Görög citromos csirke

Igaz, hogy tegnap azt írtam, hogy nincs sok energiám most a konyhában forgolódni, de ezt felülírja, hogy senki nem készíti el helyettem az ebédet. A kísérletező kedvűeknek ajánlom figyelmébe:

Hozzávalók 4 személyre:

• 4 egész csirkecomb
• 850 g burgonya (170 g CH)
• 4 fej vöröshagyma (370 g - 30,71 g CH)
• 3 citrom leve (kb. 150 ml) és 1 egészben (130 g) - összesen 8,96 g CH
• 2 ek olíva olaj
• bazsalikom
• só
• bors

Három citrom levét kifacsarjuk. Összekeverjük az olajjal és a fűszerekkel. Ebben pácoljuk a csirkét, amíg a többi hozzávalót előkészítjük.

A meghámozott krumplit hasábokra vágjuk, a hagymát elnegyedeljük. Először a burgonyát, majd a hagymát egy tepsibe szórjuk, majd a tetejére fektetjük a húsokat. Az utolsó citromot felkarikázzuk, és a húsra fektetjük. Az egészet meglocsoljuk a páccal, és 200 fokra előmelegített sütőben lefedve kb. 1 óráig sütjük, majd újabb fél óráig.

Én a húsok tetejére kockáztam egy kevés margarint is, de ez elhagyható. Láttam egy olyan receptet, amiben kakukkfű is szerepel, legközelebb azzal is kipróbálom.

Összesen 209,67 g CH-t tartalmaz, ez adagonként 52,41 g, de nem öntöttem rá az összes páclevet, és van, aki nem szereti megenni a citromkarikákat, úgyhogy azt hiszem, eltekinthetünk ettől a fölös 2 g-tól.

Forrás: konyhalal.cafeblog.hu

Tejszínes-joghurtos eperturmix

Egy ideje nem próbáltam ki új recepteket, nagyon hiányzik, de vagy időm nincs hozzá, vagy kedvem. Készülök a záróvizsgámra és a felvételire, egyik jön a másik után, és persze közben egy kis stressz. Így szép az élet. Viszont már nagyon szerettem volna valami újat kipróbálni, és már a gyümölcs is hiányzott, mert pár napja nem ettem. A szamócát mindig sóvárogva nézem a piacon, mert régen otthon egész nyáron termett, annyi volt, hogy alig győztük megenni. Nagyon finom volt, de mióta egyetemre járok, csak a piacon bámulom a standokat. Nagyon ritkán veszek, mert drágának találom. Most viszont úgy döntöttem, kivételt teszek, amikor rábukkantam egy végtelenül egyszerű és gyors eperkrémleves receptre.
Miután elkészítettem, nagyot csalódtam benne, mert inkább tűnt turmixnak, mint levesnek, még ha krémleves is. Mindenesetre jól behűtve már mondhatjuk rá, hogy leves, de nekem akkor is furcsa, hogy nem kell főzni. Szerintem egy adag kevés egy tisztességes tányérhoz, úgyhogy én inkább megmaradok a "turmix terminusnál", tízóraira, vagy uzsonnára éppen ideális.

Hozzávalók 4 pohárhoz:

• 500 g földieper (35 g CH)
• 200 ml tejszín
• 150 g natúr joghurt (6 g CH)
• 200 ml víz
• 40 g xilit (20 g CH)
• 1 citrom lereszelt héja
• fahéj

A szamócát jó alaposan megmossuk és felkockázzuk. Hozzáadjuk a joghurtot, a tejszínt, a cukrot, a citromhéjat és a fahéjat, és egy botmixerrel jól összeturmixoljuk, majd a vízzel egy kicsit felhígítjuk.
Pár órára hűtőbe tesszük, és fogyaszthatjuk is.

Egy pohár kb. 15,25 g CH-t tartalmaz.

Forrás: nosalty.hu

Tárkonyos-húsos gombaraguval rakott burgonya

Amióta újratelepítettük a notebookomat, igyekszek minél kevesebb receptet könyvjelzőzni, hogy el is készítsem őket. Már jó régen meg is volt a mai kiszemelt, de végül mégis meghiúsult a tervem, mert nem volt internet. Mégsem akartam egy már megszokott, vagy kipróbált ételt feleleveníteni, így előkaptam a receptfüzetem, amiben egy krumpli alatt sült ragura bukkantam. Azt hiszem, még a korábbi lakótársamról hagyományozódott rám, de jó sokat változtattam rajta, úgyhogy már inkább saját recept. Amíg a répás süti tésztája  a hűtőben pihent, addig pont elkészültem vele, így jó választás volt.

Sajnos, a rakott ételeket egyszerűen nem vagyok képes szépen kiszedni és ez most sem sikerült. Így csak ezt az elég béna képet tudom mellékelni a jénaiban, de annyira elképesztően finom, hogy nem tudtam nem megosztani.

Hozzávalók 4 személyre:

• 900 g burgonya (180 g CH)
• 350 g sertés lapocka
• 400 g csiperke gomba
• 1 fej vöröshagyma (90 g - 7,74 g CH)
• 2 gerezd fokhagyma (6 g -1,57 g CH)
• 2 ek olíva olaj
• 200 ml főzőtejszín
• 2 tk őrölt tárkonylevél
• 1,5 tk őrölt pirospaprika
• só
• bors
• 300 g tejföl (12 g CH)
• 100 g reszelt sajt

A burgonyát egészben megfőzzük.

A felkockázott hagymákat az olajon egy kissé megdinszteljük és hozzáadjuk a felkockázott húst. Megszórjuk a tárkonnyal és a paprikával, majd rövid ideig kis lángon főzzük. Kb. 15-20 perc után hozzáadjuk a gombát és együtt főzzük, amíg a hús meg nem puhul, és kezdi egy kicsit elfőni a levét. Ekkor felöntjük a tejszínnel, sózzuk, borsozzuk. Pár perc alatt összeforraljuk, már készíthetjük is a hőálló tálunkat.

Jól kivajazzuk, és az aljára fektetünk egy réteg szeletelt főtt burgonyát. Rászedjük a ragu felét, majd lefedjük újabb sor krumplival. Ezt még egyszer megismételjük. A ragu megmaradt levét rámerjük a legfelső réteg burgonyára. A tetejét viszonylag egyenletesen megkenjük tejföllel (a párom mindig a Zott-ra esküszik, és milyen igaza van!) és megszórjuk reszelt sajttal.

Kb. 20-25 percig lefedve sütjük, aztán még 10 percig, hogy a teteje egy kicsit megpiruljon.

A négy adag összesen 201,31 g CH-t tartalmaz, egy adag éppen 50,32 g-ot.

Jó étvágyat hozzá!

Fűszeres-répás zabkeksz

Nemrég éppen Torkosborz oldalát nézegettem, amikor megláttam, hogy pár hete a túrós kuglófom volt a nap legnézettebb bejegyzése, először csak meredtem a fotóra, nagyon boldog lettem tőle. Nagyon örülök neki, hogy vannak emberek, akik követik a blogomat, szeretném megköszönni nekik, mert nagyon sokat jelent! :)

Ezután nem is tudom pontosan hogy tévedtem Csak a Puffin és Konyhalál oldalaira, de végül jónéhány receptet sikerült összeírogatnom magamnak. Ezt a kekszet Csak a Puffinnál találtam, és nem hagyott nyugodni, amíg ki nem próbáltam. Még nekem is meglepő egy picit, pedig én aztán mindent képes vagyok összekutyulni, de egyáltalán nem rossz. Aki szereti a különleges ízeket, nyugodtan tegyen egy próbát ezzel is, csak nehogy túl sok chilit tegyen bele, mint én! :)

Hozzávalók 18 darabhoz:

• 130 reszelt sárgarépa (10,4 g CH)
• 10 g szezámmag (1 g CH)
• 80 g tk. tönkölyliszt (51,12 g CH)
• 20 g zabpehelyliszt (14,26 g CH)
• 40 g darált dió (4,8 g CH)
• 50 g zabpehely (34,05 g CH)
• 70 g xilit (35 g CH)
• 1/2 kk őrölt chili
• 1/4 ek só
• 1 tojás
• 1 tojásfehérje
• 100 g olvasztott margarin
• 1/4 tk sütőpor
• 1/4 tk szódabikarbóna

Egy tálban jól összekeverjük a hozzávalókat, majd min. 2-3 órára hűtőbe tesszük.

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A masszából kb. diónyi nagyságú gombócokat formálunk, és kissé ellapítva egy sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket. Hagyjunk közöttük pár centi helyet, mert jól meg fognak nőni. 12-13 perc alatt készre sütjük, hogy a tetejük egy picit megbarnuljon.

A recept összesen 150,63 g CH-t tartalmaz, így egy darab 8,36 g-ot.

Megjegyzés: most, hogy pár napja már eszegetem, elmondhatom, hogy tízóraira egy natúr joghurttal isteni! (05. 08.)

Kakaós palacsinta vaníliás túrókrémmel

Ma nem volt kedvem "hagyományos" ebédet készíteni, picit meguntam a rizst, ezért találtam ki most ezt. Az első bejegyzésem óta nem sütöttem palacsintát, de persze ez nem pontosan ugyanaz a változat...

Hozzávalók kb. 17 db-hoz:

• 150 g zabpehelyliszt (106,95 g CH)
• 50 g tk. tönkölyliszt (31,95 g CH)
• 2 tojás
• 200 ml tej (8 g CH)
• 10 g holland kakaópor (3,24 g CH)
• 10 g xilit (5 g CH)
• szénsavas ásványvíz
• kevés napraforgó/kókuszolaj a tésztába és az első palacsinta megsütéséhez

A hozzávalókat habverővel jól elkeverjük. Kevés ásványvízzel hígítjuk, majd kis ideig pihentetjük, hogy besűrűsödjön (ezalatt elkészíthetjük a tölteléket). Újra ásványvízzel hígítjuk, majd forró serpenyőben kisütjük, ha szükséges, még közben még adhatunk hozzá.

 A töltelékhez vanília pudingot készítettem, amihez túrót kevertem. Most a házi változattal próbálkoztam meg, mert a diabetikus pudingpor valamiért sosem sűrűsödik be annyira, mint szeretném. Egyébként is, miért kell egy közönséges pudingporba cukrot rakni?

Mindenesetre ez a változat nagyon megéri:

Hozzávalók:

• 300 ml tej (12 g CH)
• vanília aroma
• 40 g xilit (20 g CH)
• 40 g tk. tönkölyliszt (25,26 g CH)
• 3 tojássárgája
• csipet só

A tejet, a cukrot és a vaníliát egy csipet sóval forralni kezdjük. Kiveszünk belőle egy merőkanálnyit, és megvárjuk, amíg langyosra hűl. Kézi habverővel jól elkeverjük benne a tojások sárgáját és a lisztet. Ha a többi tej felforrt, folyamatos kevergetés mellett hozzáöntjük és kis lángon sűrűre főzzük.

Félretesszük, és miután egy kissé kihűlt, 250 g áttört túrót keverünk bele. Ez persze elhagyható, de nagyon finom dióval is. Legszívesebben szamócát is forgattam volna bele, de picikét drága, én pedig éppen elég nagy bevásárlást rendeztem a héten.

Minden palacsintát kb. egy ek-nyival töltünk meg, így pont elég lesz, és már habzsolhatjuk is.

Egy palacsinta üresen 9,12 g CH-t tartalmaz, megtöltve kb. 12,49 g-ot.

Zebratorta

Már nagyon régen nem töltöttem fel receptet, a nemrég közzétett kenyér kivétel, mert az már régóta "érett". Hazautaztam, tanultam, mindig volt valamilyen elfoglaltságom. Ilyenkor elhanyagolom a konyhát; vagy nem főzök, vagy nem olyat, ami említést érdemelne. Most sem éppen bejegyzéseket kellene írogatnom, de addig úgy sem nyugszom, amíg el nem készülök vele, és mivel közeleg az államvizsga, nem hiszem, hogy túl gyakran frissülni fog a blog.

Megint csak úgy hirtelen dobtam össze valamit, vacsorára pedig rántott húst csináltam. Párszor már készítettem zebratortát, de sosem került fel ide. Először a régi tortaformámat használtam, amiben vagy odaégtek a dolgok, vagy nyersek maradtak, középút nem volt. Aztán ajándékba készítettem és egyáltalán nem volt diabetikus. Most megint előszedtem a receptet, átírtam egy kicsit, és itt is van. Valami mindig félresikerül ezzel a sütivel kapcsolatban, most nem tudtam szépen felverni a tojáshabot (életemben először) és nem is lett olyan szép csíkos, mint legutóbb, de "seráfütty", nagyon finom, bár egy kis vaníliaöntet, fagyi, vagy puding jól mutatna mellette. A vaníliás rész a rengeteg dió és teljes kiőrlésű liszt miatt nem olyan szép világos.

Hozzávalók egy 23 cm-es tortához (12 szelet):

• 4 tojás
• 150 g xilit, ebből 60 g házi vaníliás (90 g CH)
• 100 ml víz
• 200 g olvasztott margarin/kókuszzsír
• 180 g tk. búzaliszt (109,98 g CH)
• 60 g darált dió
• 60 g búza finomliszt (42,24 g CH)
• 10 g holland kakaópor (1,4 g CH)
• 1 tk fahéj - elhagyható
• fél citrom lereszelt héja - elhagyható
• 10 g sütőpor
• 1 csipet só

A margarint megolvasztjuk és félretesszük. Egy tálba kimérjük a liszteket, a diót és a sütőport.

A tojásokat szétválasztjuk: a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, a sárgáját pedig habosra keverjük a cukorral. Hozzáadjuk a vizet és a margarint, apránként beledolgozzuk a lisztes keveréket, majd óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot.

Megfelezzük a tésztát, az egyik feléhez hozzáadjuk a fahéjat és a kakaót, a másikhoz pedig a citromhéjat. Az előkészített tortaforma közepére először két evőkanál vaníliás tésztát halmozunk, majd ennek a közepére két kakaósat. Ezt addig folytatjuk, amíg a keverékek el nem fogynak. Óvatosan megrázogatjuk a formát, hogy szépen elterüljön a massza, és 170 fokon kb. 40 perc alatt készre sütjük. Végezzünk tűpróbát!

Nekem ez volt az uzsonna is :)

A torta összesen 243,62 g CH-t tartalmaz, szeletenként 20,3 g-ot.

Tipp:

• Egyszer sütés előtt megszórtam a tetejét mandulapehellyel, nagyon szépen mutatott, de ültethetünk rá pár szem málnát is.
• A kész süti kitűnően fagyasztható, nálam ezért "vizsgaidőszak tízóraivá" avanzsált.

Rozskovászos graham kenyér

Már jó ideje kísérletezek a kovászos kenyérrel, de eddig vagy nem sikerült úgy, ahogy én szerettem volna, vagy olyan rosszak voltak a fényviszonyok, hogy nem tudtam fényképet készíteni róla. Nagyon régóta szeretném már megírni ezt a bejegyzést, és most végre meg is tehetem.
Már említettem, hogy a párom ösztönzött rá, hogy megpróbálkozzak a kovásszal is, hiszen mégiscsak abból készül az igazi kenyér. Eleinte ódzkodtam tőle, mert úgy tűnt, nagyon sok időt vesz el, és igencsak előre kell gondolkodni, mikor keverjük be a "szmötyit", hogy a sütés napjára épp jó legyen. Szerencsére pár alkalom után belerázódtam ebbe is, úgyhogy már egyáltalán nem megterhelő, éppen csak más, mint élesztővel dolgozni, és persze az eredmény sokkal jobb. :)
Jól ki kellett tapasztalni a dolog csínját-bínját, nem is teljesen egyformaképpen készítjük. Én nagyon szeretem a graham lisztet, úgyhogy nem tudok elszakadni tőle, de mégis a második együtt sütött kenyerünk volt a legfinomabb, azt hiszem, az teljes kiőrlésű búzaliszttel készült.

A kovászom sütés előtt

Egy poharas receptet használunk, de én megmértem a hozzávalókat, hogy nagyjából meg tudjam saccolni a CH-tartalmat. Egy 3 dl-es pohárral így néz ki a dolog:

• 2 pohár BL 112 félfehér kenyérliszt (320 g - 226,24 g CH)
• 1 pohár graham liszt (180 g - 108 g CH)
• 1 pohár tk rozsliszttel etetett érett kovász (350 g - 115,5 g CH)
• 1 pohár langyos víz (300 ml)
• fél ek só
• 20 g mag ízlés szt.

Először a liszteket, a sót és a magokat öntöm a tálba. A kovásznak csinálok egy kis mélyedést, és abba öntöm bele. Nagyjából összegyúrom, ahogy lehet, és a vizet apránként adom hozzá dagasztás közeben. Jó 10-15 percig el lehet vele szórakozni, elsőre meg is untam és jól elfáradtam, mire végeztem vele. Nem kell megijedni, ha a kezünkre ragad, hagyjuk jó lazára a tésztát (általában nem szükséges hozzá az összes víz), akkor fogja szépen megemelni a kovász.

Kenjük meg vékonyan olíva olajjal, hogy ne száradjon ki, mert bizony jó sokáig hagyjuk majd kelni, összesen hat órát. Először még a tálban hagyom letakarva, természetesen meleg helyen. Kb. három óra után (ez attól is függ, hogy éppen hogy van időm), átgyúrom (ahogy tudom, mert, ha nagyon laza a tészta, ez nem olyan egyszerű mutatvány). Megformázom, és a kimargarinozott-lisztezett jénaiba teszem. Bevagdalom a tetejét, ráteszem a fedőt, és újabb három órára magára hagyom.

Ezután megkenem a tetejét vízzel és berakom a sütőbe. Kb. 200 fokra állítom, de most sem melegítem elő. Összesen másfél óráig sütöm lefedve, közben fél óránként ránézek és megkenem vízzel, így azt is látom, hogy kell-e változtatnom a sütési időn. Ezután leveszem a fedőt. Az a jó, hogyha ilyenkor az alja már elkezd egy kicsit körben megpirulni. Megint megkenem vízzel és 15-20 percig sütöm, közben egyszer ránézek. Mivel minden kenyér más egy picit, ezek az időtartamok nincsenek kőbe vésve, olyan is előfordult már, hogy rácsra kellett tennem és megfordítanom, mert az alja sehogy sem akart megsülni.

Amikor késznek ítélem, egy rácsra teszem és ismét megkenem vízzel.

Nagyon sokáig friss marad, és ha elég lazára hagytuk a tésztát, szép lyukacsos és puha lesz. Konyharuhába bugyolálva kellene tárolni, de szükség esetén egy nagy zacskó is megteszi.

Az 1033 g-ra sikeredett kenyerem összesen kb. 449,74 g CH-t tartalmaz, ez 43,5/100 g.
Bár a joghurtos graham kenyér is megér egy misét, ez a legjobb kenyér, amit eddig készítettem :)

Még egy utolsó dolog: mivel ezek a kenyerek mindig egy kiló körül vannak, nem szeretném, hogy rám-romoljanak, ha esetleg túl lassan enném meg őket. Már nagyon sokszor hallottam, hogy van, aki lefagyasztja, korábban még nem próbáltam, de minden gond nélkül működik. Nem szeletelem fel, egyben fagyasztom le. Amikor előveszem, rácsra teszem, és hagyom, hogy magától olvadjon ki. Így akkor is rögtön van saját készítésű, friss kenyerem, ha elutazom, nem kell a boltban vennem, vagy magammal hurcolni egyet otthonról a vonaton.