Karácsonyi sajttorta

Nem szerettem volna nagy karácsonyi sütögetést csapni, csak egy sütit akartam készíteni, mert ilyenkor a rokonok annyi finomságot csinálnak, hogy szinte már feleslegesnek érzek egyet én is az asztalra tenni (de mindenképp szerettem volna készíteni valamit). Persze az már egy másik dolog, hogy a sok süti közül csak azt szabad megennem, amit én csinálok. Viszont, amikor megláttam ezt a sütit a FittKonyha oldalán, egyszerűen muszáj volt elkészítenem, és végre egy régóta áhított 18 centis tortaformát is be tudtam szerezni.

Hozzávalók egy 18 cm-es tortához (10 szelet):

A tésztához:

• 50 g darált dió
• 70 g tk. tönkölybúza liszt (44,73 g CH)
• 40 g xilit (24 g CH)
• 1 tojás
• 30 g olvasztott kókuszolaj
• 1 csipet szódabikarbóna

A krémhez:

• 200 g natúr krémsajt
• 200 g cukormentes habtejszín
• 30 g karamell ízű pudingpor (25,5 g CH)
• 2 tojás
• 50 g cukornak megfelelő folyékony édesítőszer
• 1 tk mézeskalács fűszerkeverék / fahéj, szegfűszeg és szerecsendió keveréke
• 60 g felkockázott alma

A tészta hozzávalóit egyszerűen csak egy evőkanál segítségével összekeverjük. Kibéleljük vele az előkészített tortaformánkat, és amíg a krémet elkészítjük, hűtőbe tesszük.

A krém hozzávalóit egy tálba mérjük és gyors mozdulatokkal kézi habverővel összekeverjük. Egy közepes alma felét felkockázzuk és a tésztára szórjuk, majd ráöntjük a krémet.

170 fokra előmelegített sütőben kb. 50 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a közepe még remeg egy kicsit.

Kihűlés után szeleteljük.

Az egész torta 98,43 g CH-t tartalmaz, egy szelet 9,84 g-ot.

Kókuszos linzer

Már nagyjából egy hónapja kitaláltam, hogy idén Karácsonykor ezt a süteményt készítem el. Még a diós linzer után elkezdtem azon morfondírozni, hogy milyen lehetne kókusszal, amit nagyon-nagyon szeretek. Aztán, amikor megkaptam a lehetőséget a 69. VKF! lebonyolítására, ismét eszembe jutott ez az ötlet. Először ugyanis a  kókuszt szerettem volna témának, készítettem is belőle egy pitét, de aztán a Trükkös tészták mellett döntöttem. Ez a süti azonban tökéletesen eleget tesz mindkét témának, így "a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt". :)
Nagyjából így jött az ötlet, nálunk otthon a linzer nem kimondottan karácsonyi sütemény. Kíváncsiságból most szerettem volna kipróbálni egy új linzer-tésztát, aminek az alapreceptjét Az áfonya mámorától kölcsönöztem.

Hozzávalók kb. 70 darabhoz:

• 100 g tk. tönkölybúza liszt (63,9 g CH)
• 75 g őrölt zabpehely (45 g CH)
• 50 g búza finomliszt (37,7 g CH)
• 75 g kókuszreszelék
• 200 g hideg margarin
• 80 g xilit (48 g CH)
• 1 egész tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• vanília aroma
• az összeállításhoz 170 g csokoládés meggylekvár (19,94 g CH)

A tészta összeállításához először kimérjük egy tálba a liszteket és a kókuszreszeléket. A hideg margarint felkockázzuk, és elmorzsoljuk a lisztekkel. A többi hozzávalót is a tálba mérjük, majd gyors mozdulatokkal, hogy a margarin ne melegedjen fel összegyúrjuk. Minimum egy óráig a hűtőben pihentetjük, de akár 3 - 4 nappal a sütés előtt is összeállíthatjuk. Ilyenkor a kiszúrás előtt kb. 1 órával vegyük ki a hűtőből.

Lisztezett deszkán kb. 2-3 mm vastagságúra nyújtjuk és tetszőleges kiszúró formával kiszúrjuk (az enyém 4 cm átmérőjű volt).

180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapíros tepsin kb. 10 perc alatt készre sütjük, vigyázzunk, hogy ne piruljanak meg.

Kihűlés után egy teli és egy lyukas korongot kb. 1/3 tk lekvárral összeragasztunk.

A diós linzerekhez sütés előtt a tészta tetejét kenjük meg tojásfehérjével és mártsuk darált dióba.

Egy éjszaka pihentetés után a tészta szépen megpuhul, ekkor az igazán finom!

A recept összesen 214,54 g CH-t tartalmaz. Nekem 77 db linzerem lett, így egy darabra kb. 2,78 g CH jut.

Tipp:

• Ha a kókuszreszeléket kávédarálóban kicsit finomra daráljuk, homogénebb lesz a tészta állaga.

Keksz bomba (kókuszgolyó)

Nálunk keksz bombának hívják és nagyon szeretjük! Amikor kicsik voltunk, Karácsonyra mindig a raffaello golyóval egyszerre csináltuk Anyával és az Öcsémmel. Hempergettük a kókuszreszelékben, jó ragacsosak voltunk, és egyet-egyet megettünk. Nagyon élveztük. Aztán persze hasfájásig ettük, vagy amíg el nem fogyott. Mindenki nagyon szerette.

Egyedül eddig csak egyszer csináltam, nagyon fura volt - most is az -, mert közös programnak szoktam meg, amiből nagyon kevés volt. És a keksz bomba is kevés lett, akkor jöttem rá, hogy mindig legalább kétszeres adagot csináltunk. :)

Most reformosítottam először (ezért csak fél adag lett), évfordulós finomságnak szántam, mert a Párom nagyon szereti. Időről időre felemlegeti, és mivel ők teljesen máshogy készítik, szerettem volna megmutatni, hogy nálunk otthon milyen. Ízlik neki. :)

Hozzávalók:

• 300 g darált saját sütésű háztartási keksz (143,13 g CH)
• 100 g darált dió
• 35 g négyszeres erejű cukorhelyettesítő porrá őrölve
• 20 g holland kakópor (2,5 g CH)
• 80 g házi sárgabarack lekvár (9,6 g CH)
• 60 ml lm habtejszín
• 3-4 ek kókuszolaj
• 2 tk rumaroma
• magozott meggy (nálam most 70 g - 7,7 g CH)
• kókuszreszelék a hempergetéshez

A saját keksz helyett használhatunk tk korpovitot, vagy cukorstop háztartási kekszet is - az édesítő mennyiségén lehet, hogy válzotatnunk kell miatta.

A hozzávalókat a meggy és a kókuszreszelék kivételével összegyúrjuk. A tejszíből egy kicsit visszatartunk és csak akkor adjuk hozzá, ha nem áll össze megfelelően a massza. Ha szükséges, adhatunk hozzá több lekvárt, vagy tejszínt.

Kisebb darabokat tépünk belőle. A tenyerünkön ellapítjuk, egy szem meggyet ültetünk a közepére és golyókká formázzuk, majd meghempergetjük a kókuszreszelékben.

Min. egy órát pihentessük a hűtőben fogyasztás előtt. Ha vendégeket várunk, előző nap is elkészíthetjük.

A recept így összesen 162,93 g szénhidrátot tartalmaz.

Nekem 18 kókuszgolyóm lett - elég nagyokat csinálok -, így egy darabban kb. 9,05 g CH van.
Biztosan senki nem csinál majd pont ugyanakkora és így ugyanannyi golyót mint én, de azért a fenti CH mennyiség mégis valamennyire irányadó lehet. 

Kókuszos pite

Erre a sütire akkor bukkantam rá, amikor a 69. VKF! kiírásán gondolkoztam. Először a kókuszt szerettem volna választani, mert nagyon szeretem, de már régen sütöttem valami igazán jó sütit belőle. Aztán a témát elvetettem, mert egy másik játékban már felmerült, és mivel sokan abban is részt szoktak venni, nekik ismétlés lett volna.
A süti viszont megmaradt. Bevallom, nagyon szkeptikus voltam, nem tudtam elképzelni, hogy ebből valami jó fog kisülni, én lepődtem meg rajta a legjobban, milyen finom. A másik, még nagyobb meglepetés pedig az volt, hogy a Páromnak mennyire ízlik! Amikor kérte, hogy hozzak még neki, csak pislogtam rá nagyokat, mert meg szokta kóstolni amit készítek, de csak ritkán tetszik neki igazán. Amikor raffaello golyót csináltam és nagy lelkesen vittem neki, valahogy mindig sikerült ügyesen kibújnia a kóstolás alól. :)
Úgyhogy ez most egy remek kis süti lett, és ráadásul pofon egyszerű!

Hozzávalók egy kb. 20 x 30 cm-es tepsihez (24 szelet):

A tésztához:

• 120 g tk. tönköly liszt (76,68 g CH)
• 50 g zabpehely liszt (34,05 g CH)
• 50 g búza finomliszt (37,7 g CH)
• 180 g margarin
• 1 csipet só
• 3-4 ek tejföl

A töltelékhez:

• 150 g kókuszreszelék
• 110 g xilit (66 g CH)
• 5 tojás
• vanília aroma
• csipet só
• 80 g csokoládés meggylekvár (8,9 g CH)

A tésztához a liszteket elmorzsoljuk a margarinnal, majd a csipet sóval tésztává gyúrjuk. Ha nem állna össze, tegyünk bele tejfölt (én három evőkanállal használtam fel). Hűtőben pihentessük.

A kókuszos krémhez válasszuk szét a tojásokat. A fehérjéből egy cs. sóval robotgéppel kezdjünk habot verni. Amikor már kezd keményedni, apránként adagoljuk hozzá a cukrot, majd egyesével a tojások sárgáját és adjuk hozzá a vanília aromát is. Ezután egy fakanállal óvatosan forgassuk bele a kókuszreszeléket.

A sütőt melegítsük elő 180 fokra és állítsuk össze a süteményt.

Ehhez a tepsit béleljük ki sütőpapírral. A tésztát osszuk két részre, és az egyik felét nyújtsuk ki akkorára, hogy pont lefedje a tepsi alját és tegyük is bele. Ezt kenjük meg lekvárral, majd öntsük rá a kókusz-krémet. A másik tésztalapot is nyújtsuk ki és helyezzük a tetejére, majd egy kés hegyével, vagy villával szurkáljuk meg, hogy a pára sütés közben távozni tudjon.

Az előmelegített sütőben 20 perc alatt süssük szép zsemle-színűre.

Az egész sütemény 223,33 g CH-t tartalmaz, egy szelet pedig 9,3 g-ot.

Forrás: Olajbogyó

VKF! 69. forduló - Trükkös tészták

Timcsi, a Brioche-blog írója engem kért meg a VKF! következő, 69. fordulójának lebonyolítására. Nagyon örülök a lehetőségnek, ez úton is köszönöm szépen!
Aki esetleg nem hallott még róla, ez egy gasztroblogok közti "nagy virtuális kulináris játék", amit Chili & Vanília, azaz Mautner Zsófi indított útjára 2007-ben. Az összes eddigi kiírást megtaláljátok itt.

Egész idáig törtem a fejem, milyen ötletes témát találhatnék 68 forduló után. Az ünnepeket most figyelmen kívül hagyom, mert, bár nagyon kíváncsi vagyok rá, ki mit tesz ilyenkor az asztalra, már volt téma. A határidő pedig jócskán belenyúlik majd a januárba, így lesz időtök gondolkodni.

A VKF! témája ezúttal:

Trükkös tészták

Az étrendem miatt nekem tudatosan oda kell figyelnem többek között arra, hogy csökkentsem a szénhidráttartalmát annak, amit készítek. Így jött az ötlet, hogy ha már különféle liszteket használok, miért ne cserélhetném ki egy részüket egyszerűen darált dióra (aminek nem kell számolni a CH-tartalmával)? Az első próbálkozásom remekül sikerült, nagyon büszke voltam magamra, mert még csak akkor kezdtem barátkozni az új étrenddel. Később újabb diós tésztájú sütik követték, aztán már olyan recepteket is találtam, amik eleve így voltak megírva, például a kakaós csiga, aminek túró van a tésztájában.

Szerintem az ilyen sütikben, vagy akár ételekben mindig van valami kis turpiszság, valami egészségeset csempésznek bele a megszokott fogásokba. Amellett, hogy valaki ezt azért csinálja, mert "muszáj" egyre többször látok ilyen ötleteket "hogyan csempésszünk zöldségeket a gyerekek tányérjára" címszóval. Van köztük cukkinis, céklás, vagy épp sütőtökös, de akad a még jobb hatás kedvéért muffin-formában készített főfogás is. Amikor otthon megsütöttem a kakaós csigát, nem nagyon akarták nekem elhinni, hogy van benne túró, pedig korábban még mondtam is nekik, mit csinálok.

Remélem nem fogalmazok nagyon érthetetlenül, és sikerült kedvet csinálnom ehhez a fordulóhoz! Arra kérlek titeket, hogy készítsetek olyan süteményeket, vagy ételeket, amelyeknek a tésztájába belecsempésztek valami finomságot, aminek általában nem ott van a helye: zöldséget, gyümölcsöt, túrót, darált csonthéjasokat, vagy ami még az eszetekbe jut.

A fenti képen pár ötletet válogattam össze a blogomról, remélem sok-sok fotó érkezik majd tőletek is!

A játékra olyan recepteket várok, amiket a kiírás után tesztek közzé. Küldjetek róla nekem egy fényképet a bejegyzés linkjével együtt az igyislehet.blog@gmail.com e-mail címre. Ha valakinek nincs blogja, de szeretne játszani, ő is küldjön egy fotót a recepttel együtt.

...és persze a legfontosabb: A határidő: 2015. január. 18. (vasárnap) éjfél.

Jó sütés-főzést mindenkinek! :)

Sütőtök krémleves

Ezt a leves is egy olyan étel, amit már régóta el szerettem volna készíteni, de amikor megnéztem róla egy Miele-videót, nagyon elszontyolodtam, és letettem róla. Ott mézzel édesítették, én pedig nem szerettem volna semmilyen cukrot használni az egyébként is magas CH-tartalmú sütőtök mellé. Úgy talán jó, ha egy tál leves lecsúszhatna ebédre. Akármennyire finom legyen is, azért ez nem olyan kecsegtető.

Pár hónappal később láttam, hogy több IR-es is szívesen készít ilyet. A receptre nem kérdeztem rá, de gondoltam, hogy ők biztos tudnak valamit, amit én nem.

Aztán tegnap éjfél körül jutott eszembe, hogy van odalent a kiskonyhában három tök, ideje lenne már valamit kezdeni ezzel a régóta halogatott tervemmel, és kutakodni kezdtem a neten. Ismét több receptből ollóztam össze a sajátomat, ami szerencsére cukor és méz nélkül is nagyon finom lett. Azért a sok-sok elkészítési mód közül leírok párat (ötletként), mert ez egy nagyon gazdagon variálható, izgalmas kis leves. :)
(Az általam leírt mennyiségek természetesen kötelezőek, csak irányadóak, egyszerűen csak ahhoz kell viszonyítanunk, hogy mekkora tökből főzünk.)

Hozzávalók 7 személyre:

• 1200 g sütőtök (198 g CH)
• 50 g margarin
• 1 fej vöröshagyma (90 g - 7,47 g CH)
• 1 csapott tk só
• 1 késhegynyi bors
• kb. 1200 ml víz (inkább kevesebb legyen)
• 200 ml főzőtejszín
• 1 késhegynyi őrölt gyömbér és / vagy szerecsendió

A sütőtököt megmossuk, félbevágjuk, és kimagozzuk, majd meghámozzuk, és felkockázzuk.

Egy lábasban megolvasztjuk a margarint és üvegesre pároljuk rajta az apróra kockázott hagymát. Sózzuk, borsozzuk, majd hozzáadjuk a sütőtököt és felöntjük annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Fedő alatt kb. 25 perc alatt puhára főzzük a tököt.

A tűzről levéve botmixerrel krémesítjük a levest, hozzáöntjük a tejszínt és kevés gyömbérrel, szerecsendióval ízesítjük. Visszatesszük a tűzre és egyet rottyantunk rajta.

Pár csepp olíva olajon megpirított tökmaggal megszórva tálaljuk.

Ez a leves összesen 205,47 g CH-t tartalmaz, adagonként 29,39 g-ot.

Végül pedig, ahogy ígértem, pár további ötlet, amiket akár egymással is variálhatunk:

A levest készíthetjük almával és burgonyával (ahogy én a célka-levest csináltam), vagy tehetünk bele sárgarépát, petrezselymet és paszternákot. Ízesíthetjük mézzel, vagy chilivel, víz helyett húsalaplével is felönthetjük.

Tálaláskor megszórhatjuk reszelt parmezánnal, de kínálhatjuk pár csepp olíva-, vagy tökmagolajjal is, és persze ne feledkezzünk meg az örökzöld kis kockákra vágott pirított baconről sem.

Angol húsos pite

Néha eszembe jut, hogy mennyire szeretem a tortát, szerintem egyáltalán nem szükséges hozzá születésnap, bármikor készíthetünk maguknak, mindig kölcsönöz egy kis ünnepi jelleget a sütinek. Így jutottam el ahhoz a gondolathoz, hogy miért ne készíthetnék valamilyen főételt ebben a köntösben. A húsos pitével bizonyára nem mondok senkinek újdonságot, ezt szerettem volna most kipróbálni. Mivel azonban a piteformám otthon van nem készülhetett abban, így jött a kis táskák ötlete.
Bár ezt az ételt most nem kimondottan a Karácsonyi készülődés jegyében csináltam, most mégis úgy gondolom, hogy remek ünnepi fogás lehet belőle, mert amilyen mutatós és ötletes legalább annyira finom. Garantáltan tetszeni és ízleni is fog mindenkinek!

Hozzávalók 34 kis pitéhez:

A tésztához:

• 200 g tk. tönkölybúza liszt (127,8 g CH)
  
• 100 g graham liszt (60 g CH)
• 100 g búza finomliszt (75,4 g CH)
• 250 g margarin
• 1 tk só
• 50 ml víz 

A töltelékhez:

• 500 g darált sertéshús
• 1 fej vöröshagyma (90 g - 7,47 g CH)
• 1 gerezd fokhagyma (1,31 g CH)
• 1 kis konzerv sűrített paradicsom (70 g-os)
• 2 ek olíva olaj
• rozmaring
• 2 babérlevél
• só
• bors

A tetejére:

• 1 tojás
• szezámmag

A tésztához a liszteket és a sót elmorzsoljuk a margarinnal, majd a tojással és a vízzel az egészet jól összegyúrjuk. A hűtőben pihentetjük.

A húsos raguhoz az apróra vágott hagymát kevés olajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a húst, sózzuk, borsozzuk. Pár perc után hozzákeverjük a sűrített paradicsomot, a rozmaringot és a babérlevelet is, és készre főzzük. Amíg a tésztával dolgozunk félretesszük hűlni.

A tésztát lisztezett felületen kb. 2-3 mm vastagságúra nyújtjuk és 10 cm átmérőjű korongokat szaggatunk belőle. Minden kis tésztakorong közepére egy szűk evőkanálnyit halmozunk a már kihűlt húsból, kettéhajtjuk és a szélét villával jól összenyomkodjuk, hogy sütés közben ne nyíljon szét.

Egy tojást villával felverünk és megkenjük vele a táskákat, a tetejüket pedig szezámmaggal megszórjuk.

170 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt készre sütjük őket.

Tálalhatjuk párolt zöldségekkel, de magában is megállja a helyét.

Így elkészítve a táskákban összesen 271,98 g CH van, egy darabban pedig 7,99 g.

Forrás: Hankka