Pisztáciás briós

Nagyon szeretem a pisztáciát, de ritkán szoktam enni. Amikor megláttam ezt a receptet, rögtön tudtam, hogy el kell készítenem. Hogy akár reggelire is fogyasztható legyen, tej helyett tejszín és víz keverékével készült. Kelt tésztáknál szeretek nem számolós édesítőt használni, hogy egy picit többet ehessek belőle egy étkezésre, de még így sem ettől fogok kipukkadni. :)

Hozzávalók 12 db brióshoz:

A tésztához:

• 250 g tk búzaliszt (152,75 g CH)
• 100 g félfehér kenyérliszt (67 g CH)
• 50 g graham liszt (30 g CH)
• 1 egész tojás
• fél vaníliarúd kikapart belseje / vanília aroma
• 20 g friss élesztő
• 10-12 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (40-50 g cukornak felel meg)
• 200 ml tejszín + víz fele-fele aranyú keveréke
• 40 g olvasztott margarin
• 1 csipet só

A töltelékhez:

• 3 ek sótlan pisztácia
• 10 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (40 g cukornak felel meg)

A tetejére:

• 1 tojás sárgája
• 2 ek pisztácia

A tészta hozzávalóiból közepesen lágy tésztát dagasztunk, és lefedve kb. 30-40 percig kelesztjük. 

Amikor megkelt, konyhai mérleg segítségével 12 egyenlő darabra osztjuk, és konyharuhával letakarva pár percig pihentetjük. Ezalatt kávédarálóban, vagy késes aprítóban összedolgozzuk a töltelékhez a pisztáciát és az édesítőt.
A tésztadarabokból kígyókat sodrok. Az egyik felüket megszórom a töltelékkel és arról az oldaláról indulva feltekerem. A végüket kissé ellapítom és a tekercsek alá rejtem.

Sütőpapíros tepsire sorakoztatva még kb. 20 percig kelesztem a briósokat, közben előmelegítem a sütőt 200 fokra.

Megkenem a tetejüket egy villával kikevert tojás sárgájával, és megszórom őket durvára tört pisztáciával.

Kb. 15-20 perc alatt sülnek készre. Akár a sütőből frissen kivéve is fogyaszthatóak.

Egy darab briós 20,8 g szénhidrátot tartalmaz.

Forrás: apróséf.hu

Túrós csavart kalács

Olyan régen sütöttem már valami finomságot, és annyi minden mással kellett foglalkoznom mostanában, hogy úgy gondoltam, igazán itt van az ideje, hogy készítsek valamit már csak kikapcsolódásképp is. Nem nagyon válogattam, kicsaptam az egyik receptes újságomat (mostanában valamiért nagyon szeretem őket) és az egyik első receptre esett a választásom, ami szembejött velem.

Enyhén vaníliás, citromos, nagyon puha, jól szeletelhető kalács kerekedett belőle. Az újság húsvéti uzsonnaként ajánlja, és tényleg nagyon finom sonkával, kipróbáltam. :)

Hozzávalók egy kalácshoz:

A tésztához:

• 300 g tk. búzaliszt (183,3 g CH)
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt (70,4 g CH)
• 100 g margarin
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítőszer
• 40 g élesztő
• 230 ml tej (11,5 g CH)
• 7 g só
• fél rúd vanília kikapart magvai
• 1 tojás sárgája
• fél citrom lereszelt héja

A töltelékhez:

• 250 g túró
• 12 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• fél rúd vanília kikapart magvai
• 10 g zabkorpa
• 1 tojás sárgája
• fél citrom lereszelt héja

A kenéshez:

• 1 egész tojás

Az élesztőből kevés tejjel és liszttel készítsünk kovászt, majd letakarva hagyjuk kelni kb. fél óráig.

Adjuk hozzá a többi tejet és lisztet, a vaníliát, a citromhéjat, az édesítőt a tojás sárgáját és a sót. Dagasszuk közepesen lágy tésztává, miközben apránként adjuk hozzá a margarint. Fedjük le és pihentessük kb. 10 percig.

Ezalatt keverjük ki a túrótölteléket. A tésztát lisztezett deszkán nyújtsuk kb. 40 x 25 cm nagyságúra és egyenletesen kenjük rá a tölteléket. A hosszabbik oldala mentén csavarjuk fel, majd hosszában vágjuk ketté úgy, hogy az egyik végét kb. 2 cm-es hosszúságban egyben hagyjuk. Óvatosan nyissuk szét és fordítsuk ki, majd csavarjuk össze úgy, hogy a túrós belseje legyen felül.

Emeljük egy sütőpapírral bélelt 30 x 10-es formába, majd letakarva hagyjuk kelni még fél óráig. Ezalatt melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A megkelt tészta tetejét kenjük meg egy felvert egész tojással, majd süssük kb. 35 percig és végezzünk tűpróbát.

Én 35 perc után kivettem a kalácsot a formából, és a sütőpapíron tettem vissza a sütőbe. A tetejét is letakartam egy sütőpapírral és még kb. 15-20 percig sütöttem.

Az én kalácsom 1078 grammos lett és összesen 325,2 g CH-t tartalmaz. Így 100 grammjában kb. 30,17 g CH van.

Az eredeti recept a BBC Good Food magazin 2016. márciusi számából származik.

Sárga túró

Nálunk a sárga túró hagyományos húsvéti étel, ezért idén én is elkészítettem. Sonkával, kolbásszal, vagy csak magában fogyasztják.

Hozzávalók:

• 1 l házi tej
• 10 tojás
• 60 g xilit / 12 g négyszeres erejű édesítő
• 1 rúd vanília kikapart magvai
• 1 csipet só

Egy lábasban felforraljuk az édesítővel, a vaníliával és a sóval felforraljuk a tejet. Közben a tojásokat egy tálba ütjük és felverjük őket egy villával, mintha rántottát készítenénk. Amikor felforrt a tej, takarékon főzzük tovább és hozzáöntjük a tojásokat. Folyamatosan kevergessük, amíg be nem túrósodik és a tej vízszerűvé válik. Ekkor egy vászon, vagy tüll anyaggal kibélelt szűrőbe öntjük. Gömb alakot formálunk belőle, és amennyire csak tudjuk, kicsavarjuk. A ruhában hagyjuk lecsepegni és kihűlni. Legjobb, ha fellógatjuk, de a szűrőben is maradhat. Tálalásig a hűtőben tároljuk.

Mazsolával is szokták készíteni (az IR diétában nem ajánlott).

Ha xilittel készül, akkor sajnos most nem sok ötletem van a szénhidrátszámolásra, mivel a túró nagy részét lecsepegtetjük. De ha nem számolós édesítőt használunk, akkor megkockáztatom, hogy nem kell számolni a kész túróval sem, ahogy a házi sajttal, vagy túróval sem számolnék.

Kekszszalámi

Ez volt az utolsó kekszes sütemény, amit terveztem, úgyhogy nagyon örülök neki, hogy ez is jól sikerült. :)

Kiskoromban néhányszor ettünk csak ilyet, de mindig annyira finom volt, hogy seperc alatt eltüntettük.  Abban, hogy elkészítsem pici akadályt jelentett, hogy azt sem tudtam mi a neve, milyen néven kellene recepteket keresnem hozzá, úgyhogy kutakodnom kellett utána egy darabig, de megérte.
Ha valaki nem IR-es, nyugodtan rakjon bele mazsolát is, mert a mazsolát mindenbe bele kell rakni, amibe csak lehet, csodafinom. Hogy tényleg szalámi kinézete legyen, készíthetjük úgy is, hogy a már kész keveréket hagyjuk kicsit dermedni, majd egy alufólia segítségével rudat formálunk belőle, amit tálalás előtt porxilitbe forgatunk. Én azért készítettem így, mert kiskoromból én erre a formára emlékszek.

Hozzávalók 1 kisebb őzgerincformához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz - recept itt (118,75 g CH)
• 125 g margarin
• 100 ml tej (5 g CH)
• 30 g holland kakaópor (3,75 g CH)
• 20 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő (80 g cukornak felel meg)
• 50 g darált dió
• 2-3 ek sütőrum

Egy kisebb fazékban főzzük össze a tejet és a margarint. Ha a margarin felolvadt, vegyük le a tűzről és keverjük bele a kakaóport, az édesítőt, a diót és a rumot. Hagyjuk hűlni, amíg egy kicsit be nem sűrűsödik.

Közben törjük össze a kekszet. Forgassuk bele a kakaós masszába úgy, hogy mindenhol alaposan bevonja.

Az egészet simítsuk egy sütőpapírral, vagy alufóliával kibélelt őzgerincformába. Takarjuk el és egy napra tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen és a keksz megpuhuljon benne.

Porxilittel megszórva, szeletelve tálaljuk. A Párom szerint jól mutatna pár szelet egy gombóc vanília fagyival.

Az én süteményem összesen 560 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 22,77 g CH / 100 g.

Gesztenyekrémes keksztekercs

A kókusztekercs nekem annyira ízlett, hogy azon kezdtem el gondolkodni, nem lehetne-e valahogy máshogyan is elkészíteni. Feldobni valahogy, pl. egy másik krémmel. Így jutott eszembe a gesztenyés keksztekercs ötlete. Egy darabig nagyon büszke voltam magamra, hogy eszembe jutott valami eredeti, de aztán amikor (szakszóval) meggugliztam, rá kellett jönnöm, hogy most sem sikerült feltalálnom a spanyol viaszt. Azért mégis elkészítettem, mert nagyon foglalkoztatott, milyen lehet, és végül azt kell mondanom, hogy nekem ez sokkal jobban ízlik, mint a kókuszos elődje. :)

Hozzávalók egy tekercshez:

 A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g porrá őrölt DW 1:4 cukorhelyettesítő (65 g cukornak felel meg)
• 25 g darált dió
• 16 g cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1 ek sütőrum
• 65 g sárgabarack lekvár (18,18 g CH)

A töltelékhez:

• 150 g natúr gesztenyemassza (56,26 g CH)
• 20 g darált dió
• 70 g margarin
• 10 g porrá őrölt DW 1:4 cukorhelyettesítő (40 g cukornak felel meg)
• 2 tk sütőrum

A külsejére:

• darált dió

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A gesztenyés krémhez egyszerűen csak fakanállal, vagy robotgéppel keverjük ki a hozzávalókat. Ezt a részt nem szükséges betenni a hűtőbe, de én beszoktam, mert szilárdabb krémmel könnyebben tudok dolgozni.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát,amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges rakjunk egymásra két csíkot úgy, hogy hosszában félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg darált dióval.

A kekszes részből formázzunk téglatest alakú tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagra úgy, hogy a hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalai mentén 1-1,5 cm-t szabadon hagyunk, majd a fólia segítségével óvatosan tekerjük fel. A kész tekercse görgető mozdulatokkal még formázhatjuk, végül pedig tekerjük be az alufóliába.

Minimum egy napig pihentessük a hűtőszekrényben, majd vékonyra szeletelve tálaljuk. Amikor kibontjuk az alufóliából, ha szükséges, még hempergessük meg darált dióban.

Az én kész tekercsem 720 grammos lett, így a szénhidráttartalma kb. 27,12g CH /100 g.

Próbáljátok ki, megéri! :)

Kókusztekercs főzött krémmel

Biztosan sokan már régóta ismeritek ezt a desszertet, de én csak kb. egy éve. Nagyon megtetszett, úgyhogy nekem is ki kellett fejlesztenem a saját, IR barát verziómat. Főzött krémmel töltöttem meg, mert azt hallottam és olvastam mindenhol, hogy a sima vajas krém sokkal édesebb, de nekem sem a legnagyobb kedvencem. Mivel ezért teljes kiőrlésű lisztet használtam hozzá, nem lett olyan szép fehér, mint egy hagyományos, vagy bolti tekercsnél. A fotó elég csalóka, mert rossz fényviszonyok között készült, de nagyjából visszaadja azt a halvány a vaj színénél egy árnyalattal sötétebb tónust, amilyen az én krémem.
Kicsit próbáltam lefaragni a tekercs szénhidráttartalmából is, mert az első változaté elég magas lett. Most sem ehetjük meg a fél rudat egyszerre, de egy picit azért talán többet.
Eléggé tartottam tőle, hogy milyen lesz ez a verzió, mert az előzővel nagyon megjártam, de most nem csak a külalakon sikerült javítani, hanem az ízét is jócskán felturbóztam. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam várni vele még egy kicsit, hogy megvágjam, mert akkor sokkal kontrasztosabb lenne a tészta és a krém.

A kész tekercs remekül fagyasztható.

Hozzávalók egy tekercshez:

A krémhez:

• 40 g tk. búzaliszt (24 g CH)
• 80 ml tejszín + víz keveréke
• vanília aroma, vagy 1 fél rúd vanília kikapart magjai
• 125 g lágy margarin
• 55 g xilit porrá őrölve (33 g CH)
• 40 g kókuszreszelék

A tésztához:

• 250 g házi sütésű háztartási keksz darálva - recept itt (118,75 g CH)
• 75 g margarin
• 16 g DW 1:4 cukorhelyettesítő porrá őrölve* (65 g cukornak felel meg)
• 25 g kókuszreszelék
• 16 g jó minőségű cukrozatlan kakaópor (2,08 g CH)
• 1-2 ek rum
• 65 g sárgabarack lekvár (nálam sajnos most bolti 18,18 g CH)

A külsejére:

• kókuszreszelék

Először a krémet készítsük el. Ehhez egy kis lában folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre a tejszín és víz keverékét a liszttel és a vaníliával, majd hűtsük ki.

A margarint keverjük simára a xilittel. Lassanként dolgozzuk bele a főzött részt is, végül pedig a kókuszreszeléket. A kész krémet pihentessük hűtőben, a tekercs összeállításáig.

A tésztához a szárazanyagokat morzsoljuk el a margarinnal, majd adjuk hozzá a rumot és a lekvárt, és gyúrjuk össze. Kb. egy órára tegyük hűtőbe, hogy jobban összeálljon.

A munkalapra terítsünk le magunk elé egy akkora csík alufóliát, amin kinyújthatjuk a kekszes részt. Ha szükséges, két csíkot rakjunk egymásra úgy, hogy hosszában kb. félig fedjék egymást, így nagyobb felületet kapunk. Szórjuk meg kókuszreszelékkel.

A kekszes részből formázzunk egy téglatest alakú kis tömböt és nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagságúra. A hosszabb oldalával nézzen felénk. Egyenletesen kenjük meg a krémmel úgy, hogy a hosszanti oldalain egy kb. 1-2 cm széles sávot szabadon hagyunk, de a rövidebbeket egészen a széléig beborítjuk a krémmel. A tőlünk távolabb eső hosszabb vége felől indulva a fólia segítségével tekerjük fel. A kész tekercset óvatosan görgetve még formázhatjuk, majd csomagoljuk be az alufóliába.

Legalább egy napig pihentessük a hűtőben, mielőtt megvágjuk. Amikor kibontjuk az alufólia-bundából, ha szükséges, még hempergessük meg kókuszreszelékben.

A kész tekercsem összesen 806 grammos lett, így 100 grammjában 24,32 g CH-t tartalmaz.

* Ennél a receptnél fontos, hogy az édesítőt, amit használunk (a krémhez és a tésztához is) porrá őröljük, vagy eleve por alakút vásároljunk, mert különben ropogni fog a fogunk alatt.

Házi Sport szelet

Körülbelül két hete sütöttem majdnem egy kilogramm háztartási kekszet. A házi sportszeletet már régóta ki szerettem volna próbálni, így most ez lett belőle. Bár azt sajnos nem tudom 100 %-os pontossággal megmondani, mennyire hasonlít az eredetire, mert már nagyon régen ettem, de azért megéri elkészíteni, mert amellett, hogy finom, annyira egyszerű, hogy el sem akartam hinni, amikor elővettem a receptemet.

Ha nem szeretnénk saját háztartási kekszet sütni hozzá, használhatunk más teljes kiőrlésű, cukormentes kekszet (pl. Gullon).

Hozzávalók egy kb. 30 x 25 cm-es tepsihez:

• 400 g darált háztartási keksz (190 g CH)
• 100 g darált dió
• 32 g holland kakaópor (4,6 g CH)
• 250 g margarin
• 15 g DW 1:4 cukorhelyettesítő (60 g cukornak felel meg)
• 200 ml tej (10 g CH)
• 1,5-2 ek rum

A tetejére:

• 150 g 70 %-os étcsokoládé (48 g CH)
• 2 ek étolaj, vagy kókuszolaj
• 10 g holland kakaópor (1,3 g CH)

1 tálban összekeverjük a kekszet, a diót és a kakaóport.

A margarint felkockázzuk és egy lábasban megolvasztjuk. Amikor már majdnem teljesen folyékony, hozzáadjuk a tejet és az édesítőt. Az egészet jól összemelegítjük és ráöntjük a kakaós kekszre. A rummal együtt alaposan összeforgatjuk.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és lehetőleg egyenletesen belesimítjuk a masszát. Hűtőbe tesszük dermedni.

Vízgőz felett felolvasztunk 1,5 tábla étcsokoládét. Hozzákeverünk 2 ek olajat és egy nagy ek kakaóport. A tepsiben pihenő kekszes masszát  egyenletesen bevonjuk a csokoládémázzal.

Ismét hűtőben pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk.

A receptben így elkészítve összesen 253,9 g CH van. Én 45 szeletre vágtam a "sütit", így egy szeletre 5,64 g CH jut. 

Forrás: apróséf.hu