Citromos szülinap

Mindig nagyon szívesen készítek valamilyen süteményt, ha együtt tudunk tölteni egy kis időt a Párommal, ez a születésnapján sem lehetett másként. Már nagyon régen eldöntöttem, hogy oroszkrém tortával lepem meg, mert egyszer azt mondta, hogy nem tudja, az milyen. Végül azért változtattam a jó előre kifundált tervemen (még a habnyomónkat is elhoztam otthonról), mert azt nem lett volna időm elkészíteni, és ha már az ő születésnapja van, szerettem volna neki kedvezni. Egyértelmű volt, hogy valami citromossal próbálkozzak, de nem szerettem volna a klasszikus habos-babos citromtortát megsütni, mert akkor már ezerszer inkább az oroszkrém. Ezért emellett a kis aranyos "citrombomba" mellett tettem le a voksomat, ami igazán jó választás volt, mert egész gyorsan megvoltam vele, így bőven volt ideje kihűlni, mire rákerült a sor ebéd után (amiről nagyon sajnálom, hogy nem készült fotó, mert mindkettőnknek ízlett, nekem különösen).

Finom is lett, a legjobban egy forró nyári délután tudnám elképzelni, amikor a fagyizóban a két gömb közül az egyik mindig citrom. Azért kipróbálásra csak az igazán citrom-őrülteknek ajánlom, mert nagyon intenzív az íze. Ha tudtok Meyer citromot venni, azzal sokkal lágyabb, kellemesebb lesz a krém. A fotón látható süti is ezzel készült.

Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

A tésztához:

• 150 g tk búzaliszt (93 g CH)
• 50 g búza finomliszt (35,5 g CH)
• 8 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 150 g margarin

A krémhez:

• 4 tojás
• 25 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 200 ml lm habtejszín
• 2 citrom lereszelt héja
• 3 citrom leve (120 ml - 7,92 g CH)

A tésztához a liszteket és az édesítőt elmorzsoljuk a hideg margarinnal, és jól összedolgozzuk. Ha nem akar összeállni, adhatunk hozzá 1-2 ek hideg vizet. Min. 30 percre hűtőbe tesszük, de akár előző nap is elkészíthetjük.

Lisztezett deszkán kinyújtjuk és kibélelünk vele egy kivajazott, kilisztezett torta-, vagy piteformát úgy, hogy a peremére is jusson. Villával megszurkáljuk és 180 fokon kb. 15 percig elősütjük.

Közben elkészítjük a krémet. Elektromos habverővel kb. 3-4 perc alatt habosra keverjük a tojásokat és az édesítőt, majd a tejszínnel együtt még fél percig keverjük, már habverő nélkül. Először a citromhéjat dolgozzuk bele, aztán apránként a citrom levét is. Az elősütött tésztára öntjük és még kb. 25-30 percre visszatesszük a sütőbe. Amikor elkészül nagyon picit még remegős a citromkrém, majd hűlés közben dermed meg.

A formában hagyjuk kihűlni csak azután szeleteljük fel. Szerintem akkor a legfinomabb, ha áll egy napot.

A süti összesen 136,42 g CH-t tartalmaz, 12 szeletre vágva szeletenként 11,37 grammot.

 

Körtés zeller krémleves

Bevallom, sokáig nem ettem zellert, de Apa pár hónapja nagyon megkedvelte, szinte mindig van otthon, és velem is mindig megkóstoltatja, hogy megszerettesse (nem kell nagyon küzdenie). Ezért tetszett meg ez a recept pár napja böngészés közben. Nagyon finom lett, Apának is biztosan ízlene, csak azt sajnáltam, hogy elég satnya zellert sikerült vennem hozzá, ezért miután kihűlt, inkább főzelékre hasonlított, mint krémlevesre. Az akkori főzésből kimaradt egy deci tejszín, almalevesen is gondolkoztam, de végül újra emellett döntöttem, annyira megkedveltem. Most egy nagyon szép zellert sikerült találnom (ki hitte volna, hogy a Tesco-ban?), így még az íze is sokkal bársonyosabb lett.

Még valamit el kell mondanom ehhez az ételhez kapcsolódóan. A képen nem csak a levest kell nézni, hanem a mellette lévő kenyérszeleteket is, mert azok az első saját készítésű kovászos kenyerem szeletei. Nagyon büszke vagyok rá, eddig még azért nem született róla bejegyzés, mert szeretném kipróbálni, hogy lehet-e lyukacsosabb a tésztája, mindenesetre olyan finom, hogy az íze miatt még akkor is falatoznék belőle, amikor már régen jóllaktam.

Hozzávalók 4 személyre:

• 200 g szeletelt bacon
• 100 g margarin
• 1 fej zeller (500 g - 25 g CH)
• 1 körte (150 g - 18 g CH)
• 1 ek tk. tönkölyliszt (20 g - 12,78 g CH)
• 800 ml víz
• 100 ml főzőtejszín
• só
• bors

Felcsíkozzuk a szalonnát, és megpirítjuk. Ha már kisült a zsírja, hozzáadjuk a vajat, és megvárjuk, amíg egy kicsit felolvad. Hozzáadjuk a felkockázott zellert, és amikor már majdnem megpuhult, a szintén kockára vágott körtét is. Kb. 5 perc után belekeverjük a lisztet, sózzuk, borsozzuk. Felöntjük a vízzel és a tejszínnel, majd miután a zeller puhára főtt összeturmixoljuk.

A leves összesen 55,78 g CH-t tartalmaz, adagonként 13,94 g-ot.

Forrás: receptek.tv

Almás-túrós kuglóf

Már nagyon régen leírtam magamnak ezt a receptet, de egészen idáig csak halogattam, hogy elkészítsem. Végül a hétvégén megsütöttem, de történt egy kis baleset. Amikor ki akartam venni a formából, összetört, ezért az nem került fel ide. Ilyenkor mindig erőt vesz rajtam valami, amiért újra meg kell próbálkoznom vele, "nem hagyhatom, hogy a recept kifogjon rajtam" címszó alatt. Kicsit eszelős, bevallom, de más oka most tényleg nem volt, hogy megint elkészítsem.

Szerencsére azért a kis hibája ellenére ízlett a Páromnak, reméltem is, mert jó citromos. :)

Végül annyit tanultam az esetből, hogy ne legyek türelmetlen, és várjam meg, amíg kihűl a sütemény, ne melegen akarjam kiszedni a formából. Ráadásul szerintem ez a kuglóf csak úgy finom igazán, ha már "pihent" egy kicsit, akkor jobban összeérnek az ízek. Most, hogy így csináltam, már szép és finom is.

Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 100 g margarin
• 1 citrom héja és leve (a citromlé kb. 80 g - 2,56 g CH)
• 1 savanykás alma (180 g - 12,6 g CH)
• 50 g mazsola (34 g CH)
• 150 g tk. tönkölyliszt (95,85 g CH)
• 50 g búza finomliszt (37,3 g CH)
• 50 g darált dió
• 1 cs sütőpor
• 250 g túró
• 140 g tejföl
• 100 g xilit (50 g CH)
• 2 tojás
• vanília aroma

A margarint felolvasztjuk.

Az almát meghámozzuk és apróra kockázzuk, majd a citrom lereszelt héjával, kifacsart levével, a mazsolával és a vanília aromával egy kisebb tálban magunk mellé készítjük. Egy másik tálba kimérjük a liszteket és a diót, aztán összekeverjük a sütőporral.

A legnagyobb tálban kikeverjük a cukrot és a tojásokat. Hozzáadjuk a margarint, majd a túrót és a tejfölt. Apránként beleforgatjuk a liszteket, majd az almás keveréket is.

Jól kivajazott, kilisztezett formába öntjük és 200 fokra előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt készre sütjük. Végezzünk tűpróbát!

Kihűlés után szeleteljük.

A kuglóf összesen 232,31 g CH-t tartalmaz. 20 szelettel számolva ez szeletenként 11,61 g.
Ez eredetileg egy muffin recept, azt írják, hogy úgy 20-25 percig kell sütni 180 fokon. Egy muffinra 19,35 g CH jut.

Forrás: sütigyár.hu

Diós linzer

Már jóval korábban szerettem volna megsütni ezt a süteményt, de nem adódott rá alkalom. Végül most is csak magamnak készítettem el, de nem hiszem, hogy olyan hosszú életű lesz, mert annyira finom. Most is Mama receptjét használtam, mint az ishlernél. A dió miatt szerintem egy kicsit olyan, mintha szeplősek lennének, talán nem mindenki szerint olyan szép, de az ízéből nem vesz el semmit, csak hozzáad. A lapok közé Jutka néni baracklekvárja került, úgyhogy ez megint egy "otthonos" süti, most egy kicsit honvágyam is van.

Jó sok macera volt vele, azt hiszem, még több mint az ishlerrel. A tészta folyamatosan odaragadt az asztallaphoz (igen, itt asztallap van, nem nyújtódeszka), el is határoztam, hogy egyhamar nem fogok vele újra vesződni, de addig is lelkesem majszolgatom a munkám gyümölcsét. :)

Hozzávalók 35 db-hoz:

• 150 g tk. tönkölybúza liszt (95,85 g CH)
• 50 g búza finomliszt (37,7 g CH)
• 50 g darált dió
• 100 g xilit (60 g CH)
• 125 g puha margarin
• 2 tojás sárgája
• 1/2 citrom lereszelt héja
• 100 g kajszibarack lekvár (26,1 g CH)

A tészta hozzávalóit kézzel jó alaposan összegyúrjuk, ha túl kemény lenne, tejföllel lazíthatjuk. Lisztezett deszkán kb. 2-3 mm vastagságúra nyújtjuk, vigyázzunk, hogy ne ragadjon le. Egyenlő számú teli és lyukas korongot szaggatunk ki, majd sütőpapírral bélelt tepsin 180 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt megsütjük. Figyeljünk rá, hogy ne piruljanak meg.

Miután kihűltek, kb. 1/3 tk. lekvárt finoman elkenünk a teli korongokon, és összeragasztjuk a sütiket. Pár óra pihentetés után a legfinomabb.

A recept összesen 219,65 g CH-t tartalmaz, így egy linzerre 6,27 g jut.

Fűszeres sárgarépa-krémleves

Úgy döntöttem, hogy ezen a hétvégén a főétel mellett valamilyen leves is kerül az asztalra, mert így sokkal laktatóbb az ebéd. Persze a húslevesnek még mindig nem merek nekivágni, de már régóta szeretnék krémleveseket készíteni. Először brokkolira gondoltam, de aztán tegnap este ez jutott az eszembe. Azt hittem, hogy a kis könyvemben van is receptem hozzá, de kiderült, hogy az egy répafőzelék, ezért egy kis internetes böngészés után ollóztam össze a sajátomat.

A gyömbér már foglalkoztatott egy ideje, korábban csak fagylaltban kóstoltam, de azt túl erősnek találtam. Most viszont nem bántam meg, hogy kipróbáltam. Ez a leves vagy ízlik valakinek, vagy nem, nem hiszem, hogy lenne középút.

Hozzávalók 6 személyre:

• 1 közepes fej vöröshagyma (85 g - 6,8 g CH)
• 1 nagy gerezd foghagyma (20 g - 2,63 g CH)
• 40 g margarin / lm vaj
• 750 g sárgarépa (60 g CH)
• 200 ml főzőtejszín
• 1 kis narancs leve (120 ml - 10,2 g CH)
• 800 ml víz, vagy zöldségalaplé
• kb. 1 tk őrölt gyömbér
• fahéj
• őrölt chilipaprika
• só
• bors

A répát hasábokra vágom, befűszerezem sóval, borssal, gyömbérrel, fahéjjal és kevés őrölt chilipaprikával, majd 200 fokos sütőben megsütöm kb. 40 perc alatt. Ellenőrzöm, hogy teljesen megpuhult-e.

Egy edényben felolvasztom a margarint és üvegesre párolom rajta az apróra kockázott hagymát. Felöntöm a víz egy részével és a tejszínnel, majd pár perc alatt összefőzöm.

A répát elkezdem botmixerrel pürésíteni és apránként hozzáadagolom az alaplevet, majd annyi vizet, hogy a kívánt sűrűséget kapjam. Pár hasábot félre lehet tenni a díszítéshez. Ellenőrzöm a fűszerezést és készen is van.
Hidegen és melegen egyaránt finom. Tálalható pirított dióval, mandulával, pisztáciával, kókuszchips-szel is.

Így elkészítve a recept összesen 79,63 g CH-t tartalmaz, adagonként 13,27 g-ot.

Mustáros-tárkonyos pulykaragu fusillivel

Most nem nagyon volt ötletem, hogy mit készítsek, ezt a receptet véletlenül láttam meg a facebook üzenőfalamat böngészve. Épp kapóra jött, mert mostanában arra törekszem, hogy a meglévő alapanyagaimat használjam fel, ne nagyon vásároljak újat, mert az év végi kiköltözésnél minél kevesebb dolgot szeretnék hazavinni. A pulyka már régóta ott pihent a fagyóban, nem nagyon akaródzott vele mit kezdeni, van jó pár csomag tésztám is, a mustáromról pedig azt hittem, sosem fogy el.

Amellett, hogy ez az egyszerű recept segített ezekben, lehetőséget adott valami új kipróbálására is, ami mindig öröm. Még soha nem használtam tárkonyt, pedig már többen is ajánlották a pulykaragu levest. Úgy érzem, egy kicsit hadilábon állok a leves főzéssel, ritkán csinálok, nincs is olyan edényem, ami ehhez ideális lenne (persze ez csak kifogás), ezért azóta se készítettem el. Viszont most főzés közben folyamatosan kóstolgattam a ragut, és nagyon ízlett. Így most itt egy újabb ötlet azokra a napokra, amikor nincs sok kedvünk a konyhában pepecselni, de azért a finom ebédről nem szívesen mondanánk le. :)

Hozzávalók 4 személyre:

• 450-500 g pulykacomb filé
• 100 g margarin
• 1 ek olíva olaj
• 1 közepes fej vöröshagyma (90 g - 7,47 g CH)
• 50 g mustár (3,1 g CH)
• 200 ml főzőtejszín
• 1 ek tárkony
• só
• bors  
• 250 g durum fusilli tészta (184 g CH)
• 60 g trappista sajt

Az apróra kockázott hagymát a felolvasztott margarinban és az olajban üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a húst, és egy kicsit megpirítjuk. Ekkor hozzáadjuk a mustárt és a fűszereket, majd felöntjük kb. 1 dl vízzel, hogy éppen csak ellepje és a húst puhára pároljuk. Ha már jónak látjuk, hozzáöntjük a tejszínt, és addig főzzük, amíg egy kicsit besűrűsödik.

Ez alatt enyhén sós vízben kifőzzük a tésztát (al dente). Egy jénai tálban összeforgatjuk a raguval, majd a sajtot a tetejére reszelve kb. 10-15 perc alatt összesütjük. Nem muszáj a hús összes levét ráönteni, mert eredetileg ez a mennyiség kétszer ennyit tésztához való.

A recept összesen 194,56 g CH-t tartalmaz, adagonként 48,64 g-ot.

Forrás: nosalty.hu