Meggyes pite

Már régen kitaláltam, hogy megpróbálok szép pitét sütni, de amikor végre rászántam magam, rá kellett jönnöm, hogy ez mégsem lesz olyan egyszerű, mint képzeltem.

Aztán kicsit jobban utánaolvastam a dolognak, több receptet is megnéztem, így egy sokkal szebb és finomabb pite készült, mint első alkalommal, aminek a receptjét már meg is mutatom nektek.

Még van hova fejlődnöm pite-ügyileg, de egy tuti tippem azért így is van: ha a tésztát sütőpapíron nyújtjátok, sokkal egyszerűbb és gyorsabb vele dolgozni.

Hozzávalók egy 26 cm-es pitéhez:

A tésztához:

• 250 g teljes kiőrlésű búzaliszt (150 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 60 g eritrit
• 125 g hideg margarin
• 1 tojás
• 1 ek habtejszín
• 1 csipet só

A töltelékhez:

• 800 g meggy kimagozva (88 g CH)
• 25 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek házi vanília kivonat
• 1 kk őrölt fahéj
• 2 ek zabkorpa

A kenéshez:

• 1 tojás

A tésztához a liszteket elmorzsolom a margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrom és befóliázva a hűtőbe teszem legílább fél órára.
A meggyet megmosom, kimagozom és összeforgatom az édesítővel, vaníliával és fahéjjal.

A tészta egyik felét sütőpapíron kinyújtom és kibélelem vele az előkészített piteformát. Én egy kimargarinozott, kilisztezett kivehető aljú fém piteformát használok. A leeső részeket és a magmaradt tésztát egybegyúrom, majd ezt is kinyújtom és tetszőleges mintát készítek belőle a pite tetejére (most leveleket).

A formában lévő tésztát megszórom a zabkorpával és egyenletesen elterítem rajta a meggyet. Ezt beborítom a többi tésztával, amit megkenek egy villával kikavart egész tojással.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöm, amíg szépen megbarnul a tészta. Csak teljesen kihűlve szeletelem fel.

A recept így elkészítve 273,5 g CH-t tartalmaz összesen. 16 szeletre vágva egy szelet süteményben 17,09 g szénhidrát van.

Ha kimarad a tésztából ne felejtsd el korrigálni a számítást!

Forrás: Rosenstein Tímea almás pitéje

Szamócás morzsasüti

 

Valamilyen egyszerű gyümölcsös sütit szerettem volna készíteni a hétvégén és az egymásra tornyozott szeletes kompozíciót is ki szerettem volna már jó ideje próbálni, így esett a választásom a morzsasütire, vagy crumble-re, ahogy angol nyelvterületen mondják.

Ismeritek a Péntek esti vacsora (Friday Night Dinner) című sorozatot? Abban ettek minden részben crumble-t, csak most döbbentem rá ennek a receptnek a kapcsán, hogy bizony morzsasüti volt a kedvenc péntek esti desszert. Egyébként szerintem szuper sorozat igazi csipkelődős humorral, jól megírt karakterekkel, ajánlom, ha még nem láttátok.
A sütiről pedig annyit, hogy sokkal gyorsabban elfogyott, mint gondoltam volna, úgyhogy a férjemnek nagyon ízlett. Legközelebb kicsit több rebarbarával készeítem, most próbáltam először, úgyhogy nem mertem bártabb lenni vele.

Hozzávalók egy 20x25 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 160 g teljes kiőrlésű búzaliszt (96 g CH)
• 60 g búza finomliszt (42,6 g CH)
• 100 g finom zabpehely (60 g CH)
• 180 g margarin
• 30 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 tk só

A töltelékhez:

• 400 g eper (24 g CH)
• 1 kis szál rebarbara (38 g)
• 1 csapott tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek házi vanília kivonat

Egy nagy tálban összekeverem a liszteket, a zabpelyhez, az édesítőt és a sót.

A margarint megolvasztom és a többi hozzábalóhoz öntöm.  Addig keverem, amíg homokszerű állaga nem lesz kisebb és nagyobb darabokkal.

A morzsa kb. kétharmadát egy sütőpapíros tepsiben egyenletesen ellapítom. A többi morzsát a hűtőbe teszem.

A szamócát és a rebarbarát egyforma darabokra vágom, majd elkeverem az édeítővel és a vaníliával. Egyenletesen eloszlatom a tepsiben lévő tésztán és szétszóróm rajta a megmaradt morzsát, amit a hűtőbe tettem.

170 fokra előmelegített sütőben 35-40 percig sütöm, amíg aranybarna és buborékos nem lesz. A sütőből kivéve kihülés után még kb. fél órára hűtőbe teszem, csak azután vágom fel.

A recept így elkészítve 222,6 g szénhidrátot tartalmaz. 12 szeletre vágva egy szeletben 18,55 g CH van.

Forrás: annabanana.co

Vaníliás karika

Ha szeretitek a vaníliás karikát és kicsit hiányzik is egy IR-barát verzió, akkor ezt mindenképp ajánlom kipróbálásra. Egész gyorsan elkészül, csak győzzétek kivárni, hogy a csokitalpak megszáradjanak!

Használtam 50 g kukorica lisztet is, amitől egy árnyalatnyival ropogósabb a tészta, mint egy linzernél. Helyette használhattok búza finomlisztet, ha nincs otthon. Ha nagyon vaníliás ízt szeretnétek, adjatok még hozzá kevés aromát/kivonatot. Így elkészítve kellemes, de enyhe vaníliás ízűek a karikák.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 300 g tk búzaliszt (180 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 50 g kukoricaliszt (38 g CH)
• 120 g porrá őrölt xilit (72 g CH)
• 2 ek házi vanília kivonat / 3 tk vanília aroma
• 2 tojás sárgája
• 250 g margarin

A csokoládétalphoz:

• 200 g 70%-os étcsokoládé (100 g került a csokitalpakba - 32 g CH)
• kevés margarin, vagy 1 ek étolaj

A margarint elmorzsolom a lisztekkel, majd a többi hozzávalóval együtt tésztává gyúrom. Fél óráig a hűtőben pihentetem.

Enyhén lisztezett felületen 1 cm vastagra nyújtom és kiszaggatom. 7 és 3 cm-es pogácsaszaggatókat használok.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatom a karikákat és 180 fokon kb. 12 percig sütöm őket. Picit tovább, mint a sima linzert szoktam. Vigyázok, hogy ne barnuljanak meg. Ha még kicsi puhának tűnnek, akkor is kiveszem őket a sütőből, hűlés közben szilárdulnak majd.

A csokoládét vízgőz felett megolvasztom és belekeverem az olajat. A kekszek alját belemártom a csokiba, a felesleget lehúzom és újból a sütőpapíros tepsire sorakoztatom őket. Hagyom, hogy a csoki teljesen megszilárduljon, akkor szépen lejönnek a sütőpapírról.

A receptben így elkészítve összesen 357,5 g CH van. Nekem 42 db kekszem lett, így egy darabban 8,51 g CH van.

Forrás: Gabriella konyhája

Kakaós csiga blundel tésztából

Vannak receptek amikkel sokat harcolok, mire meg vagyok elégedve a végeredménnyel, ez a kakaós csiga is pontosan ilyen. Na nem azért, mert a blundel tészta annyira nehéz, azt már jól begyakoroltam. Volt, hogy az elromlott sütőben alig akart megsülni, volt, hogy nem nedvesítettem meg eléggé a tölteléket ami ezért jól kipotyogott az egyébként gyönyörű leveles tésztából és még más bakik is akadtak, előfordul az ilyen.

Most végre szépek és finomak is lettek, bár most valahogy a fotó nem állt össze. Majd legközelebb.

Hozzávalók 25-26 csigához:

A tésztához:

• 250 g hideg margarin
• 350 g tk búzaliszt (210 g CH)
• 140 g búza finomliszt (98 g CH)
• 10 g sikér
• 100 ml lm habtejszín
• 160 ml cukormentes mandulatej
• 12 g négyszeres erejű cukorgelyettesítő
• 25 g friss / 7 g szárított élesztő
• 1 tojás sárgája
• 1 ek házi vanília kivonat
• 5 g só

A töltelékhez:

• 45 g holland kakaópor (4 g CH)
• 22 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 40 g olvasztott margarin/víz

A liszteket és a sikért egy tálba mérjük, elkeverjük majd egy másik tálba átmérünk 100 g-ot. Ezt összegyúrjuk a margarinnal vigyázva, hogy ne melegítsük, vagy habosítsuk fel azt túlságosan. 20 g-ot mérjünk vissza a lisztekhez. A többi masszát egy sütőpapírra halmozzuk és a papír segítségével egy ellapított négyzetet formázunk, amit becsomagolva a hűtőbe teszünk, hogy visszadermedjen. 

A tészta többi hozzávalóját a lisztekhez mérjük és közepesen lágy tésztát dagasztunk belőle. Gombóccá formázzuk és a meglisztezett konyhapultra rakjuk. Éles késsel egy keresztet vágunk a közepére, hogy kelés közben kissé ellapuljon. Letakarva kb. 20 percig pihentetjük.
Ha nem simul ki teljesen a tészta felülete dagasztás közben letakarom, majd 5 perc után pár mozdulattal ismét átgyúrom és csak ezután vágom a keresztet a közepébe, majd 15-20 percig pihenetetem.

A megkelt tészta bevágások közötti négy sarkát a tenyerünkkel kifelé ellapítjuk úgy, mintha 4 szirmot készítenénk neki. Így a közepe magasabb marad, a négy kihúzott rész pedig vékonyabb lesz.

A hűtőbe tett margarint a tészta közepére helyezzük és a 4 szirmát egyenként az óramutató járásával megegyezően ráhajtjuk és eligazítjuk úgy, hogy mindenhol lefedje.

A tésztacsomagot téglalap alakúra nyújtjuk úgy, hogy először a margarint középről a sarkok felé kiütögetve dolgozunk a nyújtófával. Igyekezzünk sarkosan nyújtani, végül pedig a téglalap hosszabb oldala nézzen felénk.

A kinyújtott tészta először szimpla hajtást kap: gondolatban három részre osztjuk és a két oldalát középre hajtjuk.

Ezután elfordítjuk 90 fokkal és újra téglalapot nyújtunk belőle. Most dupla hajtást kap: gondolatban négy részre osztjuk és a közepéig hajtjuk vissza a két oldalát. Most az egyik oldalát ráhajtuk a másikra, mintha becsuknánk egy könyvet.

20 percig a hűtőben pihentetjük.

A pihentetett tésztán megismételjük a szimpla hajtást és újabb 20 percre hűtőbe tesszük.

A második hűtős pihentetés után a tésztából egy kb. 30x40 cm-es téglalapot nyújtunk. A rövidebb oldala nézzen felénk. Egyenletesen rákenjük az olvasztott margarint vagy vízzel is megspriccelhetjük. Nem kell nagyon vékonyan, de azért ne áztassuk el a tésztát. Ezután egyenletesen elterítjük az édesítős kakaót úgy, hogy a hozzánk közelebb eső végén egy-két centi szabadon maradjon. A tőlünk távolabb eső oldala felől kicsit szorosabban tekerjük fel. Ahogy a tekercs elejét felhajtottuk és picit lenyomtuk, mindig tekerjük rajta, majd húzzuk kicsit vissza. A tekercs vége kerüljön alulra. Vékonyan hintsük meg liszttel a tetejét és nyomjuk le, hogy könnyebben menjen a szeletelés. Éles késsel kb. egy centi vastagságú szeletekre vágjuk. A megformázott csigákat sütőpapíros tepsin kb. 30 percig kelesztjük. 3x3 fér el kényelmesen egymás mellett.

210 fokos gőzös sütőben alsó-felső sütéssel kb. 10 perc alatt sülnek készre.

A recept így elkészítve 312 g szénhidrátot tartalmaz. 26 csigával számolva egy csigában 12 g CH van.

Avokádós csokimousse pite

Az előző avokádós tortácskám sikerén felbuzdulva és mert maradt egy szép nagy avokádóm is, újabb receptek után néztem az interneten. Találtam avokádókrémeket, töltött avokádót, egyik ínycsiklandóbbnak tűnt, mint a másik, de a korábbi süti után inkább úgy döntöttem, hogy kipróbálom, milyen lehet az avokádós csokoládékrém. Pár éve nagyon felkapott volt, rengeteg blogon lehetett vele találkozni.

Jó döntés volt, mert ez a krém nekem sokkal jobban ízlik, mint az előző változat. Sokkal szebb a tartása, egy leheletnyit ki is lehet érezni belőle az avokádót, de mégis igazi csokiimádóknak való, erőteljes íze van. Ráadásul nem kell aggódni amiatt, hogy idővel bebarnul a krém.

De ami miatt igazán szuper ez a süti, hogy még a Párom is hajlandó volt megkóstolni, aki egyébként nem rajong a mindenféle összturmixolt krémekért.

Hozzávalók egy 18 cm-es formához:

A kekszes alaphoz:

• 60 g dió
• 50 g cukorstop háztartási keksz (39,12 g CH)
• 80 g hideg margarin
• 20 g holland kakaópor (1,78 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 1/2 kk só

A mousse-hoz:

• 2 nagyobb érett avokádó - 340 g
• 50 g holland kakaópor (4,45 g CH)
• 50 g kókuszolaj vagy olvasztott margarin
• 22 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek vanília kivonat

A kekszalaphoz a diót a kekszet és a xilitet kávédarálóval ledaráljuk. Hozzáadjuk a kakaót és kevés sót, majd a margarinnal elmorzsoljuk és egy előkészített forma aljára nyomkodjuk. Úgy igazítsuk el, hogy a forma peremét is kb. 4 cm magasan beborítsuk.

A krémhez az avokádók húsát botmixerrel pürésítjük, majd beledolgozzuk a többi hozzávalót is.

Mielőtt felvágnánk a tortácskát, kb. 4-5 óráig pihentessük hűtőben.

Az egész süti így elkészítve 69,35 g szénhidrátot tartalmaz, 8 szeletre vágva egy szeletben 8,66 g CH van.

forrás: lovemylife

Szuper csokis omlós keksz

Régóta gondolkodok már azon, hogy újra foglalkoznom kellene a bloggal, időnként sütni-főzni olyasmit, ami ide is felkerül.
Most egy nagyon eszerű csokis, sós - igen, sós - kekszet készítettem. A munkahelyemen kóstoltam hasonlót és amilyen furcsának tűnt, amikor meghallottam, mit fogok enni, annyira tetszett.
Végül az én kekszem nem nagyon hasonlít arra, de ha szeretitek a nagyon tömény csokis sütiket, amiből egy pár darabnál nem is lehet többet megenni egyszerre, hiába isteni, akkor ezt ki kell próbálnotok.

Hozzávalók:

• 200 g 70%-os étcsokoládé (68 g CH)
• 125 g margarin
• 160 g xilit  - egy része vaníliás (96 g CH)
• 2 tojás
• 100 g tk. búzaliszt (60 g CH)
• 30 g búza finomliszt (21 g CH)
• 30 g cukrozatlan holland kakaópor (2,67 g CH)
• 7 g sütőpor
• bátraknak 1 csapott tk só / kevés őrölt chilipaprika

A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk és belekeverjük a margarint is. Amíg ez hűl, a tojásokat pár perc alatt habosra keverjük a xilittel. Beleforgatjuk a margarinos csokit, majd apránként a száraz hozzávalókat is.

Kanállal és vizes kézzel kb. diónyi gombócokat formázunk, amiket a sütőpapíros tepsin kissé ellapítunk és egymástól kis távolságra felsorakoztatjuk őket. Előtte kb. fél órára hűtőbe is tehetjük, hogy kicsit dermedjen és könnyebb legyen formázni, de semmiképp se órákra, mert akkor túl kemény lesz.

170 fokos sütőben kb. 12 percig sütjük a kekszeket. Frissen még nagyon puhák lesznek, nem kell megijedni. Másnap lesz az igazi.

Nekem 26 darab kekszem lett, így egy darabban 9,52 g CH van.
(Ezt lejjebb lehet tonázni kicsit, ha a liszt egy részét kiváltjuk pl. darált dióval, a xilit egy részét pedig eritrittel.)

Forrás: workshopstudio.hu

Pecsételt kókuszos linzer

Annyira régen került fel már valami a blogra, hogy szabályosan rosszul esett rágondolni. Az eltelt időben annyi minden történt velem, ami már megérne egy másik blogot, de most külön öröm, hogy végre sütöttem valamit (ami jól sikerült).

Olyan sok időt töltöttem aktív sütögetés nélkül, ami után már alaposan vissza kell rázódnom. Éppen ezért az egyik legegyszerűbb dolgot választottam az alaposan beporosodott repertoáromból, a linzert. Pár hete kaptam a Páromtól két gyönyörűséges apró sütipecsétet, amik megadták a kellő löketet ahhoz, hogy végre valamilyen sütemény is készüljön a konyhában. Hát nem gyönyörűségesek?

Még valamiről szeretnék írni még a recept előtt. Már régóta nem írtam bejegyzést, ami miatt külön öröm, hogy apránként egyre többen kezdtétek követni az oldalt. Nem tömegesen, de akkor is így volt ez, amikor még rendszeresen frissült a tartalom, úgyhogy szeretném nektek megköszönni, hogy megtiszteltetek azzal, hogy követtek. (Remélem néha ki is próbáltok egy-egy receptet.)

Azt nem ígérem, hogy a jövőben is olyan gyakran lesznek majd új posztok mint régen (sőt, biztosan nem), de azt biztosan állíthatom, hogy végleg nem fogok eltűnni, mert határozottan jó érzés blogbejegyzést írni. :)

A legfontosabbat pedig még mindig nem írtam le. Ha felkeltette a figyelmeteket ez a két gyönyörűséges kis pecsét, akkor elárulom egy vásáron szereztük őket innen: Sütipecsét. A kalocsai rózsát én választottam, a Bourbon-liliomot pedig a Párom.

Hozzávalók kb. 60 darabhoz:

• 180 g tk. búzaliszt
• 50 g búza finomliszt
• 75 g kókuszreszelék
• 80 g xilit
• 200 g hideg margarin
• 1 egész tojás (M-es)
• 1/2 citrom lereszelt héja
• 1 ek vanília kivonat

Első lépésként a xilitet és a kókuszreszeléket őröljük finomra kávédarálóban.

Öntsük egy tálba és mérjük ki hozzá a többi száraz hozzávalót.

Kockázzuk hozzá a margarint és az egészet jól morzsoljuk össze, hogy minél homogénebb elegyet kapjunk.

Reszeljük bele a citromhéjat és adjunk hozzá egy evőkanál vaníliakivonatot. Végül üssük fel a tojást és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát.

Pihentessük egy keveset a hűtőben (akár 1-2 nappal előre is elkészíthetjük), majd lisztezett felületen nyújtsuk kb. 1 cm vastagra. Pogácsaszaggatóval szaggassuk ki, majd pecsételjük bele a mintánkat.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 perc alatt készre sütjük. Nem kell megpirulnia.

Az egész adag sütemény 217,54 g CH-t tartalmaz. Nekem 61 linzerem lett, egy darabban 3,57 g CH van.

Kókuszos kevert sütemény

Ez a sütemény reggel jött szembe velem az interneten, amikor baconös stanglit szerettem volna sütni, és gondoltam, egy füst alatt ezt is elkészítem. Csak a sütési idővel tartott tovább, hogy őt is bevettem a programba, mert nagyon gyorsan és egyszerűen össze lehet dobni. Annál meglepőbb, hogy mennyire nagyon finom és puha a tésztája, mert nekem ezek a "sitty-sutty összedobálom" sütik mostanában nem szoktak sikerülni. Ajánlom rögtön dupla adaggal készíteni. :)

Hozzávalók egy 20 x 30 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 100 g xilit, ebből 30-40 g házi vaníliás xilit (60 g CH)
• 60 g tk. búzaliszt (36,66 g CH)
• 40 g őrölt zabpehely (24 g CH)
• 25 g búza finomliszt (17,75 g CH)
• 25 g margarin
• 25 g kókuszreszelék
• 1 tojás
• 8 g sütőpor
• 125 ml tej (6,25 g CH)
• 8 g kakaó (0,88 g CH)
• 1 mk rum aroma - elhagyható

A tetejére:

• 80 g 70 %-os étcsokoládé (27,2 g CH)
• 20 g margarin
• kókuszreszelék

A tojást habosra keverjük a xilittel és a margarinnal, majd apránként hozzáadjuk a sütőporos liszteket és a tejet. Végül belekeverjük a a kakaóport és a kókuszreszeléket is, majd sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a masszát és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük. Végezzünk tűpróbát is!

A sütőből kivéve fordítsuk a tésztát fejjel lefelé és rácson hűtsük ki. (Így a teteje biztosan szép sima lesz.)

A mázhoz gőz fölött olvasszuk fel a csokoládét, majd tegyük hozzá a margarint és addig keverjük, amíg szép homogén nem lesz. Terítsük el egyenletesen a tészta tetején és szórjuk meg kevés kókuszreszelékkel.

Még langyosan, de a hűtőből kivéve is nagyon finom.

Az egész sütemény így elkészítve összesen 172,74 g szénhidrátot tartalmaz. Én most 12 nagyobb szeletre vágtam, így egy szeletben 14,38 g CH van.

Negyedannyival készítve az egész süteményben csak 112,74 g CH lenne, egy szeletben pedig 9,4 g. Kettő mehetne is tízóraira. :)

Forrás: apróséf.hu

Chia-pudingos almás pohárdesszert

Nagyon régóta szerettem volna kipróbálni a chia magot, mert szinte már mindenhol ezt látni. Láttam benne a potenciát, de nem gondoltam, hogy tetszeni fog az első ránézésre fura állaga miatt és azt biztosra vettem, hogy a Párom biztos nem kér majd belőle.
Végül is mindkettőnknek nagyon tetszik. Az állaga igaz, hogy kicsit szokatlan, de nincs vele problémám, és mivel a magoknak önmagukban nincs íze, nagyon jól variálható, mindenfélét ki lehet hozni belőle. Én most egy kis almát készítettem hozzá, mert nem szerettem volna csak sima friss gyümölccsel enni, és ez jutott eszembe először. Ez a mekis almás táska tölteléke, ami már szintén foglalkoztat egy ideje.

Hozzávalók három személyre:

A chia magos részhez:

• 400 ml cm mandulatej
• 100 ml lm habtejszín
• 50 g chia mag
• 75 g cukornak megfelelő négyszeres erejű édesítőszer, vagy folyékony édesítőszer
• 2 ek mascarpone
• 1 ek vanília kivonat

Az almás részhez:

• 300 g apróra kockázott alma (21 g CH)
• 2 ek citromlé (20 ml - 1,32 g CH)
• fél citrom héja
• 120 ml víz
• 30 g cukornak megfelelő édesítőszer
• 12 g főzős vaníliás pudingpor (10,2 g CH)
• fahéj

A chia magot elkeverjük a mandulatejben és a tejszínben. Egy éjszakát állni hagyjuk a hűtőben, hogy megdagadjon. (Kipróbáltam úgy is, hogy tűzhelyen majdnem forróra melegítettem. Kb. 10-15 perc alatt teljesen megdagadt.)

Következő nap elkészítjük az almás részt. Az almát egy kisebb fazékba tesszük, felöntjük a vízzel és főzni kezdjük. Hozzáadjuk a citrom levét és héját, az édesítőt és a fahéjat. Pár perc alatt az alma megpuhul és már majdnem elkezd forrni is. Ekkor adjuk hozzá a pudingport, majd rövid főzés után vegyük le a tűzről. (A pudingpornál figyelnjünk, hogy ne csomósodjon, akár a víz egy részével előzetesen el is keverhetjük.)

A chia maghoz adjuk hozzá a krémsajtot (kicsit sűrűbb lesz az állaga, de nélküle is tökéletes), az édesítőt és a vaníliát.

Én ezt a mennyiséget 3 db 320 ml-es befőttes üveg közt osztottam el, amikor az alma kissé már kihűlt, így egy adagra 10,84 g CH jutott. Alulra került a puding, felülre a gyümöcs és kevés pirított mandulával díszítettem.
Akár négy részre is oszthatjuk, rétegezhetjük, magában, vagy friss gyümölccsel is fogyaszthatjuk. A lehetőségek száma végtelen.

Sütés nélküli kávés sajttorta

Álmosan, megfázva tanultam a notebookom előtt görnyedve, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez kávé nélkül nem fog menni. Ekkor jött az ötlet, hogy miért ne csinálhatnék kávás sajttortát (ha már krémsajtos pitét csináltam)?

Szerencsére egyáltalán nem bonyolult, csak egy háztartási kekszet kellett hozzá összedobnom megelőzőleg, aztán már nem volt vele sok dolgom, és nagyon finom lett. :)

(Még egy rendes tiramisut se ettem amióta diétázom :O )

Ez a süti alkalmat adott arra is, hogy kipróbáljak valamilyen alternatívát a házi sütésű keksz helyettesítésére, amit általában az ilyen sütikhez használok, mert biztosan nem mindenki szeretne vele annyit fáradozni, csak hogy aztán valami mást készítsen belőle. A korpovit kekszet választottam, mert a többi általunk is ehető keksz jóval drágább, és reméltem, hogy a viszonylag semleges íze alkalmas lesz a projekthez. Végül meg kellett állapítanom, hogy bár az íze nem lesz teljesen az igazi (csak egy hangyányit), utána kell édesíteni picit, és a kész süti szénhidráttartalma is magasabb lesz, azért mégis teljesen jól szolgál a korpovit is erre a célja.

Hozzávalók egy 26 centis tortaformához (16 szelet):

Az alaphoz:

• 250 g korpovit keksz ledarálva (173,75 g CH)
• 200 g margarin
• 50 ml lefőtt kávé
• 3 tk négyszeres erejű cukorhelyettesítő

A krémhez:

• 400 g natúr krémsajt/mascarpone
• 400 ml tejszín
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítő (valamiért csak ezzel tudom meginni a kávét)
• 1 ek házi vanília kivonat
• 100 ml lefőtt kávé
• 10 g por zselatin
• kevés víz

A kekszalap hozzávalóit egy tálban alaposan összedolgozzuk a kezünkkel, majd egy kipapírozott tortaforma aljára nyomkodjuk.

A krémhez először kézi habverővel magában kikeverjük a mascarponét, majd apránként hozzákeverjük a többi folyékony hozzávalót. A zselatint kevés vízben elkeverjük, majd gőz fölött melegítjük, amíg teljesen fel nem oldódik a vízben. A krémsajtos részhez adjuk, majd az egészet a kekszalapra öntjük. 

Hűtőben minimum fél napig pihentessük, mielőtt felvágnánk (nem kell megijedni, picit remegni fog). Cukrozatlan kakaóporral megszórva tálaljuk.

Így elkészítve a sütemény összesen 173,75 g CH-t tartalmaz, egy szeletben kb. 10,86 g CH található. A képen két szelet (21,7 g CH) látható.

A tortaalap vastagsága nekem ránézésre nagyon zavaró. Legközelebb biztos vékonyabbra csinálnám (például 200 g keksz, 160 g margarin, 2 tk édesítő, 40 ml kávé), de szerencsére az ízélményt egyáltalán nem rontja.

Forrás: rcnews.hu

Rizskoch (rizsfelfújt) házi vanília kivonattal, kókusszal

Még soha nem ettem rizskochot, és normálisnak mondható tejberizst sem készítettem soha, úgyhogy kicsit túlizgultam ezt a rizsfelfújt dolgot. Tegnap csináltam egy próba-tejberizst is, hogy tudjam, azt hogy tudom kivitelezni barna rizsből, és annak kudarcából okulva szerintem egész jól összehoztam ezt a sütit. Amikor beleöntöttem a formába, akkor egy kicsit pánikba estem, hogy sülés közben majd ki fog mászni belőle, mert éppen tele lett, de szerencsére csak egy hajszálnyit emelkedett meg.
Magában fogyasztva nem túl édes, de egy kevés lekvárral épp tökéletes (nekem). Házi vanília kivonat és kevés kókuszreszelék is került bele, utóbbi csak azért, mert nagyon szeretem az ízét, nyugodtan kihagyható.

Hozzávalók egy 20 x 30 cm-es formához:

• 250 g barna rizs (193 g CH)
• 1 l víz
• 400 ml tejszín
• 35 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (140 g cukornak felel meg)
• 1/2 citrom lereszelt héja
• 2,5 ek vanília kivonat (recept itt)
• 40-50 g kókuszreszelék
• 5 egész tojás
• 50 g margarin
• 1 csipet só

Először a tejberizst készítsük el. Egy lábasban fedő alatt a vízzel együtt főzni kezdjük a rizst. Először felforraljuk, majd kis lángon időnként keverve elfőzzük róla a vizet. Amikor már kevés víz van rajta, hozzáadjuk a tejszínt is. Ne főzzük teljesen sűrűre, hígabb legyen, mint amilyennek a kész tejberizst szeretnénk, a tejszínes víz még jól lepje el. (Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, apránként adagoljuk a rizshez a folyadékot.)

Keverjük bele az édesítőt, a vanília kivonatot, a citromhéjat és a kókuszreszeléket, aztán lefedve hagyjuk kihűlni, ezalatt szépen be fog sűrűsödni (kb. 1-2 óra).

A tejberizst átszedjük egy tálba, amiben majd mindent össze tudunk vegyíteni és átkeverjük. A puha margarint a tojások sárgájával kihabosítjuk és hozzákeverjük. A fehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk, majd vigyázva, hogy ne törjön össze, ezt is beleforgatjuk.

A masszát sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük és 200 fokos sütőben 40 perc alatt aranybarnára sütjük. Ha a 40 perc letelte előtt már szép barna a teteje, takarjuk le egy sütőpapírral,

A sütőből kivéve hagyjuk kicsit hűlni, csak utána szeleteljük fel. "Porcukorral" megszórva, lekvárral, vaníliasodóval, fagylalttal is tálalhatjuk. Sütés előtt akár friss gyümölcsöt is szórhatunk a tetejére.

Az elkészült sütemény összesen 193 g CH-t tartalmaz. 24 szeletre vágva egy szeletben 8,04 g CH van.

Amikor készítettem, eszembe jutott egy hasonló recept a blogon, a kölestorta. Ha kíváncsi vagy rá, kattints ide.

Csíkos kalács

Ezt a kalácsot már nagyon régen kinéztem magamnak. Az eredeti annyira gyönyörű volt, hogy egyszer nekem is el kellett készítenem. Az enyém annyira nem gyönyörű, de legalább finom és több nap után is puha, na meg az enyém, így jól megehetem az egészet! :)
Majdnem elfelejtettem megjegyezni, hogy az ott a képen a világ legcsodálatosabb bögréje. :)

Hozzávalók egy 10 x 30 cm-es formához:

A tésztához:

• 300 g tk búzaliszt (183,3 g CH)
• 150 g graham liszt (90 g CH)
• 150 g félfehér kenyérliszt (100,5 g CH)
• 15 g búzasikér
• 25 g friss élesztő
• 100 ml tej (5 g CH)
• 200 ml tejföl
• 50 g olvasztott margarin
• 1 egész tojás
• 1 csipet só
• 25 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (100 g cukornak felel meg)
• pár tk házi vanília kivonat (recept itt)
• kb. 80 ml víz

A kakaós részhez:

• 20 g cukrozatlan kakaópor (2,8 g CH)
• 5 ek víz

A kenéshez:

• 1 egész tojás

A tészta hozzávalóiból lágyabb kalácstésztát dagasztok úgy, hogy a vizet apránként adagolom hozzá.

Konyhai mérleg segítségével kettéválasztom a tésztát és az egyik felébe beledolgozom a kakaóport annyi vízzel, hogy ugyanolyan állagú tésztát kapjak. Egy kelesztőtálba rakom a két gombócot úgy, hogy egy sütőpapírral elválasztom őket, és lefedve kb. 30-40 percig kelni hagyom.

Ezután előbb a kakaós tésztát, majd a fehéret nyújtom ki egyforma téglalap alakúra úgy, hogy a rövidebb oldala megfeleljen a formám hosszának (30 cm). Egymásra fektetem a két lapot úgy, hogy a fehér legyen alul. Ha szükséges, még nyújtok rajta kicsit és az egyik rövidebb oldalától indulva feltekerem. Az előkészített formában letakarva még kelni hagyom kb. 15-20 percig, közben előmelegítem a sütőt 160 fokra.

A megkelt tésztát megkenem egy villával kikevert tojással és kb. 40 perc alatt készre sütöm. Ha szükséges, letakarom sütőpapírral, hogy ne piruljon meg túlságosan, és mielőtt kivenném a sütőből, tűpróbát is végzek.

A kész kalácsom 1117 grammos lett, és összesen 381 g CH-t tartalmaz, így 100 grammjában kb. 34,46 g CH van.

Forrás: Ami a konyhámból kikerül

Madártej

Kiskorunkban nagyon szerettük a madártejet, mindig Anya készítette, Mama pedig csinált hozzá aranygaluskát. Amikor megpróbáltam IR-esíteni őket, mindkettő siralmas lett. Az aranygaluska tésztája nem kelt meg rendesen (bosszankodtam is rajta eleget, mert nem tudtam friss élesztőt venni hozzá), a madártej ízetlen és túl sűrű lett, és egyik sem volt elég édes. Hősiesen megettem majdnem egyedül az összeset, blee...

A "nagy madártej fiaskóból" okulva úgy döntöttem, inkább külön-külön készítem el őket, először a madártejet. Most egyáltalán nem sűrítettem, mert én hígabban szeretem, kicsit több házi vanília kivonat és édesítő is került bele, és külön boldogság, hogy már sokkal ügyesebben bántam a habgaluskákkal. Bár arra már nem volt erőm, hogy kicsit szebb formában elrendezzem őket a madártej tetején, de higgyétek el, nagyon finom (végre). :)

Hozzávalók:

•  500 ml tej (25 g CH)
• 250 ml tejszín
• 250 ml víz
• 3 tojás
• kb. 3 tk házi vanília kivonat (recept itt)
• 30 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (120 g cukornak felel meg)

Egy szélesebb lábasban vizet teszek fel forrni. 12 g édesítőt kávédarálóban porrá őrölök. Szétválasztom a tojásokat és a fehérjéből lágyabb habot verek úgy, hogy közben apránként hozzáadom az édesítőt. Amikor a víz már majdnem forr, két evőkanál segítségével galuskákat szaggatok bele a habból. (Egyszerre mindig csak keveset főzők, hogy ne tapadjanak túlságosan össze, és könnyebben meg tudjam őket fordítani. Ügyelek arra is, hogy a víz soha ne forrjon zubogva.) Amikor megnőnek (kb. 1-2 perc), egy tiszta evőkanál segítségével megfordítom őket, és a másik oldalukat is kb. 1-2 percig főzőm, majd egy tálcára emelem át őket. Ha túl sok víz gyűlne össze a tálca alján, egyszerűen leöntöm, de vigyázok, hogy a galuskák ne potyogjanak le.

Ezután egy kisebb fazékba kimérem a tejet, a tejszínt és a vizet. Egy kisebb merőkanálnyit simára keverek a tojások sárgájával, a fazékban lévőt pedig forralni kezdem. Amikor felforrt, kis lángon tovább főzöm, majd egy újabb, most már teljes merőkanálnyit apránként elkeverek a tojások sárgájával. Az egészet visszaöntöm a fazékba és folyamatos kevergetés mellett még pár percig főzöm.
A kész madártejet egy nagyobb tálba öntöm és a tetejére halmozom a habgaluskákat. Fogyasztás előtt teljesen hűtsük ki, majd pihentessük pár órát a hűtőszekrényben.

Az én madártejem így elkészítve összesen 25 g (gyorsan felszívódó) szénhidrátot tartalmaz.

Tipp:

• Azért döntöttem a tej-tejszín-víz kombináció mellett, mert a tejszín-víz párossal csökkentem a desszert szénhidráttartalmát, viszont a házi tej íze sokkal gazdagabb, ezért nem készítettem csak tejszínből és vízből. Természetesen használható csak tejszín és víz, vagy csak tej, akár növényi tej is ízlés szerint.
• Ha valaki sűríteni szeretné, a tojás sárgájákat keverje ki kevés vaníliás pudingporral, vagy zabpehelyliszttel, és ezt adja a madártejhez.

Anyukám receptje mellett az Áfonya mámoráét is felhasználtam.

Vaníliás cukor és vanília kivonat házilag

Nem volt még bejegyzés, amire ennyire készültem volna, mint erre. Amióta először vettem vaníliarudat (a túró rudihoz) nagyon megszerettem az igazi vanília ízét és illatát. A bolti aromák és vaníliás cukrok a nyomába sem érhetnek, és már régóta érzek a legtöbben valamilyen mellékízt, egy időben pedig a kedvencemet nem találtam egyik boltban sem. A vanília héját sosem dobtam ki, mindig beletettem a xilitembe, mert azt olvastam, hogy úgy lehet házi vaníliás cukrot csinálni, de úgy csak vanília illatú lett a xilitem, vanília ízt nem igazán éreztem.

Ezért alaposabban utánanéztem, hogy lehet házilag vanília kivonatot készíteni, és mivel egyáltalán nem bonyolult, el is készítettem a saját változataimat. Nekem a kivonat kicsit jobban tetszik, mint a xilit, bár lehet, hogy azért, mert az utóbbi időben inkább másmilyen édesítőt használtam.

Karácsonyi gasztroajándéknak szerintem zseniális lehet mindkét megoldás, csak jó előre csináljuk meg, hogy "összeérjen", és aki kapja, rögtön fel tudja használni.
Arról sehol sem találtam információt, hogy meddig használhatóak, de nem hiszem, hogy a xilit, vagy az alkohol valamelyike megromlana. Aki pedig gyakran sütöget, annál biztosan elfogy majd.

Vaníliás cukor

Ez a változat sokkal jobb, mint a xilites üvegbe belepottyantott kikapart belsejű vanília rudas megoldás, bátran használjuk sütemények ízesítésére, bár szerintem kicsit több kell belőle, mint a hagyományos bolti vaníliás cukorból.

Hozzávalók:

• 1 db vaníliarúd
• 300 g xilit

A vanília rudat kb. 3 cm-es darabokra vágtam, és a xilittel együtt kis adagokban kávédarálóban ledaráltam.

Jól záró csatos üvegbe tettem és az első használat előtt két hétig pihentettem, hogy a xilit átvegye a vanília aromáját. Mondani sem kell, isteni az illata.

Vanília kivonat

 

A neten legolcsóbban kb. 30 Ft/ml áron találtam vanília kivonatot, az enyém pedig nagyjából 13 Ft/ml összegre jött ki, szóval ezzel mondhatjuk, hogy egész jó üzletet csináltam. Egyébként pedig amíg nem néztem meg, nem gondoltam volna, hogy a boltiban van karamell és több fajta cukor.

Eddig még csak madártejbe használtam egyszer, de nagyon tetszett. :)

Hozzávalók:

• 250 ml vodka
• 4 db vaníliarúd

A vanília rudakat félbe vágtam és egy üvegbe tettem. Felöntöttem őket annyi vodkával, amennyi belefért az üvegbe és lezártam. Az alkohol már kis idő után kezdett elszíneződni, de kb. két hónapig pihentettem, mire az utolsó fotó is elkészült róla. Közben időnként, amikor eszembe jutott felráztam. A vodka szépen besötétült és átvette a vanília aromáját, az illata is egész kellemes lett.
Ahogy folyamatosan használjuk a kivonatot lehet pótolni az alkoholt és ha idővel már nem érezzük olyan erősnek, a vanília rudat is cserélhetjük benne, vagy csak adhatunk hozzá egy extrát, így nem fog elfogyni.

*A fotón azért van csak 3 vanília rúd, mert először annyit tettem bele, de aztán úgy ítéltem meg, hogy jobb lesz, ha egy negyediket is hozzáadok.

Elkészítés után rögtön - egy órával később - egy nappal később - egy héttel később - két hónap múlva

Remélem ti is kipróbáljátok!

Pisztáciás briós

Nagyon szeretem a pisztáciát, de ritkán szoktam enni. Amikor megláttam ezt a receptet, rögtön tudtam, hogy el kell készítenem. Hogy akár reggelire is fogyasztható legyen, tej helyett tejszín és víz keverékével készült. Kelt tésztáknál szeretek nem számolós édesítőt használni, hogy egy picit többet ehessek belőle egy étkezésre, de még így sem ettől fogok kipukkadni. :)

Hozzávalók 12 db brióshoz:

A tésztához:

• 250 g tk búzaliszt (152,75 g CH)
• 100 g félfehér kenyérliszt (67 g CH)
• 50 g graham liszt (30 g CH)
• 1 egész tojás
• fél vaníliarúd kikapart belseje / vanília aroma
• 20 g friss élesztő
• 10-12 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (40-50 g cukornak felel meg)
• 200 ml tejszín + víz fele-fele aranyú keveréke
• 40 g olvasztott margarin
• 1 csipet só

A töltelékhez:

• 3 ek sótlan pisztácia
• 10 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (40 g cukornak felel meg)

A tetejére:

• 1 tojás sárgája
• 2 ek pisztácia

A tészta hozzávalóiból közepesen lágy tésztát dagasztunk, és lefedve kb. 30-40 percig kelesztjük. 

Amikor megkelt, konyhai mérleg segítségével 12 egyenlő darabra osztjuk, és konyharuhával letakarva pár percig pihentetjük. Ezalatt kávédarálóban, vagy késes aprítóban összedolgozzuk a töltelékhez a pisztáciát és az édesítőt.
A tésztadarabokból kígyókat sodrok. Az egyik felüket megszórom a töltelékkel és arról az oldaláról indulva feltekerem. A végüket kissé ellapítom és a tekercsek alá rejtem.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatva még kb. 20 percig kelesztem a briósokat, közben előmelegítem a sütőt 200 fokra.

Megkenem a tetejüket egy villával kikevert tojás sárgájával, és megszórom őket durvára tört pisztáciával.

Kb. 15-20 perc alatt sülnek készre. Akár a sütőből frissen kivéve is fogyaszthatóak.

Egy darab briós 20,8 g szénhidrátot tartalmaz.

Forrás: apróséf.hu

Túrós csavart kalács

Olyan régen sütöttem már valami finomságot, és annyi minden mással kellett foglalkoznom mostanában, hogy úgy gondoltam, igazán itt van az ideje, hogy készítsek valamit már csak kikapcsolódásképp is. Nem nagyon válogattam, kicsaptam az egyik receptes újságomat (mostanában valamiért nagyon szeretem őket) és az egyik első receptre esett a választásom, ami szembejött velem.

Enyhén vaníliás, citromos, nagyon puha, jól szeletelhető kalács kerekedett belőle. Az újság húsvéti uzsonnaként ajánlja, és tényleg nagyon finom sonkával, kipróbáltam. :)

Hozzávalók egy kalácshoz:

A tésztához:

• 300 g tk. búzaliszt (183,3 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70,4 g CH)
• 100 g margarin
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítőszer
• 40 g élesztő
• 230 ml tej (11,5 g CH)
• 7 g só
• fél rúd vanília kikapart magvai
• 1 tojás sárgája
• fél citrom lereszelt héja

A töltelékhez:

• 250 g túró
• 12 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• fél rúd vanília kikapart magvai
• 10 g zabkorpa
• 1 tojás sárgája
• fél citrom lereszelt héja

A kenéshez:

• 1 egész tojás

Az élesztőből kevés tejjel és liszttel készítsünk kovászt, majd letakarva hagyjuk kelni kb. fél óráig.

Adjuk hozzá a többi tejet és lisztet, a vaníliát, a citromhéjat, az édesítőt a tojás sárgáját és a sót. Dagasszuk közepesen lágy tésztává, miközben apránként adjuk hozzá a margarint. Fedjük le és pihentessük kb. 10 percig.

Ezalatt keverjük ki a túrótölteléket. A tésztát lisztezett deszkán nyújtsuk kb. 40 x 25 cm nagyságúra és egyenletesen kenjük rá a tölteléket. A hosszabbik oldala mentén csavarjuk fel, majd hosszában vágjuk ketté úgy, hogy az egyik végét kb. 2 cm-es hosszúságban egyben hagyjuk. Óvatosan nyissuk szét és fordítsuk ki, majd csavarjuk össze úgy, hogy a túrós belseje legyen felül.

Emeljük egy sütőpapírral bélelt 30 x 10-es formába, majd letakarva hagyjuk kelni még fél óráig. Ezalatt melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A megkelt tészta tetejét kenjük meg egy felvert egész tojással, majd süssük kb. 35 percig és végezzünk tűpróbát.

Én 35 perc után kivettem a kalácsot a formából, és a sütőpapíron tettem vissza a sütőbe. A tetejét is letakartam egy sütőpapírral és még kb. 15-20 percig sütöttem.

Az én kalácsom 1078 grammos lett és összesen 325,2 g CH-t tartalmaz. Így 100 grammjában kb. 30,17 g CH van.

Az eredeti recept a BBC Good Food magazin 2016. márciusi számából származik.

Sárga túró

Nálunk a sárga túró hagyományos húsvéti étel, ezért idén én is elkészítettem. Sonkával, kolbásszal, vagy csak magában fogyasztják.

Hozzávalók:

• 1 l házi tej
• 10 tojás
• 60 g xilit / 12 g négyszeres erejű édesítő
• 1 rúd vanília kikapart magvai
• 1 csipet só

Egy lábasban felforraljuk az édesítővel, a vaníliával és a sóval felforraljuk a tejet. Közben a tojásokat egy tálba ütjük és felverjük őket egy villával, mintha rántottát készítenénk. Amikor felforrt a tej, takarékon főzzük tovább és hozzáöntjük a tojásokat. Folyamatosan kevergessük, amíg be nem túrósodik és a tej vízszerűvé válik. Ekkor egy vászon, vagy tüll anyaggal kibélelt szűrőbe öntjük. Gömb alakot formálunk belőle, és amennyire csak tudjuk, kicsavarjuk. A ruhában hagyjuk lecsepegni és kihűlni. Legjobb, ha fellógatjuk, de a szűrőben is maradhat. Tálalásig a hűtőben tároljuk.

Mazsolával is szokták készíteni (az IR diétában nem ajánlott).

Ha xilittel készül, akkor sajnos most nem sok ötletem van a szénhidrátszámolásra, mivel a túró nagy részét lecsepegtetjük. De ha nem számolós édesítőt használunk, akkor megkockáztatom, hogy nem kell számolni a kész túróval sem, ahogy a házi sajttal, vagy túróval sem számolnék.

Kókusztekercs főzött krémmel

Biztosan sokan már régóta ismeritek ezt a desszertet, de én csak kb. egy éve. Nagyon megtetszett, úgyhogy nekem is ki kellett fejlesztenem a saját, IR barát verziómat. Főzött krémmel töltöttem meg, mert azt hallottam és olvastam mindenhol, hogy a sima vajas krém sokkal édesebb, de nekem sem a legnagyobb kedvencem. Mivel ezért teljes kiőrlésű lisztet használtam hozzá, nem lett olyan szép fehér, mint egy hagyományos, vagy bolti tekercsnél. A fotó elég csalóka, mert rossz fényviszonyok között készült, de nagyjából visszaadja azt a halvány a vaj színénél egy árnyalattal sötétebb tónust, amilyen az én krémem.
Kicsit próbáltam lefaragni a tekercs szénhidráttartalmából is, mert az első változaté elég magas lett. Most sem ehetjük meg a fél rudat egyszerre, de egy picit azért talán többet.
Eléggé tartottam tőle, hogy milyen lesz ez a verzió, mert az előzővel nagyon megjártam, de most nem csak a külalakon sikerült javítani, hanem az ízét is jócskán felturbóztam. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam várni vele még egy kicsit, hogy megvágjam, mert akkor sokkal kontrasztosabb lenne a tészta és a krém.

A kész tekercs remekül fagyasztható.

Hozzávalók egy tekercshez:

A krémhez:

• 40 g tk. búzaliszt (24 g CH)
• 80 ml tejszín + víz keveréke
• vanília aroma, vagy 1 fél rúd vanília kikapart magjai
• 125 g lágy margarin
• 55 g xilit porrá őrölve (33 g CH)
• 40 g kókuszreszelék

A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g DW 1:4 cukorhelyettesítő porrá őrölve* (65 g cukornak felel meg)
• 25 g kókuszreszelék
• 16 g jó minőségű cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1-2 ek rum
• 65 g sárgabarack lekvár (nálam sajnos most bolti 18,18 g CH)

A külsejére:

• kókuszreszelék

Először a krémet készítsük el. Ehhez egy kis lában folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre a tejszín és víz keverékét a liszttel és a vaníliával, majd hűtsük ki.

A margarint keverjük simára a xilittel. Lassanként dolgozzuk bele a főzött részt is, végül pedig a kókuszreszeléket. A kész krémet pihentessük hűtőben, a tekercs összeállításáig.

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát, amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges, két csíkot rakjunk egymásra úgy, hogy hosszában kb. félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg kókuszreszelékkel.

A kekszes részből formázzunk egy téglatest alakú kis tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagságúra. A hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalain egy kb. 1-2 cm széles sávot szabadon hagyunk, de a rövidebbeket egészen a széléig beborítjuk a krémmel. A tőlünk távolabb eső hosszabb vége felől indulva a fólia segítségével tekerjük fel. A kész tekercset óvatosan görgetve még formázhatjuk, majd csomagoljuk be az alufóliába.

Legalább egy napig pihentessük a hűtőben, mielőtt megvágjuk. Amikor kibontjuk az alufólia-bundából, ha szükséges, még hempergessük meg kókuszreszelékben.

A kész tekercsem összesen 806 grammos lett, így 100 grammjában 24,32 g CH-t tartalmaz.

* Ennél a receptnél fontos, hogy az édesítőt, amit használunk (a krémhez és a tésztához is) porrá őröljük, vagy eleve por alakút vásároljunk, mert különben ropogni fog a fogunk alatt.

Forró csokoládé

Nem tél a tél forró csokoládé (és persze hó) nélkül, nagyon jól esik ilyenkor a fűtött szobában kortyolgatni. Hihetetlenül gyorsan és egyszerűen elkészíthetjük magunknak cukormentesen is, ráadásul számtalan módon fűszerezhetjük. Kerülhet bele fahéj, vanília, chili, gyömbér, de még mézeskalács fűszer is.

Hozzávalók:

• 24 g jó minőségű cukrozatlan kakaópor (2,88 g CH)
• 12 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 1 késhegynyi őrölt fahéj
• 1/2 vaníliarúd
• 500 ml házi tej (25 g CH)
• 200 ml habtejszín
• 50 g min. 70 %-os étcsokoládé (15,5 g CH)

a tetejére:

• 200 ml jól behűtött habtejszín
• 1 tk cukrozatlan kakaópor

A kakaóport, az édesítőt, a vaníliarúd kikapart magvait és a fahéjat elkeverjük a tejjel és a tejszínnel. Beledobjuk a vanília héját is és folyamatos kevergetés mellett összeforraljuk.

Hozzáadjuk az étcsokoládét is és kis lángon addig kevergetjük, amíg teljesen fel nem olvad benne.

Poharakba töltjük és keményre vert tejszínhabbal a tetején, kevés kakaóporral megszórva, azonnal tálaljuk.

A fenti mennyiség 3 db 2 dl-es adaghoz elegendő, így egy pohárra 14,46 g CH jut. Persze fogyaszthatjuk 2, vagy 4 adagban is, még 4 pohár tetejére is kényelmesen jutni fog a tejszínhabból.

Próbáljátok ki! :)

Forrás: Moha Konyha

Earl Grey teás, narancsos keksz

Ezt a kekszet már lassan 2 éve meg akartam sütni, de mindig visszatartott, hogy a szálas teafű picit drága és nem szerettem volna elpazarolni. Viszont amikor decemberben elmentünk a T betűs boltba, úgy le voltak akciózva a kedvenc teáink, hogy ebből például 3 dobozzal is vettünk. Hazafelé jövet a Párom már mondta is, hogy "Most megsütheted a teás kekszed." :)

A sors iróniája, hogy most szörnyen meg vagyunk fázva, úgyhogy én nagyon örülök neki, hogy legalább ízeket azért még érzek.

A süti már akkor is gyönyörű volt, amikor betettem a hűtőbe, ahogy látszottak benne a tea, vanília és narancshéj darabok. Egészen kicsit mintha a tészta is narancsosra színeződött volna, persze a teljes kiőrlésű liszt miatt ez alig látszik. Nagyon sajnálom, hogy nincs olyan gépem, amivel tudtam volna akkor (este csináltam) olyan jó képeket készíteni, amik visszaadták volna. A mostani képek se tökéletesek ebből a szempontból, de azért sokkal jobbak. A kész sütinek egészen enyhe illata van, az ízében inkább a narancs dominál, de a vaníliát és a teát is ki lehet érezni. Viszont aki nem szokott ilyen teát inni, vagy nem mondjuk el neki, szerintem ki sem találná, mi van benne. Mindenesetre egyszer tényleg megéri kipróbálni, nekem nagyon tetszik. :)

Hozzávalók kb. 50 db kekszhez:

• 220 g lágy margarin, vagy vaj
• 100 g xilit porrá őrölve (60 g CH)
• 1 narancs héja
• 1 nagy tojás
• 1 rúd vanília
• 250 g tk. búzaliszt (152,75 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 1 tk sütőpor
• 2 ek Earl Grey teafű

A margarint és a xilitet robotgéppel habosra keverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadunk pár evőkanál lisztet, majd a tojást, a narancshéjat és a vanília kikapart magvait. Simára keverjük, majd ehhez is hozzáadunk pár kanál lisztet. Fakanálra váltunk és folyamatosan adagoljuk a tésztához a lisztet, majd a végén a kezünkkel dolgozzuk össze a tésztát és hozzáadjuk a teafüvet is.

A masszából egy kb. 25 cm hosszú rudat sodrunk és folpackba, vagy alufóliába csomagolva min. 2 órára hűtőszekrénybe tesszük (én egy éjszakát pihentettem).

A hűtőből kivéve kb. 3-4 mm vastag korongokra vágjuk, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük. A tepsiben hagyjunk kis távolságot a korongok között, mert sülés közben terülni fognak.

Nekem összesen 48 db kekszem lett (248,25 g CH), így egy darabban 5,17 g CH van.

Forrás: Troll a konyhámban