meg kell válnia etetéskor. (A kovászkészítés leírását lásd itt.)
Ez annyira nem borzasztó, mint hangzik, mert nem olyan számottevő mennyiség megy veszendőbe és lehet találni néhány módot arra, hogy megmentsük a nemkívánatos kovászrészt a kuka karmaitól. Előszöris bármilyen kelt tésztához hozzáadhatjuk még akkor is, ha az egész kovászolás elején járunk és nem olyan erős, hogy önállóan használjuk a sütéshez és meg kell támogatnunk élesztővel. Ez persze nem két perc, úgyhogy nem a legideálisabb.

Próbáltam belőle ropogóst is készíteni, de annyira nem jött be.

A következő ötletet egy videóban láttam, és eddig ez a kedvencem. Ránézésre egy amerikai palacsintához, vagy kis lepényhez hasonlít a legjobban:

Előmelegítünk egy serpenyőt és kevés olajat öntünk bele. Beleöntjük a kovászt és kör alakban elsimítjuk. A tetejét megszórhatjuk valamilyen maggal és zöldfűszerrel és lefedjük. Amikor az alja megsült megfordítjuk és a tetejét is átsütjük fedő alatt. Amikor elkészült, szórjuk meg sóval a tetejét. Maximum 10 perc az egész. Frissen a legfinomabb.

Én általában utóvacsorára eszem, amikor felszaporítom a kovászt, hogy másnap 2 kenyeret tudjak bedagasztani vele. Ha túl sok lenne, a maradékot elteszem a következő tízóraihoz.

Szuper csokis omlós keksz

Régóta gondolkodok már azon, hogy újra foglalkoznom kellene a bloggal, időnként sütni-főzni olyasmit, ami ide is felkerül.
Most egy nagyon eszerű csokis, sós - igen, sós - kekszet készítettem. A munkahelyemen kóstoltam hasonlót és amilyen furcsának tűnt, amikor meghallottam, mit fogok enni, annyira tetszett.
Végül az én kekszem nem nagyon hasonlít arra, de ha szeretitek a nagyon tömény csokis sütiket, amiből egy pár darabnál nem is lehet többet megenni egyszerre, hiába isteni, akkor ezt ki kell próbálnotok.

Hozzávalók:

• 200 g 70%-os étcsokoládé (68 g CH)
• 125 g margarin
• 160 g xilit  - egy része vaníliás (96 g CH)
• 2 tojás
• 100 g tk. búzaliszt (60 g CH)
• 30 g búza finomliszt (21 g CH)
• 30 g cukrozatlan holland kakaópor (2,67 g CH)
• 7 g sütőpor
• bátraknak 1 csapott tk só / kevés őrölt chilipaprika

A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk és belekeverjük a margarint is. Amíg ez hűl, a tojásokat pár perc alatt habosra keverjük a xilittel. Beleforgatjuk a margarinos csokit, majd apránként a száraz hozzávalókat is.

Kanállal és vizes kézzel kb. diónyi gombócokat formázunk, amiket a sütőpapíros tepsin kissé ellapítunk és egymástól kis távolságra felsorakoztatjuk őket. Előtte kb. fél órára hűtőbe is tehetjük, hogy kicsit dermedjen és könnyebb legyen formázni, de semmiképp se órákra, mert akkor túl kemény lesz.

170 fokos sütőben kb. 12 percig sütjük a kekszeket. Frissen még nagyon puhák lesznek, nem kell megijedni. Másnap lesz az igazi.

Nekem 26 darab kekszem lett, így egy darabban 9,52 g CH van.
(Ezt lejjebb lehet tonázni kicsit, ha a liszt egy részét kiváltjuk pl. darált dióval, a xilit egy részét pedig eritrittel.)

Forrás: workshopstudio.hu

Kókuszos kevert sütemény

Ez a sütemény reggel jött szembe velem az interneten, amikor baconös stanglit szerettem volna sütni, és gondoltam, egy füst alatt ezt is elkészítem. Csak a sütési idővel tartott tovább, hogy őt is bevettem a programba, mert nagyon gyorsan és egyszerűen össze lehet dobni. Annál meglepőbb, hogy mennyire nagyon finom és puha a tésztája, mert nekem ezek a "sitty-sutty összedobálom" sütik mostanában nem szoktak sikerülni. Ajánlom rögtön dupla adaggal készíteni. :)

Hozzávalók egy 20 x 30 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 100 g xilit, ebből 30-40 g házi vaníliás xilit (60 g CH)
• 60 g tk. búzaliszt (36,66 g CH)
• 40 g őrölt zabpehely (24 g CH)
• 25 g búza finomliszt (17,75 g CH)
• 25 g margarin
• 25 g kókuszreszelék
• 1 tojás
• 8 g sütőpor
• 125 ml tej (6,25 g CH)
• 8 g kakaó (0,88 g CH)
• 1 mk rum aroma - elhagyható

A tetejére:

• 80 g 70 %-os étcsokoládé (27,2 g CH)
• 20 g margarin
• kókuszreszelék

A tojást habosra keverjük a xilittel és a margarinnal, majd apránként hozzáadjuk a sütőporos liszteket és a tejet. Végül belekeverjük a a kakaóport és a kókuszreszeléket is, majd sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a masszát és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük. Végezzünk tűpróbát is!

A sütőből kivéve fordítsuk a tésztát fejjel lefelé és rácson hűtsük ki. (Így a teteje biztosan szép sima lesz.)

A mázhoz gőz fölött olvasszuk fel a csokoládét, majd tegyük hozzá a margarint és addig keverjük, amíg szép homogén nem lesz. Terítsük el egyenletesen a tészta tetején és szórjuk meg kevés kókuszreszelékkel.

Még langyosan, de a hűtőből kivéve is nagyon finom.

Az egész sütemény így elkészítve összesen 172,74 g szénhidrátot tartalmaz. Én most 12 nagyobb szeletre vágtam, így egy szeletben 14,38 g CH van.

Negyedannyival készítve az egész süteményben csak 112,74 g CH lenne, egy szeletben pedig 9,4 g. Kettő mehetne is tízóraira. :)

Forrás: apróséf.hu

Baconös stangli

Már régóta mondogatom magamban, hogy sütök egyszer baconös stanglit, mert amikor a Tesco-ba megyünk, mindig veszünk pár darabot a páromnak, mivel nagyon szereti, és bevallom én is nagyon szívesen megenném. Azért bacont mindig kapok róla. :)

Mivel egy másik ételhez dupla adag bacont vettem, kitaláltam, hogy végre ezt sütök belőle, ez volt az első recept, amit találtam, nagyon guszta kiflik voltak. Úgy készítettem el, hogy egy darab pont egy reggeli legyen. Nagyon gyorsan elkapkodtuk, egy héten belül már másodszor sütöm. :)

Hozzávalók 9 db stanglihoz:

A tésztához:

• 200 g tk. búzaliszt (120 g CH)
• 150 g graham liszt (90 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70,4 g CH)
• 15 g búzasikér
• 200 ml víz 
• 25 g friss élesztő
• 1 nagy tk só
• 50 ml ét-/olíva olaj
• 1 tojás sárgája

A tetejére:

• 9 szelet bacon
• 1 tojás fehérje
• 1 marék reszelt trappista sajt

A tészta hozzávalóit kb. 5-10 perc alatt bedagasztjuk (nekem még vett fel kb. 20-30 ml vizet, nem mértem pontosan), majd letakarva kb. fél óra alatt megkelesztjük.

A megkelt tésztát 9 egyenlő részre osztjuk, majd mindegyiket kb. olyan hosszú, nem túl széles téglalappá nyújtjuk, mint egy szelet bacon. A hosszabbik oldala mentén feltekerjük és sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk. Minden rudat lazán körbetekerünk egy baconnel ügyelve, hogy a bacon szeletek végei alulra kerüljenek (hogy sütés közben ne nyíljanak szét). A szabadon maradt részeket megkenjük tojás fehérjével és megszórjuk sajttal.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt megsütjük.

Így elkészítve egy darab stangliban 31,15 g CH van.

Forrás: aproséf.hu

Sütés nélküli kávés sajttorta

Álmosan, megfázva tanultam a notebookom előtt görnyedve, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez kávé nélkül nem fog menni. Ekkor jött az ötlet, hogy miért ne csinálhatnék kávás sajttortát (ha már krémsajtos pitét csináltam)?

Szerencsére egyáltalán nem bonyolult, csak egy háztartási kekszet kellett hozzá összedobnom megelőzőleg, aztán már nem volt vele sok dolgom, és nagyon finom lett. :)

(Még egy rendes tiramisut se ettem amióta diétázom :O )

Ez a süti alkalmat adott arra is, hogy kipróbáljak valamilyen alternatívát a házi sütésű keksz helyettesítésére, amit általában az ilyen sütikhez használok, mert biztosan nem mindenki szeretne vele annyit fáradozni, csak hogy aztán valami mást készítsen belőle. A korpovit kekszet választottam, mert a többi általunk is ehető keksz jóval drágább, és reméltem, hogy a viszonylag semleges íze alkalmas lesz a projekthez. Végül meg kellett állapítanom, hogy bár az íze nem lesz teljesen az igazi (csak egy hangyányit), utána kell édesíteni picit, és a kész süti szénhidráttartalma is magasabb lesz, azért mégis teljesen jól szolgál a korpovit is erre a célja.

Hozzávalók egy 26 centis tortaformához (16 szelet):

Az alaphoz:

• 250 g korpovit keksz ledarálva (173,75 g CH)
• 200 g margarin
• 50 ml lefőtt kávé
• 3 tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő

A krémhez:

• 400 g natúr krémsajt/mascarpone
• 400 ml tejszín
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítő (valamiért csak ezzel tudom meginni a kávét)
• 1 ek házi vanília kivonat
• 100 ml lefőtt kávé
• 10 g por zselatin
• kevés víz

A kekszalap hozzávalóit egy tálban alaposan összedolgozzuk a kezünkkel, majd egy kipapírozott tortaforma aljára nyomkodjuk.

A krémhez először kézi habverővel magában kikeverjük a mascarponét, majd apránként hozzákeverjük a többi folyékony hozzávalót. A zselatint kevés vízben elkeverjük, majd gőz fölött melegítjük, amíg teljesen fel nem oldódik a vízben. A krémsajtos részhez adjuk, majd az egészet a kekszalapra öntjük. 

Hűtőben minimum fél napig pihentessük, mielőtt felvágnánk (nem kell megijedni, picit remegni fog). Cukrozatlan kakaóporral megszórva tálaljuk.

Így elkészítve a sütemény összesen 173,75 g CH-t tartalmaz, egy szeletben kb. 10,86 g CH található. A képen két szelet (21,7 g CH) látható.

A tortaalap vastagsága nekem ránézésre nagyon zavaró. Legközelebb biztos vékonyabbra csinálnám (például 200 g keksz, 160 g margarin, 2 tk édesítő, 40 ml kávé), de szerencsére az ízélményt egyáltalán nem rontja.

Forrás: rcnews.hu

"Almás olaszos"

Ezt az ételt először akkor készítettem, amikor maradt egy marék gomba a hűtőben és biztosra akartam menni, hogy nem fogjuk kidobni. Volt még két cikk alma is (ami kimaradt az előző napi uzsonnámból), azt gondoltam, talán finomak lesznek együtt. Azok lettek. :)

A pláne benne, hogy több időbe telik előkészíteni a gombát, mint az egész ételt megfőzni.

Akkor csak egy személyre készült, most háromra, lehetőleg úgy, hogy holnapra is maradjon belőle. Mi spagettivel ettük.

Névre nem igazán van jó ötletem. :)

Hozzávalók:

• 1 kg csiperke gomba
• 2 kisebb alma (268 g - 18,76 g CH)
• 1 fej vöröshagyma (100 g - 8,3 g CH)
• 1 nagyobb gerezd fokhagyma (5 g - 1,31 g CH)
• 500 ml paradicsom püré
• olaj
• só
• bors
• bazsalikom
• oregánó
• kakukkfű

A gombákat megtisztítottam és felkockáztam.

A hagymákat apróra vágtam és kevés olajon megpároltam. Hozzáadtam a gombát, és amikor elkezdett összeesni sóztam, borsoztam. Mikor már csak kevés leve volt, ráöntöttem a paradicsomot és hozzáadtam a zöld fűszereket. Amikor kicsit már sötétedett a paradicsom (pár perc után), meghámoztam az almákat és akkora kockákra vágtam, mint a gomba. Hozzáadtam, és csak addig főztem, hogy jól átmelegedjen, de még roppanós maradjon. Mielőtt elzártam volna a tűzhelyet, még ellenőriztem a fűszerezést.

Hát ennyi. Igazán nem hosszadalmas, vagy bonyolult. Persze tálaláskor a sajt nem maradhat el a tetejéről.

Az elkészült étel nekem összesen 1884 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 1,5 g / 100 g.

Kekszszalámi

Ez volt az utolsó kekszes sütemény, amit terveztem, úgyhogy nagyon örülök neki, hogy ez is jól sikerült. :)

Kiskoromban néhányszor ettünk csak ilyet, de mindig annyira finom volt, hogy seperc alatt eltüntettük.  Abban, hogy elkészítsem pici akadályt jelentett, hogy azt sem tudtam mi a neve, milyen néven kellene recepteket keresnem hozzá, úgyhogy kutakodnom kellett utána egy darabig, de megérte.
Ha valaki nem IR-es, nyugodtan rakjon bele mazsolát is, mert a mazsolát mindenbe bele kell rakni, amibe csak lehet, csodafinom. Hogy tényleg szalámi kinézete legyen, készíthetjük úgy is, hogy a már kész keveréket hagyjuk kicsit dermedni, majd egy alufólia segítségével rudat formálunk belőle, amit tálalás előtt porxilitbe forgatunk. Én azért készítettem így, mert kiskoromból én erre a formára emlékszek.

Hozzávalók 1 kisebb őzgerincformához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz - recept itt (118,75 g CH)
• 125 g margarin
• 100 ml tej (5 g CH)
• 30 g holland kakaópor (3,75 g CH)
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 50 g darált dió
• 2-3 ek sütőrum

Egy kisebb fazékban főzzük össze a tejet és a margarint. Ha a margarin felolvadt, vegyük le a tűzről és keverjük bele a kakaóport, az édesítőt, a diót és a rumot. Hagyjuk hűlni, amíg egy kicsit be nem sűrűsödik.

Közben törjük össze a kekszet. Forgassuk bele a kakaós masszába úgy, hogy mindenhol alaposan bevonja.

Az egészet simítsuk egy sütőpapírral, vagy alufóliával kibélelt őzgerincformába. Takarjuk el és egy napra tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen és a keksz megpuhuljon benne.

Porxilittel megszórva, szeletelve tálaljuk. A Párom szerint jól mutatna pár szelet egy gombóc vanília fagyival.

Az én süteményem összesen 560 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 22,77 g CH / 100 g.

Sárgabarackos-pisztáciás müzliszelet

A müzliszeletnek ezt a variációját már akkor ki szelettem próbálni, amikor a legelsőt elkészítettem. Az elmúlt évben egyre jobban megszerettem a pisztáciát, az egyik nagyon jó, egyetemhez közeli fagylatozóban nagy kedvencem lett a pisztáciás fagyi is. Mmmmm...

Eddig csak azért nem készítettem el, mert sehol nem találtam hozzá sótlan pisztáciát. Szerintem ez a változat is nagyon finom lett, úgyhogy aki szereti a müzlit, ezt is feltétlen próbálja ki! :)

Hozzávalók 12 db-hoz:

• 80 g sótlan pisztácia mag
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• 1 késhegynyi só
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 75 g zabpehely (45 g CH)
• 25 g puffasztott amaránt (16,25 g CH)
• 150 g aszalt sárgabarack (93,15 g CH)
• 2 egész tojás
• 1 tk vanília aroma

A pisztácia kb. 2/3 részét kicsit összetörtem egy fakanál fejével, az aszalt sárgabarackot pedig kb. fél centis kockákra vágtam.

Egy tálban először összekevertem a száraz hozzávalókat, majd alaposan összeforgattam a két tojással és a vanília aromával.

Egy kisebb (20 x 25 cm-es) tepsit kibéleltem sütőpapírral és egyenletesen belesimítottam a keveréket. 160 fokra előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt sütöttem készre úgy, hogy az első 15 perc után sütőpapírral letakartam.

A sütőből kivéve a sütőpapírral együtt kiemeltem a tepsiből és kihűlés után 12 szeletre vágtam.

A recept összesen 184,4 g CH-t tartalmaz, így egy szeletben 15,36 g CH van.

Forró csokoládé

Nem tél a tél forró csokoládé (és persze hó) nélkül, nagyon jól esik ilyenkor a fűtött szobában kortyolgatni. Hihetetlenül gyorsan és egyszerűen elkészíthetjük magunknak cukormentesen is, ráadásul számtalan módon fűszerezhetjük. Kerülhet bele fahéj, vanília, chili, gyömbér, de még mézeskalács fűszer is.

Hozzávalók:

• 24 g jó minőségű cukrozatlan kakaópor (2,88 g CH)
• 12 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 1 késhegynyi őrölt fahéj
• 1/2 vaníliarúd
• 500 ml házi tej (25 g CH)
• 200 ml habtejszín
• 50 g min. 70 %-os étcsokoládé (15,5 g CH)

a tetejére:

• 200 ml jól behűtött habtejszín
• 1 tk cukrozatlan kakaópor

A kakaóport, az édesítőt, a vaníliarúd kikapart magvait és a fahéjat elkeverjük a tejjel és a tejszínnel. Beledobjuk a vanília héját is és folyamatos kevergetés mellett összeforraljuk.

Hozzáadjuk az étcsokoládét is és kis lángon addig kevergetjük, amíg teljesen fel nem olvad benne.

Poharakba töltjük és keményre vert tejszínhabbal a tetején, kevés kakaóporral megszórva, azonnal tálaljuk.

A fenti mennyiség 3 db 2 dl-es adaghoz elegendő, így egy pohárra 14,46 g CH jut. Persze fogyaszthatjuk 2, vagy 4 adagban is, még 4 pohár tetejére is kényelmesen jutni fog a tejszínhabból.

Próbáljátok ki! :)

Forrás: Moha Konyha

Earl Grey teás, narancsos keksz

Ezt a kekszet már lassan 2 éve meg akartam sütni, de mindig visszatartott, hogy a szálas teafű picit drága és nem szerettem volna elpazarolni. Viszont amikor decemberben elmentünk a T betűs boltba, úgy le voltak akciózva a kedvenc teáink, hogy ebből például 3 dobozzal is vettünk. Hazafelé jövet a Párom már mondta is, hogy "Most megsütheted a teás kekszed." :)

A sors iróniája, hogy most szörnyen meg vagyunk fázva, úgyhogy én nagyon örülök neki, hogy legalább ízeket azért még érzek.

A süti már akkor is gyönyörű volt, amikor betettem a hűtőbe, ahogy látszottak benne a tea, vanília és narancshéj darabok. Egészen kicsit mintha a tészta is narancsosra színeződött volna, persze a teljes kiőrlésű liszt miatt ez alig látszik. Nagyon sajnálom, hogy nincs olyan gépem, amivel tudtam volna akkor (este csináltam) olyan jó képeket készíteni, amik visszaadták volna. A mostani képek se tökéletesek ebből a szempontból, de azért sokkal jobbak. A kész sütinek egészen enyhe illata van, az ízében inkább a narancs dominál, de a vaníliát és a teát is ki lehet érezni. Viszont aki nem szokott ilyen teát inni, vagy nem mondjuk el neki, szerintem ki sem találná, mi van benne. Mindenesetre egyszer tényleg megéri kipróbálni, nekem nagyon tetszik. :)

Hozzávalók kb. 50 db kekszhez:

• 220 g lágy margarin, vagy vaj
• 100 g xilit porrá őrölve (60 g CH)
• 1 narancs héja
• 1 nagy tojás
• 1 rúd vanília
• 250 g tk. búzaliszt (152,75 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 2 ek Earl Grey teafű

A margarint és a xilitet robotgéppel habosra keverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadunk pár evőkanál lisztet, majd a tojást, a narancshéjat és a vanília kikapart magvait. Simára keverjük, majd ehhez is hozzáadunk pár kanál lisztet. Fakanálra váltunk és folyamatosan adagoljuk a tésztához a lisztet, majd a végén a kezünkkel dolgozzuk össze a tésztát és hozzáadjuk a teafüvet is.

A masszából egy kb. 25 cm hosszú rudat sodrunk és folpackba, vagy alufóliába csomagolva min. 2 órára hűtőszekrénybe tesszük (én egy éjszakát pihentettem).

A hűtőből kivéve kb. 3-4 mm vastag korongokra vágjuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük. A tepsiben hagyjunk kis távolságot a korongok között, mert sülés közben terülni fognak.

Nekem összesen 48 db kekszem lett (248,25 g CH), így egy darabban 5,17 g CH van.

Forrás: Troll a konyhámban

Fügés-mozzarellás-bacon-ös pizza

Ezt a pizzát már legalább másfél éve meg akarom sütni, amióta először találkoztam vele és el sem hiszem, hogy most sikerült. Milyen lehet a füge a pizzán? Mozzarellával, sonkával? Egyszerűen mesés! Annyira, hogy mindenkinek ki kell próbálnia egyszer, aki picit is szereti ezt a három hozzávalót!

Hozzávalók egy 30 cm-es pizzához:

A tésztához:

• 175 g tk. búzaliszt (106,92 g CH)
• 75 g félfehér kenyérliszt (53,25 g CH)
• 5 g búzasikér
• 1 tk só
• 12 g friss élesztő
• 145 ml meleg víz
• 2 tk olíva olaj

A feltéthez:

• kb. 50-60 ml házilag eltett sűrített paradicsom
• 200 g mozzarella sajt
• 6 szelet bacon - az eredeti receptben 8 szelet prosciutto
• 6 kisebb füge negyedelve (234 g - 30,42 g CH)
• só
• bors
• 2 tk olíva olaj
• 1 csokor friss bazsalikom - elhagyható

A tésztához a liszteket és a sikért elkeverjük a sóval. Hozzáadjuk az olíva olajat, a víz kétharmadát és rámorzsoljuk az élesztőt. Az ujjainkkal, mintha egy robotgép feje lenne, lassan keverni kezdjük. Annyi vizet adjunk hozzá, hogy jól gyúrható legyen, majd dagasszuk kb. 10 percig, hogy ruganyos tésztát kapjunk, ami már egyáltalán nem ragad a kezünkhöz és a tálhoz sem. Vékonyan olajozzuk, vagy lisztezzük ki a tálat és kelesszük benne letakarva kb. fél óráig.

Ezután nyújtsuk 30 cm nagyságúra, így éppen elfér egy kipapírozott gáztepsin. Fektessük rá, szurkáljuk meg villával és pakoljuk meg a feltéttel. Először kenjük meg a paradicsommal. Használhatunk házi, vagy bolti paradicsomlevet és sűrítményt is, a bolti picit ízesebb. Szórjuk meg - a bacon miatt - éppen csak egy pici csipet sóval és kevés borssal. A szeletelt bacont nagyobb kockákra vágva fektessük rá, majd jöhet a mozzarella szintén nagyobb kockákban, végül pedig a füge fele.

Locsoljuk meg 2 tk olíva olajjal és 220 fokos sütőben süssük kb. 15 percig, amíg a tészta átsül és jól rápirul a sajt. (Ha valaki fehér lisztből készíti, akkor egy kicsit a tészta széle is megpirul.)

Az elkészült pizzára tálalás előtt halmozzuk rá a füge másik felét - így majd kellemes kontrasztot alkot egymással a sült és a nyers gyümölcs -, és ha van otthon, szórjuk meg egy csokor friss bazsalikomlevéllel is. Most nagyon sajnálom, hogy nekünk nincs, de így is mennyei. :)

Az így elkészített pizza összesen 190,59 g CH-t tartalmaz. Ha négy részre osztjuk, egy személyre 47,65 g CH jut.

Egy kellemes ebéd, ami még egy ici-pici kiegészítésre szorul. A tészta elég vastag (meg is lepődtem rajta), én tökéletesen jól laktam vele, de ha valaki kevesli, kipróbálhatja ezt a feltétet egy túró alapú pizzán is.

Forrás: bbc.co.uk.

Csokoládés-mogyorós müzliszelet

Már, amikor az előző adag müzlit készítettem, akkor a fejemben volt 3 ízvariáció, és mivel nagy sikere volt, az egyik elég hamar el is készült. Biztos vagyok benne, hogy a következőre sem kell nagyon sokat várni, de szeretnék készíteni olyat is, amibe nem kell tojás, mert tudom, hogy azt sok embernek kerülnie kell.

Ezt most a Cerbona csokis-mogyorós müzliszelete ihlette, amiről nagyon sokáig azt hittem, hogy megehetem, aztán láttam, hogy a maltit-szirupot is kerülnöm kellene. Inkább nem szeretnék ezen töprengeni, vagy problémázni, helyette inkább elmajszolom a sajátomat.

Most készült egy adag hagyományosan, cukorral, és nagy meglepetésemre egészen hasonlít a szokványos szeletekre. Kicsit lazább és magasabb és még ragacsos is. A Párom azt mondta, hogy nagyon finom és az egészet meg tudná enni egyszerre, úgyhogy nyugodtan megsüthetem neki a következő variációt is. :)

Az előző receptből nyugodtan kihagyható az amaránt, mert viszonylag kevés van benne. Ebből szerintem nem, mert a müzli jelentősebb részét ez adja, de helyette használhatunk quinoát is.

Hozzávalók 14 szelethez:

• 50 g dió
• 50 g török mogyoró (3 g CH)
• 75 g nagy szemű zabpehely (45 g CH)
• 30 g puffasztott amaránt (19,5 g CH)
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 40 g 70 %-os étcsokoládé (12,4 g CH)
• 40 g mazsola (26 g CH)
• fél rúd vanília kikapargatott magvai, vagy 1 tk vanília aroma
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• 8 g cukrozatlan kakaópor (1,12 g CH)
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 2 tojás

A diót nagyobb darabokra törjük és a mogyoróval egy száraz serpenyőben megpirítjuk. Ilyenkor a mogyoró héját könnyedén le tudjuk morzsolni, ha szeretnénk.

A csokoládét kis kockákra vágjuk és a nagyobb mazsolákat is elfelezzük.

A tojások kivételével egy tálban alaposan összekeverjük az összes hozzávalót. Ráütjük a tojásokat és eldolgozzuk, hogy mindenhova jusson belőle. Egy 20 x 30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral. Beleöntjük a masszát és kissé belenyomkodjuk, miközben egyúttal elsimítjuk.

Nekem az egész egy evőkanállal volt a legkönnyebb, amivel jól össze tudtam dolgozni a hozzávalókat, majd pedig azzal simítottam el a tepsiben is.

160 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt süssük készre, a 15. perc környékén pedig takarjuk le sütőpapírral.

A tepsiben hagyjuk legalább langyosra hűlni és egy éles késsel szeleteljük fel.

Az így elkészítve egy szelet 9,78 g CH-t tartalmaz, ami külön öröm, mert két szelet pont egy uzsonna. :)

Házi diós-mandulás szilvás müzliszelet étcsokoládétalppal

Régóta szeretnék már házi müzliszeletet csinálni. Egyrészt kíváncsiságból, másrészt azért, mert az a kevés bolti, amit megehetek, már nagyon édes nekem, de talán még ezen is túltesz az, hogy ha egy kicsit melegebb az idő, akkor egyszerűen megolvad, túl ragacsos lesz és szétesik, ezt pedig nagyon nem szeretem benne. Pedig több szempontból is ideális lehetne. Általában tartok otthon, mert remek, ha nincs otthon gyümölcs uzsonnára, vagy csak beteszek egy-két szeletet a táskámba, ha elfelejtenék pakolni magamnak, amikor elmegyek valahova.
Sokféle elkészítési módon gondolkoztam, és végül azért döntöttem a tojásos változat mellett, mert így nem méz, cukorszirup, vagy turmixolt gyümölcs tartja össze, amiket szerettem volna elkerülni, és mivel meg kellett sütnöm, egyáltalán nem ragad és jól megtartja a formáját. Tudom, hogy van akinél az aszalt gyümölcs nem nagyon fér bele a diétába, de én ennyit megengedek magamnak, mert egyébként nem fogyasztok.

A hozzávalók hatalmas szabadsággal variálhatóak, de mivel én nem szerettem volna nagyon édesre csinálni, az lett a vége, hogy egyáltalán nem csináltam édesre. Az édesszájúak használjanak picit több cukrot, édesítőt.

Hozzávalók 14 szelethez:

• 100 g dió
• 50 g mandulapehely
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• késhegynyi só
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 75 g zabpehely (45 g CH)
• 15 g puffasztott amaránt (9,75 g CH)
• 200 g aszalt szilva (119 g CH)
• 2 tojás
• fél rúd vanília kikapart magvai
• pár csepp citromlé, vagy kevés citromhéj

A csokitalphoz:

• 100 g 70%-os étcsokoládé (összesen 32 g CH - én 60 grammot használtam fel, ami 19,2 g CH)
• pár csepp étolaj

A diót összetörjük és egy száraz serpenyőben illatosra pirítjuk a mandulapehellyel együtt, az aszalt szilvát pedig kis kockákra vágjuk.

A tojás és a vanília kivételével az összes hozzávalót mérjük egy tálba, majd fakanállal lazán forgassuk össze, hogy jól elkeveredjenek és az aszalt szilva darabok ne ragadjanak össze.

Egy kisebb tálban kézi habverővel verjük enyhén habosra a tojásokat, öntsük a diós keverékre és alaposan dolgozzuk össze. Az őrölt zabpehellyel együtt ez fogja majd össze a müzlinket.

Egy 20 x 25-ös tepsit béleljünk ki sütőpapírral úgy, hogy az oldalát is teljesen lefedje és a kezünkkel egyenletesen nyomkodjuk bele a masszát. 160 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sül. Figyeljünk, ha a széle hamar elkezd pirulni, takarjuk le sütőpapírral, és ne süssük túl, mert nagyon kiszárad!

Kihűlés után a papírral együtt emeljük ki a tepsiből és egy éles késsel szeleteljük fel. A csokoládétalphoz egy akkora tálban, vagy fazékban, amibe majd a müzlik hosszában beleférnek vízgőz felett olvasszuk fel a csokit és adjunk hozzá éppen csak egy löttyintésnyi étolajat is. Mártsuk bele az aljukat és egyéles késsel simítsuk el, egyúttal a felesleget is lehúzva róla. A kész szeleteket a csokoládés oldalukkal felfelé fordítva sorakoztassuk egy tálcára és tegyük a hűtőbe, hogy minél gyorsabban megdermedjen a bevonat. Kb. egy óra után már fogyaszthatóak is.

Nálunk mindenkinek bejött! :)

A kész müzlik a csokitalp nélkül összesen 203,75 g CH-t tartalmaznak, így egy szeletre 14, 55 g CH jut.

A csokoládétalppal együtt ez nálam összesen 222,95 g CH lett, darabonként pedig 19,92 g.

Forrás: stahl.hu

Tipp:

• A már felhasznált vaníliarudat soha ne dobjuk ki. Tegyük bele a porcukrunkba (xilitünkbe), hogy az átvegye az aromáját, vagy ha olyan pudingot, szószt, vagy levest főzünk, amihez passzol, dobjuk bele, majd ha elkészültünk, vegyük ki belőle.
• A megmaradt olvasztott csokoládét öntsük egy darab alufóliára. Ha kihűlt, csomagoljuk be vele, és később újra fel tudjuk használni.

Töltött cukkini

Minden nyáron többször elgondolkozom rajta, hogy töltött cukkinit, vagy padlizsánt készítsek, de soha nem kerül rá sor. Ez a mostani alkalom kivétel volt, és csak sebtében dobtam össze, de nagyon örülök, hogy mindenkinek ízlett. A töltelékbe a szokásos rizs helyett köles került, mert amióta azt használtam egy rakott zöldbabhoz, nagyon megszerettem.

Hozzávalók 8 személyre:

• 2 kb. 5-600 grammos cukkini
• 100 g vöröshagyma (8,3 g CH)
• 2 gerezd fokhagyma (6 g - 1,58 g CH)
• 500 g darált sertéshús
• 100 g köles (70,6 g CH)
• 140 g sűrített paradicsom (konzerv)
• oregánó
• majoranna
• bazsalikom
• só
• bors
• pár csepp olíva olaj
• 4 ek tejföl
• 100 g trappista sajt

A kölest alaposan átmostam, kevés olajon megpirítottam, majd másfélszeres vízben pici sóval együtt megfőztem. Kicsit ropogósra hagytam, mert a hús és a cukkini is engedett még levet, ami pont elég volt neki.

A hagymát apróra kockáztam és kevés olajon megdinszteltem. Hozzáadtam a húst és hagytam, hogy kicsit megpiruljon. Sóztam, borsoztam, hozzáadtam a paradicsomot, majd mielőtt már majdnem elkészült a zöldfűszereket is.

A cukkinit félbevágtam, kikapartam a belsejét és egészen vékonyan megkentem olíva olajjal. Sütőpapíros tepsire fektettem és 200 fokos sütőben addig sütöttem, amíg elkezdett megpuhulni és levet engedett. Ekkor kivettem a sütőből és kiöntöttem a levét. A húst és a cukkinit összekevertem és egyenletesen elosztva a cukkinibe töltöttem. Mindegyik tetejére egészen vékonyan tejfölt kanalaztam és sajtot reszeltem rá, majd addig sütöttem, amíg a sajt szépen ráolvadt és kicsit megpirult.

Pár perc pihentetés után vágtam fel és tepsis sült burgonyával tálaltam.

Most nem mértem le a cukkinit (5 g CH/100g), az egyszerűség miatt úgy döntöttem, inkább nem számolok vele (az egyszerűség kedvéért, mert egyszerre három ételt főztem, még a fotókat is sietve készítettem).

A húsos-köleses ragu összesen 80,48 g CH-t tartalmaz, így egy személy adagjára 10 g CH jut.

Szedres kuglóf

Ezzel a recepttel kellett kísérletezni egy kicsit, de az ilyen mondatok miatt megérte: "Kérhetek sütit?"


Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 200 g puha margarin
• 140 g xilit - házi vaníliás (84 g CH)
• 3 tojás
• 100 g tejföl
• 1/2 citrom lereszelt héja
• 7 g sütőpor
• 40 g darált dió
• 50 g búza finomliszt (35,2 g CH)
• 70 g tk. búzaliszt (42,77 g CH)
• 90 g őrölt zabpehely (54 g CH)
• 150 g szeder (9 g CH)

Robotgéppel habosra keverjük a puha margarint és a xilitet. Folyamatos kevergetés mellett egyenként hozzáadjuk a tojásokat, a tejfölt, majd a citromhéjjal, sütőporral és dióval elkevert liszteket, legvégül pedig óvatosan beleforgatjuk a szedret.

Kivajazzuk és kilisztezzük a kuglófformánkat és megtöltjük a tésztával. 160 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük, tűpróbával ellenőrizzük.

Kihűlés után szeleteljük.

Az egész kuglóf így elkészítve összesen 224,97 g CH-t tartalmaz. Én 20 szeletre vágom, amikben egyenként kb. 11,24 g CH van. (Nem akartam rá ilyen sok porcukrot szórni.)

Természetesen a süti szeder helyett más bogyós gyümölccsel is elkészíthető.

Az eredeti recept a Nők Lapja Konyha 2015 július-augusztusi számában található.

Ribizlis blondie (szőke brownie)

Az eperszezon óta szeretném megsütni ezt a sütit. Már nagyon vártam.

Eredetileg eperrel készült volna, de mivel az eper és a vizsgaidőszak egymás ellenségei, nálam sajnos jó darabig biztos nem fog ilyen sütemény készülni, pedig nagyon szeretném. Bármilyen piros gyümölcs jó hozzá, kerülhet bele dió, mogyoró is, vagy fűszerek, például fahéj és gyömbér.

Amiről még nem esett szó: ez a sütemény a brownie "lánytestvére", ugyanis ét-helyett fehér csokoládéval készül, de az alapokban megegyezik vele. Eredetileg egy picit kisebb forma kell hozzá, mint ami nekem van, így picit magasabbnak is kell lennie. Nem tömény, vagy gejl és egyáltalán nem tocsogós, én kicsit intenzívebb csokoládé ízre számítottam, de így is kellemes, finom sütemény. Kár, hogy annyira drága a cukormentes fehér csoki. :)

Hozzávalók egy 20 x 20-as tepsihez:

• 115 g margarin
• 15 g DW 1:4 édesítő (60 g cukornak felel meg)
• 115 g fehér csokoládé (67,85 g CH) - ezt használtam
• 2 tojás
• 70 g őrölt zabpehely (42 g CH)
• 40 g tk. búzaliszt (24,56 g CH)
• 30 búza finomliszt (21,12 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 1 csipet só
• nálam 100 g piros ribizli (7 g CH)

A margarint, a csokoládét és az édesítőt vízgőz felett összeolvasztjuk, és hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni.

Egy kézi habverő segítségével egyesével beledolgozzuk a tojásokat, majd a liszteket, a sütőport és a csipet sót. A masszát egy sütőpapírral kibélelt tepsibe simítjuk és a tetejét megszórjuk a gyümölccsel.

175 fokra előmelegített sütőben kb 20-25 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a teteje egy kicsit megpirul (ami nálam a képen sajnos nem nagyon látszik).

Kihűlés után szeleteljük, kínálhatjuk magában, vagy fagylalttal is.

Az egész sütemény így elkészítve összesen 162,53 g szénhidrátot tartalmaz. Én 9 nagy kockára vágtam, így egy darabban 18 g CH van.

Forrás: dívány.hu/alapkonyha

Hideg meggyleves

A meggyleves nekem kardinális étel, mert a Párom nagyon szereti, szerintem akár el is tudna élni rajta. Egyszer kérte is, hogy neki mindig cukorral csináljam, ne xilittel, mert sokat eszik belőle. Most viszont nagyon figyelmesen megkért, csináljam úgy, hogy nekem is jó legyen. Annak ellenére, hogy végtelenül egyszerű, mindig nagyon izgulok, ha ezt készítem, mert tudom mennyire szereti. Most különösen megdicsérte, és ő mondta, hogy rakjam fel a blogra. :)

Hozzávalók 6 nagy tányér leveshez:

• 1 kg magozott meggy (110 g CH)
• víz
• 1 csipet só
• 1 tk fahéj
• 1/4 tk szegfűszeg
• vanília aroma
• 100 g xilit (60 g CH) / 25 g DW 1:4 édesítő
• 1 csomag vaníliás pudingpor (34 g CH)
• 250 ml tejszín

A meggyet egy nagy fazékban felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és kb. 2 cm magasan álljon fölötte. Forralni kezdjük, közben pedig hozzáadjuk a fűszereket és az édesítőt. Egy tányérban csomómentesre keverjük a pudingport a tejszínben. Amikor felforrt a meggy folyamatos kevergetés mellett lassan hozzáöntjük a keveréket. Pár percig még tovább főzzük, hogy kicsit sűrűsödjön (nem szükséges forralni).

Melegen is fogyaszthatjuk, vagy ahogy nyáron különösen jól esik; megvárjuk, amíg lehűl, betesszük a hűtőbe és teljesen kihűlve fogyasztjuk.

Így elkészítve a leves nem túlzottan édes, aki úgy szereti, használjon több édesítőt.

Xilittel elkészítve a leves összesen 204 g CH-t tartalmaz, egy adag kb. 34 g-ot.
DW 1:4 édesítővel összesen 144 g-ot, egy adag pedig kb. 24 g-ot.

Tipp:

• Pudingpor helyett sűríthetjük liszttel (például tk. tönköly, vagy őrölt zabpehely) is. Ekkor kb. 40 g lisztet keverjünk csomómentesre a tejszínben. Merjünk hozzá egy merőkanállal a levesből (hőkiegyenlítés), keverjük el, majd az egészet folyamatos kevergetés mellett lassan öntsük a levesbe.
• Készíthetjük fagyasztott gyümölcsből, vagy befőttből is. A fagyasztott gyümölcsöt nem szükséges kiolvasztani, melegen is elkezdhetjük főzni, a befőttnek pedig a levét is beletehetjük a levesbe. Utóbbi esetben valószínűleg kevesebb édesítőszerre lesz szükségünk, és ha bolti befőttet használunk, mindig cukormentest válasszunk.