Túró rudi tortácska

Nagyon régen sütöttem utoljára tortát a Párom szülinapjára. Általában kitalálok valamit, de vagy nem lesz rá időm, vagy csak félek, hogy nem lesz tökéletes. Ezért is választottam most egy nagyon egyszerű sütit, aminek tudtam, hogy örülne, mivel nagy túró rudi fan. Az ő kérése volt az is, hogy kisebb legyen, de a hozzávalók másfélszeresével 22-23 cm-es, a kétszeresével pedig 26 cm-es torta is készíthető.

Sajnos gyertyát venni elfelejtettem, de nagyon finom lett. :)

Hozzávalók egy 18 cm-es tortához:

A tésztához:

• 1 tojás
• 35 g xilit (21 g CH)
• 8 g cukrozatlan kakaópor (0,71 g CH)
• 40 g tk búzaliszt (24 g CH)
• 4 g sütőpor

A krémhez:

• 250 g lm túró
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat
• 75 g lm tejföl
• fél citrom lereszelt héja (és leve)
• 50 g víz a zselatinhoz
• 5 g / 3 db zselatinlap
• 1 dl lm habtejszín

A tetejére:

• 50 g 70%-os étcsokoládé (16 g CH)
• 1 ek étolaj

A tojást habosra keverem a xilittel és a vaníliával, majd hozzákeverem a kakaót is. A lisztet és a sütőport összekeverem, aztán beleforgatom a kakaós masszába és az egészet egy előkészített tortaformába öntöm. 

180 fokos sütőben kb. 15 percig sütöm, rácson hűtöm ki.

A krémhez egy tálban kikeverem a túrót, az édesítőt, a vaníliát, a tejfölt és a cirtomhéjat. A lapzselatint alacsony hőmérsékleten főzve, folyamatosan keverve feloldom a vízben  és félreteszem hűlni, amíg a tejszínt kemény habbá berem. Előbb a tejszínhabot, majd apránként, gyors mozdulatokkal a langyosra hűlt zselatint is beledolgozom a krémbe.
Ha a tésztalap teljesen kihűlt visszateszem a formába és rásimítom a túrókrémet. Pár órára hűtőbe teszem, hogy teljesen megdermedjen.

Amikor megdermedt a krém vízgőz felett felolvasztom a csokoládét és hozzáadom az olajat is. Bevonom vele a tortát - akár le is csoroghat kissé az oldalán - és újól visszateszem a hűtőbe, hogy a csokibevonat is megdermedjen.

Én a krémet délután készítettem és csak másnap reggel kapta meg a torta a csokibevonatot is.

Az egész sütiben így elkészítve  61,7 g CH van. 8 szeletere vágva egy szeletben  7,7 g CH van.

Forrás: mindmegette.hu

Raffaello tortácska

A tepsis raffaello nagyon régóta egy szívemcsücske recept, az (egyik) kedvenc süteményem. Még Anyukám kapta valakitől a receptjét, számtalanszor megsütöttük együtt, és ez volt az egyik olyan sütemény, amit először készítettem el teljesen egyedül. Persze volt akkor büszkeség bőven. Szóval ez nekem egy olyan emlékezős süti, nem mellesleg, aki megkóstolja, általában a receptjét is elkéri, annyira finom (és ezzel nem magamat dicsérem). 😊
Diétabarát verzióban is elkészítettem már néhányszor, de szinte ehetetlenül édes volt, és/vagy a fotó lett borzasztó, amit akkor csinálni tudtam róla. Egyszer még diabetikus pudingport is használtam hozzá, ami egyébként nem csak teljesen felesleges, de borzasztó is volt.

Az eredeti recept egy gáztepsire elég (használjunk 7 fehérjét és 6 sárgáját), de ha fele adagot készítek, valamiért jobban szeretem tepsi helyett egy 23 cm-es tortaformában sütni. A lenti leírásban is fél adag szerepel:

A tészta:

• 4 tojásfehérje
• 90 g xilit (54 g CH)
• 35 g őrölt zabpehely (21 g CH)
• 15 g búza finomliszt (10,56 g CH)
• 50 g kókuszreszelék
• fél cs. (7 g) sütőpor

A krém:

• 3 tojássárgája
• 20 g vaníliás pudingpor (17 g CH)
• 250 ml tej (12,5 g CH)
• 60 g xilit (36 g CH)
• 125 g margarin

A tetejére:

• kókuszreszelék
• kb. 35 g földimogyoró (5,25 g CH)

A tésztához a liszteket és a kókuszreszeléket egy tálba mérjük, és hozzáadjuk a sütőport. Magunk mellé készítjük. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A vége felé apránként belekeverjük a xilitet is. Ezután a lisztes keveréket óvatos mozdulatokkal - vigyázva, hogy ne törjük - a habba forgatjuk. Az így kapott masszát belesimítjuk a sütőpapírral kibélelt tortaformába.

Előmelegített sütőben 170 fokon kb. 15-20 percig sütjük (Tűpróba!). A teteje szép aranybarna lesz.

A krémhez a tej kb. 1/3 részét csomómentesre keverjük a tojások sárgájával, a pudingporral és a xilit felével. A többi, már forrásban lévő tejhez öntjük és addig főzzük, amíg sűrűsödni kezd. Időnként átkeverve, vagy alufóliával lefedve (hogy ne bőrösödjön) kihűtjük.

A margarint először magában, majd a megmaradt xilittel habosra keverjük. Ehhez én házi vaníliás por xilitet használtam (recept itt). A pudingot apránként beledolgozzuk, majd a már szintén kihűlt tészta tetejére simítjuk.

A tetejét meghintjük kókuszreszelékkel és földimogyoróval, vagy mandulával díszítjük.

Így elkészítve a sütemény összesen 156,31 g CH-t tartalmaz. 12 szeletre vágva egy szeletben 17,25 g CH van.

Sütés nélküli kávés sajttorta

Álmosan, megfázva tanultam a notebookom előtt görnyedve, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez kávé nélkül nem fog menni. Ekkor jött az ötlet, hogy miért ne csinálhatnék kávás sajttortát (ha már krémsajtos pitét csináltam)?

Szerencsére egyáltalán nem bonyolult, csak egy háztartási kekszet kellett hozzá összedobnom megelőzőleg, aztán már nem volt vele sok dolgom, és nagyon finom lett. :)

(Még egy rendes tiramisut se ettem amióta diétázom :O )

Ez a süti alkalmat adott arra is, hogy kipróbáljak valamilyen alternatívát a házi sütésű keksz helyettesítésére, amit általában az ilyen sütikhez használok, mert biztosan nem mindenki szeretne vele annyit fáradozni, csak hogy aztán valami mást készítsen belőle. A korpovit kekszet választottam, mert a többi általunk is ehető keksz jóval drágább, és reméltem, hogy a viszonylag semleges íze alkalmas lesz a projekthez. Végül meg kellett állapítanom, hogy bár az íze nem lesz teljesen az igazi (csak egy hangyányit), utána kell édesíteni picit, és a kész süti szénhidráttartalma is magasabb lesz, azért mégis teljesen jól szolgál a korpovit is erre a célja.

Hozzávalók egy 26 centis tortaformához (16 szelet):

Az alaphoz:

• 250 g korpovit keksz ledarálva (173,75 g CH)
• 200 g margarin
• 50 ml lefőtt kávé
• 3 tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő

A krémhez:

• 400 g natúr krémsajt/mascarpone
• 400 ml tejszín
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítő (valamiért csak ezzel tudom meginni a kávét)
• 1 ek házi vanília kivonat
• 100 ml lefőtt kávé
• 10 g por zselatin
• kevés víz

A kekszalap hozzávalóit egy tálban alaposan összedolgozzuk a kezünkkel, majd egy kipapírozott tortaforma aljára nyomkodjuk.

A krémhez először kézi habverővel magában kikeverjük a mascarponét, majd apránként hozzákeverjük a többi folyékony hozzávalót. A zselatint kevés vízben elkeverjük, majd gőz fölött melegítjük, amíg teljesen fel nem oldódik a vízben. A krémsajtos részhez adjuk, majd az egészet a kekszalapra öntjük. 

Hűtőben minimum fél napig pihentessük, mielőtt felvágnánk (nem kell megijedni, picit remegni fog). Cukrozatlan kakaóporral megszórva tálaljuk.

Így elkészítve a sütemény összesen 173,75 g CH-t tartalmaz, egy szeletben kb. 10,86 g CH található. A képen két szelet (21,7 g CH) látható.

A tortaalap vastagsága nekem ránézésre nagyon zavaró. Legközelebb biztos vékonyabbra csinálnám (például 200 g keksz, 160 g margarin, 2 tk édesítő, 40 ml kávé), de szerencsére az ízélményt egyáltalán nem rontja.

Forrás: rcnews.hu

Kölestorta (gluténmentes)

Vettem egy szakácskönyvet. Egyébként én is annak a híve vagyok, mint sokan mások, hogy felesleges szakácskönyvet vásárolni, mert korlátozott számú recept van benne, aminek a többségét lehet, hogy soha nem készítem el. Másrészről pedig ott az internet, ahol szinte mindent sec-perc megtalál az ember, esetleg még jobbakat is, mint egy könyvben. Nem utolsó sorban, IR-esként milyen szakácskönyv lenne jó nekem, aminek nem kell ugyanúgy átalakítanom az összes receptjét, mint az összes többit?

Ezzel a könyvvel pontosan emlékszem, hol találkoztam először (már lassan két éve), és azt is tudom, mennyire megtetszett. Mert ez egy olyan diabetikus süteményes-könyv, ami jó nekünk, legalábbis alapjaiban. A Diabetikus finomságok - nem csak cukorbetegeknek (Szalay Könyvek, 2013.) c. könyvecskéről beszélek. Javarészt egyszerű, bárki által elkészíthető recepteket tartalmaz, teljes kiőrlésű lisztet(bár nem mindig stimmel a 30/70 %-os arány), nyírfacukrot és steviát használ. Ez tetszett meg benne nagyon (amellett, hogy szép, és annyira nem is drága). Most, mikor legutóbb találkoztam vele bevásárlás közben, egyszerűen nem tudtam otthagyni, pedig egyáltalán nem volt betervezve. Igazából ez az első könyv, aminek az összes receptjét kedvem lenne szép sorban elkészíteni, persze a szokásos kisebb-nagyobb módosításokkal.

Hogy a mostani sütiről is írjak valamit, ez volt az a recept, ami annyira megtetszett (a köles miatt), hogy a Páromnak stikában ki kellett fényképeznie a könyvből a bolt közepén. Aztán tipródtam pár percet és inkább megvettem úgy, ahogy van. Ez is egy sity-suty összedobható finomság, nagyon kiadós, és ráadásul sokféleképp variálható.

Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 200 g köles (143,2 g CH)
• 250 g túró
• 70 g xilit (42 g CH)
• 250 g házi vegyes gyümölcslekvár (25 g CH)
• 1 ek tejföl
• 1 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 1 közepes alma (130 g - 9,1 g CH)
• kb. 2 marék szeletelt mandula a tetejére

Először a kölest alaposan átmossuk, majd háromszoros mennyiségű vízben kevés sóval megfőzzük. Ha kihűlt, hozzákeverjük az áttört túrót, a tojás sárgáját, 100 g lekvárt, egy kanál tejfölt és a citromhéjat. A fehérjéből kemény habot verünk és a meghámozott, felkockázott almával együtt a masszába forgatjuk.

Az egészet egy előkészített tortaformába simítjuk. A tetejét megkenjük 150 g lekvárral és megszórjuk szeletelt mandulával.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 1 óra alatt sütjük készre, hogy a sütemény már ne rezegjen és a mandula szépen megpiruljon a tetején (az eredeti recept 35 percet ír).

Csak kihűlés után, esetleg langyosan szeleteljük fel, melegen nem fogjuk tudni szépen felvágni.

Az én tortám így elkészítve összesen 219,8 g szénhidrátot tartalmaz. 12 szeletre vágva egy szeletben 18,31 g van, 10 szeletre vágva pedig 21,98 g. (A bolti lekvároknak általában jóval magasabb a CH-tartalma.)

Mutatós (ezért készült sok fotó) és laktató tízórai, vagy uzsonna.

A tésztába keverhetünk bármilyen szezonális gyümölcsöt, vagy pirított diót, mogyorót, a lényeg, hogy ha gyümölcsöt is rakunk bele, a lekvár passzoljon hozzá.
Próbáljátok ki! :)

Karácsonyi sajttorta

Nem szerettem volna nagy karácsonyi sütögetést csapni, csak egy sütit akartam készíteni, mert ilyenkor a rokonok annyi finomságot csinálnak, hogy szinte már feleslegesnek érzek egyet én is az asztalra tenni (de mindenképp szerettem volna készíteni valamit). Persze az már egy másik dolog, hogy a sok süti közül csak azt szabad megennem, amit én csinálok. Viszont, amikor megláttam ezt a sütit a FittKonyha oldalán, egyszerűen muszáj volt elkészítenem, és végre egy régóta áhított 18 centis tortaformát is be tudtam szerezni.

Hozzávalók egy 18 cm-es tortához (10 szelet):

A tésztához:

• 50 g darált dió
• 70 g tk. tönkölybúza liszt (44,73 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 1 tojás
• 30 g olvasztott kókuszolaj
• 1 csipet szódabikarbóna

A krémhez:

• 200 g natúr krémsajt
• 200 g cukormentes habtejszín
• 30 g karamell ízű pudingpor (25,5 g CH)
• 2 tojás
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítőszer
• 1 tk mézeskalács fűszerkeverék / fahéj, szegfűszeg és szerecsendió keveréke
• 60 g felkockázott alma

A tészta hozzávalóit egyszerűen csak egy evőkanál segítségével összekeverjük. Kibéleljük vele az előkészített tortaformánkat, és amíg a krémet elkészítjük, hűtőbe tesszük.

A krém hozzávalóit egy tálba mérjük és gyors mozdulatokkal kézi habverővel összekeverjük. Egy közepes alma felét felkockázzuk és a tésztára szórjuk, majd ráöntjük a krémet.

170 fokra előmelegített sütőben kb. 50 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a közepe még remeg egy kicsit.

Kihűlés után szeleteljük.

Az egész torta 98,43 g CH-t tartalmaz, egy szelet 9,84 g-ot.

Baszk túrótorta csokoládéöntettel

Most ismét krémsajtos receptet kerestem, így találtam rá erre a tortára. Az eredeti receptnél nagyon sokan számoltak be arról, hogy nekik ezért, vagy azért nem sikerült, de nagyon megtetszett az ötlet, úgyhogy belevágtam. Elővigyázatosságból sok dolgon változtattam, és végül is nagyon meg vagyok elégedve vele.
Szerettem volna kínálni mellé valamit, ezért jött a csoki öntet ötlete, ami nagyon jól sikerült, pedig először készítettem. Persze több energiába került, mint egy félkész valami tejjel felfőzve (többe, mint egy házi puding) de megérte, meg persze cukormenteset nem hiszem, hogy lehet kapni. Ezen is változtattam, de csak jobb lett tőle.
A sok segítséget amit kaptam az elkészítésben és a fotózásban, ez úton is nagyon köszönöm! :)

Hozzávalók egy 26 cm-es tortához (16 szelet):

• 500 g túró
• 400 g krémsajt
• 500 ml habtejszín
• 160 g xilit (96 g CH)
• 6 tojás
• 40 g tk. tönkölybúza liszt (25,56 g CH)

A sütőt előmelegítjük 200 fokra.

A tojásokat kikeverjük a cukorral, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk először a lisztet, majd az áttört túrót, a krémsajtot és végül a tejszínt. (Én belereszeltem egy citrom héját és kevés vanília aromát is adtam hozzá.)

Az keveréket sütőpapírral bélelt formába öntjük és betesszük a sütőbe. Akkor jó, ha a közepe még remeg, amikor kivesszük a sütőből én ehhez 25 percig sütöttem, majd mivel a széle már szépen megpirult, letakartam alufóliával és még 40 percig hagytam a sütőben. Nagyon szép magasra felemelkedik, egészen a forma pereméig. Akkor jó, ha még remeg, amikor kivesszük a sütőből.

Kihűlés után szeleteljük fel és csokoládéöntettel együtt kínáljuk. Én szeletelt mogyoróval is megszórtam.

Hozzávalók az öntethez (kb. 650 ml):

• 300 ml tej (12 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 100 g 74 %-os étcsokoládé (32 g CH)
• 150 ml cukormentes habtejszín
• 3 tojás sárgája
• 25 g holland kakaópor (3,5 g CH)
• 15 zabpehelyliszt (10,21 g CH)
• vanília aroma
• rum aroma / rum

Egy kisebb tálban a cukrot, a kakaót, a lisztet, fél dl hideg tejet és a tojások sárgáját habverővel simára keverjük.

A csokoládét gőz fölött megolvasztjuk és az előzőkhöz keverjük.

A maradék tejet a vaníliával felforraljuk, majd kis lángon tovább főzve kis adagokban, folyamatok kevergetés mellett (a habverővel) hozzáadjuk a csokoládés keveréket. Még egy két percig tovább főzzük és tovább kevergetjük, hogy teljesen homogén legyen. (Semmi esetre sem forraljuk!) A tűzről levéve még tovább keverjük és hozzáadjuk a rumot, majd ismét csak kis adagokban az idő közben kemény habbá vert habtejszínt.

Kihűlés közben szépen besűrűsödik.

Akkor igazán finom, ha már a torta és az öntet is pihent egy kicsit a hűtőben.
Az öntetet akár idénygyümölcsből is készíthetjük.

A torta összesen 121,56 g CH-t tartalmaz, szeletenként 7,59 g-ot.

A csokoládé öntetben összesen 81,08 g CH van, ezt sajnos nem tudom pontosan kiadagolni. Készíthetjük xilit helyett édesítőszerrel, tehéntej helyett kókusz-, vagy mandulatejjel. Utóbbiaktól kicsit különlegesebb ízt kap, és persze alaposan lecsökken a CH-tartalom (45,08 g-ra).

A receptek forrása mindkét esetben a nosalty.hu: torta, öntet 

Gesztenyés sajttorta

Amikor egy hete a fahéjas legyezőt sütöttem, csak 80 g krémsajtra volt szükségem hozzá, de mivel csak 100 forinttal került többe, a boltban úgy döntöttünk, hogy az 1 kg-os kiszerelést vesszük meg a 250 g-os helyett. Ennek köszönhetően rengeteg maradt rám, úgyhogy egyértelmű volt, hogy a következő sütiben dominálni fog a krémsajt. Nem gondolkodtam sokat, tudtam, hogy ha ilyen receptet szeretnék találni, a FittKonyhán kell keresgélnem. Amikor rábukkantam erre, nagyon megörültem neki, mert már én is régóta szeretném kipróbálni a gesztenyét egy diabetikus sütiben is. Régen nagyon sokat keresgéltem cukormentes gesztenyemassza után, de amikor megtaláltam, valahogy mindig elmaradt az ominózus süti.
Most itt van, és nem is akármilyen alkalomból. Ugyanis pontosan beleillik a VKF! 68. fordulójának témájába, ami a Melengető hozzávalók, azaz a késő ősz ízei. Nagyon köszönöm a meghívást a forduló háziasszonyának, TimCsinek, a Brioche blog írójának!

Hozzávalók egy 23 cm-es tortához (16 szelet):

A tésztához:

• 2 kis tojás
• 60 g tk. tönkölybúza liszt (38,34 g CH)
• 50 g zabpehely liszt (34,05 g CH)
• 30 g dió
• 50 g xilit (30 g CH)
• 25 g holland kakaópor (3,5 g CH)
• 1 csipet só
• 1 tk szódabikarbóna
• 4-5 ek olvasztott kókuszolaj

A krémhez:

• 400 g natúr gesztenyepüré (150,4 g CH)
• 320 g krémsajt
• 100 g cukornak megfelelő folyékony édesítőszer
• 30 g xilit (18 g CH)
• 2 tk rumaroma
• 2 kis tojás
• 20 g vaníliás pudingpor (17 g CH)

A tészta alaphoz a diót és a xilitet kávédarálóban, vagy aprítóban porrá őröljük, és összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Egy ragacsos masszát fogunk kapni, ezzel béleljük ki az előkészített (kivajazott) tortaformánkat, és a krém elkészültéig hűtőbe tesszük. Ehhez egyszerűen csak robotgéppel összekeverjük a hozzávalókat, majd az egészet a tészta-alapra öntjük.

180 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt sütjük készre. Akkor jó, ha egy kicsit még "rezeg". Az enyém már nem rezgett, de csodafinom lett, köszönöm a receptet! ;)

Az egész torta összesen 291,29 g CH-t tartalmaz. Általában egy 23 cm-es torát 12 szeletre vágok, de most valahogy adta magát a 16, így egy szeletben 18,2 g CH van.

Vaníliakrémes túrószelet (gluténmentes)

Ez a süti Klárika névnapjára készült, ezért szerettem volna valami "elegánsabb", kicsit ünnepibb hangulatú édességet "varázsolni", de mégsem tortát, mert nem születésnapról van szó. Nagyon sokat törtem a fejem, hogy mit is készítsek, ami egyszerű, de mutatós, és lehetőleg nem a saját kedvemben járok vele, mert ha valamit sütök, legtöbbször a saját ízlésem szerint döntöm el, hogy éppen mihez van kedvem. Ezért próbálkoztam meg ezzel ezzel a lisztmentes sütivel, amihez az ötletet ismét Juditka blogja adta. Korábban már kísérleteztem vele, a tésztában a lisztet darált dióra cseréltem, és a tepsis raffaello krémjét ültettem rá. Remélem sikerült örömet szereznem vele!

Hozzávalók egy 23 cm-es formához (12 szelet):

A tésztához:

• 500 g túró
• 4 tojás
• 90 g xilit (54 g CH)
• vanília aroma
• 1 citrom lereszelt héja
• 40 g lágy/olvasztott margarin
• 50 g tejföl (2 ek)
• 40 g darált dió (4 ek)
• 1 tk sütőpor
• csipet só

A krémhez (összesen 74,44 g CH):

• 3 tojás sárgája
• fél cs. Dr. Oetker vaníliás pudingpor
• 250 ml tej
• 80 g xilit
• 125 g lágy margarin

A tésztához a tojások sárgáját a cukorral 3-4 perc alatt habosra keverjük. Hozzáadjuk a margarint, a tejfölt, a citromhéjat és a vaníliaaromát, majd apránként az áttört túrót és a sütőporos diót.

A tojások fehérjéből egy csipetnyi sóval kemény habot verünk, és ezt is a masszába forgatjuk.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 50 percig sütjük. Ha elkezdene megpirulni, takarjuk le alufóliával.

A krémhez először megfőzzük a pudingot. A tej felét feltesszük forrni, míg a másik felét csomómentesre keverjük 20 g pudingporral, 20 g cukorral, és a tojások sárgájával. A többi tejhez öntjük és folyamatos kevergetés mellett sűrű pudinggá főzzük. Félretesszük hűlni. A margarint először magában, majd a megmaradt cukorral habosra keverjük, és a már kihűlt pudingot apránként beledolgozzuk.

Ha kihűlt a tészta, rákenjük a krémet, és ízlés szerint olajos magvakkal (dióval, mandulával, mogyoróval) díszítjük.

A "tortácska" összesen  128,44 g CH-t tartalmaz, szeletenként pedig 10,7 grammot. Igazán diétabarát. :)

Ennél a sütinél számos konyhai praktikát hasznosíthatunk, amik közül néhányat csak nemrégiben tanultam, ezért jónak láttam összegyűjteni őket a bejegyzés végén:

1. Ha tojásfehérjéből habot verünk, mindig rakjunk bele egy csipet sót.
2. A tésztáink lágyabbak lesznek, ha először a tojások sárgáját magában keverjük habosra és csak utána adjuk hozzá a cukrot.
3. Ha valamilyen tészta sütés közben elkezd megpirulni, de a közepe még feltételezhetően nyers, takarjuk le alufóliával, és úgy süssük tovább.
4. Ha valamilyen krémes süteményt készítünk, csak akkor kezdjük el azt összeállítani, ha a tészta már teljesen kihűlt, és a krém megszilárdult, különben a süteményünk szétcsúszhat, összeeshet, vagy kifolyhat a krém.
5. A tésztalapokat ajánlatos rácson kihűteni, ha van rá lehetőségünk, így nem vizesedik meg az alja, és picit gyorsabban is hűl.
6. Ha nincs elég időnk, vagy, igazán biztosra szeretnénk menni, a krémet elkészíthetjük előző este is. A sütemény összeállításáig pihentessük hűtőben, így időt is spórolunk, és a krém biztosan elég szilárd lesz, nem folyik majd szét.
7. Ha valamilyen krémhez puding alapot készítünk, kihűlés közben időnként jól keverjük át, hogy ne bőrösödjön, de ha nincs erre nincs időnk, ahogy elkészült, azonnal fedjük le alufóliával (persze így lassabban hűl ki).
8. Ha egy süteményből kimarad a tojásfehérje, nem kell rögtön felhasználnunk, betehetjük a fagyasztóba, és akkor vesszük elő, amikor csak szeretnénk. Erre ideális egy nylonzacskó, amire ráírjuk, hogy hány fehérjét tettünk bele, vagy egy kis ételhordó, amihez pedig hozzá is tudunk önteni egy újabb adagot.
   Erre a célra a blogon is található ötlet, most pedig egy újabb sütihez gyűjtöm a fehérjéket.

Meglepetés szülinap

Bár mindig írok valamilyen kis bevezetőt a receptekhez, igazán személyes dolgokat nem szeretek közzé tenni. Ma viszont egy nagyon csodálatos dolog történt, ami történetesen tökéletesen beleillik egy gasztroblog profiljába, úgyhogy itt a helye.

Ma költöztem haza a kollégiumból a nyárra. Apa jött értem, villámgyorsan összepakoltunk, és a tervezettnél hamarabb már úton is voltunk. A néhány kissé sejtelmes hangvételű telefonbeszélgetéskor gyanakodtam egy picit, de mégis meglepődtem. Amikor hazaértünk, kellemes illatok és készülő ételek vártak, a hűtőben tortadoboz, a család pedig nemsokára érkezik. Csak időben készen legyen minden. Elsején volt a születésnapom, de a felvételi és a diplomaosztó miatt nem voltam itthon, és most hazaérkezve a kellős közepébe csöppentem. Nagyon örültem neki, igazán jól esett. Nem is pakoltam ki, csak amit muszáj volt, ez a feladat most egyáltalán nem tűnt fontosnak.

Kellemes kis összeröffenés volt. Az egyetem miatt nagyon ritkán és keveset látom őket, most pedig mindenkivel találkoztam.

De ami a blog szempontjából említésre érdemes: olyan ételek készültek, amiket igazán szeretek; rakott karfiol és sült csirke görög salátával. Mindenki degesze ette magát, és előkerültek a hazaút közben vásárolt dinnyék is, amik mellett Apa nem tudott elmenni, és nálunk egy nyári összejövetelen törzsvendégnek számítanak.

Persze csak a képen látható tortacsoda után kerülhetett rá sor. Sütikedvelőként igazán nagyon örültem neki. Amilyen szép, annyira finom is, Klárika műremeke. Kakaós lapok között vaníliás krém, tejszínhab és meggyzselé. A fondant díszítést becsületesen áttettem Keresztanya tányérjára, a torta maga pedig diabetikus volt. Szeletelés közben folyamatosan sürgettek, aztán pedig mindenkinek nagyon ízlett, igazán megérdemli, hogy ti is lássátok.

Az ajándékomat majdnem elfelejtettem megemlíteni: kaptam egy piteformát, amit már régen szerettem volna és egy kisebb kenyérformát.

Nagyon jól esett ez a meglepetés, igazán megmelengette a szívemet. Nem számítottam rá, még nem volt ilyen sohasem. A telefonban a Párom azt mondta, amikor beszéltünk: "Most vidám a hangod, jó kedved van." Igen, jó kedvem van.

Köszönöm!

Zebratorta

Már nagyon régen nem töltöttem fel receptet, a nemrég közzétett kenyér kivétel, mert az már régóta "érett". Hazautaztam, tanultam, mindig volt valamilyen elfoglaltságom. Ilyenkor elhanyagolom a konyhát; vagy nem főzök, vagy nem olyat, ami említést érdemelne. Most sem éppen bejegyzéseket kellene írogatnom, de addig úgy sem nyugszom, amíg el nem készülök vele, és mivel közeleg az államvizsga, nem hiszem, hogy túl gyakran frissülni fog a blog.

Megint csak úgy hirtelen dobtam össze valamit, vacsorára pedig rántott húst csináltam. Párszor már készítettem zebratortát, de sosem került fel ide. Először a régi tortaformámat használtam, amiben vagy odaégtek a dolgok, vagy nyersek maradtak, középút nem volt. Aztán ajándékba készítettem és egyáltalán nem volt diabetikus. Most megint előszedtem a receptet, átírtam egy kicsit, és itt is van. Valami mindig félresikerül ezzel a sütivel kapcsolatban, most nem tudtam szépen felverni a tojáshabot (életemben először) és nem is lett olyan szép csíkos, mint legutóbb, de "seráfütty", nagyon finom, bár egy kis vaníliaöntet, fagyi, vagy puding jól mutatna mellette. A vaníliás rész a rengeteg dió és teljes kiőrlésű liszt miatt nem olyan szép világos.

Hozzávalók egy 23 cm-es tortához (12 szelet):

• 4 tojás
• 150 g xilit, ebből 60 g házi vaníliás (90 g CH)
• 100 ml víz
• 200 g olvasztott margarin/kókuszzsír
• 180 g tk. búzaliszt (109,98 g CH)
• 60 g darált dió
• 60 g búza finomliszt (42,24 g CH)
• 10 g holland kakaópor (1,4 g CH)
• 1 tk fahéj - elhagyható
• fél citrom lereszelt héja - elhagyható
• 10 g sütőpor
• 1 csipet só

A margarint megolvasztjuk és félretesszük. Egy tálba kimérjük a liszteket, a diót és a sütőport.

A tojásokat szétválasztjuk: a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, a sárgáját pedig habosra keverjük a cukorral. Hozzáadjuk a vizet és a margarint, apránként beledolgozzuk a lisztes keveréket, majd óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot.

Megfelezzük a tésztát, az egyik feléhez hozzáadjuk a fahéjat és a kakaót, a másikhoz pedig a citromhéjat. Az előkészített tortaforma közepére először két evőkanál vaníliás tésztát halmozunk, majd ennek a közepére két kakaósat. Ezt addig folytatjuk, amíg a keverékek el nem fogynak. Óvatosan megrázogatjuk a formát, hogy szépen elterüljön a massza, és 170 fokon kb. 40 perc alatt készre sütjük. Végezzünk tűpróbát!

Nekem ez volt az uzsonna is :)

A torta összesen 243,62 g CH-t tartalmaz, szeletenként 20,3 g-ot.

Tipp:

• Egyszer sütés előtt megszórtam a tetejét mandulapehellyel, nagyon szépen mutatott, de ültethetünk rá pár szem málnát is.
• A kész süti kitűnően fagyasztható, nálam ezért "vizsgaidőszak tízóraivá" avanzsált.

Pikáns lekváros répatorta

A répa legalább annyira belopta magát a szívembe, mint a kókusz, muszáj újra és újra kipróbálnom egy-egy receptben. Egy kicsit aggódok is most emiatt, mert nem magamnak sütöttem, névnapi tortának szánom. Talán azért is tulajdonítok ennek a kis sütinek akkora jelentőséget, mert már december óta elterveztem, hogy megsütöm, de akkor sajnos nem volt rá időm és csak erre tartogattam az otthonról elhozott, utolsó üveg megmaradt szilvalekvárt, amit Apa csinált a nyáron.

Nagyon sokáig kérleltem, hogy főzzünk valamilyen lekvárt, mert én nagyon szeretem, csakúgy mint a befőtteket, savanyúságot, és miért ne csinálhatnánk diabetikus változatot is, ha a hagyományosból minden évben rengeteg készül? Előkészítettem a gyümölcsöt és az üvegeket, Apának már csak a főzésre maradt gondja. Később csinált almát és barackot is, de a szilva azért lett egy kicsit különleges, mert nincs benne semmi tartósítószer, vagy cukor, édesítő, csak szilva, ezért olyan büszke rá Apa.

Ezért olyan különleges most ez a süti, mert az új kedvencből, répából, és az utolsó üveg "kincsből" készült, nem utolsó sorban a tortaformámban, amit szintén nagyon megszerettem. Csak azt sajnálom, hogy nem lett kicsit magasabb.

Boldog névnapot! :)

Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 125 g tk. tönkölybúza liszt (79,875 g CH)
• 50 g zabkorpa (34,24 g CH)
• 50 g darált dió
• 20 g xilit (10 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 100 g margarin
• 100 g reszelt sárgarépa (8 g CH)
• fél narancs lereszelt héja
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 150 g szilva lekvár (30,6 g CH)

Egy tálban keverjük össze a lisztet, a zabkorpát, a diót, a cukrot, a fahéjat és a sütőport, majd jól morzsoljuk el a margarinnal.

Reszeljük bele a répát és a narancshéjat, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk tésztává. Két részre osztjuk és lisztezett deszkán akkorára nyújtjuk, hogy pontosan kibélelhessük vele a tortaformát. Vigyázzunk vele, mert elég vékonyra kell nyújtani ahhoz, hogy könnyen elszakadjon.

A tortaforma aljára sütőpapírt teszünk, majd ráigazítjuk az egyik tésztalapot. Megkenjük lekvárral és óvatosan a tetejére helyezzük a másik lapot is.

190 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütjük.

Kihűlés után szeleteljük. Jól zárható dobozban még 3-4 napig puha marad.

Összesen 161,715 g CH-t tartalmaz, 12 szeletre vágva szeletenként 13,47 g-ot.

Megjegyzés: Nyugodtan használhatunk más kissé savanykás lekvárt is a szilva helyett.

Forrás: apróséf.hu 

A legegyszerűbb túrótorta

Nagyon ritka alkalom az, hogy itthon vagyok, és nagyon örültem neki, hogy megünnepeljük a születésnapomat. Jó volt újra látni mindenkit, és egy kitűnő alkalom kínálkozott a sütésre. Szerettem volna csinálni valami túrósat apa névnapjára, mert az a kedvence. Mindegy, hogy mi az, csak túrós legyen. Ezt a süti már fent volt a nemrégiben összeállított listámon a közeljövőben megvalósítandó receptek között. Egy kicsit más formában készült el, de ettől csak még jobb lett, és egy kicsit különleges is. igazán gyorsan össze lehetett állítani, és még soha nem fordult elő, hogy az itthoni sütőben valami pont annyi ideig készült, mint ami a receptben szerepel.

Nagy kaland volt elkészíteni, mert amilyen gyorsan össze lehet állítani, legalább annyi ideig szenvedtünk apával közösen a keksz ledarálásával, és még boltba is többször el kellett menni közben.

Hozzávalók egy 26 cm-es tortaformához (16 szelet):

A tésztához:

• 200 g hási sütésű háztartási keksz - recept itt (98,9 g CH)
• 160 g margarin

A túrós krémhez:

• 500 g túró
• 150 g xilit (75 g CH)
• 4 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• rumaroma
• só

A krémhez:

• 450 g tejföl
• vanília aroma

A tésztához összekeverjük a kekszet a lágy margarinnal. Egy sütőpapírral kibélelt, vagy kivajazott tortaforma aljába egyengetjük. A sütőt előmelegítjük 150 fokra. Ekkor már be is rakhatjuk pár percre, amíg a krémet összeállítjuk.

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk, míg a sárgáját összedolgozzuk a túróval, a cukorral, a citromhéjjal, és a rumaromával. Rásimítjuk a tészta tetejére, és 25 perc alatt készre sütjük.

Ha kihűlt, lecsatoljuk a forma oldalát, és óvatosan megkenjük a vaníliás tejföllel. Én ebbe két édesítőtablettát is beletörtem. A tetejét fahéjjal szórtam meg.

Hűtőbe tesszük, és egy kis idő múlva már fogyaszthatjuk is. Minél többet pihen, a tészta annál jobban megpuhul.

Nagyon ízlett mindenkinek, kivéve az öcsémet, de neki elég különös ízlése van. Keresztapa még azt is kérte, hogy csomagoljak neki belőle, pedig nem is ehetne ilyet, úgyhogy ez egy igazán nagy bók.

Összesen 173,9 g CH-t tartalmaz, szeletenként 10,87 g-ot.

Forrás: sütigyár

Cukkinis gombás torta

Ezt a receptet csak pár napja találtam, és nagyon megtetszett, mert a már méteres listámon az első helyre ugrott sok más társát megelőzve. Nem alaptalanul, mert nagyon finom lett. Nagyon szeretem az olyan ételeket, amik tele vannak rengeteg zöldséggel, ezért is keltette fel az érdeklődésemet.

Még akkor is megcsináltam volna, ha nem találok teljes kiőrlésű tésztalapot a boltban, de nagy szerencsémre találtam. :)

Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 1 cs. fagyasztott leveles tészta (200 g - 117,2g CH)
• 3 ek olívaolaj
• fél fej vöröshagyma (50 g - 4,15 g CH)
• 2 gerezd fokhagyma (2 g - 0,53 g CH)
• 250 g darált sertéshús
• 5 nagyobb gomba (130 g - 3,9 g CH)
• 2 kisebb paradicsom (170 g - 6,8 g CH)
• 1 nagy cukkini (400 g - 21,2 g CH)
• 120 g trappista sajt (2,4 g CH)
• só
• bors
• majoranna
• bazsalikom

A tésztát kb. 0,5 - 1 cm vastagságúra kellene nyújtani, de mivel én csak réteslapot találtam teljes kiőrlésű és cukrozatlan változatban, ebből kettőt beletettem a formába, úgy, ahogy volt (Így persze nem is kellett a 200 g). Az a lényeg, hogy a forma oldalát olyan 3-4 cm magasságig fedje le, hogy a töltelék kényelmesen beleférjen.

A cukkinit meghámozzuk, és vékonyabban felkarikázzuk. Kibéleljük vele a tésztát, majd erre jön egy réteg vékonyan felszeletelt sajt és egy újabb réteg cukkini.

A felforrósított olajon megpirítjuk az apróra vágott hagymát. Amikor már kezd üvegesedni, hozzáadjuk a felszeletelt gombát és a felkockázott paradicsomot, amikor pedig a gomba már egy kicsit megpuhult, a húst is. Ekkor fűszerezzük. Ha a hús is készen van, addig pároljuk, amíg elfő az összes leve. Ezután a ragut a cukkinire szedjük és a maradék sajtot ráreszeljük a tetejére. ha a ragunak marad egy kis leve, azt ne használjuk fel, mert átázik tőle a tésztánk.
Előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megpirítjuk a tetejét.

Fogyaszthatjuk magában, vagy egyéb körettel is. Én most főtt krumplit csináltam hozzá, így jó hat adagot tesz ki.
Ha nem számoljuk a paradicsomot, a gombát és a sajtot, akkor összesen 143,08 g CH-t tartalmaz, adagonként 23,85 g-ot.
Az eredeti recept padlizsánnal készült, ami azért is előnyös, mert az jóval kevesebb CH-t tartalmaz, így szintén nem kell számolnunk vele. Én nem nagyon szeretem, ezért is csináltam inkább cukkinivel, de az is jó megoldás lehet, ha a tészta aljára egy sor cukkinit és egy sor padlizsánt rakunk.