Túrós pite

Egy időben a Nagymamám nagyon finom túrós pitét készített. Olyan hihetetlenül könnyű volt a tölteléke és omlós a tésztája, hogy el sem tudtuk képzelni hogy készítette. Elkértem tőle a receptet, de sajnos már nem tudom hova tettem, úgyhogy ez nem lett olyan remek mint az övé, viszont egy próbát mindenképp megér. 

Hozzávalók egy 20x30 cm-es tepsihez (20 szelet):

A tésztához:

• 250 g teljes kiőrlésű búzaliszt (150 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 90 g margarin
• 50 g porrá őrölt xilit (30 g CH)
• 2 tojás sárgája
• fél csomag sütőpor
• 1 csipet só
• 1-2 ek laktózmentes tejföl

A töltelékhez:

• 500 g túró
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat
• fél cirtom lereszelt héja
• 3 csapott ek zabkorpa
• 2 tojás fehérje
• 1 csipet só
• 2 ek tejföl

Először a tésztát készítem el. A liszteket elmorzsolom a margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt egynemű tésztává gyúrom.

A tésztát két részre osztom. Mindkét felet a tepsim méretére nyújtom és az egyiket a sütőpapíros tepsibe teszem.

A töltelékhez a tojásfehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verem. A többi hozzávalót alaposan kikeverem egymással és beleforgatom a fehérjehabot.

A krémet rásimítom a tepsibe fektetett tésztalapra, ráhelyezem a második tésztalapot és villával sűrűn megszurkálom.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 30.35 perc alatt sütöm készre.

Kihűlés után szeletelem.

A receptben így elkészítve 215,5 g szénhidrát van. 20 szeletre vágva egy szeletben 10,78 g CH van.

Túró rudi tortácska

Nagyon régen sütöttem utoljára tortát a Párom szülinapjára. Általában kitalálok valamit, de vagy nem lesz rá időm, vagy csak félek, hogy nem lesz tökéletes. Ezért is választottam most egy nagyon egyszerű sütit, aminek tudtam, hogy örülne, mivel nagy túró rudi fan. Az ő kérése volt az is, hogy kisebb legyen, de a hozzávalók másfélszeresével 22-23 cm-es, a kétszeresével pedig 26 cm-es torta is készíthető.

Sajnos gyertyát venni elfelejtettem, de nagyon finom lett. :)

Hozzávalók egy 18 cm-es tortához:

A tésztához:

• 1 tojás
• 35 g xilit (21 g CH)
• 8 g cukrozatlan kakaópor (0,71 g CH)
• 40 g tk búzaliszt (24 g CH)
• 4 g sütőpor

A krémhez:

• 250 g lm túró
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat
• 75 g lm tejföl
• fél citrom lereszelt héja (és leve)
• 50 g víz a zselatinhoz
• 5 g / 3 db zselatinlap
• 1 dl lm habtejszín

A tetejére:

• 50 g 70%-os étcsokoládé (16 g CH)
• 1 ek étolaj

A tojást habosra keverem a xilittel és a vaníliával, majd hozzákeverem a kakaót is. A lisztet és a sütőport összekeverem, aztán beleforgatom a kakaós masszába és az egészet egy előkészített tortaformába öntöm. 

180 fokos sütőben kb. 15 percig sütöm, rácson hűtöm ki.

A krémhez egy tálban kikeverem a túrót, az édesítőt, a vaníliát, a tejfölt és a cirtomhéjat. A lapzselatint alacsony hőmérsékleten főzve, folyamatosan keverve feloldom a vízben  és félreteszem hűlni, amíg a tejszínt kemény habbá berem. Előbb a tejszínhabot, majd apránként, gyors mozdulatokkal a langyosra hűlt zselatint is beledolgozom a krémbe.
Ha a tésztalap teljesen kihűlt visszateszem a formába és rásimítom a túrókrémet. Pár órára hűtőbe teszem, hogy teljesen megdermedjen.

Amikor megdermedt a krém vízgőz felett felolvasztom a csokoládét és hozzáadom az olajat is. Bevonom vele a tortát - akár le is csoroghat kissé az oldalán - és újól visszateszem a hűtőbe, hogy a csokibevonat is megdermedjen.

Én a krémet délután készítettem és csak másnap reggel kapta meg a torta a csokibevonatot is.

Az egész sütiben így elkészítve  61,7 g CH van. 8 szeletere vágva egy szeletben  7,7 g CH van.

Forrás: mindmegette.hu

Kedvenc hajtogatott túrós pogácsánk

A páromnak már nagyon régóta ez a kedvenc pogácsareceptje, ezért hagyományos verzióban már többször kóstoltam. Csak idő kérdése volt, hogy mikor készítem el a teljes kiőrlésű változatot.
Több receptet is találtok a blogon, ha pogácsát kerestek. Ha olyat szeretnétek, aminek a belseje rendkívül puha és levegős, valamint remekül érezhető a rengeteg sajt, amit az elkészítés során beledolgozunk - főleg, ha egy markánsabb ízűt választunk -, akkor erre essen a választásotok. Nem mondom, hogy a többi pogácsám nem puha, de ez a sok sajttól és túrótól igazán különleges.

Hozzávalók 90 darabhoz:

• 400 g tk búzaliszt (240 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70 g CH)
• 10 g sikér (elhagyható)
• 250 g margarin
• 1 tojás
• 250 g laktózmentes túró
• 200 g laktózmentes tejföl
• 100 g reszelt ementáli sajt (<0,1 g/100 g CH tartalmú)
• 40 g friss / 12 g szárított élesztő
• 3 kk só
• 200 g reszelt ementáli sajt a hajtogatáshoz és szóráshoz
• 1 egész tojás a lekenéshez

A tészta hozzávalóit alaposan összegyúrjuk. Nem baj, ha nem lesz tökéletesen sima és kicsit ragad, ez majd javulni fog a kelesztések alatt.

Fél óránként meghajtogatjuk, összesen háromszor. Ehhez kb. ujjnyi vastagra nyújtjuk és gondolatban három részre osztjuk. A középső részt vékonyan megszórjuk sajttal és ráhajtjuk az egyik oldalt. Ezt a  részt is megszórjuk sajttal, majd ráhajtjuk a harmadik oldalt. A tésztát megint háromba hajtjuk és visszarakjuk a tálba úgy, hogy a hajtás alulra kerüljön.

Az utolsó hajtogatás után fél órával kb. egy, másfél ujjnyi vastagságúra nyújtjuk a tésztát és egy 4 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A pogácsák tetejét lekenjük egy egész tojással és megszórjuk sajttal. 200 fokon, alsó-felső sütéssel kb. 12 perc alatt sülnek készre.

Nekem a tészta még felvett 20 g tk búzalisztet, így összesen 322 g CH-t tartalmaz. Így egy darab pogácsában 3,58 g CH van.

Túrós csavart kalács

Olyan régen sütöttem már valami finomságot, és annyi minden mással kellett foglalkoznom mostanában, hogy úgy gondoltam, igazán itt van az ideje, hogy készítsek valamit már csak kikapcsolódásképp is. Nem nagyon válogattam, kicsaptam az egyik receptes újságomat (mostanában valamiért nagyon szeretem őket) és az egyik első receptre esett a választásom, ami szembejött velem.

Enyhén vaníliás, citromos, nagyon puha, jól szeletelhető kalács kerekedett belőle. Az újság húsvéti uzsonnaként ajánlja, és tényleg nagyon finom sonkával, kipróbáltam. :)

Hozzávalók egy kalácshoz:

A tésztához:

• 300 g tk. búzaliszt (183,3 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70,4 g CH)
• 100 g margarin
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítőszer
• 40 g élesztő
• 230 ml tej (11,5 g CH)
• 7 g só
• fél rúd vanília kikapart magvai
• 1 tojás sárgája
• fél citrom lereszelt héja

A töltelékhez:

• 250 g túró
• 12 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• fél rúd vanília kikapart magvai
• 10 g zabkorpa
• 1 tojás sárgája
• fél citrom lereszelt héja

A kenéshez:

• 1 egész tojás

Az élesztőből kevés tejjel és liszttel készítsünk kovászt, majd letakarva hagyjuk kelni kb. fél óráig.

Adjuk hozzá a többi tejet és lisztet, a vaníliát, a citromhéjat, az édesítőt a tojás sárgáját és a sót. Dagasszuk közepesen lágy tésztává, miközben apránként adjuk hozzá a margarint. Fedjük le és pihentessük kb. 10 percig.

Ezalatt keverjük ki a túrótölteléket. A tésztát lisztezett deszkán nyújtsuk kb. 40 x 25 cm nagyságúra és egyenletesen kenjük rá a tölteléket. A hosszabbik oldala mentén csavarjuk fel, majd hosszában vágjuk ketté úgy, hogy az egyik végét kb. 2 cm-es hosszúságban egyben hagyjuk. Óvatosan nyissuk szét és fordítsuk ki, majd csavarjuk össze úgy, hogy a túrós belseje legyen felül.

Emeljük egy sütőpapírral bélelt 30 x 10-es formába, majd letakarva hagyjuk kelni még fél óráig. Ezalatt melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A megkelt tészta tetejét kenjük meg egy felvert egész tojással, majd süssük kb. 35 percig és végezzünk tűpróbát.

Én 35 perc után kivettem a kalácsot a formából, és a sütőpapíron tettem vissza a sütőbe. A tetejét is letakartam egy sütőpapírral és még kb. 15-20 percig sütöttem.

Az én kalácsom 1078 grammos lett és összesen 325,2 g CH-t tartalmaz. Így 100 grammjában kb. 30,17 g CH van.

Az eredeti recept a BBC Good Food magazin 2016. márciusi számából származik.

Sárga túró

Nálunk a sárga túró hagyományos húsvéti étel, ezért idén én is elkészítettem. Sonkával, kolbásszal, vagy csak magában fogyasztják.

Hozzávalók:

• 1 l házi tej
• 10 tojás
• 60 g xilit / 12 g négyszeres erejű édesítő
• 1 rúd vanília kikapart magvai
• 1 csipet só

Egy lábasban felforraljuk az édesítővel, a vaníliával és a sóval felforraljuk a tejet. Közben a tojásokat egy tálba ütjük és felverjük őket egy villával, mintha rántottát készítenénk. Amikor felforrt a tej, takarékon főzzük tovább és hozzáöntjük a tojásokat. Folyamatosan kevergessük, amíg be nem túrósodik és a tej vízszerűvé válik. Ekkor egy vászon, vagy tüll anyaggal kibélelt szűrőbe öntjük. Gömb alakot formálunk belőle, és amennyire csak tudjuk, kicsavarjuk. A ruhában hagyjuk lecsepegni és kihűlni. Legjobb, ha fellógatjuk, de a szűrőben is maradhat. Tálalásig a hűtőben tároljuk.

Mazsolával is szokták készíteni (az IR diétában nem ajánlott).

Ha xilittel készül, akkor sajnos most nem sok ötletem van a szénhidrátszámolásra, mivel a túró nagy részét lecsepegtetjük. De ha nem számolós édesítőt használunk, akkor megkockáztatom, hogy nem kell számolni a kész túróval sem, ahogy a házi sajttal, vagy túróval sem számolnék.

Mákos-túrós lepény

Úgy találtam rá erre a receptre, hogy valami mákosat szerettem volna sütni. Azt ígérte, hogy ez a lepény a mák és a túró tökéletes párosítása, és szerintem ez így is van.  A lágy, kissé habos túró és az enyhén citromos mák remekül kiegészíti egymást, mindezt pedig egy halvány vaníliás aroma kíséri végig. Aki szereti ezt a két hozzávalót, annak kötelező elkészíteni!

Hozzávalók egy 25 cm-es piteformához:

A tésztához:

• 85 g tk. búzaliszt (51,93 g CH)
• 65 g őrölt zabpehely (39 g CH)
• 30 por xilit - házi vaníliás (18 g CH)
• 70 g hideg margarin
• 1 tojás sárgája
• 1 csipet só

A mákos réteghez:

• 150 g darált mák (36 g CH)
• 70 ml tej (3,5 g CH)
• 30 g margarin
• 30 g xilit (18 g CH)
• fél citrom héja

A túrós réteghez:

• 300 g nem darabos, lágyabb túró
• 60 g xilit - a fele házi por alakú vaníliás (36 g CH)
• 120 g tejföl
• 25 g zabkorpa
• 1 tojás sárgája
• 2  tojás fehérje
• 1 csipet só

Először a tésztához a margarint elmorzsoljuk a lisztekkel, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. A kész tésztát kb. 1 óráig a hűtőben pihentetjük.

A mákos részhez a tejet, a margarint és a xilitet összeforraljuk, de elég az is, ha csak a mikróban  úgy összemelegítjük, hogy a margarin elolvadjon benne. A mákra reszeljük a citromhéjat és ezt is ráöntjük. Alaposan összedolgozzuk és félretesszük, hogy kihűlhessen.

A tésztát kinyújtjuk (óvatosan, könnyen szakad) és kibéleljük vele az előkészített piteformánkat. Felhasználásig visszatesszük a hűtőbe.

A túrós részhez a túrót áttörjük. Összedolgozzuk a xilit felével, a tejföllel, a zabkorpával, a tojás sárgájával és a citrom héjával és levével. A fehérjékből egy csipet sóval habot verünk, közben fokozatosan hozzáadjuk a por xilitet is, majd beleforgatjuk a túrós masszába.

A mákos tölteléket a tésztára halmozzuk. Elegyengetjük és kicsit lenyomkodjuk. Betakarjuk a túrókrémmel, picit elegyengetjük, és a formát az asztal lapjához kocogtatjuk. Így egyenletesebben eloszlik a krém és a felesleges buborékok is kiszöknek belőle.

160 fokra előmelegített légkeveréses sütő alsó polcán kb. 35-40 percig sütjük. Ekkor a túrókrém már nem remeg és a széle egy kis színt kap.

Kihűlés után szeleteljük.

A lepény így elkészítve 202,43 g CH-t tartalmaz. 12 szeletre vágva egy szelet 16,86 grammot, 16 szeletre vágva pedig 12,65 grammot.

Forrás: Tipikus Flammeres

Zabpehelylisztes gofri alaprecept vaníliás túrókrémmel

Régen nagyon szerettük otthon a gofrit. Amikor kaptunk egy sütőt szinte mindig azt ettünk, még a nyaralás alatt is sütöttünk. Mindig hatalmas mennyiség készült egyszerre, az egész család azt ette reggelire.
Aztán valahogy elmaradt. Már jó ideje szeretném reformosítani ezt is, most jött el az ideje. Persze a recept otthon maradt, de nem kellett sokat keresgélnem, majdnem az első szembejövő mellett döntöttem.

Ami most újdonság, hogy kipróbáltam Dia Wellness 1:4 édesítőt, amit már kb. egy fél éve szeretnék. Röviden róla: Eritrit és stevia keveréke, ebből következően 100 grammja 0 g felszívódó szénhidrátot tartalmaz. Négyszer erősebben édesít, mint a kristálycukor, ezért "negyedannyinak" hívom (ahogy sokan mások) és ezt mindenki megmosolyogja. Van aki, a steviánál érez mellékízt, az eritritnél, pedig "hideg" ízt, de ennél egyiket sem tapasztalja. Nekem eddig nagyon tetszik, bár a kávémban néha érzek egy kis mellékízt - de csak a kávémban, ahogy a steviánál -, nem is értem.
Éppen azért, mert a negyedannyiban nincs felszívódó szénhidrát, kicsit talán még nekem is nagy lett a 30 CH-nyi reggeli adag, pedig imádok reggelizni, és imádok jó sokat reggelizni. Az ott a tányéron bizony mind a mai reggelim. :)

Még egy apróság a túrókrémmel kapcsolatban. Mindenképpen szerettem volna rárakni a képre, mert a ritka "nem számolós" nyalánkságok egyike, és külön bejegyzésben, még nem mutattam meg. Viszont egy kis furfangra volt szükségem: hogy fotózáskor ne égjen be a hófehér krém a gofrik tetején, kevés cukrozatlan kakaópor került bele.

Édes, ropogós alapracept:

• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 10 g DW 1:4 édesítő (ez 40 g cukornak felel meg)
• 60 g margarin
• 1/2 tk sütőpor
• 2 egész tojás
• 125 ml tejföl (nálam kis része tejszín volt, hogy lazítsak a masszán)
• vanília aroma
• fél citrom lereszelt héja

A margarint egy kicsit olvasszuk fel és hagyjuk hűlni.

Egy tálban keverjük el az édesítőt és a tojásokat, majd keverjük bele a margarint és a vaníliát is. Dolgozzuk bele a tejfölt, majd a lisztet és a sütőport, végül pedig a citromhéjat.

A tésztánk teljesen csomómentes, melegítsük fel a gofrisütőnket és süssük készre a gofrijainkat. Nekem ebből az adagból hat darab gofrim lett.

A gofri akkor lesz kívül ropogós és belül puha, ha nem halmozzuk egymásra, amíg még melegek.

Forrás: hvg.hu/gasztronomia

Vaníliás túrókrém (ekkora adaggal nem kell számolni, ha nem kerül mellé még túró):

• 100 g túró
• 1 ek tejföl
• 1/2 ek tejszín
• 1 kk DW 1:4 édesítő
• vanília aroma, vagy fél rúd vanília kikapart magvai
• 1/2 citrom lereszelt héja

Nincs más dolgunk, mint, jó alaposan összekeverjük a hozzávalókat. A legszebb akkor lesz, ha botmixert használunk, ezért egyszerre érdemes nagyobb adagot készíteni. Pár napig eláll a hűtőben.

Serpenyős pizza

Régen nagyon sok pizzát csináltunk otthon, ezért időnként eszembe jut, hogy milyen szívesen ennék megint. Azonban mivel "megszellőztettem" itthon, hogy túrós tésztájú pizzát csinálnék, senki nem volt nagyon bizakodó, és szeretném a minimálisra csökkenteni a CH-számolásomból adódó "galibákat" eddig még nem került rá sor.

Amikor viszont megláttam a FittKonyha egy személyes serpenyős változatát, eldöntöttem, hogy én ezt bizony megcsinálom reggelire. Nagyon jól esett, nem sokszor voltam pizzériában, de egy gimis osztálykiránduláson szinte pont ilyet ettünk, úgyhogy igencsak meg vagyok vele elégedve.

Ezen felbuzdulva a Párom is kapott egy nagyobbat reggelire, és azt hiszem ez lesz a vacsorám is. :)

Hozzávalók egy 30 g CH-tartalmú reggelihez:

A tésztához:

• 50 g liszt: 30 g őrölt zabpehely és 20 g teljes kiőrlésű búza (30 g CH)
• 50 g túró
• kb. 2-3 g friss élesztő
• 2-3 ek langyos víz
• 1 csipet só

A képen látható feltéthez:

• 30-50 g passzírozott paradicsom
• zöldfűszerek (bazsalikom, oregánó, kakukkfű)
• só, bors
• leheletnyi édesítő
• sonka
• reszelt trappista

Először a tésztát állítsuk össze. Annyi vizet használjunk, hogy könnyen gyúrható tésztát kapjunk, ami nem ragad a kezünkhöz. Tetszés szerint vagy nyújtsuk ki, vagy a serpenyőben a kezünkkel egyszerűen csak nyomkodjuk a megfelelő méretűre. Én egy kb. 22 cm-es, lehelet vékony tésztájú pizzát készítettem.

A paradicsomból és a fűszerekből keverjük ki a feltét alapját, majd egyenletesen kenjük el a tészta tetején. Szórjuk meg a sonkával és a reszelt sajttal.

Fedő alatt kb. 15-20 perc alatt kis lángon süssük készre. Az alja szépen megpirul, a tetejére pedig ráolvad a sajt.

Túró rudi

A Párom nagyon szereti a túró rudit, ha boltba megyünk, mindig landol egy a kosárban. Én is kedvelem, ezért kezdtem el receptet keresgélni, és találtam egy csodálatosat. Olyan gyönyörűek voltak azok a rudik, hogy kívánni se lehet szebbet. A recept maga végtelen nagy precizitással volt leírva, látszott rajta, hogy nem nagyon lehet mellé lőni vele, aki pedig csinálta, az érti és szereti is a dolgát. Gondosan levéstem, és eldöntöttem, hogy ha elég ügyes leszek hozzá, megcsinálom.

Elég ügyes nem lettem, de azért megcsináltam. Ugyanis ezzel leptem meg a Páromat a születésnapjára. Az elmúlt napokban mindent elolvastam a csokoládé temperálásáról, most már tudom, milyen a jó csoki, miért roppan, miért izzad le. Mivel nincs maghőmérőm, nem mertem temperálni, de így is messze lepipálja a bolti rudit. Ebben és még sok hasznos apróságban Az áfonya mámora útmutatására hagyatkoztam.

Az Ünnepelt örül neki, én meg örülök, hogy örül, és még annyi mindennek! Rengeteget tanultam a "csokizásról", most először vettem vanília rudat (mert Ez nagy alkalom volt) és a maradékból csináltam vaníliás porcukrot. Nagyon érdekes volt a rudikészítés összes fázisa, ráadásul olyan fenomenálisan finom, hogy nem is álmodtam róla!

Hozzávalók 14 db rudihoz:

• 250 g nem darabos túró
• 60 g őrölt xilit (36 g CH)
• fél citrom lereszelt héja
• fél rúd vanília kikapart magjai
• 10 g por zselatin
• 50 ml víz
• 150 g 74%-os étcsokoládé
• 1 tk étolaj

A túrót egy sűrű szövésű szűrőn áttörjük. Egy vanília rudat félbe vágunk, és az egyik felének kikaparjuk a magjait. A xilittet kávédarálóban porrá őröljük, egy citromot pedig alaposan megmosunk és a héja felét lereszeljük. Mindezt egy villával alaposan összedolgozzuk.

A zselatint és a vizet egy kis fém tálkába, vagy bögrébe mérjük. Amikor megduzzad, vízgőz fölött megolvasztjuk és még melegen a túrós keverékhez keverjük. Ezt gyorsan kell csinálnunk, úgyhogy ha nem bízunk magunkban (ahogy én sem) használjunk robotgépet, vagy botmixert.

A masszát hűtőbe tesszük pár percre, hogy megdermedjen, majd villával átkeverjük és kiadagoljuk. Kis folpack darabokat készítünk magunk elé, mindegyikre 25 g túrót halmozunk, és a folpack segítségével szépen feltekerjük. (Így nekem 14 kb. akkora rudim lett, mint a pici pöttyös.)

A rudakat egy tálcára pakoljuk és minimum egy órára a mélyhűtőbe tesszük, hogy jól megdermedjenek.

A bevonathoz a csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk és belekeverünk pár csepp étolajat. Ha nagyon szép csokoládéburkot szeretnénk, akkor temperálnunk kell. Így kapunk fényes színű, roppanós csokoládét, ami nem olvad meg rögtön a kezünkben. Mivel azonban (technikai tudás és felszereltség híján) most nem így teszünk, és nem bízunk a szerencsében, az étolajjal biztosítjuk, hogy ne csúnya márványos rudat adjunk ki a kezünk közül.

A már teljesen megfagyott rudakat egyesével megforgatjuk a csokoládéban. Egy hosszú, vékony fogú villával alányúlva emeljük át egy sütőpapíros tálcára. Amikor letettük, miközben kihúzzuk alóla, lassan mozgassuk oldalirányba a villánkat. Így nem csinálunk csúnya mintákat a burokba.

Mivel a túrós belső jéghideg, a rudik akár azonnal is fogyaszthatóak. Ha szétfolyna a talpa, egy éles késsel vágjuk körbe.

Hűtőben tároljuk, de a mélyhűtőbe is száműzhetjük.

Ha csak a xilittel számolunk, egy rudi 2,57 g CH-t tartalmaz. :)

Tippek (innen):

• A vaníliarúd héját tegyük a cukros edényünkbe, és nemsokára házi vaníliás cukrot használhatunk.
• A megmaradt csokoládét még melegen öntsük egy darab alufóliára, amit elterítünk a konyhapulton. Ha kihűlt egyszerűen csak becsomagoljuk, és később felhasználhatjuk.
• A csokoládé akkor izzad le (víz csapódik ki az oldalán), ha túl gyors hőmérséklet változás éri. Hogy ezt elkerüljük, mielőtt hűtőbe raknánk, tegyük egy jól záródó ételhordóba, amit még nylonba is becsomagolunk. Fogyasztás előtt kb. egy fél órát hagyjuk a konyhapulton, csak ezután csomagoljuk ki.

Kölestorta (gluténmentes)

Vettem egy szakácskönyvet. Egyébként én is annak a híve vagyok, mint sokan mások, hogy felesleges szakácskönyvet vásárolni, mert korlátozott számú recept van benne, aminek a többségét lehet, hogy soha nem készítem el. Másrészről pedig ott az internet, ahol szinte mindent sec-perc megtalál az ember, esetleg még jobbakat is, mint egy könyvben. Nem utolsó sorban, IR-esként milyen szakácskönyv lenne jó nekem, aminek nem kell ugyanúgy átalakítanom az összes receptjét, mint az összes többit?

Ezzel a könyvvel pontosan emlékszem, hol találkoztam először (már lassan két éve), és azt is tudom, mennyire megtetszett. Mert ez egy olyan diabetikus süteményes-könyv, ami jó nekünk, legalábbis alapjaiban. A Diabetikus finomságok - nem csak cukorbetegeknek (Szalay Könyvek, 2013.) c. könyvecskéről beszélek. Javarészt egyszerű, bárki által elkészíthető recepteket tartalmaz, teljes kiőrlésű lisztet(bár nem mindig stimmel a 30/70 %-os arány), nyírfacukrot és steviát használ. Ez tetszett meg benne nagyon (amellett, hogy szép, és annyira nem is drága). Most, mikor legutóbb találkoztam vele bevásárlás közben, egyszerűen nem tudtam otthagyni, pedig egyáltalán nem volt betervezve. Igazából ez az első könyv, aminek az összes receptjét kedvem lenne szép sorban elkészíteni, persze a szokásos kisebb-nagyobb módosításokkal.

Hogy a mostani sütiről is írjak valamit, ez volt az a recept, ami annyira megtetszett (a köles miatt), hogy a Páromnak stikában ki kellett fényképeznie a könyvből a bolt közepén. Aztán tipródtam pár percet és inkább megvettem úgy, ahogy van. Ez is egy sity-suty összedobható finomság, nagyon kiadós, és ráadásul sokféleképp variálható.

Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 200 g köles (143,2 g CH)
• 250 g túró
• 70 g xilit (42 g CH)
• 250 g házi vegyes gyümölcslekvár (25 g CH)
• 1 ek tejföl
• 1 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 1 közepes alma (130 g - 9,1 g CH)
• kb. 2 marék szeletelt mandula a tetejére

Először a kölest alaposan átmossuk, majd háromszoros mennyiségű vízben kevés sóval megfőzzük. Ha kihűlt, hozzákeverjük az áttört túrót, a tojás sárgáját, 100 g lekvárt, egy kanál tejfölt és a citromhéjat. A fehérjéből kemény habot verünk és a meghámozott, felkockázott almával együtt a masszába forgatjuk.

Az egészet egy előkészített tortaformába simítjuk. A tetejét megkenjük 150 g lekvárral és megszórjuk szeletelt mandulával.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 1 óra alatt sütjük készre, hogy a sütemény már ne rezegjen és a mandula szépen megpiruljon a tetején (az eredeti recept 35 percet ír).

Csak kihűlés után, esetleg langyosan szeleteljük fel, melegen nem fogjuk tudni szépen felvágni.

Az én tortám így elkészítve összesen 219,8 g szénhidrátot tartalmaz. 12 szeletre vágva egy szeletben 18,31 g van, 10 szeletre vágva pedig 21,98 g. (A bolti lekvároknak általában jóval magasabb a CH-tartalma.)

Mutatós (ezért készült sok fotó) és laktató tízórai, vagy uzsonna.

A tésztába keverhetünk bármilyen szezonális gyümölcsöt, vagy pirított diót, mogyorót, a lényeg, hogy ha gyümölcsöt is rakunk bele, a lekvár passzoljon hozzá.
Próbáljátok ki! :)

Raffaello?

Nem, ez nem raffaello, de nagyon hasonlít rá. A becsületes neve kókuszos túrógolyó. Engem kísértetiesen emlékeztet a raffarellóra. Régen minden Karácsonykor készítettünk Anyával, szinte jobb volt, mint a bolti. Ez persze annak nem ér a nyomába, de nagyon jó kis utánzat.

Csupa nem számolós hozzávalót tartalmaz - ezért próbáltam ki - , így végre én is nasizhatok néha (persze mértékkel).

Hozzávalók kb. 24 db-hoz:

• 250 g túró
• 150 g kókuszreszelék (+ a hempergetéshez)
• 5 ml folyékony édesítőszer
• vanília aroma
• mandula a közepébe

A hozzávalókat kézzel alaposan dolgozzuk össze és hagyjuk pihenni pár percig. Ezután a masszából formázzunk kisebb diónyi gombócokat és mindegyik közepébe csomagoljunk egy-egy szem mandulát, majd hempergessük meg kókuszreszelékben.

Már kész is!

Tipp: Ha szeretnénk, reszelt citromhéjat is tehetünk bele.

Forrás: Carbonara.hu

Baszk túrótorta csokoládéöntettel

Most ismét krémsajtos receptet kerestem, így találtam rá erre a tortára. Az eredeti receptnél nagyon sokan számoltak be arról, hogy nekik ezért, vagy azért nem sikerült, de nagyon megtetszett az ötlet, úgyhogy belevágtam. Elővigyázatosságból sok dolgon változtattam, és végül is nagyon meg vagyok elégedve vele.
Szerettem volna kínálni mellé valamit, ezért jött a csoki öntet ötlete, ami nagyon jól sikerült, pedig először készítettem. Persze több energiába került, mint egy félkész valami tejjel felfőzve (többe, mint egy házi puding) de megérte, meg persze cukormenteset nem hiszem, hogy lehet kapni. Ezen is változtattam, de csak jobb lett tőle.
A sok segítséget amit kaptam az elkészítésben és a fotózásban, ez úton is nagyon köszönöm! :)

Hozzávalók egy 26 cm-es tortához (16 szelet):

• 500 g túró
• 400 g krémsajt
• 500 ml habtejszín
• 160 g xilit (96 g CH)
• 6 tojás
• 40 g tk. tönkölybúza liszt (25,56 g CH)

A sütőt előmelegítjük 200 fokra.

A tojásokat kikeverjük a cukorral, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk először a lisztet, majd az áttört túrót, a krémsajtot és végül a tejszínt. (Én belereszeltem egy citrom héját és kevés vanília aromát is adtam hozzá.)

Az keveréket sütőpapírral bélelt formába öntjük és betesszük a sütőbe. Akkor jó, ha a közepe még remeg, amikor kivesszük a sütőből én ehhez 25 percig sütöttem, majd mivel a széle már szépen megpirult, letakartam alufóliával és még 40 percig hagytam a sütőben. Nagyon szép magasra felemelkedik, egészen a forma pereméig. Akkor jó, ha még remeg, amikor kivesszük a sütőből.

Kihűlés után szeleteljük fel és csokoládéöntettel együtt kínáljuk. Én szeletelt mogyoróval is megszórtam.

Hozzávalók az öntethez (kb. 650 ml):

• 300 ml tej (12 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 100 g 74 %-os étcsokoládé (32 g CH)
• 150 ml cukormentes habtejszín
• 3 tojás sárgája
• 25 g holland kakaópor (3,5 g CH)
• 15 zabpehelyliszt (10,21 g CH)
• vanília aroma
• rum aroma / rum

Egy kisebb tálban a cukrot, a kakaót, a lisztet, fél dl hideg tejet és a tojások sárgáját habverővel simára keverjük.

A csokoládét gőz fölött megolvasztjuk és az előzőkhöz keverjük.

A maradék tejet a vaníliával felforraljuk, majd kis lángon tovább főzve kis adagokban, folyamatok kevergetés mellett (a habverővel) hozzáadjuk a csokoládés keveréket. Még egy két percig tovább főzzük és tovább kevergetjük, hogy teljesen homogén legyen. (Semmi esetre sem forraljuk!) A tűzről levéve még tovább keverjük és hozzáadjuk a rumot, majd ismét csak kis adagokban az idő közben kemény habbá vert habtejszínt.

Kihűlés közben szépen besűrűsödik.

Akkor igazán finom, ha már a torta és az öntet is pihent egy kicsit a hűtőben.
Az öntetet akár idénygyümölcsből is készíthetjük.

A torta összesen 121,56 g CH-t tartalmaz, szeletenként 7,59 g-ot.

A csokoládé öntetben összesen 81,08 g CH van, ezt sajnos nem tudom pontosan kiadagolni. Készíthetjük xilit helyett édesítőszerrel, tehéntej helyett kókusz-, vagy mandulatejjel. Utóbbiaktól kicsit különlegesebb ízt kap, és persze alaposan lecsökken a CH-tartalom (45,08 g-ra).

A receptek forrása mindkét esetben a nosalty.hu: torta, öntet 

Kapros-túrós lepény

Itthon vagyok. Küldetés: túrós süti!
Amikor megláttam ezt a receptet, rögtön az jutott eszembe, hogy ezzel fogom majd felavatni a piteformát, amit a születésnapomra kaptam. Sajnos ez már több hónapja volt, de ami késik, nem múlik, végre elkészült. :)
Most sok mindenkinek tartozom köszönettel; legelőször Kun-Szabó Juditnak a receptért, és a hozzájárulásért, hogy közzétehessem. Másodszor Klárikának, akitől a formát kaptam, végül pedig Apának, aki lelkesen segített a fotózásban a mostani borús idő miatti borzasztó fényviszonyok közt. 

Ahogy kisült, Apa már jött is, hogy mikor lehet megkóstolni. Erre azt válaszoltam, hogy amint sikerül normális fotót csinálnom róla (mindig ez a válasz :) ). Ő ebben lelkesen segített, az első szelet volt a jutalma, ami nagyon ízlett neki.

A piteformáról pedig csak annyit, hogy nem is gondoltam volna, hogy ilyen könnyen ki tudom majd venni belőle az egész süteményt. Szinte kicsusszant belőle!

Hozzávalók egy 28 cm-es piteformához (24 szelet):

A tésztához:

• 100 g tk tönkölybúza liszt (63,9 g CH)
• 50 g graham liszt (30 g CH)
• 50 g zabpehelyliszt (34,05 g CH)
• 50 g búza finomliszt (37,7 g CH)
• 20 g friss élesztő (1,96 g CH)
• 150 ml langyos víz
• 50 ml olvasztott margarin
• csipet só
• pici édesítő

A töltelékhez:

• 500 g túró
• 2 tojás sárgája
• csipet só
• 60 g xilit (36 g CH) / 5 ml folyékony édesítő
• 20 g zabkorpa (13,62 g CH)
• 3 tojásfehérje
•  1 csokor apróra vágott friss kaporlevél

A tetejére:

• 1 tojás sárgája
• 1 ek tejföl
• 1 ek xilit (12 g CH) / kevés folyékony édesítő

A tésztához a liszteket egy csipet sóval és a vízben elkevert élesztővel (az eredeti receptben tej szerepel) jól összegyúrjuk, majd apránként beledolgozzuk a margarint is. Kb. fél óra alatt a duplájára kelesztjük, majd kibéleljük vele a kivajazott-lisztezett formánkat (használhatunk egy 20X30 cm-es tepsit is).

Ismét kelni hagyjuk, közben elkészítjük a túró-tölteléket és a sütőt előmelegítjük 180 fokra. A túrót áttörjük, ha túl száraz lenne, kevés tejföllel lazítjuk. Jól kikeverjük egy csipet sóval, a tojások sárgájával, 1 ek. zabkorpával és 3 ek. xilittel (én most édesítőszert használtam, hogy egy kicsit csökkentsem a CH-tartalmat), és beleforgatjuk a kaprot is. A tojásfehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk, és apránként, vigyázva, hogy ne törjön, beleforgatjuk a túróba. Az egészet a tésztára simítjuk, és mehet a sütőbe.

Kb. 40-45 perc alatt sül készre. Közben 1 ek. tejfölt simára keverünk 1 tojás sárgájával és 1 ek. xilittel, vagy kevés édesítővel. A sütés vége előtt 10-15 perccel egy konyhai ecsettel egyenletesen a túrókrém tetejére simítjuk.

Kihűlés után szeleteljük.

Ha xilittel készítjük el, az egész süteményben 213,65 g CH van, egy szeletben pedig 8,9 g.

Ha édesítőszert használunk, az egész lepényben 181,23 g CH lesz, egy szeletben pedig 7,55 g.

Túrós koszorú

Pár napja megint kiírtam magamnak egy halom receptet, egyik jobban tetszik mint a másik. Végül magam sem tudom, hogy miért maradtam pont ennél, de végül jól átalakítva készítettem el. Kicsit izgultam, hogy nem akkorára nyújtom majd a tésztát, hogy pontosan illeszkedjen a formába, de aztán ez is sikerült. Sülés közben gyönyörűen megrepedt a teteje, nem is tudom, hogy úgy volt szebb, vagy megfordítva. :)
Azt is megemlítem, hogy korábban nagyon idegenkedtem attól, hogy csak édesítőszert használjak egy süteményben, inkább a xilitet választom helyette. Egy kis lekvárban még oké, de egy egész sütiben... valahogy mindig irtóztam tőle, most viszont rászántam magam. Így jelentősen csökkent a CH-tartalom, de azért nem lesz az állandó megoldásom. :)

Ezt a sütit is egy nagyszerű oldalon találtam, a FittKonyha blogon. Már régóta figyelemmel kísérem, a receptek végtelenül ötletesek, könnyen és gyorsan elkészíthetőek. Ajánlom figyelmetekbe!

Hozzávalók egy 23 cm-es formához (20 szelet):

A tésztához:

• 150 g tk. tönkölybúza liszt (95,85 g CH)
• 90 g zabpehelyliszt (61,29 g CH)
• 50 g búza finomliszt (37,7 g CH)
• 1 csipet só
• 75 ml langyos víz
• 15 g friss élesztő (1,47 g CH)
• 75 g olvasztott margarin
• 1 tojás
• 40 g cukornak megfelelő édesítő

A töltelékhez:

• 350 g túró
• 2 tojás
• 20 g zabkorpa (11,6 g CH)
• 40 g mazsola (26 g CH)
• 150 g cukornak megfelelő édesítő
• fél citrom lereszelt héja - elhagyható
• vanília aroma - elhagyható

A tésztához az élesztőt elkeverjük a vízben, majd az összes hozzávalóból ruganyos tésztát gyúrunk. Letakarva egy óráig kelesztjük.

A töltelékhez a tojások fehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk. A túrót áttörjük, és alaposan összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Óvatosan beleforgatjuk a fehérjehabot, és belekeverjük a mazsolát.

A tésztából lisztezett deszkán kb. 30x50 cm-es lapot nyújtunk. Egyenletesen eloszlatjuk rajta a túrós krémet, és a hosszabbik oldalától indulva feltekerjük. Kilisztezett-kivajazott formába fektetjük, és még egy fél óráig pihentetjük.

180 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt készre sütjük (nem fog megpirulni a teteje).

Kihűlés után megkenhetjük kevés xilites olvasztott vajjal (én egy tk. xilitet használtam fel), vagy, ami talán még jobb, ha cukormázat, vagy egy kevés olvasztott étcsokoládét csorgatunk a tetejére (ami sajnos most nem volt itthon).
Én egy kis fahéjjal megszórva majszolgatom, isteni! :)

Az egész koszorú 235,91 g szénhidrátot tartalmaz, szeletenként 11,79 g-ot.

Forrás: Fittkonyha

            Limara péksége

Túrópalacsinta

Kicsit furcsán, de annál nagyobb érdeklődéssel néztem erre a receptre, amikor először megláttam. Néha, tudom, nem a legjobb megoldás, de palacsintát, vagy túrógombócot eszek ebédre. Hamar elkészül, és szükség esetén az elcsomagolása is könnyen megoldható. Mivel most sem volt túl sok időm, és a túrógombóc nem rég volt terítéken, úgy döntöttem, kipróbálom ezt a palacsintát, és nagyon megérte. Visszatérő vendég lesz a konyhámban.

Ideális esetben kis étkezésekre fogyasztanám, egyszerűen mennyei!

Persze ezt a receptet is annak a már többször emlegetett csodálatos Facebook csoportnak köszönhetem. :)

Hozzávalók 15 darabhoz:

• 250 g túró
• 100 g zabpehely liszt (68,1 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 2 tojás
• 2 tk sütőpor
• 1 citrom leve - elhagyható
• 200 ml szénsavas ásványvíz
• vanília aroma
• őrölt fajéj
• kevés kókuszolaj

A túrót egy tálban villával jól áttörjük, majd kikeverjük a tojásokkal. Beledolgozzuk a cukrot, majd a sütőporos lisztet is. Hozzákeverjük a vizet, és minimum egy fél óráig pihentetjük, ezalatt jól besűrűsödik.

Kb. fél ek. kókuszzsírral előmelegítünk egy serpenyőt. A közben alaposan besűrűsödött tésztánkat vízzel addig hígítjuk, hogy a szokásosnál sűrűbb palacsintatésztát kapjunk. A serpenyőben felmelegített kókuszolaj kb. felét is belekeverjük.

Kb. 2,5 evőkanálnyi adagokban süssünk a tésztából nagyjából 10 centis, amerikai palacsinta jellegű korongokat.

Lekvárral, pudinggal tálaljuk.

Az egész adag CH tartalma 92,1 g, így egy palacsintában 6,14 g CH van.

Forrás: Ami a konyhámból kikerül

Túrógombóc

Nagyon szeretem a túrógombócot, és igen gyakran el is készítem. A blogon már régóta fent van a recept, de most végre sikerült újrafotóznom. Egy kicsit módosítottam is rajta, így mutatom meg újra nektek.

Hozzávalók 12 db-hoz (3 adag):

• 250 g túró
• 50 g tk tönkölybúza liszt (31,95 g CH)
• 50 g zabkorpa (34,25 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 2 tojás
• fél citrom lereszelt héja
• vanília aroma
• (mazsola)
• olaj a formázáshoz
• 100 g darált dió

A gombócokhoz áttörjük a túrót és jól összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Néhány óráig hűtőben pihentetjük. Ezt akár előző este is megcsinálhatjuk, ha másnap nem lenne sok időnk.

Olajos kézzel gombócokat formázunk a masszából és forrásban lévő vízbe tesszük őket. Akkor vannak készen, ha feljönnek a víz tetejére. Darált dióba forgatjuk és ízlés szerint tejföllel, lekvárral tálaljuk.

Összesen 90,2 g CH-t tartalmaz, adagonként 30,07 g-ot.

Villámgyors kakaós-fahéjas csiga

Élek-halok a kakaós csigáért, mindig visszasírom azt az időszakot, amikor a pékségből hozott finom, még meleg, illatozó finomságokat majszolgathattam reggelire, tízóraira. Amikor egyetemre mentem, mindig figyeltem egy mintapékség bódéjának kirakatában, hogy van-e olyan, amelyiknek a teteje le van öntve étcsokoládéval. Abból a pudingosat is nagyon szerettem.

Magamnak még sohasem sütöttem, mert nem akartam egy béna utánzatát elkészíteni, ha egyszer nem tudom azt hogyan kell, és a receptek, amiket általában látok, még csak nem is hasonlítanak rá. Azóta már azt is kikutattam, hogy az a bizonyos kakaós csiga blundel tésztából készül, azért olyan végtelenül finom omlós és leveles egyszerre. Arra még nem mertem vállalkozni, mert elég időigényes, és nem tűnik túl egyszerűnek sem.

Pár napja viszont a PCOS fórumon olvastam, hogy van egy túrós változat is. Ezt nem tudtam nem kipróbálni. Meg is kaptam a dicséretet : "Egyre finomabbakat sütsz."

Viszont egyre jobban szeretném elkészíteni a blundel tésztát. Egyszer nekigyürkőzök!

Ebből a túrós csigából rögtön dupla mennyiséget készítettem. Először csak a felét gyúrtam össze, de azonnal konstatáltam, hogy nekünk ez bizony édes kevés lesz. A hozzávalókat így adtam meg:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 500 g túró 
• 500 g tk. tönkölyliszt (319,5 g CH)
• 100 ml tejszín (nem volt itthon tej)
• 180 g xilit (90 g CH)
• 1 tk só
• 1 cs sütőpor
• 10 ek napraforgó olaj

A töltelékhez:

• 32 g holland kakaópor (10,36 g CH)
• 120 g xilit (60 g CH)
• fahéj
• kevés olaj

A túrót áttörjük, és egy robotgép segítségével krémesre keverjük a cukorral. Fokozatosan hozzáadjuk a tejszínt, majd pedig az olajat. A sütőporral és sóval elkevert lisztet kézzel dolgozzuk bele. Egy nagyon könnyű, laza tésztát kell kapnunk.

Néhányszor átgyúrjuk és lisztezett deszkán két kb. 30x35 cm-es téglalapot nyújtunk belőlük. Vékonyan megkenjük olajjal és egyenletesen megszórjuk a kb. 1 tk fahéjjal és a cukorral elkevert kakaóporral. A hosszabbik oldalától indulva óvatosan feltekerjük és kb. 1,5-2 cm-es csigákat vágunk belőle.

Sütőpapírral bélelt tepsin, 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük. Vigyázzunk, nem kell, hogy megpiruljanak, mert akkor kiszáradnak.

A csigák összesen 479,868 g CH-t tartalmaznak. Nekem 35 darab lett, ez egyenként 13,71 g-ot jelent.

Juditka diós-túrós pogácsája

A mai süti kiindulópontja, hogy volt a hűtőben egy dobozka túró, aminek épp ma jár le a szavatossága. Gondolkoztam mindenfélén, vásárláskor még kuglóf volt a terv, tegnap este pedig túró rudi, de végül úgy döntöttem, hogy muszáj kipróbálnom ezt a különleges pogácsát. Eredetileg a diót sem ehhez tettem félre, de nagyon örülök neki, hogy megcsináltam, mert a túró, a dió és a fokhagyma igazán remek hármas, nem utolsó sorban pedig istenien néznek ki.

A receptet Juditka blogján találtam, és rögtön megtetszett, már rég le volt írva a kis füzetembe és várt a sorára. Mindenkinek (diéta mellett és nélkül is) tudom ajánlani az oldalt, mert nagyszerű ételek és sütemények vannak rajta, már máskor is sütöttem onnan.

A képekkel most rengeteget bajlódtam, mert nagyon be volt borulva amikor készültek, ezért kész kis fotóstúdiót rendeztem be az íróasztalomon, persze most, amikor elkezdtem a bejegyzést szerkeszteni, rögtön hét ágra süt a nap. Nem baj, ezt is meg kell tanulni. :)

Hozávalók kb. 80 db-hoz:

A tésztához:

• 200 g tk. tönkölybúza liszt (127,8 g CH)
• 100 g búza finomliszt (75,4 g CH)
• 250 g túró
• 50 g darált dió
• 180 g margarin
• 1 tojás
• 2 nagyobb gerezd fokhagyma (5 g - 1,18 g CH)
• 1/2 ek só
• bors

A tetejére:

• 1 tojás
• kb. 40 g durvára vágott dió

Egy nagyobb tálban a liszteket és a darált diót összemorzsoljuk a margarinnal és a túróval, majd egynemű tésztává gyúrjuk a tojással, a fokhagymával, a sóval és a borssal. Kb. egy óráig a hűtőben pihentetjük, majd lisztezett deszkán 1,5 cm vastagra nyújtjuk, és 3 cm átmérőjű pogácsákat szaggatunk belőle. Ezeket sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk, a tetejüket megkenjük a felvert tojással, és megszórjuk pár szem dióval.

180 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg a teteje kissé megpirul, ez nálam kb. 30-35 perc volt.

Azt a tanácsot kaptam, hogy egy marékig nem kell számolnunk a dió szénhidráttartalmával sem, ezért most ezt is kihagytam a túró mellett (és a többi receptemben is átszámoltam). Így összesen 204,3 g CH van a pogikban. Nekem 79 db lett, egyre kb. 2,58 g jut.

Meggyes-túrós tönkölyszelet

Ismét jó régen nem került fel ide recept, már lassan egy hónapja. Volt elfoglaltságom bőven; államvizsgáztam, stresszeltem... ötös lett! :)
Már nagyon nagyon szerettem volna készíteni valamit, ami említésre, megosztásra érdemes, kipróbálni valami újdonságot. Inkább sütit, mint valami főételt. Persze attól függetlenül, hogy nem került ki semmi a sütőmből, a receptjeim száma jócskán megemelkedett. A receptfüzetemben már ott sorakozik pár finomság, de a telefonom is tömve van könyvjelzőkkel.

Most, hogy hazajöttem, és nekem is nemsokára tényleg elkezdődik a nyár, ez volt a "küldetés": sütni valami meggyeset (mert rengeteg meggyfánk van), és túrósat (mert most is ott lapul egy jó nagy adag házi túró a hűtő aljában). Hát ez lett belőle. Megint felülbíráltam a receptet: megnöveltem a túró és a meggy mennyiségét, és persze a szokásos dió sem maradhatott ki. Nagyon finomra sikeredett, és szép nagy adag, ahogy az a mi családunkban kell is. Így van egy kis esélye, hogy megéli a holnapot.

Hozzávalók egy kb. 20x30 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 100 g tk. tönkölyliszt (63,9 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 50 g darált dió
• 200 g margarin
• 100 g xilit (50 g CH)
• 4 tojás
• fél citrom lereszelt héja
• 1 tk sütőpor
• csipet só

A tetejére:

• 400 g magozott meggy (44 g CH)
• 300 g túró
• 60 g tejföl
• vanília aroma
• 60 g fahéjas xilit (30 g CH)

A már kimagozott meggyet jól lecsepegtetjük.

A túrót kikeverjük a  tejföllel, a vanília aromával és 1 ek fahéjas cukorral.

A tésztához először kimérjük a liszteket és a diót. Belekkeverjük a citrom lereszelt héját és a sót, majd magunk mellé készítjük. A margarint alaposan kikeverjük a cukor felével, és egyenként beledolgozzuk a tojások sárgáját. A tojások fehérjéből a cukor másik felével keményhabot verünk. Beleforgatjuk a margarinos keverékbe, majd óvatosan hozzákeverjük a lisztet is. (Jó sűrű lesz, ha szeretnénk, keverjünk hozzá kevés tejfölt.)

A tésztát sütőpapírral kibélelt tepsi alján elegyengetjük és rásimítjuk a túrót. A meggyet összeforgatjuk a megmaradt fahéjas cukorral, és a túró tetejére szórjuk, úgy, hogy mindenhova egyenlően jusson.

160 foka előmelegített sütőben kb. 50-60 perc alatt készre sütjük, végezhetünk tűpróbát is.

Összesen 247,9 g CH-t tartalmaz. Én most 24 kis szeletre vágtam, így egy szeletben 10,32 g CH van, de ha csak 12-re vágjuk, éppen kitesz egy tízórait, vagy uzsonnát. Bár a tésztája miatt nem éppen könnyű, mégis igazi nyári finomság!

Forrás: nosalty.hu