Citromos kuglóf

Ezzel a recepttel debütált a kuglóf formám miután megvettem, már nagyon vártam, hogy elkészíthessem. Aztóta többször megsütöttem és majdnem mindig volt egy jó kis bakim, például nem figyeltem oda és túl magasra állítottam a sütő hőfokát, ezért kiszáradt a külseje mire megsült a belseje. Még szerencse, hogy nagyon finom, ezért nem hagytam, hogy kifogjon rajtam. Igazán nagyon citromos, de nem túlzottan, a sziruptól pedig kellemesen szaftos. Most Meyer citrommal készült, teljesen véletlenül bukkantam rá a boltban.
Úgy is remek, ha a tk. lisztből 50 grammot darált dióra cserélünk.

Az én kuglófformám 23 cm-es, ha nektek van otthon, akkor egy picit kisebbet ajánlanék, 20-21 cm-est, ezt nem tölti ki teljesen.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 250 g lágy margarin
• 35 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 2 citrom lereszelt héja
• 5 tojás
• 100 g lm tejföl
• 200 g tk búzaliszt (120 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35 g CH)
• 10 g sütőpor

A sziruphoz:

• 2 citrom leve - nálam 80 ml (5,28 g CH)
• 8 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő

A liszteket és a sütőport egy tálba mérem és magam mellé készítem.

Robotgéppel habosra keverem a margarint az édesítővel és a citromhéjjal. Ezután folyamatos keverés mellett hozzáadom a tejfölt. A tojásokat és a sütőporos liszteket váltogatva keverem a masszához, először csak egy tojást, majd kevés lisztet és így tovább.

A tésztát egy alaposan kimargarinozott, kilisztezett formába öntöm és 180 fokon alsó-felső sütéssel kb. 40-45 perc alatt készre sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm!

Amíg sül a kuglóf elkeverem a citromok levét az édesítővel a sziruphoz. Miután a kuglófot kivettem a sütőből egy villával megszurkálom az alját és lassan rálocsolom a szirupot. Csak azután veszem ki a formából, hogy ezt már jól magábaszívta és szeretelés előtt hagyom kihűlni.

Az így elkészített sütemény összesen 180,28 g CH-t tartalmaz. A formám mintája alapján én 17 szeletre vágom, így 1 szeletben 10,6 g CH van.

Forrás: marcelpaa.com

Csíkos kalács

Ezt a kalácsot már nagyon régen kinéztem magamnak. Az eredeti annyira gyönyörű volt, hogy egyszer nekem is el kellett készítenem. Az enyém annyira nem gyönyörű, de legalább finom és több nap után is puha, na meg az enyém, így jól megehetem az egészet! :)
Majdnem elfelejtettem megjegyezni, hogy az ott a képen a világ legcsodálatosabb bögréje. :)

Hozzávalók egy 10 x 30 cm-es formához:

A tésztához:

• 300 g tk búzaliszt (183,3 g CH)
• 150 g graham liszt (90 g CH)
• 150 g félfehér kenyérliszt (100,5 g CH)
• 15 g búzasikér
• 25 g friss élesztő
• 100 ml tej (5 g CH)
• 200 ml tejföl
• 50 g olvasztott margarin
• 1 egész tojás
• 1 csipet só
• 25 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (100 g cukornak felel meg)
• pár tk házi vanília kivonat (recept itt)
• kb. 80 ml víz

A kakaós részhez:

• 20 g cukrozatlan kakaópor (2,8 g CH)
• 5 ek víz

A kenéshez:

• 1 egész tojás

A tészta hozzávalóiból lágyabb kalácstésztát dagasztok úgy, hogy a vizet apránként adagolom hozzá.

Konyhai mérleg segítségével kettéválasztom a tésztát és az egyik felébe beledolgozom a kakaóport annyi vízzel, hogy ugyanolyan állagú tésztát kapjak. Egy kelesztőtálba rakom a két gombócot úgy, hogy egy sütőpapírral elválasztom őket, és lefedve kb. 30-40 percig kelni hagyom.

Ezután előbb a kakaós tésztát, majd a fehéret nyújtom ki egyforma téglalap alakúra úgy, hogy a rövidebb oldala megfeleljen a formám hosszának (30 cm). Egymásra fektetem a két lapot úgy, hogy a fehér legyen alul. Ha szükséges, még nyújtok rajta kicsit és az egyik rövidebb oldalától indulva feltekerem. Az előkészített formában letakarva még kelni hagyom kb. 15-20 percig, közben előmelegítem a sütőt 160 fokra.

A megkelt tésztát megkenem egy villával kikevert tojással és kb. 40 perc alatt készre sütöm. Ha szükséges, letakarom sütőpapírral, hogy ne piruljon meg túlságosan, és mielőtt kivenném a sütőből, tűpróbát is végzek.

A kész kalácsom 1117 grammos lett, és összesen 381 g CH-t tartalmaz, így 100 grammjában kb. 34,46 g CH van.

Forrás: Ami a konyhámból kikerül

Rakott brokkoli

Szerintem a diéta lehet az oka annak, hogy nagyon szeretem a zöldséges rakott ételeket, és persze időnként kell egy olyan ebéd, amivel az ember jól teletömeti a hasát, mert olyan rengeteget ehet belőle. :)

Magamtól azonban eszembe se jutott volna ezt az ételt felrakni a blogra, akármennyire is finomnak találom, mert azt gondoltam, olyan egyszerű, és egyáltalán nem különleges, hogy ilyet bárki tud készíteni. De a Páromnak annyira ízlett, hogy szerinte itt van a helye, és pár héten belül már másodjára készítettem el.

Hozzávalók 6-8 személyre:

• 1 kg darált sertéshús
• 1 kg brokkoli
• 400 g barna rizs (308,8 g CH)
• 1 nagyobb fej vöröshagyma (110 g - 9,13 g CH)
• 2 nagy gerezd fokhagyma (6 g - 1,5 g CH)
• 330 g tejföl
• 150 g trappista sajt
• só
• bors
• piros paprika
• olaj

A rizst átmossuk és egy lábasban kevés olajon átpirítjuk. Felöntjük 2,4-szeres mennyiségű vízzel, sózzuk, borsozzuk, és fedő alatt felforraljuk, majd kis lángon, de úgy, hogy folyamatosan rotyogjon, készre főzzük. Közben néhányszor keverjük át, nehogy letapadjon, Amikor elkészült, fedő alatt hagyjuk pihenni, hogy a fazékban lévő gőzben még kicsit puhuljon. Most nem kell teljesen puhára főznünk, mert még puhul, amikor összesütjük az ételt.

A húsból pörköltet készítünk. Ehhez a hagymákat apróra vágjuk és kevés olajon megdinszteljük. Gazdagon megszórjuk fűszerpaprikával és elkeverjük, majd éppen csak egy löttyintésnyi vizet adunk hozzá, hogy ne égjen le. Beletesszük a darált húst, sózzuk, borsozzuk (ételízesítőt is használhatunk) és fedő alatt kis lángon készre főzzük.

A brokkolit megtisztítjuk és rózsáira szedjük. (Én a szárát is felhasználom, ugyanolyan finom. Ha kicsit fás, vagy nagyon piszkos lenne, akkor az alját késsel meghámozom, majd kb. 1-2 cm-es karikákra vágom.) Forró enyhén sós vízben kb. 5 percig főzöm, hogy egy kicsit megpuhuljon, de még roppanós maradjon.

Ha már minden hozzávalóval elkészültünk, egy tepsibe rétegezzük. Először elterítjük az alján a brokkolit, majd erre jöhet a rizs, végül a hús. Kevés pörkölt szaftot is rámerek, majd az egészet egyenletesen beborítom tejföllel és reszelt sajttal.

200 fokos sütőben kb. 15-20 perc alatt összesütöm, ezalatt a sajt szépen rápirul a tetejére.

Az én ételem összesen 3433 grammos lett, így 100 grammjában 9,3 g szénhidrát van. A tepsi 1/6-ában 53 g, 1/8-ában pedig 40 g CH van. Kiadós fogás. ;)

Tipp:

• A húst én úgy is nagyon szeretem, ha a pörkölt alap mellé, vagy épp helyette egy sűrített paradicsomot használok. Ilyenkor majoránnával, oregánóval, bazsalikommal és kevés kakukkfűvel fűszerezem. (De most elfelejtettem sűrített paradicsomot venni.)
• Rizs helyett én nagyon szeretek kölest használni a rakott ételekben, de jó választás lehet a bulgur is.

A blogon más rakott ételek is találhatóak, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.

Zabpehelylisztes gofri alaprecept vaníliás túrókrémmel

Régen nagyon szerettük otthon a gofrit. Amikor kaptunk egy sütőt szinte mindig azt ettünk, még a nyaralás alatt is sütöttünk. Mindig hatalmas mennyiség készült egyszerre, az egész család azt ette reggelire.
Aztán valahogy elmaradt. Már jó ideje szeretném reformosítani ezt is, most jött el az ideje. Persze a recept otthon maradt, de nem kellett sokat keresgélnem, majdnem az első szembejövő mellett döntöttem.

Ami most újdonság, hogy kipróbáltam Dia Wellness 1:4 édesítőt, amit már kb. egy fél éve szeretnék. Röviden róla: Eritrit és stevia keveréke, ebből következően 100 grammja 0 g felszívódó szénhidrátot tartalmaz. Négyszer erősebben édesít, mint a kristálycukor, ezért "negyedannyinak" hívom (ahogy sokan mások) és ezt mindenki megmosolyogja. Van aki, a steviánál érez mellékízt, az eritritnél, pedig "hideg" ízt, de ennél egyiket sem tapasztalja. Nekem eddig nagyon tetszik, bár a kávémban néha érzek egy kis mellékízt - de csak a kávémban, ahogy a steviánál -, nem is értem.
Éppen azért, mert a negyedannyiban nincs felszívódó szénhidrát, kicsit talán még nekem is nagy lett a 30 CH-nyi reggeli adag, pedig imádok reggelizni, és imádok jó sokat reggelizni. Az ott a tányéron bizony mind a mai reggelim. :)

Még egy apróság a túrókrémmel kapcsolatban. Mindenképpen szerettem volna rárakni a képre, mert a ritka "nem számolós" nyalánkságok egyike, és külön bejegyzésben, még nem mutattam meg. Viszont egy kis furfangra volt szükségem: hogy fotózáskor ne égjen be a hófehér krém a gofrik tetején, kevés cukrozatlan kakaópor került bele.

Édes, ropogós alapracept:

• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 10 g DW 1:4 édesítő (ez 40 g cukornak felel meg)
• 60 g margarin
• 1/2 tk sütőpor
• 2 egész tojás
• 125 ml tejföl (nálam kis része tejszín volt, hogy lazítsak a masszán)
• vanília aroma
• fél citrom lereszelt héja

A margarint egy kicsit olvasszuk fel és hagyjuk hűlni.

Egy tálban keverjük el az édesítőt és a tojásokat, majd keverjük bele a margarint és a vaníliát is. Dolgozzuk bele a tejfölt, majd a lisztet és a sütőport, végül pedig a citromhéjat.

A tésztánk teljesen csomómentes, melegítsük fel a gofrisütőnket és süssük készre a gofrijainkat. Nekem ebből az adagból hat darab gofrim lett.

A gofri akkor lesz kívül ropogós és belül puha, ha nem halmozzuk egymásra, amíg még melegek.

Forrás: hvg.hu/gasztronomia

Vaníliás túrókrém (ekkora adaggal nem kell számolni, ha nem kerül mellé még túró):

• 100 g túró
• 1 ek tejföl
• 1/2 ek tejszín
• 1 kk DW 1:4 édesítő
• vanília aroma, vagy fél rúd vanília kikapart magvai
• 1/2 citrom lereszelt héja

Nincs más dolgunk, mint, jó alaposan összekeverjük a hozzávalókat. A legszebb akkor lesz, ha botmixert használunk, ezért egyszerre érdemes nagyobb adagot készíteni. Pár napig eláll a hűtőben.

Bakonyi palacsintametélt

Valahogy még a hét elején eszembe jutott, hogy hortobágyi húsos palacsintát akarok enni. Soha nem volt a legkedvencebb ételem, talán azért, mert nagyon ritkán készült otthon. Mi úgy csináljuk, hogy darált húsból pörkölt alapot főzünk, azzal töltjük meg a sós palacsintákat, amiket aztán bepanírozunk és forró olajban kisütünk. Elég macerás kaja, talán ezért készítette olyan ritkán Anya (pedig a panírozásban mindig segítettünk), nekem általában a nagy születésnapok jutnak eszembe róla.

Mivel nem akartam megint hatalmas mennyiségű kókusz olajat sütésre elhasználni, ezért lemondtam erről a verzióról, máshogyan pedig nem szerettem volna elkészíteni. Viszont ez a palacsintás recept mégis eszembe jutott róla. Már közel három éve pihen a recept füzetemben, és csak az alkalomra várt, amit nagyon jól tett, mert szerintem ez a legfinomabb és a legkülönlegesebb bakonyi, amit eddig készítettem (a blogon is találtok ilyen ételt). Friss, telt, kicsit pikáns, és a kis módosításaimmal iszonyatosan laktató is.

Hozzávalók 4 személyre:

A palacsintához:

• 125 g zabpehely liszt (75 g CH)
• 125 g tk. tönkölybúza liszt (79,87 g CH)
• 400 ml tej (20 g CH)
• 4 tojás
• 1 kis csokor petrezselyemzöld
• 2 ek étolaj / olvasztott kókuszolaj
• 1 tk. só
• szénsavas ásványvíz / szódavíz

A gombás raguhoz:

• 800 g fehér és barna sampinyon gomba vegyesen
• 1 nagy fej hagyma (140 g - 11,62 g CH)
• 2 gerezd fokhagyma (6 g - 1,578 g CH)
• 1 tk pirospaprika
• 1 nagy paradicsom
• 1 nagy TV paprika
• 1tk csípős paprikakrém
• 1 csapott ek kakukkfű
• 400 ml tejföl
• 1 ek tk. tönkölybúza liszt (20 g - 12,78 g CH)
• 2 ek ét- / kókuszolaj

Először a palacsinta tésztájához robotgéppel simára keverjük a liszteket, a tejet és a tojásokat kevés sóval. Pihenni hagyjuk kb. fél óráig, addig hozzáláthatunk a raguhoz.

Ehhez a gombát felszeleteljük, a paradicsomot felkockázzuk, a paprikát pedig csíkokra vágjuk. A kétféle hagymát apróra vágjuk és kevés olajon megfonnyasztjuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a pirospaprikát, a paprikakrémet, a paradicsomot és a paprikát. Sóval, borssal és kakukkfűvel fűszerezzük. Épp hogy csak összerottyantjuk, majd hozzáadjuk a gombát is és fedő alatt puhára pároljuk kb. fél óra alatt. (Amíg fő, elkezdhetjük kisütni a palacsintákat.) A tejfölt kikeverjük az 1 ek liszttel, majd a gomba levéből kb. 1 merőkanálnyival jól eldolgozzuk és az egészet a gombás raguhoz adjuk. Jól összeforraljuk és már kész is.

Egy csokor petrezselymet apróra vágunk és 2 ek olajjal együtt a palacsinta tésztájához keverjük. Ásványvízzel addig hígítjuk, hogy sűrűn folyó palacsinta tésztát kapjunk (pont úgy, mint egy édes palacsintánál). Egy serpenyőt felhevítünk és épp annyi olajat öntünk bele, hogy még ne folyjon ki, ha a serpenyőt megfordítjuk, és kisütjük a palacsintákat. (Sütés közben, ha szükséges, még adhatunk ásványvizet a tésztához.)

A kész palacsintákat feltekerjük (akár kettesével is) és kb. kétujjnyi darabokra vágjuk őket. A kis tekercseinket egy hőálló tálba sorakoztatjuk és leöntjük a gombapaprikással. Egy fakanállal kicsit átmozgatjuk a palacsintákat, hogy a ragu mindenhová eljusson.

200 fokos sütőben jól átforrósítjuk, összesütjük az ételt.

Tálalásnál megszórhatjuk kakukkfűlevéllel, vagy friss petrezselyemzölddel.

Ha négy adagra osztjuk az ételt, egy személyre éppen 50,21 g CH jut. Nagyon laktató, igazán fenséges ebéd.

Ha hat adagban fogyasztjuk el, akkor egy főre 33,47 g CH jut.

Tipp: Ha szeretnénk egy kicsit felgyorsítani a főzést, az étel tökéletes egyszerű főtt tésztával is.

Forrás: Lajos Mari konyhája

Rakott kígyóbab

Apa a rengeteg zöld- és méteres babot tett el télire, és jópár üveggel kaptam belőle. Eddig még nem nyúltam hozzá, mert a bablevesen (ami nem épp a kedvencem) kívül egyáltalán nem volt ötletem. Aztán a hétvégén eszembe jutott, hogy készíthetnék belőle valamilyen rakott ételt, mondjuk, mint a rakott karfiol, amihez zöldfűszeres húsos ragut főzök. Csak, hogy egy kicsit azért mégis feldobjam. Az ezen való nagy fejtörés közepén aztán szinte a semmiből jutott eszembe egy már kb. 2 éve megtalált és elfelejtett recept A Két Cica Konyhájától. Régen nagyon zseniálisnak és különlegesnek gondoltam (nincs ez másképp most sem), de éppen emiatt nem készítettem el sosem, mert akkor még nem tudtam mi fán terem az a barna basmati rizs, és mire jött a bab szezonja, megfeledkeztem a receptről. Na jó, most is kölessel készítettem el, mert most arra pörögtem rá, és bizony nagyszerű lett. Hatalmas, kiadós ebédet lehet belőle csapni! :)

Hozzávalók négy személyre:

• 200 g köles (141,2 g CH) / vagy barna basmati rizs
• 1 fej hagyma (110 g - 9,13 g CH)
• 3 gerezd fokhagyma (10 g - 2,63 g CH)
• 1 közepes paradicsom
• 500 g darált (sertés) hús
• 400 g kígyóbab (27,2 g CH)
• 300 ml tejföl
• 3 ek kókuszzsír
• 50 ml (száraz) fehérbor (2 g CH)
• só
• bors
• 1/2 csokor aprított petrezselyemzöld / szárított is lehet
• 2 ek szezámmag

Először a kölest készítjük el. Egy kis lábasban megolvasztjuk a kókuszzsírt és megdinszteljük rajta a hagymát. Ráöntjük a fehér bort, és hagyjuk, hogy elfőjjön az alkoholtartalma. Ezután alaposan belekeverjük a kölest, hogy a hagymás boros keverék átjárhassa és kevergetve pár percig pirítjuk. Felöntjük 600 ml vízzel (vagy zöldségalaplével) és puhára főzzük a kölest. Belekeverjük a petrezselyemzöldet és lefedve hagyjuk.

Ha friss babbal dolgozunk, egy lábasban forraljuk sós vizet és egy-két percig főzzük benne a babot, hogy kicsit megpuhuljon, majd szűrjük le. Ha üvegeset használunk, csak szűrjük le a levét.

A darált húst sózzuk, borsozzuk, majd belekeverjük a már elkészített kölest és a felkockázott paradicsomot.

A tejfölt enyhén sózzuk meg és keverjük ki a zúzott fokhagymagerezdekkel.

A húsos-köleses keverék felét terítsük el egy kb. 20 x 20 cm-es hőálló tálban. Ezen simítsuk el a tejfül felét, majd az előkészített babot. Ezután jöhet a húsos-köleses massza, majd a tejföl másik fele. A tetejét megszórjuk szezámmaggal és pár előzőleg félretett babbal díszítjük.

180 fokon süssük készre. Ha esetleg égetne a sütőnk hátulja, közben fordítsuk meg.

Az étel így elkészítve összesen 182,16 g CH-t tartalmaz, egy adag pedig 45,09 grammot.

Mákos stangli

Ezt a receptet is régebben néztem ki magamnak. Nagyon tetszett, hogy mák van a tésztájában, mert már a mákos pogácsában is nagyon bejött, és nem utolsó sorban, ehhez sem kell ledarálni, amire  az itteni mákdarálóval nem szívesen vállalkoznék. Ez lesz most (jó sokáig) a tízórai rágcsa, emellett mutatós vendégváró is lehet belőle. :)

Hozzávalók:

• 200 g tk. tönkölybúza liszt (127,8 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70,4 g CH)
• 250 g margarin
• 75 g tejföl
• 1 tojás sárgája (a fehérje majd a kenéshez kell)
• 50 g szemes mák (11,95 g CH)
• 15 g só
• 75 g (füstölt) sajt
• 1/2 cs. sütőpor
• a tetejére szezámmag

Mielőtt még akárminek nekifognánk egy száraz serpenyőben megpirítjuk a mákot és félretesszük.

A liszteket egy tálba mérjük, elmorzsoljuk a reszelt sajttal és a kockákra vágott margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt begyúrjuk a tésztát. Kb. fél cm vastagra nyújtjuk. (Én ketté vettem a tésztát, így mivel nagyon vajas volt, szinte alig kellett aláliszteznem, csak forgattam a tésztát nyújtás közben, hogy ne ragadjon le.) Derelyevágóval kb. 1 x 5 cm-es rudakra vágjuk, megkenjük a tojásfehérjével és vastagon megszórjuk szezámmaggal.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket (nem kell közöttük sok helyet hagyni, mert nem fognak nagyon megnőni, csak megemelkednek picit) és 180 fokon kb. 15 perc alatt készre sütjük őket.

Nekem 762 g stanglim lett, így a szénhidráttartalma 35,45 g / 100 g.

Forrás: Kemencetűz