Svájci gyökérkenyér

Szerintem nem csak a különböző főételekben, vagy levesekben kell a változatosság, hanem a kenyerekben is, ezért ma egy újabb készült, a Pain Paillasse. Nagyon finom, levegős a tésztája, és amilyen különleges kinézete van, annyira meglepő, hogy milyen egyszerű az elkészítése. :)

Hozzávalók:

• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 250 g tk búzaliszt (150 g CH)
• 150 g félfehér kenyérliszt (105,07 g CH)
• 400 ml langyos víz
• 20 g friss élesztő
• 1-2 ek olíva olaj
• 2 tk só

A hozzávalókat egy nagy kelesztőtálban fakanállal egynemű tésztává keverem. Az élesztőt csak belemorzsolom, nem futtatom fel. Nem kell dagasztani, csak jól összedolgozni. Letakarva szobahőmérsékleten 3-5 óráig kelesztem.

A tésztát bőven lisztezett felületre. borítom. Ha nagyon ragacsos lenne, át is forgatom lisztben, hogy tudjak vele dolgozni, majd osszuk két részre osztom. Mindkét adag tésztát kb. 15 x 30 cm-es téglalappá lapogatom. A hosszabb oldalánától indulva feltekerem és a két végét ellentétes irányba csavarom, ettől kapja a jellegzetes formáját.

A kenyereket sütőpapíros tepsire tesszem, és kb. egy óráig kelni hagyom, közben a sütőt előmelegítem 200 fokra. Az aljába teszek egy vízzel töltött edényt párologtatni. A megkelt kenyereket vízzel megpermetezem és kb. 35 perc alatt ropogósra sütöm.

Az így elkészült két kenyerem összesen 780 grammos, 325,13 g CH-tartalommal. Ez 100 grammra vonatkoztatva 41,68 g CH. Próbáljátok ki! :)

Forrás: ... konyhán innen - kerten túl ...

Gesztenyés sajttorta

Amikor egy hete a fahéjas legyezőt sütöttem, csak 80 g krémsajtra volt szükségem hozzá, de mivel csak 100 forinttal került többe, a boltban úgy döntöttünk, hogy az 1 kg-os kiszerelést vesszük meg a 250 g-os helyett. Ennek köszönhetően rengeteg maradt rám, úgyhogy egyértelmű volt, hogy a következő sütiben dominálni fog a krémsajt. Nem gondolkodtam sokat, tudtam, hogy ha ilyen receptet szeretnék találni, a FittKonyhán kell keresgélnem. Amikor rábukkantam erre, nagyon megörültem neki, mert már én is régóta szeretném kipróbálni a gesztenyét egy diabetikus sütiben is. Régen nagyon sokat keresgéltem cukormentes gesztenyemassza után, de amikor megtaláltam, valahogy mindig elmaradt az ominózus süti.
Most itt van, és nem is akármilyen alkalomból. Ugyanis pontosan beleillik a VKF! 68. fordulójának témájába, ami a Melengető hozzávalók, azaz a késő ősz ízei. Nagyon köszönöm a meghívást a forduló háziasszonyának, TimCsinek, a Brioche blog írójának!

Hozzávalók egy 23 cm-es tortához (16 szelet):

A tésztához:

• 2 kis tojás
• 60 g tk. tönkölybúza liszt (38,34 g CH)
• 50 g zabpehely liszt (34,05 g CH)
• 30 g dió
• 50 g xilit (30 g CH)
• 25 g holland kakaópor (3,5 g CH)
• 1 csipet só
• 1 tk szódabikarbóna
• 4-5 ek olvasztott kókuszolaj

A krémhez:

• 400 g natúr gesztenyepüré (150,4 g CH)
• 320 g krémsajt
• 100 g cukornak megfelelő folyékony édesítőszer
• 30 g xilit (18 g CH)
• 2 tk rumaroma
• 2 kis tojás
• 20 g vaníliás pudingpor (17 g CH)

A tészta alaphoz a diót és a xilitet kávédarálóban, vagy aprítóban porrá őröljük, és összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Egy ragacsos masszát fogunk kapni, ezzel béleljük ki az előkészített (kivajazott) tortaformánkat, és a krém elkészültéig hűtőbe tesszük. Ehhez egyszerűen csak robotgéppel összekeverjük a hozzávalókat, majd az egészet a tészta-alapra öntjük.

180 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt sütjük készre. Akkor jó, ha egy kicsit még "rezeg". Az enyém már nem rezgett, de csodafinom lett, köszönöm a receptet! ;)

Az egész torta összesen 291,29 g CH-t tartalmaz. Általában egy 23 cm-es torát 12 szeletre vágok, de most valahogy adta magát a 16, így egy szeletben 18,2 g CH van.

Fahéjas legyező kalács

Az interneten barangolva a VKF! után egy újabb gasztroblogok közti játékra, a SAD!-ra bukkantam, ami annyit tesz: Süss, alkoss, díszíts! A játék már a 28. fordulónál tart, a háziasszonya most Kabóca, a Kabóca a konyhában blog írója. A téma pedig ismét mintha csak nekem lenne kitalálva: Csábtó fahéj. Aki ismer, tudja, hogy ha csak tehetem, mindenbe csempészek egy kicsit belőle, nálam még a kakaós csiga is kakós-fahéjas, nélküle nekem még a kávé sem az igazi. Mindig is szerettem ezt a fűszert, de a mostani nagy rajongásomban szerintem nagy szerepe van annak, hogy tudom mennyi jótékony hatása van, például segít egyensúlyban tartani a vércukorszintet, ami nekem aztán igazán fontos.

Amikor megláttam a kiírást, eszeveszett kutatásba kezdtem, mit is kellene sütnöm, kikutattam három különböző receptet is. Aztán másnap eszembe jutott, hogy mennyire tetszik Jáde citromos legyezője, és egyszer úgy is ki szeretném próbálni, miért ne készíthetném el most fahéjasan. Sokat ötleteltem, tegyek-e még bele mást is, például szerecsendiót, vagy narancsot, lehetne például narancsos-fahéjas legyező is, de aztán úgy döntöttem, hogy a kiírásnak megfelelően szóljon a süti most csak a fahéjról.

Szerintem látszik, hogy nem először dolgozok ezzel a formával, kicsit szebben sikerült, mint a sajtos-tépkedős kenyerem, nagyon szépen szeletekre lehet szedni. :)

Hozzávalók:

A tésztához:

• 250 g tk tönkölybúza liszt (159,75 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt (75,4 g CH)
• 1/2 tk só
• 20 g friss élesztő (1,96 g CH)
• 150 ml víz
• 60 g olvasztott margarin
• 1,5 tk vanília aroma
• fél citrom lereszelt héja
• 50 g cukornak megfelelő édesítő

A töltelékhez:

• 50 g olvasztott margarin
• 5 ml folyékony édesítő
• 40 g őrölt fahéj

A mázhoz:

• 80 g krémsajt (2,8 g CH)
• 40 g porrá őrölt xilit (24 g CH)
• 2 ek tej (0,8 g CH)
• 1 tk vanília aroma

A tésztához a liszteket elkeverjük a sóval, majd a közepébe kis mélyedést készítünk. Ide öntjük az élesztővel elkevert kézmeleg vizet, a vanília aromát, és az édesítőt és ide szórjuk a citromhéjat is. Elkezdjük tésztává dagasztani. Amikor már nagyjából összeállt, kis adagokban beledolgozzuk a margarint is. Kb. 45 perc alatt duplájára kelesztjük.

Lisztezett deszkán 35 x 45 cm-es téglalappá nyújtjuk. Az folyékony édesítőt elkeverjük az olvasztott margarinban, és az egészet egyenletesen elkenjük a tésztán, majd rászórjuk az őrölt fahéjat.

Ezután a tésztát a hosszabbik oldalával párhuzamosan 4 egyenlő csíkra vágjuk. Óvatosan egymásra emeljük őket, és öt négyzetre vágjuk. Így kapunk összesen 20 kicsi négyzetet, így az elkészült kalácsunk 20 szeletből áll majd. Egy jól kivajazott, kilisztezett 25 x 13 x 6,5 cm-es kenyérformába rakjuk a kis lapokat. Ehhez a formát függőlegesen megdöntjük, és a tésztalapokat egymásra helyezzük. Az utolsó négy lapot a kakaós végével befelé tegyük a formába. Ezután a formát vízszintesen kicsit megrázogatjuk, hogy a tészta minél egyenletesebben töltse ki.

Letakarva még fél órát kelesztjük, majd 180 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt szép barnára sütjük. Közben, hogy ne száradjon ki, meglocsoljuk 2-3 ek tejjel (1 g CH).

A sütőből kivéve még kb. 10 percig a formában hagyjuk, addig elkészítjük a mázat a tetejére, amit, miután a kalácsot kiemeltük a formából rögtön a tetejére kanalazunk.
Langyosan a legfinomabb. Egy végtelenül puha, omlós kalács, édes mázzal leöntve. Mmmm...

Az egész kalács mázzal együtt 325,71 g CH-t tartalmaz, így egy "szeletre" kb. 16,28 g CH jut.
Teával, vagy egy (kókusz)tejeskávéval, kakaóval tízóraira isteni. :)

Sertésszelet zöldfűszeres gombamártással

Ha sertéscomb kerül elém, nem mindig tudom egyszerűen kitalálni, mi készüljön belőle. Végül most egy kis ötletelés után ez a gombás-tejszínes, picit pikáns, picit édeskés mártással nyakon öntött finomság készült. Nem egy két perces étel, de nem is igazán bonyolult összehozni. :)

Hozzávalók 6 személyre:

• 12 szelet sertéscomb (500-600 g)
• 350 g csiperke gomba
• 100 g vöröshagyma (8,3 g CH)
• 9 g fokhagyma (2,36 g CH)
• 250 ml főzőtejszín
• 1 csapott ek mustár (1 g CH)
• 2 kk kakukkfű
• 1 csokor petrezselyemzöld
• só, bors
• kókuszolaj
• vaj

A sertéscombot vékony szeletekre vágjuk. Kiklopfoljuk, sózzuk borsozzuk. Egy nagyobb, mély serpenyőben kevés kókuszzsírt felolvasztunk, és elősütjük benne a húsokat. Pár percig sütjük mindkét oldalát, majd félretesszük.

A visszamaradt zsiradékon megpároljuk a felkockázott vöröshagymást és az átnyomott fokhagymát. Ha kevés lenne a zsiradék, vajjal pótoljuk. Hozzáadjuk a felszeletelt gombát, sózzuk, borsozzuk. Megvárjuk, amíg levet ereszt, egy kicsit még pároljuk, majd felöntjük tejszínnel. Belekeverjük a mustárt, a kakukkfüvet és a petrezselyemzöldet is.

A hússzeleteket a kiengedett pecsenyelével együtt óvatosan visszatesszük a serpenyőbe és az egészettkis lángon addig főzzük, amíg a hús teljesen meg nem puhul és a mártás el nem kezd besűrűsödni. Ha a hús miatt szükséges, pótoljuk az elfőtt folyadékot, erre húsalaplevet is használhatunk.

Ha elkészült megkóstoljuk, utánafűszerezzük.

Az egész étel összesen 11,66 g CH-t tartalmaz, egy adag 1,94 grammot, de azt hiszem, nem nagy vétek, ha nem számolunk vele.

Ötlet innen: jolkifoztem.hu

Bajor rozskenyér

Körülbelül egy hónapja jutott eszembe, hogy tiszta szégyen, hogy már több mint egy éve sütök kenyeret, de még nincs egy tisztességes rozskenyér receptem. Pedig, amikor elkezdtem a diétát, a legtöbbször rozskenyeret vásároltam. Ez volt az, amit a legjobbnak találtam ár-érték arányban, és akkor még voltam olyan naiv, hogy elhittem, minden, amire azt van írva, hogy rozsos, vagy magvas, jó nekem. :)

Az első próbálkozásaim zömében még rozskenyerek voltak, de aztán ez valahogy elfelejtődött, pedig, még, ha nem is azok lettek a legjobb kenyereim, azért nagyon finomak voltak. Most már éppen itt volt az ideje, hogy újra rozskenyeret készítsek, ráadásul ez a századik receptem. :)

A slusszpoén, hogy a liszt csomagolásának hátoldalán épp az a recept volt, amit korábban az interneten találtam. :)

Hozzávalók:

• 300 g tk. rozsliszt (198 g CH)
• 100 g zabpehelyliszt (68,1  g CH)
• 100 g félfehér kenyérliszt (70,05 g CH)
• 16 g sikér (2,08 g CH)
• 1,5 tk só
• 1 ek fűszerkeverék (őrölt fűszerkömény, édeskömény és koriander)
• 100 ml natúr joghurt (4 g CH)
• 250 ml víz
• 20 g friss élesztő (1,96 g CH)
• (az eredeti receptben 1 ek. melasz, vagy sötétbarna nádcukor is szerepel)

A liszteket egy tálban elkeverjük a fűszerekkel, a sikérrel és a sóval. Hozzáadjuk a natúr joghurtot és az élesztővel elkevert kézmeleg vizet. A rozsliszt nagyon ragacsos, nehéz gyúrni, de csak annyi lisztet adjunk hozzá, amennyi feltétlenül szükséges (nálam ez 1 ek rozsliszt volt).

Kiolajozott kelesztőtálban kb. 2 óra alatt a duplájára kelesztjük.

Ezután lisztezett felületen kiütögetjük belőle a levegőt és vekni formájúra igazítjuk (a formázást lásd itt). Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és leborítjuk a kelesztőtállal, hogy a kelesztéshez szükséges nyirkos közeget biztosítsuk és ismét egy óráig kelesztjük.

A sütőt előmelegítjük 230 fokra, az aljába egy  vízzel teli hőálló tálat helyezünk.

A már megkelt kenyeret egy grillpálca, vagy hurkapálca segítségével több helyen teljesen átszúrjuk, hogy sütés közben a gőz távozni tudjon belőle, és a kenyér ne repedjen be.

230 fokos gőzős sütőben 10 percig sütjük, majd a hőmérsékletet visszavesszük 200 fokra és még kb. 35 percig sütjük. Akkor van kész, ha az alját megkopogtatva kongó hangot ad.

Rácson hűtjük ki, csak ezután szeleteljük.

Az összes kenyér a plusz egy ek. lisztet is beleszámolva, amit dagasztás közben felvett, 357.39 g CH-t tartalmaz. Az én kenyerem 803 grammos lett, így 100 grammjában 44,5  g CH-t tartalmaz.

Forrás: Dining Guide

Búzacsírás rántott csirkemell barna rizzsel

Ez az étel igazán nem nagy ördöngősség, de mivel én is csak nemrég tudtam meg, hogy búzacsírával is lehet panírozni, jónak láttam felrakni ide. Hátha másnak is tudok most egy új ötletet adni.

Hozzávalók: 4 személyre:

• 400 g csirkemell filé (12 kis szelet)
• 25 g graham liszt (15 g CH)
• 80 g búzacsíra (33,6 g CH)
• 2 tojás
• 1 ek tejföl
• só
• kevés olaj

Egyáltalán nem bonyolult. A szokásos módon a csirkét felszeleteljük, kiklopfoljuk, és besózzuk. Ezután először a lisztbe, majd a tojásba (én ebbe tettem egy ek tejfölt is), végül pedig a búzacsírába forgatjuk. Ez helyettesíti most a zsemlemorzsát.

Én a rántott húst a sütőben szeretem megsütni. Ehhez a hússzeleteket egy sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk és mindkét oldalukat vékonyan megkenjük olajjal. 180 fokra előmelegített gőzös sütőben mindkét oldalukat kb. 20 percig sütjük.

Tálalhatjuk barna rizzsel, vagy sült burgonyával.

Mivel nekem 12 kis hússzeletem lett, egy húsban kb. 4,05 g CH-van.

Jó étvágyat hozzá!

Kókuszos zabkeksz dióval és mazsolával

Ezt a receptet a Párom találta pár napja, ezért esett most pont erre a választásom. Azt mondta, hogy ez olyan, amilyeneket én szoktam sütni: kókuszos, zabpelyhes, diós, mazsolás. Tényleg... :) Megörültem neki, hogy ilyet talált nekem, mert most nagyon igaza volt, ezeket az alapanyagokat szeretem a legjobban. Mazsola helyett étcsokit is használhatunk, talán azt még jobban is szeretem, de sajnos épp nem volt itthon. Így készült most el ez a kekszecske, nagyon finom lágy vajas - vaníliás íze van, kicsit szaftos, nekem nagyon ízlik, és nem csak nekem. :)

Hozzávalók kb. 30 db-hoz:

• 180 g apró szemű zabpehely (122,58 g CH)
• 50 ml tej (2 g CH)
• 75 g tk. tönkölyliszt (47,92 g CH)
• 75 g zabpehely liszt (51,07 g CH)
• 5 g sütőpor
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 1/4 tk őrölt szerecsendió
• 200 g margarin
• 140 g xilit (84 g CH)
• 1 cs. só
• 1 tk vanília aroma
• 1 tojás
• 70 g kókuszreszelék
• 100 g mazsola (65 g CH) / 74 %-os étcsokoládé (32 g CH)
• 100 g durvára vágott dió

Először a tejet meglangyosítjuk és ráöntjük a zabpehelyre, hogy egy kicsit megszívja magát és félre tesszük.

Egy másik tálkában összekeverjük a liszteket, a fűszereket és a sütőport, majd ezt is magunk mellé készítjük.

A margarint felolvasztjuk, elkeverjük benne a cukrot, majd, ha már nem meleg, a tojást is. Apránként hozzáadjuk a lisztes keveréket, a zabpelyhet és a kókuszreszeléket, majd beleforgatjuk a mazsolát és a diót is és két órára hűtőbe tesszük.

Kb. diónyi gombócokat formázunk, és kekszekké lapítva sütőpapíros tepsin 180 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt megsütjük őket. Nem fognak megpirulni, ne is várjuk, a tepsin hagyjuk kihűlni.

Az egész adag mazsolával elkészítve 372,57 g CH-t tartalmaz. Nekem 29 kekszem lett, így egy darabban 12,84 g CH van, ha étcsokit használunk, akkor 11,7 g.

Forrás: divany.hu