Mogyorókrémes babka

 

Ha készítek valami finomságot, mint például a mogyorókrém, akkor ha már dolgoztam vele, általában sajnálom csak úgy magában megenni. Ezért landolt most az étcsokis mogyorókérmem egy része ebben a babkában, ami nagyon finom puha lett a kenyérliszt és a Garat malom tk búzaliszt miatt, és nekünk ezzel a töltelékkel sokkal jobban ízlett, mint az étcsokis verzió.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 400 g tk búzaliszt (240 g CH)
• 100 g fehér kenyérliszt (71 g CH)
• 10 g búzasikér
• 90 g lm habtejszín
• 90 g víz
• 15 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 2 tojás
• 60 g lágy margarin
• 7 g szárított élesztő

A töltelékhez:

• 170 g étcsokoládés mogyorókrém (30,24 g CH) recept itt
• 50 g hántolt törökmogyoró (5,5 g CH)*

Bedagasztom a tésztát és legalább 2 óráig hűtőben kelesztem (akár előző este is elkészíthetjük).

A tésztát kiveszem a hűtőből, hogy felmelegedjen kicsit. Ha a mogyorókrém túl kemény lenne, 30 mp-re beteszem a mikróba, hogy kenhető legyen. A mogyorót mozsárban apróra zúzom.

A megkelt tésztát kb. 4-5 mm vastagra nyújtom és egyenletesen megkenem a mogyorókrémmel (picit többet is elbír, mint ami a receptben szerepel). A széleken 1-2 cm-t szabadon hagyvok. Rászórom a mogyorót, néhány szemet meghagyok, amit majd a babka tetejére szórok. A hosszanti oldala felől feltekerem a tésztát és egy éles késsel a tekercset hosszában félbevágom. Óvatosan kinyitom, hogy a belső csokis rész nézzen felfelé és összefonom őket úgy, hogy a töltött rész ezután is felülre essen. Egy 30 cm hosszú sütőpapíros kenyérformába teszem, rászórom a félretett mogyorót és még kb. fél óráig letakarva kelesztem.

190 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt sütöm meg, az utolsó 10 percben alsó-felső sütéssel, hogy szép színt kapjon.

Az elkészült babkám 1050 g-os lett, így a szénhidráttartalma 33,02 g / 100 g.


*Ha a mogyoró nem hántolt, tedd 180 fokos sütőbe kb. 10 percre. Amikor kihűlt egy konyharuhával óvatosan le tudod dörzsölgetni a héját.

Étcsokoládés mogyorókrém

Amikor pár hete láttam egy mogyorókrémet instagramon, szöget ütött a fejembe, hogy nekem is készítenem kellene. Nagyon jól tettem, hogy végre nem csak halogattam, hanem tényleg meg is csináltam, mert amilyen egyszerű és gyors, olyan nagyon finom. Szép homogén, nem darabos, szobahőmérsékleten krémes és kenhető, majdnem mintha Nutellát kanalaznál.

Hozzávalók:

• 200 g hántolt törökmogyoró (18 g CH)
• 150 g 70%-os étcsokoládé (48 g CH)
• 10 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő
• 1 tk vanília aroma
• 1 ek étolaj
• 1 csipet só

Ha nem hántolt a mogyoró, akkor terítsük szét egy sütőpapíros tepsin és 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt süssük illatosa. Hagyjuk picit hűlni, majd szedjük át egy konyharuhára és a konyharuhával finoman dörzsölgetve lejön a héja. Nem baj, ha egy pici marad rajta.

A mogyorót késes aprítóban krémesre darálom. Időnként megállítom a gépet, hogy vigyázzak a motorra.

Az étcsokit vízgőz felett felolvasztom és hozzáadom az olajat is. Miután picit visszahűlt, hozzáadom a mogyoróhoz egy csipet sóval, az édesítővel és a vaníliával együtt. Addig járatom az aprítót, amíg teljesen homogén nem lesz. Az elkészült mogyorókrémet befőttes üvegbe öntöm, később még szilárdulni fog.

Szobahőmérsékleten tárolom, hogy kenhető maradjon, de a hűtőbe is be lehet tenni.

Összesen 371 g mogyorókrémem lett, aminek a szénhidráttartalma így elkészítve 17,79 g / 100 g.

Ilyen csudi linzereket csináltam vele:

Raffaello tortácska

A tepsis raffaello nagyon régóta egy szívemcsücske recept, az (egyik) kedvenc süteményem. Még Anyukám kapta valakitől a receptjét, számtalanszor megsütöttük együtt, és ez volt az egyik olyan sütemény, amit először készítettem el teljesen egyedül. Persze volt akkor büszkeség bőven. Szóval ez nekem egy olyan emlékezős süti, nem mellesleg, aki megkóstolja, általában a receptjét is elkéri, annyira finom (és ezzel nem magamat dicsérem). 😊
Diétabarát verzióban is elkészítettem már néhányszor, de szinte ehetetlenül édes volt, és/vagy a fotó lett borzasztó, amit akkor csinálni tudtam róla. Egyszer még diabetikus pudingport is használtam hozzá, ami egyébként nem csak teljesen felesleges, de borzasztó is volt.

Az eredeti recept egy gáztepsire elég (használjunk 7 fehérjét és 6 sárgáját), de ha fele adagot készítek, valamiért jobban szeretem tepsi helyett egy 23 cm-es tortaformában sütni. A lenti leírásban is fél adag szerepel:

A tészta:

• 4 tojásfehérje
• 90 g xilit (54 g CH)
• 35 g őrölt zabpehely (21 g CH)
• 15 g búza finomliszt (10,56 g CH)
• 50 g kókuszreszelék
• fél cs. (7 g) sütőpor

A krém:

• 3 tojássárgája
• 20 g vaníliás pudingpor (17 g CH)
• 250 ml tej (12,5 g CH)
• 60 g xilit (36 g CH)
• 125 g margarin

A tetejére:

• kókuszreszelék
• kb. 35 g földimogyoró (5,25 g CH)

A tésztához a liszteket és a kókuszreszeléket egy tálba mérjük, és hozzáadjuk a sütőport. Magunk mellé készítjük. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A vége felé apránként belekeverjük a xilitet is. Ezután a lisztes keveréket óvatos mozdulatokkal - vigyázva, hogy ne törjük - a habba forgatjuk. Az így kapott masszát belesimítjuk a sütőpapírral kibélelt tortaformába.

Előmelegített sütőben 170 fokon kb. 15-20 percig sütjük (Tűpróba!). A teteje szép aranybarna lesz.

A krémhez a tej kb. 1/3 részét csomómentesre keverjük a tojások sárgájával, a pudingporral és a xilit felével. A többi, már forrásban lévő tejhez öntjük és addig főzzük, amíg sűrűsödni kezd. Időnként átkeverve, vagy alufóliával lefedve (hogy ne bőrösödjön) kihűtjük.

A margarint először magában, majd a megmaradt xilittel habosra keverjük. Ehhez én házi vaníliás por xilitet használtam (recept itt). A pudingot apránként beledolgozzuk, majd a már szintén kihűlt tészta tetejére simítjuk.

A tetejét meghintjük kókuszreszelékkel és földimogyoróval, vagy mandulával díszítjük.

Így elkészítve a sütemény összesen 156,31 g CH-t tartalmaz. 12 szeletre vágva egy szeletben 17,25 g CH van.

Csokoládés-mogyorós müzliszelet

Már, amikor az előző adag müzlit készítettem, akkor a fejemben volt 3 ízvariáció, és mivel nagy sikere volt, az egyik elég hamar el is készült. Biztos vagyok benne, hogy a következőre sem kell nagyon sokat várni, de szeretnék készíteni olyat is, amibe nem kell tojás, mert tudom, hogy azt sok embernek kerülnie kell.

Ezt most a Cerbona csokis-mogyorós müzliszelete ihlette, amiről nagyon sokáig azt hittem, hogy megehetem, aztán láttam, hogy a maltit-szirupot is kerülnöm kellene. Inkább nem szeretnék ezen töprengeni, vagy problémázni, helyette inkább elmajszolom a sajátomat.

Most készült egy adag hagyományosan, cukorral, és nagy meglepetésemre egészen hasonlít a szokványos szeletekre. Kicsit lazább és magasabb és még ragacsos is. A Párom azt mondta, hogy nagyon finom és az egészet meg tudná enni egyszerre, úgyhogy nyugodtan megsüthetem neki a következő variációt is. :)

Az előző receptből nyugodtan kihagyható az amaránt, mert viszonylag kevés van benne. Ebből szerintem nem, mert a müzli jelentősebb részét ez adja, de helyette használhatunk quinoát is.

Hozzávalók 14 szelethez:

• 50 g dió
• 50 g török mogyoró (3 g CH)
• 75 g nagy szemű zabpehely (45 g CH)
• 30 g puffasztott amaránt (19,5 g CH)
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 40 g 70 %-os étcsokoládé (12,4 g CH)
• 40 g mazsola (26 g CH)
• fél rúd vanília kikapargatott magvai, vagy 1 tk vanília aroma
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• 8 g cukrozatlan kakaópor (1,12 g CH)
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 2 tojás

A diót nagyobb darabokra törjük és a mogyoróval egy száraz serpenyőben megpirítjuk. Ilyenkor a mogyoró héját könnyedén le tudjuk morzsolni, ha szeretnénk.

A csokoládét kis kockákra vágjuk és a nagyobb mazsolákat is elfelezzük.

A tojások kivételével egy tálban alaposan összekeverjük az összes hozzávalót. Ráütjük a tojásokat és eldolgozzuk, hogy mindenhova jusson belőle. Egy 20 x 30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral. Beleöntjük a masszát és kissé belenyomkodjuk, miközben egyúttal elsimítjuk.

Nekem az egész egy evőkanállal volt a legkönnyebb, amivel jól össze tudtam dolgozni a hozzávalókat, majd pedig azzal simítottam el a tepsiben is.

160 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt süssük készre, a 15. perc környékén pedig takarjuk le sütőpapírral.

A tepsiben hagyjuk legalább langyosra hűlni és egy éles késsel szeleteljük fel.

Az így elkészítve egy szelet 9,78 g CH-t tartalmaz, ami külön öröm, mert két szelet pont egy uzsonna. :)

Vaníliakrémes túrószelet (gluténmentes)

Ez a süti Klárika névnapjára készült, ezért szerettem volna valami "elegánsabb", kicsit ünnepibb hangulatú édességet "varázsolni", de mégsem tortát, mert nem születésnapról van szó. Nagyon sokat törtem a fejem, hogy mit is készítsek, ami egyszerű, de mutatós, és lehetőleg nem a saját kedvemben járok vele, mert ha valamit sütök, legtöbbször a saját ízlésem szerint döntöm el, hogy éppen mihez van kedvem. Ezért próbálkoztam meg ezzel ezzel a lisztmentes sütivel, amihez az ötletet ismét Juditka blogja adta. Korábban már kísérleteztem vele, a tésztában a lisztet darált dióra cseréltem, és a tepsis raffaello krémjét ültettem rá. Remélem sikerült örömet szereznem vele!

Hozzávalók egy 23 cm-es formához (12 szelet):

A tésztához:

• 500 g túró
• 4 tojás
• 90 g xilit (54 g CH)
• vanília aroma
• 1 citrom lereszelt héja
• 40 g lágy/olvasztott margarin
• 50 g tejföl (2 ek)
• 40 g darált dió (4 ek)
• 1 tk sütőpor
• csipet só

A krémhez (összesen 74,44 g CH):

• 3 tojás sárgája
• fél cs. Dr. Oetker vaníliás pudingpor
• 250 ml tej
• 80 g xilit
• 125 g lágy margarin

A tésztához a tojások sárgáját a cukorral 3-4 perc alatt habosra keverjük. Hozzáadjuk a margarint, a tejfölt, a citromhéjat és a vaníliaaromát, majd apránként az áttört túrót és a sütőporos diót.

A tojások fehérjéből egy csipetnyi sóval kemény habot verünk, és ezt is a masszába forgatjuk.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 50 percig sütjük. Ha elkezdene megpirulni, takarjuk le alufóliával.

A krémhez először megfőzzük a pudingot. A tej felét feltesszük forrni, míg a másik felét csomómentesre keverjük 20 g pudingporral, 20 g cukorral, és a tojások sárgájával. A többi tejhez öntjük és folyamatos kevergetés mellett sűrű pudinggá főzzük. Félretesszük hűlni. A margarint először magában, majd a megmaradt cukorral habosra keverjük, és a már kihűlt pudingot apránként beledolgozzuk.

Ha kihűlt a tészta, rákenjük a krémet, és ízlés szerint olajos magvakkal (dióval, mandulával, mogyoróval) díszítjük.

A "tortácska" összesen  128,44 g CH-t tartalmaz, szeletenként pedig 10,7 grammot. Igazán diétabarát. :)

Ennél a sütinél számos konyhai praktikát hasznosíthatunk, amik közül néhányat csak nemrégiben tanultam, ezért jónak láttam összegyűjteni őket a bejegyzés végén:

1. Ha tojásfehérjéből habot verünk, mindig rakjunk bele egy csipet sót.
2. A tésztáink lágyabbak lesznek, ha először a tojások sárgáját magában keverjük habosra és csak utána adjuk hozzá a cukrot.
3. Ha valamilyen tészta sütés közben elkezd megpirulni, de a közepe még feltételezhetően nyers, takarjuk le alufóliával, és úgy süssük tovább.
4. Ha valamilyen krémes süteményt készítünk, csak akkor kezdjük el azt összeállítani, ha a tészta már teljesen kihűlt, és a krém megszilárdult, különben a süteményünk szétcsúszhat, összeeshet, vagy kifolyhat a krém.
5. A tésztalapokat ajánlatos rácson kihűteni, ha van rá lehetőségünk, így nem vizesedik meg az alja, és picit gyorsabban is hűl.
6. Ha nincs elég időnk, vagy, igazán biztosra szeretnénk menni, a krémet elkészíthetjük előző este is. A sütemény összeállításáig pihentessük hűtőben, így időt is spórolunk, és a krém biztosan elég szilárd lesz, nem folyik majd szét.
7. Ha valamilyen krémhez puding alapot készítünk, kihűlés közben időnként jól keverjük át, hogy ne bőrösödjön, de ha nincs erre nincs időnk, ahogy elkészült, azonnal fedjük le alufóliával (persze így lassabban hűl ki).
8. Ha egy süteményből kimarad a tojásfehérje, nem kell rögtön felhasználnunk, betehetjük a fagyasztóba, és akkor vesszük elő, amikor csak szeretnénk. Erre ideális egy nylonzacskó, amire ráírjuk, hogy hány fehérjét tettünk bele, vagy egy kis ételhordó, amihez pedig hozzá is tudunk önteni egy újabb adagot.
   Erre a célra a blogon is található ötlet, most pedig egy újabb sütihez gyűjtöm a fehérjéket.