Oldalak

2014. február 26., szerda

Joghurtos graham kenyér



Ezt a kenyeret már kb. egy éve rendszeresen sütöm. Nagyon szeretem, mert gyors, egyszerű, és végtelenül finom. Az egyik kedvencem.
Mióta azonban kipróbáltam a zürichi kenyeret, néhány dolgot jelentősen leegyszerűsítettem az elkészítésében, ezért most ebben az új köntösben ajánlom figyelmetekbe.
Végül pedig a recept:
  • 250 g graham liszt (150 g CH)
  • 250 g BL 112 félfehér kenyérliszt (192,5g CH)
  • 1 tk só
  • 25 g élesztő (2,45 g CH)
  • (10 g méz - elhagyható)
  • 250 ml langyos víz
  • 150 ml natúr joghurt (6 g CH)

Egy tálba kimérjük a liszteket és elkeverjük a sóval. Az élesztőt (és a mézet) elkeverjük egy pohár kézmeleg vízben, és a joghurttal együtt a lisztekhez adjuk. Ruganyos tésztává gyúrjuk, ha még szükséges, adhatunk hozzá graham lisztet, vagy vizet.
A tenyerünkbe kevés olajat öntünk, és megforgatjuk benne a kenyeret. Így nem ragad majd oda a tálhoz kelés közben, és nem is szárad ki. Letakarva kb. egy óráig kelesztjük.
Ezután átgyúrjuk és sütőpapírral kibélelt jénaiba tesszük. Ismét lefedjük, és még fél órát kelesztjük, közben pedig előmelegítjük a sütőt 230 fokra.
A már megkelt kenyerünk tetejét egy éles késsel bevágjuk. A kenyeret és a jénai fedelének belső felét is lepermetezzük vízzel, és 30 percre a sütőbe tesszük. Ezalatt az idő alatt alakul ki a kenyér kérge.
A 30 perc elteltével levesszük a jénai fedelét, és a kenyeret 200 fokon még kb. 10-15 percig sütjük, hogy a kérge szépen megbarnuljon.
Rácson hűtjük ki, hogy az alja is jól szellőzzön, ne vizesedjen be.

Az így elkészített kenyerem 885 grammos lett, így 100 grammjában 43,04 g CH van. (Én tettem bele még egy kis lisztet dagasztásnál, ezzel is számoltam.)

Módosítva: 2014,10,04.

2014. február 21., péntek

Túrós rakott hús



Ma nem csak süti készült, hanem ez a különlegesség is. Amikor nem kell sehova mennem, szeretem úgy kezdeni a napomat, hogy mindent elintézek a konyhában, esetleg előtte bevásárolok, és csak aztán tanulok. Előbb a szükséges szórakozás, aztán a jól megérdemelt tanulás. Így sokkal könnyebben állok neki. A mai kis szórakozásomnak azért meg volt az ára, mert tegnap este 9-kor értem haza, és akkor kellett nekiállnom mindent előkészíteni.
Reggel, miközben ezt csináltam, pár dolog eszembe jutott. Először is: nagyon szeretem a különböző rakott húsokat és egyre több variációban készítem őket. Másodszor: Időnként olyan ötleteket próbálok ki, amik a legtöbb ember számára biztosan hajmeresztőnek tűnnek. Apa nagyon szereti a túrót, de szerintem erre ő is igencsak felhúzta volna a szemöldökét.
De örömmel jelenthetem, hogy a túrós rakott hús nagyon finom és nem mellékes, hogy szerintem élőben sokkal jobban mutat, mint a képen. Azért is kedvelem a túrós ételeket, vagy süteményeket, mert nem nagyon kell velük számolgatni, mégis nagyon jól eltelítenek, ahogy ez is.

Hozzávalók 6 személyre:
  • 1 kifilézett csirkemell
  • 500 g túró
  • 140 g tejföl (5,6 g CH)
  • 150 g reszelt sajt (6 g CH)
  • 2 g fokhagyma (0,526 g CH)
  • bors
  • tej

A húst még előző este előkészítjük. Sózzuk, borsozzuk és tejben pácoljuk.
Másnap leöblítjük róla a tejet, és felszeleteljük, majd kiklopfoljuk.
A túrót összekeverjük a sajt kb. felével, egy kevés sóval és borssal, valamint apróra vágott, vagy fokhagymanyomón átnyomott fokhagymával. (Én csak 1 gerezdet mertem belerakni, mert nem tudtam, hogy milyen erős lesz majd az íze a túró miatt, általában egy kicsit bátrabban használom. Most viszont ettől nem is kell több, mert elég intenzív.)
Egy hőálló tálat jól kivajazunk. Az alját kibéleljük egy réteg hússal és elsimítjuk rajta a túrós masszát. A tetejét lefedjük a megmaradt hússzeletekkel, majd megszórjuk a sajt másik felével.
Előmelegített sütőben fólia alatt kb. 50-55 percig sütjük, majd levesszük a fóliát, és kicsit alacsonyabb hőfokon további 10-15 percig sütjük, hogy a sajt egy kicsit megpiruljon.
Barna rizzsel, burgonyával tálaljuk.

Mivel 100 g-ig ezekkel a tejtermékekkel nem kell számolni, csak a tejfölt és a sajtot vettem figyelembe. Így az étel összesen 12,12 g CH-t tartalmaz, adagonként 2,02 g-ot.

Forrás: mindmegette.hu


2014. február 12., szerda

Kolbásszal töltött Stefánia



Már egyszer készítettem sertésfasírtot az őzgerinc formámban, de akkor nem sikerült túl jól. A második próbálkozás alkalmával már nagyobb fába vágtam a fejszémet, most azt szerettem volna kipróbálni, hogy milyen Stefániát tudok sütni. Azért nem tojással töltöttem meg, mert akkor nem nagyon tudtam volna belepasszírozni a formába,  pedig azt mindenképp használni szerettem volna, mert kaptam, és így a formázással sem kellett vesződni egy csöppet sem.
Az eredmény most sokkal kecsegtetőbb lett, mint először, úgyhogy ez az étel is bekerülhet a "repertoáromba", persze azon még dolgozni kell, hogy olyan finom legyen, mint az otthoni.

Hozzávalók:
  • 350 g darált sertéshús
  • 100 g vöröshagyma (8 g CH)
  • 6 g fokhagyma (1,57 g CH)
  • 80 g teljes kiőrlésű kenyér (40 g CH)
  • 2 tojás (az egyik főtt, a másik nyers)
  • 1 rúd csemege kolbász (0,3 g CH)
  • ételízesítő
  • bors
  • pirospaprika
  • majoránna

A hagymákat megtisztítjuk, és leturmixoljuk, vagy minél apróbbra vágjuk. Hozzáadjuk a húst, belemorzsoljuk a beáztatott és jól kinyomkodott kenyeret és ráütjük a nyers tojást. Ízlés szerint fűszerezzük, semmivel sem kell spórolni. A kezünkkel jól összegyúrjuk, majd a legvégén óvatosan belekeverjük a felkockázott főtt tojást, hogy minél kevésbé törjük össze.
Egy őzgerincformát kibélelünk sütőpapírral, és az alján elegyengetjük a massza kb. felét. Ráhelyezzük a kolbászt, enyhén belenyomkodjuk, majd befedjük a massza másik felével. Egyenletesen eligazítjuk és a formát lefedjük alufóliával.
Kb. 45 percig a legnagyobb hőfokon sütjük, majd a fóliát levéve alacsonyabb hőfokon 15 percig.

Ez az egy rúd fasírt 49,88 g CH-t tartalmaz. Én 18 kicsit vastagabb szeletre vágtam, így egy szelet 2,77 g-ot tartalmaz.

2014. február 2., vasárnap

Citromos bounty-muffin



Nem szoktam ilyen gyakran sütni, de a tegnapi ishler után megmaradt tojásfehérjéket sajnáltam volna kidobni. Általában csak 1-2 fehérje, vagy sárgája marad meg, amiből másnap egy kicsit feltuningolva rántottát készítek, de négy fehérjéből ez nem tűnt nagyon vonzónak. Tudtam, hogy ha én nem kezdek vele valamit, akkor a kuka lesz a sorsa, ezért, miután felkeltem, gyorsan kerestem egy receptet, amit egyszerűen össze tudok dobni. Így elfogyott nemcsak a fehérje, de még a csoki is, mert tegnap biztos, ami biztos, 100 g-ot olvasztottam fel, amiből jó sok kimaradt, pedig bőségesen kapott a tetejére minden süti.
A citrom nagyon érdekes, kissé pikáns ízt adott neki, nem gondoltam, hogy így megbolondítja, de nagyon passzol hozzá.

Hozzávalók 12 db-hoz:
  • 4 tojásfehérje
  • 1 csipet só
  • 80 g nyírfacukor, ebből 20 g házi vaníliás (48 g CH)
  • 50 g tk tönkölybúza liszt (31,92 g CH)
  • 50 g darált dió 
  • 100 g kókuszreszelék 
  • 1 cs sütőpor
  • fél citrom héja és leve
  • 70 g olvasztott margarin
a díszítéshez:
  • kb. 30 g 74 % kakaótartalmú étcsokoládé (9,6 g CH)
  • 15 g margarin
  • kókuszreszelék

A margarint megolvasztjuk, aztán a lisztet, a diót és a kókuszt egy tálban összekeverjük a sütőporral és magunk mellé készítjük.
A tojásfehérjéből egy csipetnyi sóval kemény habot verünk. Amikor már majdnem kész, apránként belekeverjük a cukrot. Széles mozdulatokkal kisebb adagokban beleforgatjuk a lisztes keveréket, vigyázva, hogy a hab ne törjön össze. Belereszeljük a citrom héját, belefacsarjuk a levét és hozzáöntjük a már megolvasztott és kissé kihűlt margarint.
Ha jól elkevertük, a muffinpapírral kibélelt formába adagoljuk, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. A teteje egy kicsit megpirul, szerintem így nagyon guszta, de tűpróbát is érdemes végezni.
Amíg egy kicsit hűlnek a muffinok, elkészítjük a mázat. Úgy saccolom, nekem kb. 20 g csokiból készült mázam maradt tegnapról. Ez 9 muffinra volt elég, ezért írtam a receptben 30-at, az már biztosan elég lesz, de persze a máz el is hagyható, ha nem szeretnénk fáradozni vele.
A csokoládét a margarinnal vízgőz felett megolvasztjuk és egy krémkenő kés segítségével elsimítjuk a sütik tetején. Megszórjuk kókuszreszelékkel és már fogyaszthatjuk is.


Szerintem mindig van abban valami báj, ha úgy esszük, hogy a csoki még meleg a tetején és jó ragacsosak leszünk tőle. :) Sokkal finomabb. :)

A recept 30 g csokival összesen 89,52 g CH-t tartalmaz, darabonként 7,46 g-ot. Most nagyon ügyes voltam. :)
Nem számoltam viszont a citromlével, mert nem mértem meg, mennyi volt pontosan.

Forrás: nosalty.hu