Brokkolis-tökmagos szendvicskrém

Ezt a receptet egy diétás tanácsadáson hallottam már jó majdnem éve. Azelőtt nemsokkal tudtam meg, hogy laktózérzékeny is vagyok, így nem gondoltam, hogy lesz valami amit az esetleges kóstolók közül én is ki tudok próbálni, de nagy meglepetésemre különféle szendvicskrémeket próbálhattunk ki nyers zöldségekkel és korpovit keksszel, így én sem lógtam ki a sorból. Nagyon ötletes receptek voltak, ez a kedvencem:

Hozzávalók:

• 600 g brokkoli
• 100 g tökmag
• 2 ek olíva olaj
• só
• kakukkfű
• 1 kis gerezd fokhagyma - 5 g (1,32 g CH)

A brokkolit rózsáira szedjük és sós vízben puhára főzzük. Amikor kissé kihűlt, botmixerrel összeturmixoljuk a többi hozzávalóval együtt.

"Almás olaszos"

Ezt az ételt először akkor készítettem, amikor maradt egy marék gomba a hűtőben és biztosra akartam menni, hogy nem fogjuk kidobni. Volt még két cikk alma is (ami kimaradt az előző napi uzsonnámból), azt gondoltam, talán finomak lesznek együtt. Azok lettek. :)

A pláne benne, hogy több időbe telik előkészíteni a gombát, mint az egész ételt megfőzni.

Akkor csak egy személyre készült, most háromra, lehetőleg úgy, hogy holnapra is maradjon belőle. Mi spagettivel ettük.

Névre nem igazán van jó ötletem. :)

Hozzávalók:

• 1 kg csiperke gomba
• 2 kisebb alma (268 g - 18,76 g CH)
• 1 fej vöröshagyma (100 g - 8,3 g CH)
• 1 nagyobb gerezd fokhagyma (5 g - 1,31 g CH)
• 500 ml paradicsom püré
• olaj
• só
• bors
• bazsalikom
• oregánó
• kakukkfű

A gombákat megtisztítottam és felkockáztam.

A hagymákat apróra vágtam és kevés olajon megpároltam. Hozzáadtam a gombát, és amikor elkezdett összeesni sóztam, borsoztam. Mikor már csak kevés leve volt, ráöntöttem a paradicsomot és hozzáadtam a zöld fűszereket. Amikor kicsit már sötétedett a paradicsom (pár perc után), meghámoztam az almákat és akkora kockákra vágtam, mint a gomba. Hozzáadtam, és csak addig főztem, hogy jól átmelegedjen, de még roppanós maradjon. Mielőtt elzártam volna a tűzhelyet, még ellenőriztem a fűszerezést.

Hát ennyi. Igazán nem hosszadalmas, vagy bonyolult. Persze tálaláskor a sajt nem maradhat el a tetejéről.

Az elkészült étel nekem összesen 1884 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 1,5 g / 100 g.

Bakonyi palacsintametélt

Valahogy még a hét elején eszembe jutott, hogy hortobágyi húsos palacsintát akarok enni. Soha nem volt a legkedvencebb ételem, talán azért, mert nagyon ritkán készült otthon. Mi úgy csináljuk, hogy darált húsból pörkölt alapot főzünk, azzal töltjük meg a sós palacsintákat, amiket aztán bepanírozunk és forró olajban kisütünk. Elég macerás kaja, talán ezért készítette olyan ritkán Anya (pedig a panírozásban mindig segítettünk), nekem általában a nagy születésnapok jutnak eszembe róla.

Mivel nem akartam megint hatalmas mennyiségű kókusz olajat sütésre elhasználni, ezért lemondtam erről a verzióról, máshogyan pedig nem szerettem volna elkészíteni. Viszont ez a palacsintás recept mégis eszembe jutott róla. Már közel három éve pihen a recept füzetemben, és csak az alkalomra várt, amit nagyon jól tett, mert szerintem ez a legfinomabb és a legkülönlegesebb bakonyi, amit eddig készítettem (a blogon is találtok ilyen ételt). Friss, telt, kicsit pikáns, és a kis módosításaimmal iszonyatosan laktató is.

Hozzávalók 4 személyre:

A palacsintához:

• 125 g zabpehely liszt (75 g CH)
• 125 g tk. tönkölybúza liszt (79,87 g CH)
• 400 ml tej (20 g CH)
• 4 tojás
• 1 kis csokor petrezselyemzöld
• 2 ek étolaj / olvasztott kókuszolaj
• 1 tk. só
• szénsavas ásványvíz / szódavíz

A gombás raguhoz:

• 800 g fehér és barna sampinyon gomba vegyesen
• 1 nagy fej hagyma (140 g - 11,62 g CH)
• 2 gerezd fokhagyma (6 g - 1,578 g CH)
• 1 tk pirospaprika
• 1 nagy paradicsom
• 1 nagy TV paprika
• 1tk csípős paprikakrém
• 1 csapott ek kakukkfű
• 400 ml tejföl
• 1 ek tk. tönkölybúza liszt (20 g - 12,78 g CH)
• 2 ek ét- / kókuszolaj

Először a palacsinta tésztájához robotgéppel simára keverjük a liszteket, a tejet és a tojásokat kevés sóval. Pihenni hagyjuk kb. fél óráig, addig hozzáláthatunk a raguhoz.

Ehhez a gombát felszeleteljük, a paradicsomot felkockázzuk, a paprikát pedig csíkokra vágjuk. A kétféle hagymát apróra vágjuk és kevés olajon megfonnyasztjuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a pirospaprikát, a paprikakrémet, a paradicsomot és a paprikát. Sóval, borssal és kakukkfűvel fűszerezzük. Épp hogy csak összerottyantjuk, majd hozzáadjuk a gombát is és fedő alatt puhára pároljuk kb. fél óra alatt. (Amíg fő, elkezdhetjük kisütni a palacsintákat.) A tejfölt kikeverjük az 1 ek liszttel, majd a gomba levéből kb. 1 merőkanálnyival jól eldolgozzuk és az egészet a gombás raguhoz adjuk. Jól összeforraljuk és már kész is.

Egy csokor petrezselymet apróra vágunk és 2 ek olajjal együtt a palacsinta tésztájához keverjük. Ásványvízzel addig hígítjuk, hogy sűrűn folyó palacsinta tésztát kapjunk (pont úgy, mint egy édes palacsintánál). Egy serpenyőt felhevítünk és épp annyi olajat öntünk bele, hogy még ne folyjon ki, ha a serpenyőt megfordítjuk, és kisütjük a palacsintákat. (Sütés közben, ha szükséges, még adhatunk ásványvizet a tésztához.)

A kész palacsintákat feltekerjük (akár kettesével is) és kb. kétujjnyi darabokra vágjuk őket. A kis tekercseinket egy hőálló tálba sorakoztatjuk és leöntjük a gombapaprikással. Egy fakanállal kicsit átmozgatjuk a palacsintákat, hogy a ragu mindenhová eljusson.

200 fokos sütőben jól átforrósítjuk, összesütjük az ételt.

Tálalásnál megszórhatjuk kakukkfűlevéllel, vagy friss petrezselyemzölddel.

Ha négy adagra osztjuk az ételt, egy személyre éppen 50,21 g CH jut. Nagyon laktató, igazán fenséges ebéd.

Ha hat adagban fogyasztjuk el, akkor egy főre 33,47 g CH jut.

Tipp: Ha szeretnénk egy kicsit felgyorsítani a főzést, az étel tökéletes egyszerű főtt tésztával is.

Forrás: Lajos Mari konyhája

Túrógombóc

Nagyon szeretem a túrógombócot, és igen gyakran el is készítem. A blogon már régóta fent van a recept, de most végre sikerült újrafotóznom. Egy kicsit módosítottam is rajta, így mutatom meg újra nektek.

Hozzávalók 12 db-hoz (3 adag):

• 250 g túró
• 50 g tk tönkölybúza liszt (31,95 g CH)
• 50 g zabkorpa (34,25 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 2 tojás
• fél citrom lereszelt héja
• vanília aroma
• (mazsola)
• olaj a formázáshoz
• 100 g darált dió

A gombócokhoz áttörjük a túrót és jól összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Néhány óráig hűtőben pihentetjük. Ezt akár előző este is megcsinálhatjuk, ha másnap nem lenne sok időnk.

Olajos kézzel gombócokat formázunk a masszából és forrásban lévő vízbe tesszük őket. Akkor vannak készen, ha feljönnek a víz tetejére. Darált dióba forgatjuk és ízlés szerint tejföllel, lekvárral tálaljuk.

Összesen 90,2 g CH-t tartalmaz, adagonként 30,07 g-ot.

Egy kis adalék a kenyérsütéshez

Az elmúlt időben változtattam egy kicsit azon, hogy készítem a kenyeret. Tényleg nagyon keveset, de mégis sokat jelent az eredmény szempontjából. Így jobban megkel a tészta, ami szerintem a fönti képen nagyon is látszik, ezért hasznosnak láttam leírni, mit változtattam. Utólag azt gondolom, hogy ezekre korábban is rájöhettem volna.

Először: kipróbáltam, hogy mi lenne, ha egy kicsit több sikért raknék a tésztába. Ez nem jelent csak 5 g-ot, de az eredmény nagyon látványos. Így már 15 g-ot használok.

Másodszor: miután megkelt a kenyér, jó alaposan átgyúrom, nem kímélem a kezem, és csak aztán formázok belőle veknit. Ezt beteszem a jénaiba, bevagdalom a tetejét, és újból kelni hagyom, min. 20, de inkább 30 percig. Ha úgy látom, már eleget várt, megkenem egy kis vízzel és mehet is a sütőbe.

Hát ennyi.

A képen egy rozsos cipó van, az alábbi hozzávalókból készítettem el:

• 100 g búza finomliszt (75,4 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 300 g tk rozsliszt (198 g CH)
• 15 g búzasikér (1,95 g CH)
• 1/2 ek só
• 25 g friss élsztő (2,45 g CH)
• 300 ml meleg víz
• a jénai kikenéséhez liszt és margarin

Ez a vekni 800 g-os lett (amin nagyon meglepődtem). Összesen 337,8 g CH-t tartalmaz, ami 100 g-ra vonatkoztatva 42,22 g-ot jelent.

Most egy kis tökmagot is kevertem a tésztába, mindig van itthon. A sárgarépás túrókrémmel együtt igazán finom.

Egyszerű graham kenyér

Ez a recept kísérletezés eredménye. Megunva a bolti kenyerek rossz minőségét, vagy magas árát úgy döntöttem, hogy én is süthetek magamnak kenyeret. Nem kis munka volt receptet találni, ami persze nem vált be 100 %-osan, úgyhogy változtanom kellett rajta. Az is egy kaland volt, hogy megtaláljam, hol lehet nemhogy olcsón, de egyáltalán kapni mindenféle alapanyagot is. Beruháztam egy tálra is, legalább annyi volt a rákészülés, mint maga a tényleges munka.

Az előző kenyerem is nagyon finom lett, de túl tömör, egy kicsit olyan érzésem volt nem sokkal az elfogyasztása után, mintha összeállt volna a gyomromban. Most lazítottam a tésztán, sokkal nagyobb és szebb is lett maga a kenyerem. Ennek lett egy kis hátulütője is, mert jénaiban sütöttem, eredetileg fedő alatt szerettem volna egy darabig, de olyan szép magas lett a kenyerem, hogy nem mertem használni.

Így egy kicsit omlósabb, levegősebb a tészta, kellemesebb fogyasztani.

Szeretnék később igazi kovászos kenyeret is készíteni, de időben ez sokkal hamarabb megvan, ami  azt hiszem, nem csak az én esetemben lényeges szempont.

Hozzávalók:

• 400 g graham liszt (240 g CH)
• 100 g búza finomliszt (75,4 g CH)
• 10 g (egy csapott evőkanál) búzasikér (ettől lesz szép magas a kenyerünk - 1,3 g CH)
• 1/2 ek só
• 300 ml langyos/meleg víz
• 25 g friss élesztő (2,45 g CH)

Az élesztőt belemorzsoljuk a vízbe és megvárjuk amíg feloldódik. Nyugodtan elkeverhetjük egy kanállal is.

A többi hozzávalót kimérjük egy nagyobb tálba, amiben majd a kenyerünket keleszteni szeretnénk. Hozzáöntjük az élesztős vizet és jól összegyúrjuk a tésztát. Letakarva (lehetőleg meleg helyen) 1,5 óráig kelesztjük.

Ezután egy kicsit átgyúrjuk a tésztát és cipót formázunk belőle. Egy jól kimargarinozott, kilisztezett jénai edénybe, vagy kenyérsütő formába tesszük. Én egy 18 cm átmérőjű kerek jénait használtam. Ebben is kelni hagyjuk egy kis ideig, kb. 15 percig. Tényleg nőni fog még picit.

A tetejét egy éles késsel bevagdaljuk, és vékonyan lekenjük vízzel. Hideg sütőbe tesszük, amit kb. 200 fokra állítunk be. Ha vagyunk olyan szerencsések, amilyenek én nem, akkor fedő alatt kb. 35 percig sütjük, amíg egy kicsit elkezd megpirulni az alja, majd anélkül további 15 percet, hogy egy kicsit megpiruljon a teteje.

Ha nem használunk fedőt, rakjunk a sütőbe egy hőálló edényben vizet, hogy párologjon amíg sül a kenyerünk. Ezalatt többször is kenjük le vékonyan vízzel, attól függően, hogy mennyire éget a sütőnk. Én 10-15 percenként javasolom. Összesen 50 percig süssük.

Amikor elkészült, borítsuk ki egy rácsra, hogy az alja is könnyen kihűlhessen, és ismét kenjük meg vékonyan vízzel.

Az én kenyerem 790 g-os lett, összesen 319,15 g CH-t tartalmaz. Ez 40,39 g-ot jelent 100 g-ra vonatkoztatva.

Megjegyzés:

Szerintem nagyon finom, megüti a jobb bolti kenyerek színvonalát.
Általában ezt az alapreceptet használom, de mindig máshogyan készítem el, még sosem sütöttem két ugyan olyan kenyeret. Változtatok a liszten, vagy többfélét is összekeverek, teszek bele különféle magvakat is.
Ma őt készítettem el: a BL55-ös mellett fele-fele arányban graham és teljes kiőrlésű rozslisztből, napraforgó-, len-, szezám- és tökmaggal. Eddig azt hiszem, ez lett a legfinomabb (meglep, hogy mennyire szeretem a graham lisztet), és végre ki mertem próbálni, hogy milyen, ha az ajándék jénaimban sütöm meg. :)

Mindenki próbálkozzon meg legalább egyszer az otthoni kenyérsütéssel, aki teheti, igazán érdekes kaland! :)

Sárgarépás túrókrém

A körözött után kedvet kaptam más variációk kipróbálásához is, és ez igen hamar felkeltette a figyelmemet. Répás süteményt is már régóta szeretnék csinálni, mert nagyon finom, és az sem utolsó szempont, hogy most lehet a legszebbeket kapni a piacon, úgyhogy rögtön megcsináltam ezt a krémet.

Nagyon finom lett, bár nagyon sok is, úgyhogy ezt fogom enni éjjel-nappal. Egy előnye azonban már biztosan van: mivel maradt 100 g túróm, amivel hirtelen nem tudtam mit kezdeni, ez lett a tízóraim, egy pici szelet félresikerült, de azért még finom tortával.

Hozzávalók:

• 150 g túró
• 100 g natúr krémsajt
• 125 g finomra reszelt sárgarépa (1 nagyobb szál - 10 g CH)
• só, bors
• pár csepp citromlé ízlés szerint

A túrót egy kicsit összetörjük, elkeverjük a krémsajttal, majd óvatosan beleforgatjuk a sárgarépát is. Ízlés szerint fűszerezzük, szerintem akkor sem csináljuk rosszul, ha a citromlé kimarad belőle.

Pár hűtőben töltött óra után már fogyaszthatjuk is.

Nagyon egyszerűen és gyorsan megvan, elég tetemes mennyiség lesz belőle. A legnagyobb macera a répa lereszelése, úgyhogy bárki meg tudja csinálni, aki szeretne kipróbálni egy kevéssé szokványos szendvicskrémet. Igazán megéri!

Jó étvágyat hozzá!

Forrás: recept-oldal.hu

Zöldfűszeres-fokhagymás körözött

A múlt héten elfogyott a vajam, pedig általában mindenből veszek újat, amikor már csak egy nagyon kicsi marad. Időhiány miatt nem tudtam a megszokott helyen vásárolni, így a Mars téren lévő Spar-ban kötöttem ki. Nem szerettem volna az ottani vajat megvenni, mert azt hittem, hogy drágább - de éppen, hogy olcsóbb volt, mint kiderült -, így végül elcsábultam egy kis doboz körözöttel. Már megkóstoltam néhány félét, de korábban sohasem kedveltem. Most az fogott meg benne, hogy túróval készül, úgyhogy gondoltam, biztos nem lehet rossz. Annyira ízlett, hogy pár nap alatt el is fogyott. Mivel valószínűleg ez  volt az egyik létező legalapabb körözött-variáció, amit el lehet képzelni, kitaláltam, hogy legközelebb majd magamnak készítem el.

A töltött gombából megmaradt túrót nem akartam sokáig tartogatni, úgyhogy ugyan azzal a lendülettel összedobtam ezt a sajtkrémet is, csak a fotó elkészültére kellett egy kicsit várni, hogy a hűtőbe összeérjen még egy kicsit. Teljesen más lett, mint a bolti, pedig eredetileg meg akartam próbálkozni egy olyan paprikás-köménymagos verzióval, de aztán az újonnan vásárolt borsikafűnek sikerült elcsábítania.

Hozzávalók:

• 100 g túró
• 100 g natúr sajtkrém
• 2 gerezd foghagyma (2 g)
• bazsalikom
• kakukkfű
• majoránna
• borsikafű
• petrezselyemzöld
• pár csepp citromlé
• só, bors

Egy villa segítségével egy kicsit összetörjük a túrót és hozzákeverjük a sajtkrémmet. A fokhagymát minél apróbbra vágjuk, a szerencsésebbeknek fokhagymanyomóval sokkal könnyebb dolguk van. A földfűszerekkel együtt a túrókrémbe keverjük. Akkor vagyunk csak igazán szerencsések, ha minimum néhány fűszerből frisset tudunk használni.

Hűtőben fogyasztás előtt minimum néhány órát pihenni hagyjuk. Pár napnál tovább ne tartogassuk, már, ha kihúzza addig. :)

Sajtos túrókrémmel töltött gomba

Egy pár napja találtam ki, hogy végre töltött gombát is fogok készíteni. Az egyetlen akadályt ez elé az állította, hogy kapok-e ehhez megfelelő gombákat a piacon, mert az árus, akinél általában beszerzem nagyon kicsiket szokott hozni. Szerencsére kaptam, pedig már készen állt a B-terv, a zöldséges makaróni, ami már régóta igen nagy kedvencem, egyszer megmutatom majd, azt hogy szoktam készíteni.
Végül egy hatalmas bevásárlás után minden együtt volt ahhoz, hogy elkészítsem a gombákat:

Hozzávalók:

• 16 db közepes méretű gomba kalapja (300 g)
• 150 g túró
• 100 g natúr sajtkrém
• 35 g reszelt mozzarella/trappista sajt
• 1 db közepes paradicsom (100 g)
• kakukkfű
• borsikafű
• só
• bors

A gombákat megtisztítjuk, a tönkjüket eltávolítjuk. Ha szükséges, egy kiskanállal még kivájjuk egy picit a gombák kalapját, hogy több töltelék férjen bele. Sütőpapírral bélélt tepsire sorakoztatjuk őket.

A töltelékhez egy villával (így egyúttal a túrót is összetörjük) elkeverjük a túrót és a sajtkrémet. Sóval, borssal és egy csipet kakukkfűvel fűszerezzük és megtöltjük vele a gombákat. A paradicsomot vékony cikkekre vágjuk és mindegyik gomba tetejére teszünk egy szeletet. Finoman megszórjuk borsikafűvel és a tetejére egy kis halom reszelt sajtot is pakolunk.

Az így kapott "tornyainkat" 180 fokon kb. 10 perc alatt készre sütjük. Amikor kivesszük a sütőből, rögtön átpakoljuk egy tányérra.
(Mivel most a megfázásos időszak miatt van itthon citromom, minden kis gombára cseppentettem egy pici citromlevet, amikor még csak a túrókrémet raktam bele.)

Köretnek fogyaszthatunk rizst, vagy a gombák megmaradt tönkjeit felhasználva készíthetünk egy enyhén fűszeres, gombás-tejszínes mártással megbolondított tésztát is. Ha például vendégeket várunk, ez lehet két külön fogás is.

A CH számolással most nem fáradoztam, mert csupa alacsony szénhidráttartalmú alapanyagot használtam fel. Ez a mennyiség nekem négy adagot tesz ki.

Tipp:

• Vagy a túrókrémet sózzuk picit erősebben, vagy evés előtt egy kicsit sózzuk meg a gombákat.
• Nyugodtan csináljunk több túrókrémet, ha kimarad, remek lesz körözöttnek.

Forrás: mindmegette.hu

Zabpelyhes répafőzelék ordával

Azt egy kicsit túlzásnak találom, hogy főzeléknek nevezzük ezt az ételt, bár én magam sem tudok rá jobbat kitalálni. Az biztos, hogy nagyon finom, és különleges is. Egy könnyű nyári ebédnek, vacsorának bármikor össze lehet ütni pár perc alatt. Nem kell hozzá nagy konyhaművésznek lenni, és mégis olyan étel, ami egyáltalán nem megszokott. A répa még ropogós benne, a petrezselyem is igazán felfrissíti, minden hozzávalónak tisztán elkülönül az íze, és valahogy mégis harmonizálnak.

A mai nagy piacozásomnak igazán méltó eredménye. :)

Eredetileg fokhagymás sajttal kellett volna elkészíteni. Olyat nem sikerült kapnom, de egyáltalán nem bánom, pedig nagyon szeretem, még akkor is, ha messziről lehet érezni, mikor készítettem belőle valamit.

Hozzávalók két személyre:

• 200 ml tej (8 g CH)
• 1,5 ek tört zabpehely (15 g - 9,65 g CH)
• 200 g orda
• 6 zsenge kisebb sárgarépa (270 g - 21,87 g CH)
• 1 csokor petrezselyem
• só

A répát megtisztítjuk és felkarikázzuk, majd megsózzuk.

A tejet felforraljuk, beletesszük a zabpelyhet és addig főzzük, amíg egy kicsit be nem sűrűsödik. Beletördeljük a sajt kb. kétharmad részét, és jól elkeverjük. Egy kicsit hagyjuk, hogy összefőjön. Nem kell, hogy teljesen felolvadjon a zabpelyhes tejben, és homogén masszát kapjunk.

Beletesszük a répát és a durvára aprított petrezselyemzöldet is. Egy-két perc alatt összemelegítjük.

Tálaláskor a tetejére szórjuk a megmaradt, felkockázott sajtot.

Összesen 39,52 g CH-t tartalmaz, így adagonként 19,76 g-ot.

Forrás: nosalty.hu

Tükörtojás paradicsommal

Hosszú távú célom, hogy megszeretem a paradicsomot. Tudom, hogy egészséges, de sokáig még az illatát sem tudtam elviselni. Mindig megkaptam otthon, hogy kiskoromban bezzeg még mocskosan is megettem a kertben, annyira szerettem. Ha nem akartam volna elhinni, akkor is muszáj lett volna, mert még egy nagyon aranyos fénykép is készült az egyik ilyen alkalom során. Pedig még rosszul is lettem, amikor a menzán meg kellett ennem a paradicsomlevest.
Ez elég furán hangzik így. Először csak keveset tettem belőle egy-egy ételbe, aztán egyre többet, de azt hiszem ezzel az étellel már igen jó útra léptem. Még nem akartam most elkészíteni, de olyan szép paradicsomok voltak a piacon, hogy nem hagyhattam ott őket.
Szerintem egy könnyű vacsorának a legideálisabb, mert elég sokáig tart, amíg megsül, így a reggeli kilőve (legalábbis nálam) és elég laktató is. Gondolkodtam rajta, hogy húshoz is lehetne köret, vagy főzhetnék hozzá tésztát, amit összekevernék a tejfölös szósszal ebédre. Mindkettő jól hangzik, talán egyszer sort kerítek rájuk. Így egy embernek elég csak egy paradicsom, de én most egyszerre megettem az egészet, nagyon laktató, az biztos. :)

Hozzávalók:

• 200 g paradicsom (8g CH)
• 2 tojás
• 50 g tejföl
• szerecsendió
• édesítőszer
• só
• 5 g margarin

A paradicsomokat megmossuk, és egy éles késsel levágjuk a tetejüket. A belsejüket kivájjuk, és kivajazott tűzálló tálba helyezzük őket. Mindegyikbe ütünk egy-egy tojást. A paradicsom kivájt belsejét tejföllel összekeverjük. Kevés szerecsendióval, egy csipet sóval és egy teáskanál cukornak megfelelő édesítőszerrel (nálam 8 csepp Huxol) ízesítjük, majd a paradicsomok alá öntjük.

Sütőben addig sütjük, amíg a tojásfehérje meg nem keményedik. Nekem ez összesen 40 perc volt, 15 percig nagy lángon, amíg a sütő bemelegedett, majd lejjebb vettem a hőfokot és hagytam, hogy lassan elkészüljön.

Melegen fogyasztjuk.

Így az étel összesen 8 g CH-t tartalmaz a tejfölt nem számolva, de ha figyelembe vesszük, hogy a paradicsommal 10 dkg-ig szintén nem kell számolnunk, akkor csak 4 g-ot.

Zabpehelylisztes palacsinta túrókrémmel

Már régebben elterveztem, hogy megsütöm ezt a palacsintát. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy annyira ízlik, mint a rendes változat, de azért ez is finom lett (csak egy picit más). A zabpehely miatt pedig igazán jó illat lett a konyhában. Könnyen süthető és egyáltalán nem ragad le a serpenyőben. Most fordult elő először (és remélem nem utoljára), hogy az első darab nem a kukában landolt.

Hozzávalók a palacsintához:

• 200 g zabpehelyliszt (142,2 g CH)
• 2 tojás
• 2 dl tej (10 g CH)
• szénsavas ásványvíz
• kevés napraforgó-/kókuszolaj a tésztába és az első palacsinta megsütéséhez

A lisztből, a tojásokból és a tejből kikeverjük a tésztát és kb. fél óráig pihentetjük. Ezalatt a zabliszt miatt jól besűrűsödik a tésztánk. Adjunk hozzá annyi ásványvizet, hogy megkapjuk a szokások palacsinta állagot (kb. olyan mint egy nagyon híg krémleves, vékony sugárban lefolyik a merőkanálról. Adjunk a tésztához kevés olajat is, majd süssük ki a palacsintákat. Az első előtt vékonyan kenjük meg a serpenyőt olajjal, és ha szükséges, sütés közben adjunk még ásványvizet a masszához.

Nekem összesen 17 palacsintám lett. A tészta összesen 152,2 g CH-t tartalmaz, így egy darab palacsinta 8,95 g-ot.

Hozzávalók a túrókrémhez:

• 25 dkg túró (10 g CH)
• 1-2 ek tejföl (0,8 g CH)
• 2 ek xilit (20 g CH) / édesítőszer
• vanília aroma
• fél citrom reszelt héja

A krémesebb állag miatt botmixerrel dolgozzuk össze a hozzávalókat.

A krém így 30,8 g CH-t tartalmaz, de a túróval és a tejföllel nem kell számolni, ha egyszerre maximum 10 dkg-ot fogyasztunk.

Vékonyan kenve ez az adag nekem 10 palacsintához volt elég.

Paradicsomos karfiol

Nagyon szeretem a karfiolt. Ezt a receptet már régebben találtam, de szerencsére azon kevesek közé tartozik, amiket a CH diéta miatt sem kell elhagynom. Gyors és egyszerű, ami csak az előnyére írható, és persze finom is. :)

Hozzávalók:

• 1 kisebb fej karfiol (nekem kb. 600 g - 24 g CH)
• 1 pici fej vöröshagyma (50 g - 4,15 g CH)
• 2 nagy gerezd fokhagyma (5 g - 1,31 g CH)
• 3-4 paradicsom (400 g - 16 g CH)
• 2 ek olíva-/napraforgóolaj
• só, bors
• szerecsendió, fahéj, koriander, szegfűbors, vagy
• oregánó, bazsalikom, kakukkfű
• chili

A karfiolt enyhén sós vízben megabálom. Az apróra vágott hagymát olajon megpárolom, majd hozzáadom a felkockázott paradicsomot. Megfűszerezem és fedő alatt jól összerottyantom. Beleforgatom a karfiolt és pár perc alatt összefőzöm.

Az eredeti recept azt írja, hogy szerecsendióval, fahéjjal, korianderrel és szegfűborssal fűszerezzük, de én már készítettem oregánóval, bazsalikommal és kakukkfűvel is. Nagyon finomra sikerült.

A recept összesen 45,46 g CH-t tartalmaz. Fogyaszthatjuk magában, vagy köretként húsok mellé, de én tésztával összesütve is nagyon szeretem. Ilyenkor általában 250 g durum tésztát (182,5 g CH) és 60 g trappista sajtot (1,2 g CH) használok. Így összesen 229,16 g CH-t tartalmaz. Öt adagban fogyasztva adagonként 45,83 g-ot.

A recept forrása: Szellem a fazékban. Itt persze sokkal ínycsiklandóbban néz ki :)