Meggyes pite

Már régen kitaláltam, hogy megpróbálok szép pitét sütni, de amikor végre rászántam magam, rá kellett jönnöm, hogy ez mégsem lesz olyan egyszerű, mint képzeltem.

Aztán kicsit jobban utánaolvastam a dolognak, több receptet is megnéztem, így egy sokkal szebb és finomabb pite készült, mint első alkalommal, aminek a receptjét már meg is mutatom nektek.

Még van hova fejlődnöm pite-ügyileg, de egy tuti tippem azért így is van: ha a tésztát sütőpapíron nyújtjátok, sokkal egyszerűbb és gyorsabb vele dolgozni.

Hozzávalók egy 26 cm-es pitéhez:

A tésztához:

• 250 g teljes kiőrlésű búzaliszt (150 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 60 g eritrit
• 125 g hideg margarin
• 1 tojás
• 1 ek habtejszín
• 1 csipet só

A töltelékhez:

• 800 g meggy kimagozva (88 g CH)
• 25 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 ek házi vanília kivonat
• 1 kk őrölt fahéj
• 2 ek zabkorpa

A kenéshez:

• 1 tojás

A tésztához a liszteket elmorzsolom a margarinnal, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrom és befóliázva a hűtőbe teszem legílább fél órára.
A meggyet megmosom, kimagozom és összeforgatom az édesítővel, vaníliával és fahéjjal.

A tészta egyik felét sütőpapíron kinyújtom és kibélelem vele az előkészített piteformát. Én egy kimargarinozott, kilisztezett kivehető aljú fém piteformát használok. A leeső részeket és a magmaradt tésztát egybegyúrom, majd ezt is kinyújtom és tetszőleges mintát készítek belőle a pite tetejére (most leveleket).

A formában lévő tésztát megszórom a zabkorpával és egyenletesen elterítem rajta a meggyet. Ezt beborítom a többi tésztával, amit megkenek egy villával kikavart egész tojással.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöm, amíg szépen megbarnul a tészta. Csak teljesen kihűlve szeletelem fel.

A recept így elkészítve 273,5 g CH-t tartalmaz összesen. 16 szeletre vágva egy szelet süteményben 17,09 g szénhidrát van.

Ha kimarad a tésztából ne felejtsd el korrigálni a számítást!

Forrás: Rosenstein Tímea almás pitéje

Meggylekvár pektinnel

Körülbelül fél éve agyalok azon, hogy csináljak olyan lekvárt, ami biztosan jól eláll, de nem tartalmaz cukrot, mert elméletileg minden dzsemfixben van cukor. Legalábbis abban van, amit én a legutóbbi alkalommal használtam.

Főztem már úgy lekvárt, hogy egy fél napig rotyogott a gázon, hogy ne kelljen bele tartósítószert rakni. Ebben az a negatívum, hogy mivel nagyon sűrűre kell főzni, magas lesz a CH-tartalma, ami nálam egyértelműen hátrány.

Most a pektinhez jutottam el, mint sűrítőanyaghoz, hogy ne kelljen hosszú órák alatt elfőznöm a gyümölcs nedvességtartalmának nagy részét, ezzel sűrítve a lekvárt. Így a lekvárom CH-tartalma alig lett magasabb, mint a gyümölcsé, és persze jóval több lett mennyiségre is. Ízre, állagra és színre kísértetiesen emlékeztet Apa meggylekvárjára, amit annyira szerettünk.

Hozzávalók:

• 5 kg magozott meggy
• 30 g pektin (kilónként 6 g)
• 80 ml folyékony édesítőszer (vagy kilónként 100-150 g cukornak megfelelő édesítőszer)

A kimagozott meggyet egy nagy fazékba mérjük, amiben majd a lekvárt főzzük és összeturmixoljuk. (Így jelentősen lerövidítjük a főzési időt. Elméletileg, ha előtte kiöblítjük a lábas alját hideg vízzel, megakadályozzuk, hogy leégjen a lekvárunk.)

Kis lángon főzni kezdjük, közben néhányszor átkavarjuk, hogy biztosan ne égjen le. Amikor kicsit már sűrűsödött, esetleg rotyogni is kezd, folyamatos kevergetés mellett (hogy ne legyen csomós) apránként hozzáadjuk a pektint. Felforraljuk és pár percig folyamatos kevergetés mellett forrni hagyjuk.

Ezután az előkészített üvegeket csordultig töltjük vele (picit púposodhat is a teteje) és jól lezárjuk őket. Száraz dunsztban, például nagy, vastag plédekbe bugyolálva hagyjuk kihűlni.

Ne várjuk, hogy főzés közben a pektin besűríti a lekvárunkat, ez majd kihűléskor fog megtörténni. Ennyi pektinnel inkább kanalazható dzsem, mint késsel kenhető lekvár lesz belőle. Nem sütésálló, ugyanis hőre ismét felhígul majd. Persze, ha picit sűrűbbre szeretnénk a lekvárunkat, növelhetjük a pektin mennyiségét (pl. kilónként 10 grammra).

Mivel nem került bele tartósítószer, ajánlatos kisebb üvegekbe tölteni, mert felbontás után nem áll el olyan sokáig.

Nekem az 5 kg meggyből összesen 4475 g lekvárom lett, így a szénhidráttartalma 12,29 g / 100 g.

Hideg meggyleves

A meggyleves nekem kardinális étel, mert a Párom nagyon szereti, szerintem akár el is tudna élni rajta. Egyszer kérte is, hogy neki mindig cukorral csináljam, ne xilittel, mert sokat eszik belőle. Most viszont nagyon figyelmesen megkért, csináljam úgy, hogy nekem is jó legyen. Annak ellenére, hogy végtelenül egyszerű, mindig nagyon izgulok, ha ezt készítem, mert tudom mennyire szereti. Most különösen megdicsérte, és ő mondta, hogy rakjam fel a blogra. :)

Hozzávalók 6 nagy tányér leveshez:

• 1 kg magozott meggy (110 g CH)
• víz
• 1 csipet só
• 1 tk fahéj
• 1/4 tk szegfűszeg
• vanília aroma
• 100 g xilit (60 g CH) / 25 g DW 1:4 édesítő
• 1 csomag vaníliás pudingpor (34 g CH)
• 250 ml tejszín

A meggyet egy nagy fazékban felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és kb. 2 cm magasan álljon fölötte. Forralni kezdjük, közben pedig hozzáadjuk a fűszereket és az édesítőt. Egy tányérban csomómentesre keverjük a pudingport a tejszínben. Amikor felforrt a meggy folyamatos kevergetés mellett lassan hozzáöntjük a keveréket. Pár percig még tovább főzzük, hogy kicsit sűrűsödjön (nem szükséges forralni).

Melegen is fogyaszthatjuk, vagy ahogy nyáron különösen jól esik; megvárjuk, amíg lehűl, betesszük a hűtőbe és teljesen kihűlve fogyasztjuk.

Így elkészítve a leves nem túlzottan édes, aki úgy szereti, használjon több édesítőt.

Xilittel elkészítve a leves összesen 204 g CH-t tartalmaz, egy adag kb. 34 g-ot.
DW 1:4 édesítővel összesen 144 g-ot, egy adag pedig kb. 24 g-ot.

Tipp:

• Pudingpor helyett sűríthetjük liszttel (például tk. tönköly, vagy őrölt zabpehely) is. Ekkor kb. 40 g lisztet keverjünk csomómentesre a tejszínben. Merjünk hozzá egy merőkanállal a levesből (hőkiegyenlítés), keverjük el, majd az egészet folyamatos kevergetés mellett lassan öntsük a levesbe.
• Készíthetjük fagyasztott gyümölcsből, vagy befőttből is. A fagyasztott gyümölcsöt nem szükséges kiolvasztani, melegen is elkezdhetjük főzni, a befőttnek pedig a levét is beletehetjük a levesbe. Utóbbi esetben valószínűleg kevesebb édesítőszerre lesz szükségünk, és ha bolti befőttet használunk, mindig cukormentest válasszunk.

Spirállinzer

A spirálkeksz receptjét még tavaly láttam meg a nosalty-n. Nagyon megtetszett, szerintem rém ötletes, és ha ügyes az ember, csodaszép kekszek kerülnek ki a kezei közül. Mindig halogattam a megsütését, egészen addig, amíg a Brioche-blogon újra rá nem akadtam. Most már nem tudtam kihagyni, az első adandó alkalommal elkészítettem, és TimCsi ötletét követve nem puszta kekszeket, hanem lekvárral összeragasztva "hagyományos" linzereket gyártottam. Eszméletlenül finomak és puhák, nem lehet kihagyni! :)
Az olyan sütik különösen kedvesek nekem, amikben már eleve van valami házi. Ebben saját dió, házilag darált zabpehely, xilitből készített vaníliás porcukor és házi lekvár van.

Hozzávalók kb. 40 linzerhez:

• 100 g tk. tönkölybúza liszt (63,9 g CH)
• 75 g őrölt zabpehely (45 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,2 g CH)
• 50 g darált dió
• 25 g darált kókuszreszelék
• 80 g nyírfacukor (ebből 20 g házi vaníliás) (48 g CH)
• 200 g hideg margarin
• 1 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 10 g holland kakaópor (1,4 g CH)
• 160 g csokoládés meggylekvár a ragasztáshoz (17,8 g CH)

A tésztához egy tálba kimérjük a liszteket, a diót, a kókuszt és a cukrot, aztán kézzel lazán összekeverjük. A margarint kis kockákra vágjuk és elmorzsoljuk vele, majd a tojással és a citromhéjjal gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk. Kettéválasztjuk (hogy teljesen pontosak legyünk, használjuk a konyhai mérlegünket), és az egyik felébe beledolgozzuk a kakaóport.

Ha nagyon felmelegedett a tészta miközben dolgoztunk vele, kis ideig pihentessük hűvös helyen, vagy a hűtőben.

A két tésztadarabot külön-külön nyújtsuk egyenlő méretűre, kb. 20x40 cm-esre, majd fektessük őket egymásra (nálam az üres került alulra, a kakaós felülre). Egy kicsit még nyújtsuk át, majd a hosszabbik oldala mentén tekerjük fel. Csomagoljuk konyharuhába, vagy sütőpapírba és kb. két órára tegyük be a hűtőbe, vagy egy negyed órára a fagyasztóba.

Miután kicsomagoltuk a tésztánkat egy éles késsel vágjuk 3 mm-es korongokra. Ha nagyobb és laposabb korongokat szeretnénk, két sütőpapír közt egy kicsit még nyújtsunk rajtuk. Nekem összesen 78 korongom lett.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készülnek el. Figyeljünk, hogy ne piruljanak meg!

Amint kihűltek, tetszőlegesen választott lekvárral összeragasztjuk a korongokat. Én a tavaly eltett meggylekváromat használtam, és nem sajnáltam a kis sütiktől. ;)

Szerintem szépségesek lettek, meglepődtem, hogy a képeken milyen jól látszik a dió és a kókusz a kakaós részben. :)

Összesen 39 linzerem lett, így egy darabban kb. 5,42 g CH van.
Így elkészítve csak a tésztában összesen 193,5 g CH.

Tipp:

• A kókuszreszeléket pár kanál liszttel együtt kávédarálóban kicsit finomabbra őröltem, így sokkal homogénebb lett a tészta.

Keksz bomba (kókuszgolyó)

Nálunk keksz bombának hívják és nagyon szeretjük! Amikor kicsik voltunk, Karácsonyra mindig a raffaello golyóval egyszerre csináltuk Anyával és az Öcsémmel. Hempergettük a kókuszreszelékben, jó ragacsosak voltunk, és egyet-egyet megettünk. Nagyon élveztük. Aztán persze hasfájásig ettük, vagy amíg el nem fogyott. Mindenki nagyon szerette.

Egyedül eddig csak egyszer csináltam, nagyon fura volt - most is az -, mert közös programnak szoktam meg, amiből nagyon kevés volt. És a keksz bomba is kevés lett, akkor jöttem rá, hogy mindig legalább kétszeres adagot csináltunk. :)

Most reformosítottam először (ezért csak fél adag lett), évfordulós finomságnak szántam, mert a Párom nagyon szereti. Időről időre felemlegeti, és mivel ők teljesen máshogy készítik, szerettem volna megmutatni, hogy nálunk otthon milyen. Ízlik neki. :)

Hozzávalók:

• 300 g darált saját sütésű háztartási keksz (143,13 g CH)
• 100 g darált dió
• 35 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő porrá őrölve
• 20 g holland kakópor (2,5 g CH)
• 80 g házi sárgabarack lekvár (9,6 g CH)
• 60 ml lm habtejszín
• 3-4 ek kókuszolaj
• 2 tk rumaroma
• magozott meggy (nálam most 70 g - 7,7 g CH)
• kókuszreszelék a hempergetéshez

A saját keksz helyett használhatunk tk korpovitot, vagy cukorstop háztartási kekszet is - az édesítő mennyiségén lehet, hogy válzotatnunk kell miatta.

A hozzávalókat a meggy és a kókuszreszelék kivételével összegyúrjuk. A tejszíből egy kicsit visszatartunk és csak akkor adjuk hozzá, ha nem áll össze megfelelően a massza. Ha szükséges, adhatunk hozzá több lekvárt, vagy tejszínt.

Kisebb darabokat tépünk belőle. A tenyerünkön ellapítjuk, egy szem meggyet ültetünk a közepére és golyókká formázzuk, majd meghempergetjük a kókuszreszelékben.

Min. egy órát pihentessük a hűtőben fogyasztás előtt. Ha vendégeket várunk, előző nap is elkészíthetjük.

A recept így összesen 162,93 g szénhidrátot tartalmaz.

Nekem 18 kókuszgolyóm lett - elég nagyokat csinálok -, így egy darabban kb. 9,05 g CH van.
Biztosan senki nem csinál majd pont ugyanakkora és így ugyanannyi golyót mint én, de azért a fenti CH mennyiség mégis valamennyire irányadó lehet. 

Kókuszos pite

Erre a sütire akkor bukkantam rá, amikor a 69. VKF! kiírásán gondolkoztam. Először a kókuszt szerettem volna választani, mert nagyon szeretem, de már régen sütöttem valami igazán jó sütit belőle. Aztán a témát elvetettem, mert egy másik játékban már felmerült, és mivel sokan abban is részt szoktak venni, nekik ismétlés lett volna.
A süti viszont megmaradt. Bevallom, nagyon szkeptikus voltam, nem tudtam elképzelni, hogy ebből valami jó fog kisülni, én lepődtem meg rajta a legjobban, milyen finom. A másik, még nagyobb meglepetés pedig az volt, hogy a Páromnak mennyire ízlik! Amikor kérte, hogy hozzak még neki, csak pislogtam rá nagyokat, mert meg szokta kóstolni amit készítek, de csak ritkán tetszik neki igazán. Amikor raffaello golyót csináltam és nagy lelkesen vittem neki, valahogy mindig sikerült ügyesen kibújnia a kóstolás alól. :)
Úgyhogy ez most egy remek kis süti lett, és ráadásul pofon egyszerű!

Hozzávalók egy kb. 20 x 30 cm-es tepsihez (24 szelet):

A tésztához:

• 120 g tk. tönköly liszt (76,68 g CH)
• 50 g zabpehely liszt (34,05 g CH)
• 50 g búza finomliszt (37,7 g CH)
• 180 g margarin
• 1 csipet só
• 3-4 ek tejföl

A töltelékhez:

• 150 g kókuszreszelék
• 110 g xilit (66 g CH)
• 5 tojás
• vanília aroma
• csipet só
• 80 g csokoládés meggylekvár (8,9 g CH)

A tésztához a liszteket elmorzsoljuk a margarinnal, majd a csipet sóval tésztává gyúrjuk. Ha nem állna össze, tegyünk bele tejfölt (én három evőkanállal használtam fel). Hűtőben pihentessük.

A kókuszos krémhez válasszuk szét a tojásokat. A fehérjéből egy cs. sóval robotgéppel kezdjünk habot verni. Amikor már kezd keményedni, apránként adagoljuk hozzá a cukrot, majd egyesével a tojások sárgáját és adjuk hozzá a vanília aromát is. Ezután egy fakanállal óvatosan forgassuk bele a kókuszreszeléket.

A sütőt melegítsük elő 180 fokra és állítsuk össze a süteményt.

Ehhez a tepsit béleljük ki sütőpapírral. A tésztát osszuk két részre, és az egyik felét nyújtsuk ki akkorára, hogy pont lefedje a tepsi alját és tegyük is bele. Ezt kenjük meg lekvárral, majd öntsük rá a kókusz-krémet. A másik tésztalapot is nyújtsuk ki és helyezzük a tetejére, majd egy kés hegyével, vagy villával szurkáljuk meg, hogy a pára sütés közben távozni tudjon.

Az előmelegített sütőben 20 perc alatt süssük szép zsemle-színűre.

Az egész sütemény 223,33 g CH-t tartalmaz, egy szelet pedig 9,3 g-ot.

Forrás: Olajbogyó

Csokoládés meggylekvár

Ez a lekvár már két napja készült, de csak most volt időm megírni róla a bejegyzést. Mama mondta, hogy a sógornőjével csináltak csokis lekvárt. Egy Tibi csoki kell három kiló meggyhez és nagyon finom, majd csinálunk nekem is. Én megígértem, hogy segítek amiben tudok, csak szóljon. Ebből az lett, hogy szombat reggel, amikor a zabkekszeimet sütöttem, megjelent három tasak dzsemfixszel és egy tábla csokival. Mondtam neki, hogy várjon, segítek, de mire mindennel kész lettem, már leszedte és át is mosta a meggyet, még az üvegeket is előkészítette, én már csak a "munka" többi részében tudtam segédkezni.

Végül csodálatosan finom lett, nem is gondoltam volna. A képeken látható üvegeket már én töltöttem meg, miután Mama elment nekiálltam még egy adagnak. Meglepett, milyen gyorsan elkészültem vele, mert összesen négy órámba telt onnantól kezdve, hogy leszedtem a meggyet, egészen addig, hogy eltakarítottam a romokat. Milyen meglepő, ez az adag már nem ízlik úgy, mint a közösen főzött, de remélem megmarad minden egyes üveg, mert ez volt az első alkalom, hogy egyedül készítettem lekvárt.
Erről is azt gondolom, mint a süteményekről, vagy a kenyérről, a házi messze felülmúlja a boltit, jövőre vaníliásat szeretnék készíteni.

Hozzávalók:

• 3,5 kg magozott meggy (385 g CH)
• 100 g 74% kakaótartalmú étcsokoládé (29,4 g CH)
• 2 tk rumaroma
• 3 csomag Dr. Oetker Dzsemfix Szuper
• 60 ml folyékony édesítőszer

A kimagozott meggyet leturmixoljuk. Beletesszük a darabokra tördelt étcsokoládét a rumaromát és a dzsemfixet. Folyamatos kevergetés mellett felforraljuk, majd még mindig folyamatosan kevergetve pár percig zubogva forrni hagyjuk. A tűzről levéve belekeverjük az édesítőszert és az előkészített befőttes üvegekbe adagoljuk. Az üvegeket jó szorosan lezárjuk és legalább 5 percre a fejük tetejére állítjuk.
Miután kihűlt, már fogyasztható is.

Ebből a mennyiségből összesen 3720 g lekvár lett, így a szénhidráttartalma 11,13/100 g.

Reszelt meggyes pite

Folytatódik a meggyszezon! Ezt a pitét két receptből alakítottam át; a töltelék kellemesen savanykás, a tészta pedig enyhén vajas-vaníliás ízű és végtelenül omlós. Igazi nyári sütemény!

Hozzávalók egy 26 cm-es formához (16 szelet):

A tésztához:

• 200 g margarin
• 200 g tk. tönkölyliszt (127,8 g CH)
• 100 g búza finomliszt (75,4 g CH)
• 70 g darált dió
• 50 g xilit (25 g CH)
• 1 tojás sárgája
• fél citrom lereszelt héja
• vanília aroma

A töltelékhez:

• 600 g magozott meggy (66 g CH)
• 40 g tk. tönkölyliszt (25,56 g CH)
• 1 tk xilit (4 g - 2 g CH)
• fél citrom leve (0,57 g CH)
• 1 tk fahéj

Először a tésztát állítjuk össze. A hideg margarint elmorzsoljuk a lisztekkel és a dióval, majd a többi hozzávalóval együtt linzertésztát gyúrunk belőle. A hűtőben pihentetjük, hogy kissé megdermedjen, és könnyebb legyen vele dolgozni.

Ezalatt kimagozzuk a meggyet, és elkészítjük belőle a tölteléket. A meggyet alaposan lecsepegtetjük, esetleg meg is nyomkodhatjuk. A levét egy kis lábasba fogjuk fel. Elkeverjük a többi hozzávalóval, majd alacsony lángon, lassan kevergetve sűrűre főzzük. A mikor elkészült, belekeverjük a meggyet és félretesszük hűlni. (A biztonság kedvéért mindenki kóstolja meg, hogy nem hiányol-e belőle egy kevés cukrot, édesítőt!)

Ezalatt lisztezett deszkán óvatosan kinyújtjuk a tészta 2/3 részét. Kibéleljük vele az előkészített pite-, vagy tortaformát. A tortaformánál vigyázzunk, hogy a forma peremére is hagyjunk egy kevés tésztát egyenletes magasságban. 200 fokra előmelegített sütőben kb. 8-10 percig elősütjük.

Miután kivettük a sütőből, elegyengetjük rajta a már kihűlt tölteléket. A megmaradt tésztát almareszelőn a tetejére reszeljük, és eligazgatjuk rajta, hogy mindenhol egyenlően fedje (ha van otthon, megszórhatjuk durvára tört dióval is). Visszatoljuk a sütőbe, és kb. 20 perc alatt készre sütjük.

Kihűlés után szeleteljük.

A pite összesen 321,53 g CH-t tartalmaz, szeletenként 20,09 g-ot.

Forrás: nosalty.hu

Meggyes-túrós tönkölyszelet

Ismét jó régen nem került fel ide recept, már lassan egy hónapja. Volt elfoglaltságom bőven; államvizsgáztam, stresszeltem... ötös lett! :)
Már nagyon nagyon szerettem volna készíteni valamit, ami említésre, megosztásra érdemes, kipróbálni valami újdonságot. Inkább sütit, mint valami főételt. Persze attól függetlenül, hogy nem került ki semmi a sütőmből, a receptjeim száma jócskán megemelkedett. A receptfüzetemben már ott sorakozik pár finomság, de a telefonom is tömve van könyvjelzőkkel.

Most, hogy hazajöttem, és nekem is nemsokára tényleg elkezdődik a nyár, ez volt a "küldetés": sütni valami meggyeset (mert rengeteg meggyfánk van), és túrósat (mert most is ott lapul egy jó nagy adag házi túró a hűtő aljában). Hát ez lett belőle. Megint felülbíráltam a receptet: megnöveltem a túró és a meggy mennyiségét, és persze a szokásos dió sem maradhatott ki. Nagyon finomra sikeredett, és szép nagy adag, ahogy az a mi családunkban kell is. Így van egy kis esélye, hogy megéli a holnapot.

Hozzávalók egy kb. 20x30 cm-es tepsihez:

A tésztához:

• 100 g tk. tönkölyliszt (63,9 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 50 g darált dió
• 200 g margarin
• 100 g xilit (50 g CH)
• 4 tojás
• fél citrom lereszelt héja
• 1 tk sütőpor
• csipet só

A tetejére:

• 400 g magozott meggy (44 g CH)
• 300 g túró
• 60 g tejföl
• vanília aroma
• 60 g fahéjas xilit (30 g CH)

A már kimagozott meggyet jól lecsepegtetjük.

A túrót kikeverjük a  tejföllel, a vanília aromával és 1 ek fahéjas cukorral.

A tésztához először kimérjük a liszteket és a diót. Belekkeverjük a citrom lereszelt héját és a sót, majd magunk mellé készítjük. A margarint alaposan kikeverjük a cukor felével, és egyenként beledolgozzuk a tojások sárgáját. A tojások fehérjéből a cukor másik felével keményhabot verünk. Beleforgatjuk a margarinos keverékbe, majd óvatosan hozzákeverjük a lisztet is. (Jó sűrű lesz, ha szeretnénk, keverjünk hozzá kevés tejfölt.)

A tésztát sütőpapírral kibélelt tepsi alján elegyengetjük és rásimítjuk a túrót. A meggyet összeforgatjuk a megmaradt fahéjas cukorral, és a túró tetejére szórjuk, úgy, hogy mindenhova egyenlően jusson.

160 foka előmelegített sütőben kb. 50-60 perc alatt készre sütjük, végezhetünk tűpróbát is.

Összesen 247,9 g CH-t tartalmaz. Én most 24 kis szeletre vágtam, így egy szeletben 10,32 g CH van, de ha csak 12-re vágjuk, éppen kitesz egy tízórait, vagy uzsonnát. Bár a tésztája miatt nem éppen könnyű, mégis igazi nyári finomság!

Forrás: nosalty.hu