Sárga ringlószilva lekvár (tartósítószer mentes)

Ha valaki figyelemmel követi a blog bejegyzéseit, akkor emlékszik rá, hogy ezt a lekvárt aznap főztük Apával, amikor a kakaós csigákat készítettem. Ő már több lekvárt is készített tartósítószer nélkül, és volt, amelyikbe hozzáadott cukor sem került. Nekem az őszibarack és a vörös szilva voltak a kedvenceim, az előbbinek olyan volt az íze, mintha frissen a fáról ettem volna. Ha van hátulütőjük, akkor talán az, hogy ajánlatos kisebb üvegekben eltenni őket, mert tartósítószer nélkül a felbontás után hamarabb megromlanak.

Ezt a ringló lekvárt nagyon sokáig főztük, azért is lett ennyire sötét a színe a gyümölcshöz képest. Mivel nincs benne csak szilva, és egy kevés édesítő (az is ízlés szerint) itt nem is annyira a mennyiségek a fontosak, hanem ez elkészítés módja. Persze a CH tartalom miatt mindent gondosan lemértem, és le is írom.

Hozzávalók:

• sárga ringló szilva (7396 g)
• folyékony édesítőszer (30 ml)

A szilvát átmostuk és kimagoztuk, majd egy nagy fazékban kicsit összeturmixoltuk, hogy könnyebben megfőjön. Ezután lassú tűzön főzni kezdtük. Kb. negyed óránként meg kellett keverni, de volt, amikor "szépen lassan átforgatta magát" - ahogy Apa mondta. Akkor jó, ha mindig rotyog, "pötyörög" egy kicsit. Idő közben lassan besűrűsödik, ahogy elfő belőle a víz, akkor jó, amikor "köpködni kezd". Mi több, mint 12 órán át főztük, ezalatt közel a felére csökkent a térfogata. 

A főzés végén megkóstoltuk és egy kevés édesítőszert kevertünk bele.

Ezután az előkészített üvegekbe töltöttük úgy, hogy mind színültig legyen, majd Apa jó szorosan lezárta őket. Az üvegeket szorosan egymás mellé rendezve bebugyoláltuk két nagy, vastag plédbe, így hagytuk teljesen kihűlni.

Az elkészült lekvár összesen 4047 g-ot nyomott, így a szénhidráttartalma 24,56/100 g. Azért főztük ilyen sűrűre, hogy ne legyen szükség tartósítószerre, és mégis jól elálljon.