Boszorkány ujjak

Egy ideje már nem készítettem semmilyen süteményt. Nem csak a blogra, egyébként sem sült semmi a konyhámban. Ilyenkor mindig elkezd kicsit hiányozni, ezért egyértelmű volt, hogy ma (ha nem is ezzel kellene foglalkoznom, de legalább itthon vagyok) csinálnom kell valamit. Mivel közeleg a Halloween, úgy gondoltam, ha már egyszer blogot írok, most az egyszer aktuális leszek. Ezért elővettem ezt a régi receptet. Délelőtt nézegettem képeket is a neten, de én nem szerettem volna nagyon vérfagyasztó ujjakat készíteni, mert azokat nem enném meg szívesen, így nincs rajta vér-utánzat, vagy borzasztó rusnya körmök. Szerintem azért így is elmennek akár egy buliban is, ha esetleg valakinek meghoznám a kedvét hozzá. Sajnos megint sokkal jobban néznek ki az életben mint a képeken. Főleg azért, mert, ha nem tudnám, a fotók alapján nem biztos, hogy meg tudnám mondani, hogy az ujjak egyik fele enyhén zöldre van színezve. A teljes kiőrlésű liszt és a sok dió átka. :)
Majd elfelejtettem: mindenkinek ízlik! :)

Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

• 150 g tk. búzaliszt (91,65 g CH)
• 75 g őrölt zabpehely (45 g CH)
• 75 g búza finomliszt (52,8 CH)
• 200 g darált dió
• 200 g margarin
• 100 g xilit - házi vaníliás (60 g CH)
• 1 egész tojás

A díszítéshez:

• 50 g mandula
• 50 g min. 70 %-os étcsokoládé
• 1 tk. étolaj

A margarint morzsoljuk el a lisztekkel és a darált dióval, majd üssük bele a tojást és gyúrjuk tésztává. Hűtőben pihentessük min. 30 percet.

Ha szeretnénk megszínezni, a tésztát osszuk két részre és az egyik felébe dolgozzunk bele kb. 1 kupak zöld ételfestéket, vagy mandula aromát.
Konyhai mérleg segítségével osszuk a tésztánkat 20 grammos kis gombócokra. Ezekből sodorjunk 12-13 cm-es rudakat, lapítsuk el kb. ujjnyi vastagra, majd két helyen nyomjuk bele az ujjunkat és fogpiszkálóval rovátkoljuk be. Ezek lesznek az ízületek. Mindegyik rudacska elejére nyomjunk egy felezett mandulát, ez lesz a körme. Tetszés szerint használhatunk hántoltat, vagy hántolatlant is, én csak az utóbbit kaptam a boltban.

180 fokon kb. 15 perc alatt készre sütjük, addig, hogy egy egészen kicsi színt kapjon. Ez alatt enyhén meg fognak dagadni.

Ha szeretnénk kifesteni a körmöket, miután kihűltek, vízgőz fölött olvasszunk fel kevés csokoládét, adjunk hozzá pici étolajat és egy kis fejű ecsettel vigyük fel a mandulákra. Hántolt mandulánál ételfestéket is használhatunk.

Jól zárható dobozban sokáig eláll.

Ez a boszorkányság így elkészítve összesen 249,45 g CH-t tartalmaz. Nekem 42 ujjam lett, így egy darabban kb. 5,94 g CH van.

Tipp:

• Az alsó ujjperceket szezámmaggal is megszórhatjuk. Ehhez kenjük meg vékonyan tojás fehérjével, majd szórjunk rá egy-egy csipet magot.
• A körömágyakat piros cukoríróval is kihúzhatjuk (ez egy készen kapható kis tubus, vagy toll, nem tudom, hogy létezik-e IR-barát verzióban).

Variációk sütipecsétre

A sütinyomda egy olyan dolog, amire mindenki felfigyel. Egyáltalán nem bonyolult használni, és rövid idő alatt végtelenül bohókás, vidám kekszeket lehet vele készíteni. Jó móka lehet a gyerekekkel együtt nyomdázni a sütik tetejét, legalábbis mi mindig nagyon szerettük az öcsémmel Anyával sütni a mézeskalácsot.

Maga a süti egyáltalán nem bonyolult, a lényeg, hogy ne legyen benne sütőpor. Így a tészta nem fog megemelkedni sütés közben és szépen megmarad majd benne a minta, amit belenyomtunk. Erre tökéletes alternatíva lehet valamilyen linzer. Mivel a blogon jócskán találtok ilyen recepteket (mert nagyon nagyon szeretem a linzert), hogy ne legyen olyan unalmas a dolog, most két alternatívát is hoztam nektek.

Kókuszos-kakaós linzer

100 g tk búzaliszt (61,1 g CH)

75 g zabpehely (45 g CH)

50 g búza finomliszt (35,2 g CH)

75 g kókuszreszelék

80 g xilit - házi vaníliás (48 g CH)

200 g hideg margarin

1 egész tojás

1/2 citrom lereszelt héja - elhagyható

15 g holland kakaópor (2,1 g CH)

Mandulás-vaníliás linzer

100 g tk. búzaliszt (61,1 g CH)

75 g őrölt zabpehely (45 g CH)

50 g búza finomliszt (35,2 g CH)

75 g mandula

75 g xilit - házi vaníliás (45 g CH)

180 g margarin

1 egész tojás

1/2 citrom lereszelt héja - elhagyható

1 tk vanília aroma

1/2 tk őrölt fahéj - elhagyható

1/4 tk őrölt szegfűszeg és gyömbér - elhagyható

A kókuszos linzernél a zabpelyhet a kókusszal együtt kávédarálóban megőröltem, így a tészta sokkal homogénebb lett, nem látszott benne olyan nagy darabokban a kókuszreszelék. A mandulás linzernél pedig a mandulát a xilittel együtt daráltam le, hogy az olajossága miatt ne ragadjon bele a gépbe.

Ezután mindkét esetben a margarint kb. kockacukor nagyságúra kockáztam és elmorzsoltam a többi hozzávalóval a tojás kivételével. Amikor morzsás állagú keveréket kaptam, hozzáadtam a tojást és amilyen gyorsan csak tudtam összegyúrtam. Fél-egy órára hűtőbe tettem.

A pihentetés után lisztezett deszkán kb. 3 mm vastagra nyújtottam a tésztát és egy akkora pohárral, mint a sütipecsét kiszaggattam. Minden korongot lepecsételtem, ügyelve arra, hogy mindenhol egyforma mélyen nyomjam a tésztába a pecsétet.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatva 180 fokon kb. 12 perc alatt készre sütöttem, és a tepsin hagytam kihűlni a linzereket.

A kókuszos-kakaós linzer összesen 191,4 g CH-t tartalmaz.

Nekem 29 linzerem lett és egy kisebb, így 1 darab kb. 6,43 g CH-t tartalmaz.

A mandulás linzer összesen 186,3 g CH-t tartalmaz.

Nekem 25 és egy kisebb linzerem lett, így egy darabban kb. 7,23 g CH van.

Fügés-mozzarellás-bacon-ös pizza

Ezt a pizzát már legalább másfél éve meg akarom sütni, amióta először találkoztam vele és el sem hiszem, hogy most sikerült. Milyen lehet a füge a pizzán? Mozzarellával, sonkával? Egyszerűen mesés! Annyira, hogy mindenkinek ki kell próbálnia egyszer, aki picit is szereti ezt a három hozzávalót!

Hozzávalók egy 30 cm-es pizzához:

A tésztához:

• 175 g tk. búzaliszt (106,92 g CH)
• 75 g félfehér kenyérliszt (53,25 g CH)
• 5 g búzasikér
• 1 tk só
• 12 g friss élesztő
• 145 ml meleg víz
• 2 tk olíva olaj

A feltéthez:

• kb. 50-60 ml házilag eltett sűrített paradicsom
• 200 g mozzarella sajt
• 6 szelet bacon - az eredeti receptben 8 szelet prosciutto
• 6 kisebb füge negyedelve (234 g - 30,42 g CH)
• só
• bors
• 2 tk olíva olaj
• 1 csokor friss bazsalikom - elhagyható

A tésztához a liszteket és a sikért elkeverjük a sóval. Hozzáadjuk az olíva olajat, a víz kétharmadát és rámorzsoljuk az élesztőt. Az ujjainkkal, mintha egy robotgép feje lenne, lassan keverni kezdjük. Annyi vizet adjunk hozzá, hogy jól gyúrható legyen, majd dagasszuk kb. 10 percig, hogy ruganyos tésztát kapjunk, ami már egyáltalán nem ragad a kezünkhöz és a tálhoz sem. Vékonyan olajozzuk, vagy lisztezzük ki a tálat és kelesszük benne letakarva kb. fél óráig.

Ezután nyújtsuk 30 cm nagyságúra, így éppen elfér egy kipapírozott gáztepsin. Fektessük rá, szurkáljuk meg villával és pakoljuk meg a feltéttel. Először kenjük meg a paradicsommal. Használhatunk házi, vagy bolti paradicsomlevet és sűrítményt is, a bolti picit ízesebb. Szórjuk meg - a bacon miatt - éppen csak egy pici csipet sóval és kevés borssal. A szeletelt bacont nagyobb kockákra vágva fektessük rá, majd jöhet a mozzarella szintén nagyobb kockákban, végül pedig a füge fele.

Locsoljuk meg 2 tk olíva olajjal és 220 fokos sütőben süssük kb. 15 percig, amíg a tészta átsül és jól rápirul a sajt. (Ha valaki fehér lisztből készíti, akkor egy kicsit a tészta széle is megpirul.)

Az elkészült pizzára tálalás előtt halmozzuk rá a füge másik felét - így majd kellemes kontrasztot alkot egymással a sült és a nyers gyümölcs -, és ha van otthon, szórjuk meg egy csokor friss bazsalikomlevéllel is. Most nagyon sajnálom, hogy nekünk nincs, de így is mennyei. :)

Az így elkészített pizza összesen 190,59 g CH-t tartalmaz. Ha négy részre osztjuk, egy személyre 47,65 g CH jut.

Egy kellemes ebéd, ami még egy ici-pici kiegészítésre szorul. A tészta elég vastag (meg is lepődtem rajta), én tökéletesen jól laktam vele, de ha valaki kevesli, kipróbálhatja ezt a feltétet egy túró alapú pizzán is.

Forrás: bbc.co.uk.

Csokoládés-mogyorós müzliszelet

Már, amikor az előző adag müzlit készítettem, akkor a fejemben volt 3 ízvariáció, és mivel nagy sikere volt, az egyik elég hamar el is készült. Biztos vagyok benne, hogy a következőre sem kell nagyon sokat várni, de szeretnék készíteni olyat is, amibe nem kell tojás, mert tudom, hogy azt sok embernek kerülnie kell.

Ezt most a Cerbona csokis-mogyorós müzliszelete ihlette, amiről nagyon sokáig azt hittem, hogy megehetem, aztán láttam, hogy a maltit-szirupot is kerülnöm kellene. Inkább nem szeretnék ezen töprengeni, vagy problémázni, helyette inkább elmajszolom a sajátomat.

Most készült egy adag hagyományosan, cukorral, és nagy meglepetésemre egészen hasonlít a szokványos szeletekre. Kicsit lazább és magasabb és még ragacsos is. A Párom azt mondta, hogy nagyon finom és az egészet meg tudná enni egyszerre, úgyhogy nyugodtan megsüthetem neki a következő variációt is. :)

Az előző receptből nyugodtan kihagyható az amaránt, mert viszonylag kevés van benne. Ebből szerintem nem, mert a müzli jelentősebb részét ez adja, de helyette használhatunk quinoát is.

Hozzávalók 14 szelethez:

• 50 g dió
• 50 g török mogyoró (3 g CH)
• 75 g nagy szemű zabpehely (45 g CH)
• 30 g puffasztott amaránt (19,5 g CH)
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 40 g 70 %-os étcsokoládé (12,4 g CH)
• 40 g mazsola (26 g CH)
• fél rúd vanília kikapargatott magvai, vagy 1 tk vanília aroma
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• 8 g cukrozatlan kakaópor (1,12 g CH)
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 2 tojás

A diót nagyobb darabokra törjük és a mogyoróval egy száraz serpenyőben megpirítjuk. Ilyenkor a mogyoró héját könnyedén le tudjuk morzsolni, ha szeretnénk.

A csokoládét kis kockákra vágjuk és a nagyobb mazsolákat is elfelezzük.

A tojások kivételével egy tálban alaposan összekeverjük az összes hozzávalót. Ráütjük a tojásokat és eldolgozzuk, hogy mindenhova jusson belőle. Egy 20 x 30 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral. Beleöntjük a masszát és kissé belenyomkodjuk, miközben egyúttal elsimítjuk.

Nekem az egész egy evőkanállal volt a legkönnyebb, amivel jól össze tudtam dolgozni a hozzávalókat, majd pedig azzal simítottam el a tepsiben is.

160 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt süssük készre, a 15. perc környékén pedig takarjuk le sütőpapírral.

A tepsiben hagyjuk legalább langyosra hűlni és egy éles késsel szeleteljük fel.

Az így elkészítve egy szelet 9,78 g CH-t tartalmaz, ami külön öröm, mert két szelet pont egy uzsonna. :)

Házi diós-mandulás szilvás müzliszelet étcsokoládétalppal

Régóta szeretnék már házi müzliszeletet csinálni. Egyrészt kíváncsiságból, másrészt azért, mert az a kevés bolti, amit megehetek, már nagyon édes nekem, de talán még ezen is túltesz az, hogy ha egy kicsit melegebb az idő, akkor egyszerűen megolvad, túl ragacsos lesz és szétesik, ezt pedig nagyon nem szeretem benne. Pedig több szempontból is ideális lehetne. Általában tartok otthon, mert remek, ha nincs otthon gyümölcs uzsonnára, vagy csak beteszek egy-két szeletet a táskámba, ha elfelejtenék pakolni magamnak, amikor elmegyek valahova.
Sokféle elkészítési módon gondolkoztam, és végül azért döntöttem a tojásos változat mellett, mert így nem méz, cukorszirup, vagy turmixolt gyümölcs tartja össze, amiket szerettem volna elkerülni, és mivel meg kellett sütnöm, egyáltalán nem ragad és jól megtartja a formáját. Tudom, hogy van akinél az aszalt gyümölcs nem nagyon fér bele a diétába, de én ennyit megengedek magamnak, mert egyébként nem fogyasztok.

A hozzávalók hatalmas szabadsággal variálhatóak, de mivel én nem szerettem volna nagyon édesre csinálni, az lett a vége, hogy egyáltalán nem csináltam édesre. Az édesszájúak használjanak picit több cukrot, édesítőt.

Hozzávalók 14 szelethez:

• 100 g dió
• 50 g mandulapehely
• 50 g őrölt zabpehely (30 g CH)
• 1-1 nagy csipet sütőpor és szódabikarbóna
• késhegynyi só
• 20 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 75 g zabpehely (45 g CH)
• 15 g puffasztott amaránt (9,75 g CH)
• 200 g aszalt szilva (119 g CH)
• 2 tojás
• fél rúd vanília kikapart magvai
• pár csepp citromlé, vagy kevés citromhéj

A csokitalphoz:

• 100 g 70%-os étcsokoládé (összesen 32 g CH - én 60 grammot használtam fel, ami 19,2 g CH)
• pár csepp étolaj

A diót összetörjük és egy száraz serpenyőben illatosra pirítjuk a mandulapehellyel együtt, az aszalt szilvát pedig kis kockákra vágjuk.

A tojás és a vanília kivételével az összes hozzávalót mérjük egy tálba, majd fakanállal lazán forgassuk össze, hogy jól elkeveredjenek és az aszalt szilva darabok ne ragadjanak össze.

Egy kisebb tálban kézi habverővel verjük enyhén habosra a tojásokat, öntsük a diós keverékre és alaposan dolgozzuk össze. Az őrölt zabpehellyel együtt ez fogja majd össze a müzlinket.

Egy 20 x 25-ös tepsit béleljünk ki sütőpapírral úgy, hogy az oldalát is teljesen lefedje és a kezünkkel egyenletesen nyomkodjuk bele a masszát. 160 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sül. Figyeljünk, ha a széle hamar elkezd pirulni, takarjuk le sütőpapírral, és ne süssük túl, mert nagyon kiszárad!

Kihűlés után a papírral együtt emeljük ki a tepsiből és egy éles késsel szeleteljük fel. A csokoládétalphoz egy akkora tálban, vagy fazékban, amibe majd a müzlik hosszában beleférnek vízgőz felett olvasszuk fel a csokit és adjunk hozzá éppen csak egy löttyintésnyi étolajat is. Mártsuk bele az aljukat és egyéles késsel simítsuk el, egyúttal a felesleget is lehúzva róla. A kész szeleteket a csokoládés oldalukkal felfelé fordítva sorakoztassuk egy tálcára és tegyük a hűtőbe, hogy minél gyorsabban megdermedjen a bevonat. Kb. egy óra után már fogyaszthatóak is.

Nálunk mindenkinek bejött! :)

A kész müzlik a csokitalp nélkül összesen 203,75 g CH-t tartalmaznak, így egy szeletre 14, 55 g CH jut.

A csokoládétalppal együtt ez nálam összesen 222,95 g CH lett, darabonként pedig 19,92 g.

Forrás: stahl.hu

Tipp:

• A már felhasznált vaníliarudat soha ne dobjuk ki. Tegyük bele a porcukrunkba (xilitünkbe), hogy az átvegye az aromáját, vagy ha olyan pudingot, szószt, vagy levest főzünk, amihez passzol, dobjuk bele, majd ha elkészültünk, vegyük ki belőle.
• A megmaradt olvasztott csokoládét öntsük egy darab alufóliára. Ha kihűlt, csomagoljuk be vele, és később újra fel tudjuk használni.

Töltött cukkini

Minden nyáron többször elgondolkozom rajta, hogy töltött cukkinit, vagy padlizsánt készítsek, de soha nem kerül rá sor. Ez a mostani alkalom kivétel volt, és csak sebtében dobtam össze, de nagyon örülök, hogy mindenkinek ízlett. A töltelékbe a szokásos rizs helyett köles került, mert amióta azt használtam egy rakott zöldbabhoz, nagyon megszerettem.

Hozzávalók 8 személyre:

• 2 kb. 5-600 grammos cukkini
• 100 g vöröshagyma (8,3 g CH)
• 2 gerezd fokhagyma (6 g - 1,58 g CH)
• 500 g darált sertéshús
• 100 g köles (70,6 g CH)
• 140 g sűrített paradicsom (konzerv)
• oregánó
• majoranna
• bazsalikom
• só
• bors
• pár csepp olíva olaj
• 4 ek tejföl
• 100 g trappista sajt

A kölest alaposan átmostam, kevés olajon megpirítottam, majd másfélszeres vízben pici sóval együtt megfőztem. Kicsit ropogósra hagytam, mert a hús és a cukkini is engedett még levet, ami pont elég volt neki.

A hagymát apróra kockáztam és kevés olajon megdinszteltem. Hozzáadtam a húst és hagytam, hogy kicsit megpiruljon. Sóztam, borsoztam, hozzáadtam a paradicsomot, majd mielőtt már majdnem elkészült a zöldfűszereket is.

A cukkinit félbevágtam, kikapartam a belsejét és egészen vékonyan megkentem olíva olajjal. Sütőpapíros tepsire fektettem és 200 fokos sütőben addig sütöttem, amíg elkezdett megpuhulni és levet engedett. Ekkor kivettem a sütőből és kiöntöttem a levét. A húst és a cukkinit összekevertem és egyenletesen elosztva a cukkinibe töltöttem. Mindegyik tetejére egészen vékonyan tejfölt kanalaztam és sajtot reszeltem rá, majd addig sütöttem, amíg a sajt szépen ráolvadt és kicsit megpirult.

Pár perc pihentetés után vágtam fel és tepsis sült burgonyával tálaltam.

Most nem mértem le a cukkinit (5 g CH/100g), az egyszerűség miatt úgy döntöttem, inkább nem számolok vele (az egyszerűség kedvéért, mert egyszerre három ételt főztem, még a fotókat is sietve készítettem).

A húsos-köleses ragu összesen 80,48 g CH-t tartalmaz, így egy személy adagjára 10 g CH jut.

Szedres kuglóf

Ezzel a recepttel kellett kísérletezni egy kicsit, de az ilyen mondatok miatt megérte: "Kérhetek sütit?"


Hozzávalók egy 23 cm-es formához:

• 200 g puha margarin
• 140 g xilit - házi vaníliás (84 g CH)
• 3 tojás
• 100 g tejföl
• 1/2 citrom lereszelt héja
• 7 g sütőpor
• 40 g darált dió
• 50 g búza finomliszt (35,2 g CH)
• 70 g tk. búzaliszt (42,77 g CH)
• 90 g őrölt zabpehely (54 g CH)
• 150 g szeder (9 g CH)

Robotgéppel habosra keverjük a puha margarint és a xilitet. Folyamatos kevergetés mellett egyenként hozzáadjuk a tojásokat, a tejfölt, majd a citromhéjjal, sütőporral és dióval elkevert liszteket, legvégül pedig óvatosan beleforgatjuk a szedret.

Kivajazzuk és kilisztezzük a kuglófformánkat és megtöltjük a tésztával. 160 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük, tűpróbával ellenőrizzük.

Kihűlés után szeleteljük.

Az egész kuglóf így elkészítve összesen 224,97 g CH-t tartalmaz. Én 20 szeletre vágom, amikben egyenként kb. 11,24 g CH van. (Nem akartam rá ilyen sok porcukrot szórni.)

Természetesen a süti szeder helyett más bogyós gyümölccsel is elkészíthető.

Az eredeti recept a Nők Lapja Konyha 2015 július-augusztusi számában található.